Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-20 / 289. szám

2 Dunántúli napló 1977. október 20., csütörtök Magyar-NDK barátsági napok Baranyában A magyar—NDK barátsági napok keretében tegnap dél­után Komlón a Carbon Könnyű­ipari Vállalat KISZ-klubjában szocialista brigádok találkoz­tak. A Carbon „Clara Zetkin” és a Zobák bányaüzem „Ernst Thälmann" brigádjának tagjait, Dieter Henzét, az NDK Kultu­rális Központjának igazgatóját, Krasznai Antalt, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának titkárát és Feiner Istvánnét, a HNF Komló városi Bizottságának titkárát, Törteli Béla, a komlói Művelődési Központ igazgatóhelyettese kö­szöntötte. Ezt követően Dieter Henze tájékoztatta a két brigád tag­jait az NDK dolgozóinak min­dennapos munkájáról, gazda­sági eredményeiről, szociális vívmányairól. A „Clara Zetkin" és az „Ernst Thälmann” brigád tagjai a baráti beszélgetésen kölcsönösen tájékoztatták egy­mást és a vendégeket munká­jukról, eredményeikről, a NOSZF 60. évfordulójának tisz­teletére tett vállalásaik teljesí­téséről és az újítómozgalmuk sikereiről. Este 6 órakor Gödrén, a mű­velődési házban magyar—német barátsági estet rendeztek, majd a Krämer együttes műsorát hallgatták meg a résztvevők. Este 7 órakor Pécsett a Csontváry Múzeumban az NDK-beli Tschaplik trió hang­versenyét rendezték meg a ko­molyzene kedvelőinek. Végső búcsú Kormos István költőtől írók, pályatársak, barátok, tisztelők sokasága vett végső búcsút Kormos István kétszeres József Attila-díjas költőtől, mű­fordítótól, a Móra Kiadó fő- szerkesztőjétől, a Magyar írók Szövetsége választmányának és költői szakosztályának vezető­ségi tagjától szerdán a Farkas­réti temetőben. A Magyar írók Szövetsége, a költők nevében Nagy László emlékezett Kormos Istvánra. A család, a barátok képviseleté­ben Csukás István vett végső búcsút Kormos Istvántól. cigareilativáflás legkorszerűbb ledmológiaja E NSZ ösztöndíjjal két hónapig Svájcban tar­tózkodott Molnár Ádám, a Pécsi Dohánygyár műszaki­fejlesztési csoportjának ve­zetője. Augusztus 8.—ok­tóber 15. között négy ci­garettagyártó és egy fil­tergyártó üzemben tanul­mányozta a cigarettagyár1 tás legmodernebb techno­lógiáját. Hazaérkezése után rövid pihenőt tartott, de tegnap délelőtt már munkahelyén találtuk, s arra kértük, összegezze Svájcban szerzett tapasz­talatait. ENSZ-ösztöndíjjal svájci gyárakban — Legtöbb időt, hat hetet, a gontenswili Reemtsma cég­nél töltöttem. Itt elsősorban az előkészítést tanulmányoztam. Ez az egyik legfontosabb munka- művelet. Ettől függ jelentős mértékben a cigaretta minősé­ge és az önköltsége is. Gon- tenswilben igen magas fokú az előkészítés, magasabb, mintáz újonnan épült, automatizál­tabb gyárakban. A Reemtsma cég rendkívül egyszerű, ötletes, s igen olcsó megoldást talált a dohány előkészítésére. így nagyon jó minőségű dohány­vágatot nyernek. Mi éppen most foglalkozunk az előkészí­tés korszerűsítésével. Úgy gon­dolom, jól hasznosíthatjuk a Gontenswilben tapasztaltakat. — Az előkészítésen kívül más munkaműveletekkel nem is fog­lalkozott? — Rövid ideig tanulmányoz­tam a cigarettagyártást és a csomagolást. |Aiután mind a gyártó, mind a csomagológé­pek adottak, a munk.aszerve- zést figyeltem. A gyártógépek a munkaidő 92—94 százaléká­ban, a csomagológépek pedig a munkaidő 94—96 százaléká­ban dolgoznak. Akkor állnak csak, ha segédanyagot, példá­ul a csomagolóban papírteker­cset cserélnek. Mindenkinek ki kell dolgozni a munkaidőt, lé­zengő embereket nem lehet látni. Egy műszak alatt kétszer tizenöt percet pihenhetnek, ká­vézhatnak a dolgozók. Erre az időre a műszakvezető és a két gépmester áll be dolgozni. — Gontenswilen kívül merre járt még? — A Philip Morris neucha- tel-serriersi gyárában. Régi ma­lomépületből alakították át, de modernebb gépekkel szerelték fel, mint a gontenswili üzemet. Érdekességként érdemes meg­említeni, hogy a Reemtsma cég cigarettái minőségi szempont­ból komoly konkurrenciát jelen­tenek a Philip Morrisnak. Neu- chatel-Serriersben, ahol a mi gépeinkhez hasonló berende­zéseken 24 féle cigarettát állí­tanak elő, a filtergyártást ta­nulmányoztam. És sok olyan műszaki megoldást láttam, amelyet itthon is tudunk alkal­mazni vagy jó irányba terelik gondolataimat. — Szabadon járkálhatott minden üzemben? — Nem. Azokba a csarno­kokba, amelyekben szabadal­maztatott gépek voltak, nem léphettem be. — Útja során bizonyára sok érdekességet látott. Említsen néhányat. Sarlós István látogatása Győr-Sopron megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára szer­dán Győr-Sopron megyébe lá­togatott. Rövid látogatást tett a megyeszékhelyen, illetve a Győr-Sopron megyei Pártbi­zottságon, majd Háry Béla el­ső titkár társaságában Sop­ronba utazott. Sarlós István soproni prog­ramja a szőnyeggyárban kez­dődött, ahol megismerkedett a gyár termékeivel, a termelés és az export legújabb ered­ményeivel. A látogatás ezután a Sop­roni Erdészeti és Faipari Egye­temen folytatódott, ahol Kál- dy József megbízott rektor is­mertette a nagymúltú felső- oktatási intézmény életét és munkáját. Elmondotta, hogy az egyetemen a 169. tanévet kezdték meg az idén. 800 hall­gatója van és évente 180 mér­nök szerez diplomát falai kö­zött. A rektori tájékoztató rész­letesen foglalkozott a beisko­lázás gondjaival. Egyebek kö­zött azzal: miközben az erdő­mérnöki karon kétszeres, a faipari mérnöki karon pedig háromszoros a túljelentkezés, addig a jelenlegi képzés nem tart lépést a szakember- igényekkel. Ugyanis a végzett erdőmérnökökből háromszor, a faipari mérnökökből pedig öt­ször annyi kellene, mint ahá­nyon végeznek. Sarlós István megismerke­dett az egyetemen folyó szé­les körű kutató munkával, s megtekintette az év végén át­adásra kerülő új, 150 ezer kö­tetes könyvtárat is. Látogatá­sának befejezéseként a Sop­roni városi Pártbizottságon ak­tívaülésen tartott tájékoztatót az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Munkaviszonyból származó perek Délelőtt a munkaügyi bíróságon Havi átlagban 80—90 peres ügy fut be a Pécsi Munkaügyi Bíróságra, több mint fele a baleseti kártérítés és a foglal­kozási megbetegedéssel kap­csolatos kártérítés. A parányi tárgyalóterem aj­taján a napi tárgyalások kiírá­sa. Az október 11-i felsorolás: tanácsvezető bíró dr. Gyenge András — aki egyben a bíró­ság elnöke — kezdés 8.30-kor, baleseti kártérítés; 9.30-kor egy újabb, utána kártérítés, majd végrehajtás megszüntetése sze­repel, délután kettőkor és há­romkor egy-egy újabb balese­ti kártérítés tárgyalása kezdő­dik. A délelőtti mérleg: három ügy befejeződött, egyet pedig újból halasztottak. A munkaviszonyból származó jogokkal, kötelezettségekkel összefüggő vitás esetek a vál­lalati munkaügyi döntőbizottsá­gokon dőlnek el, illetve, ha valamelyik fél — a munkáltató, vagy munkavállaló — sérelmes­nek találja a döntést, akkor a Munkaügyi Bírósághoz fordul­hat jogorvoslásért. Itt a bér- és fegyelmi ügyek, a munka- szerződés módosítása, munka- viszony megszüntetése, munka­könyvi bejegyzések, szabadság­gal, tanulmányi szerződéssel és egyéb munkaügyi vitákkal kapcsolatos ügyekben meghoz­zák a végleges döntést, az ak­ták körforgása itt leáll. Kárté­rítési, megőrzési, leltárhiány­nyal, baleseti kártérítéssel, a vállalatok egyéb anyagi fele­lősségével kapcsolatos munka­ügyi bírósági ítéletek után fel­lebbezni lehet még a megyei bíróságra, tehát az ügyek vég­leges eldöntésére újabb fórum is rendelkezésre áll. A tárgyalóteremben a ta­nácsvezető bíró két oldalán egy-egy népi ülnök, akták és jegyzőkönyvvezetőt helyettesítő magnetofon, szembén velük a pertől függően ügyvédek, vál­lalati jogtanácsosok, szakértők és az alperesek sűrűn cseré­lődnek. Az előtérben a követ­kező tárgyalásra váró nyugodt, idegesen topogó, szakmai ta­nácsokat adó jogászok, alpe­resek, felperesek. Érvek és el­lenérvek, bizonyítékok, cáfola­tok, tények előadása után a bíróság tanácskozása követke­zik, majd a felek állva hallgat­ják a tanácsvezető ítélethirde­tését: „Kihirdetem a Pécsi Munkaügyi Bíróság ítéletét a népköztársaság nevében ..." M. L. — Az anyagmozgatás egy­szerűsítése miatt földszintesre építik az új gyárakat Svájcban. Vevey-ben található Európa legmodernebb cigarettagyártó üzeme. Eleve úgy építették, hogy turistákat tudjon fogadni. A gyártócsarnokon kívül, a munkások zavarása nélkül, bárki nyomon követheti a gyár­tás valamennyi fázisát. A mun­kaműveletek megértését a helyszínen vetített film és egy gépinformátor segíti. Horváth Teréz Román pártdelegáció érkezett Pécsre Kedden este háromtagú ro­mán pártdelegáció érkezett Pécsre. A delegáció vezetője Vasile Dancos, az RKP Közpon­ti Bizottsága Központi Pártkol- légiumónak tagja, a Márama- ros megyei Pártbizottság titká­ra - tagjai: Nicolae Patrones- cu, az RKP Központi Bizottsá­ga Központi Pártkollégiumának osztályvezetője, Oprea Vicol, az RKP Constanca megyei Pártbizottság Pártkollégiumá­nak elnöke. A delegáció kísé­retében van Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Titkárságának tag­ja és Pallós János, a KEB mun­katársa. A küldöttséget — amely a pártfegyelmi bizottsá­gok munkáját tanulmányozza -, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára fogadták, majd dr. Nagy József elvtárs mondott tájékoztatót a megye életéről. A delegációt tegnap reggel a megyei pártbizottságon dr. Jerszi István elvtárs tájékoztat­ta a pártfegyelem helyzetéről és a megyei fegyelmi bizottság munkájáról. A tájékoztatón részt vett Havas József, a me­gyei fegyelmi bizottság elnöke, Lukács László, a fegyelmi bi­zottság referense. A delegáció délután dr. Jer­szi István elvtárs kíséretében a MÁV Pécsi Igazgatóság pártbi­zottságára, majd a Mohács városi párbizottságra látogatott. A küldöttség ma a sásdi járási pártbizottság fegyelmi munká­jával ismerkedik, látogatást tesz a mágocsi termelőszövet­kezetben, majd Budapestre utazik. Feladat a fiatalok megnyerése Falumúzeum Hagyarbólyban Nem kellett agitálni a ma- gyarbólyiakat, hogy felesleges holmijaikat, vagyis amit tör­ténelmi és néprajzi értéknek vélnek, „múzeumba" adják. Nem a pénz reményében tet­ték ezt, hanem a lelkesedés és a jószándék hozatta el ve­lük az apró és nagyobb tár­gyakat. Helytörténeti falumú­zeumukat a művelődési ház egyik szobájában rendezték be, melyet a tanács biztosí­tott és újított fel. Bogos Boldizsár brigádveze­tő egy gyerekkorától féltve őr­zött, 1618-ból való szablyát adott ót. Vojtek Lajos tsz- nyugdíjas a házi készítésű méhkastól, szakajtótól és a kukoricamorzsolótói vált meg. Bátori Géza hímzett térítőt, özvegy Gutrai Árpádné egy szépen faragott járóbotot ho­zott. Gazdagította a csaknem száz darabból álló gyűjte­ményt Hódi Endre tsz-tag, Fiaskó Gyula gépszerelő, Mