Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-22 / 291. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncmlo XXXIV. évfolyam, 291. szám 1977. október 22., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-án Kádár János elv­társ elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vet­tek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapes­ti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, országos főhatóságok és tudományos in­tézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a hosszútávú külgazdasá­gi politikának és a termelési szerkezet fejlesz­tésének irányelveit. i. » _____ A Központi Bizottság a nem­zetközi helyzet alakulását át­tekintve megállapította, hogy előrehaladás történt néhány fontos területen. Az enyhülés további kibontakoztatását, az útjában álló akadályok leküz­dését segíti a szovjet—amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rendszeres kontaktusok bővülése. Megkezdte munkáját a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 ország képviselői­nek belgrádi tanácskozása. A Magyar Népköztársaság az el­múlt időszakban is arra töre­kedett, hogy tevékenységével erősítse a nemzetközi élet ked­vező irányzatát. © A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy Kádár János és L. I. Brezsnyev elvtárs augusztusi megbeszélései tovább erősítet­ték pártjaink és országaink po­litikai, gazdasági együttműkö­dését, hozzájárultak a magyar —szovjet testvéri barátság el­mélyítéséhez. A hagyományos­sá vált Krím-félszigeti találko­zók jól szolgálják a fejlett szo­cialista és a kommunista tár­sadalom építése során szerzett tapasztalatok kicserélését, a sokoldalú együttműködés bő­vítését, a szocialista gazdasági integráció előrehaladását, a külpolitikai törekvések egyezte­tését, a szocialista közösség egységének erősítését. © A Központi Bizottság meg­állapította, hogy hazánk dolgo­zói a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére or­szágosan kibontakozott munka­versenyben kiemelkedő sikerek­kel, a proletár internacionaliz­mus szellemében készülnek a 60. évforduló méltó megünnep­lésére. A Központi Bizottság pártunk és népünk nevében üdvözletét küldi a szovjet népnek abból az alkalomból, hogy az egész szovjet társadalmat átfogó szé­les körű vitában kimunkált al­kotmánytervezetet a legfelsőbb tanács törvényerőre emelte. Az új alkotmány méltó módon fe­jezi ki a Szovjetunió hat évti­zedes történelmi útján kivívott nagyszerű eredményeket, ma­gasabb szinten biztosítja a sok- nemzetiségű szovjet állam fej­lődését, a kommunista társa­dalom építését, és egyben to­vább növeli a világban a szo­cializmus vonzerejét. © A Magyar Szocialista Munkáspárt fontos feladatának tekinti a szocialista országok­hoz fűződő barátságunk erősí­tését, a párt- és államközi kap­csolatok szüntelen fejlesztését. Jól szolgálta közös céljainkat a Custáv Husák elvtárs vezet­te csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség hivatalos ba­ráti látogatása hazánkban, Ed­ward Gierek és Piotr Jarosze- wicz elvtársak magyarországi tárgyalása, Kádár János és Jo- szip Broz Tito elvtársak talál­kozója Jugoszláviában, Lázár György elvtárs látogatása a Bolgár Népköztársaságban. A magas szintű tárgyalások hoz­zájárultak a szocialista építő­munka újabb tapasztalatainak kölcsönös megismeréséhez, a kétoldalú együttműködés bőví­téséhez, lehetőséget adtak a beható véleménycserére a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista moz­galom időszerű kérdéseiről. © A Központi Bizottság az európai kommunista és mun­káspártok berlini értekezletén megerősített elvek szellemében a kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szoro­sabbra fűzésére törekszik vala­mennyi testvérpárttal. Szolidá­ris azzal a harccal, amelyet a tőkés országok kommunista pártjai vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatal­mának megtöréséért, a dolgo­zók érdekeinek védelméért, a társadalmi változásokért. Közös céljainkat eredménye­sen szolgálták pártunk és a tő­kés országokban tevékenykedő kommunista pártok képviselői között az elmúlt időszakban sorra került találkozók. A Köz­ponti Bizottság nagyra értékel­te Enrico Berlinguer elvtárs ma­gyarországi látogatását. Szoli­dáris azzal a harccal, amelyet az Olasz Kommunista Párt foly­tat a demokratikus erők össze­fogása, az ország problémái­nak megoldása és az olasz társadalom mélyreható átala­kítása érdekében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviselői a beszámo­lási időszakban több találko­zót bonyolítottak le a fejlődő országok kommunista pártjai­nak és más hqladó mozgalmai­nak küldöttségeivel. Pártunk és népünk támogatja a fejlődő országok haladó erőinek és népeinek küzdelmét, amelyet a nemzeti függetlenség meg­szilárdításáért, az elmaradott­ság felszámolásáért, a nemze­ti-társadalmi felemelkedésért folytatnak. © Az eltérő társadalmi be­rendezkedésű és különböző szövetségi rendszerekhez tarto­zó országok képviselőinek ta­lálkozói hasznosan járulnak hozzá az enyhülés megszilárdí­tásához. A Központi Bizottság úgy értékelte, hogy Kádár Já­nos elvtárs látogatása a Német Szövetségi Köztársaságban, tárgyalásai Helmut Schmidt kancellárral, a politikai, gaz­dasági és társadalmi élet ve­zetőivel előmozdították a Ma­gyar Népköztársaság és az NSZK kapcsolatainak fejlődé­sét, és egyben jól szolgálták az európai béke, biztonság és együttműködés ügyét. © A Magyar Népköztársa­ság a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, az imperializmus agresszív törekvéseinek vissza­szorítása, a béke megvédése érdekében az együttműködés erősítésére törekszik a fejlődő, el nem kötelezett országokkal. Losonczi Pál elvtárs Afganisz­tánban tett látogatása előmoz­dította az országaink közötti kapcsolatok kiszélesítését. Lá­zár György elvtárs iraki látoga­tása hasznosan járult hozzá politikai kapcsolataink és gaz­dasági együttműködésünk to­vábbfejlesztéséhez. ® A Központi Bizottság ki­fejezte a magyar kommunisták és az egész magyar nép biza­kodását, hogy a belgrádi talál­kozó résztvevői gyümölcsöző eszmecserét folytatnak a hel­sinki záróokmány végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól, és alkotó szellemben járulnak hozzá az európai béke és biz­tonság, a különböző társadal­mi rendszerű országok közti sokoldalú együttműködés to­vábbviteléhez. ® A világ békéjét továbbra is fenyegeti a közel-keleti vál­ság, amelynek megszüntetését döntően az izraeli vezetés ag­resszív politikája, az érvényes ENSZ-határozatokat elutasító magatartása akadályozza. A Központi Bizottság a rendezés­hez nélkülözhetetlennek tartja az izraeli csapatok kivonását valamennyi megszállt arab te­rületről, a palesztinai arab nép törvényes jogainak bizto­sítását, beleértve az önálló nemzeti állam alapítását, és a térség minden országa függet­lenségének, biztonságos lété­nek szavatolását, üdvözölte a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a rende­zés kulcskérdéseiről szóló közös állásfoglalását, és támogatja a. genfi konferencia megtartá­sát valamennyi érdekelt fél egyenrangú részvételével. ® A Központi Bizottság hangsúlyozta az afrikai konti­nensen zajló politikai és tár­sadalmi változások jelentősé­gét. Az imperialistaellenes harc célja Afrikában a gyarmati rendszer maradványainak vég­leges felszámolása, a fajüldö­ző rendszerek felváltása több­ségi uralommal. A földrész fel­szabadult államai mind haté­konyabb erőfeszítéseket tesznek politikai és gazdasági függet­lenségük megszilárdítására, növekszik azoknak az orszá­goknak a száma, amelyek a társadalmi haladás útját vá­lasztották. A nemzetközi imperializmus minden eszközzel akadályozza az afrikai népek felemelkedé­sét, igyekszik visszaszerezni ko­rábbi pozícióit. Támadásait, a haladó afrikai országok ellen összpontosítja, céljai elérése érdekében szítja a vallási, tör­zsi és nemzetiségi ellentéteket, a nacionalista törekvéseket, mozgósítja a belső és a külső reakciós erőket. A Központi Bizottság kife­jezte népünk aggodalmát Etió­pia és a Szomáli Demok­ratikus Köztársaság közötti fegyveres összeütközés miatt. Ez az összeütközés a haladó etióp rendszernek súlyos nehéz­séget, mindkét országnak ér­zékeny veszteségeket okoz, és az egész térségben veszélyez­teti a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás ügyét. A világ haladó és békeszerető erői, köztük a Magyar Nép­köztársaság abban érdekeltek, hogy a két ország békés úton, politikai eszközökkel, népeik érdekeivel összhangban ren­dezze a konfliktust. ® Hazánk képviselői az ENSZ közgyűlésének mostani, 32. ülésszakán és más nemzet­közi fórumokon, világosan kife­jezésre juttatják népünk elkö­telezettségét a béke és a tár­sadalmi haladás ügye mellett. A Központi Bizottság, a magyar nép támogatja a leszerelés előmozdításáért folytatott nem­zetközi küzdelmet, s a világ ha­ladó közvéleményével együtt síkra száll a fegyverkezési haj­sza megszüntetése, az új típu­sú tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltása mellett, üdvözli és támogatja mind­azokat az érdemi kezdeménye­zéseket, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárításá­ra, a nemzetközi enyhülés tér­hódítására irányulnak. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági po­litikának és a termelési szerke­zet fejlesztésének az irányelveit. Kijelölte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek gazdasági fejlődésünk megváltozott belső és külső feltételei között a XI. kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban meg­jelölt céloknak az elérését szol­gálják. ® A Központi Bizottság meg­állapította, hogy hazánkban az elmúlt három, évtizedben elért politikai és gazdasági eredmé­nyek alapján megszilárdítottuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. A súlyos hábo­rús károk és veszteségek után gyors ütemben újjáépítettük az országot. A tervgazdálkodás útján megteremtettük a szo­cialista ipart és mezőgazdasá­got. Hazánk agráripari ország­ból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag köze­pesen fejlett ipariagrár or­szággá vált. Az életkörülmények alapvetően megváltoztak, dol­gozó népünk létbiztonságban él. Gazdasági fejlődésünk üte­me a felszabadulás óta lénye­gesen gyorsabb, mint a leg­több tőkés országé. Ebben — főleg az időszak első felében (Folytatás az 5. oldalon) Részlet a revüből Erb János felvétele A Pécsi Kesztyűgyár a hazai piacon Bőrparádé a Duna Intercontinentáíban A magyar könnyűipar egy­fajta nehézipara ma a kesz­tyű- és bőrruhagyártás, már ami a világpiacon érte kapott kemény valutákat illeti. Ezt a szakmát ma Magyarorszá­gon, leszámítva (legalábbis még egy ideig) a bőrruha­gyártást, a Pécsi Kesztyűgyár képviseli, a tárca azon kevés vállalatai közé tartozva, mely termelésének döntő részét a tőkés piacokon értékesíti. És a hazai piacon? Itthon ter­melésének csak kisebbik része találhat vevőre. Jövőre példá­ul .— a szükségleteknek meg­felelően — évi 3 millió párás termelésükből 400 ezer párat szállítanak a hazai üzletekbe, munkavédelmi kesztyűből 250 ezer párat, bőrruhákból 10—15 ezer darabot, és új profilként — a vállalatnál a kesztyű, a bőrruha mellett már a harmadik „lábon" való járást jelenti — több ezer bőr­díszműt — bőrtáskákat. Ez te­hát a kisebbik rész. Mit szá­mít akkor a hazai piac? Hát éppen ez az! A Pécsi Kesztyűgyár már jó néhány éve szemléletet változtatott, s rá­lépett arra az útra, ahol nem tesznek különbséget a külföl­di és a hazdí piac között. A vállalat műhelyeiből kikerü­lő termékeivel egyformán ma­gas színvonalat igyekszik nyúj­tani. S jóllehet, a hazai vize­ken mindenképpen vezérhajón van, nem felejtkezik el — élő és hatékony kapcsolatokat te­remtve a nagy- és kiskereske­delemmel, szaporodó minta­boltjain keresztül közvetlenül kiszolgálva és kipuhatolva a fogyasztó igényeit — idehaza is demonstrálni: ezt kínálja, ezt nyújtja a Pécsi Kesztyű­gyár. Nos, ennek az útnak volt az állomása az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, ahol a pécsi vállalat a mi­nisztérium által biztosított, vagy inkább: a tárca repre­zentánsának kijáró előkelő he­lyen parádézhatott. És - en­nek az útnak jelen állomása az a divatrevü, melyet a Pé­csi Kesztyűgyár a Magyar Divat Intézettel tegnap rende­zett a budapesti Duna Inter- continentál Szálló báltermében — bemutatva a hazai nagy- és kiskereskedelem, s a sajtó képviselőinek a jövő év bőr­ruhadivatját és kínálatát. Pénteken délelőtt tíz órakor csodálatos, lenyűgöző bőrrir- házati bemutatón jártunk. A Pécsi Kesztyűgyár és a Ma­gyar Divat Intézet erre a po- rádéra mindent bedobott, fel­vonultatott. Tegnap az Inter- continentálban a divatlapok­ból jól ismert magyar divat­kisasszonyok színházat játszot­tak, a Fővárosi Operettszínház csodálatos mókamesterének koreográfiájára, a tévéből is ismert és népszerű lemezlovas, Cintula gépzenéjére. A mane- kenek pergő ritmusban és sziporkázó jelenetekben felvo­nultatták a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati gyárának 1978-ra kínált bőrruháit. A divatrevü látványát és hangulatát ter­mészetesen nem lehet írásban visszaadni, álljon itt csupán egy vélemény, a Magyar Di­vat Intézet sajtófőnökének vé­leménye: ilyen még nem volt Magyarországon. S végül egy nyúlfarknyi vélemény az üzleti sikerről: a vállalat értékesítési osztályvezetője: jönnek hozzám a kereskedők, és mindegyik azt mondja, az egészet megveszem I S hogy mi volt ez az egész? Nos, ne so­roljuk a ruhadarabokat, ezek­kel a termékekkel a baranyai- pécsi közönség is megismer­kedhet, a divatrevüt novem­berben Pécsett is megrende­zik. És akkor a továbbiakat hadd programozhassuk mi: a stáb és a termékek Pécs után mehetnek Bécsbe, Párizsbo, Montreálba is — hasonló el­söprő sikerrel. Miklósvári Zoltán ENSZ-erők a Közel-Keleten Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken egy évvel meg­hosszabbította a Közel-Keleten állomásozó rendkívüli ENSZ- erők mandátumát. A Biztonsá­gi Tanács 13 szavazattal, el­lenszavazat nélkül, döntött úgy, hogy 1978. október 24-ig „további egy évre felújítja a rendkívüli ENSZ-erők megbíza­tását". Kína és Líbia nem vett részt a szavazáson. Mint ismeretes, a rendkívü­li erők az 1973-as októberi háború óta állomásoznak a Sínai-félszigeten, létszámuk 4297 fő. Megbízatásuk októ­ber 24-én éjfélkor járt volna le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom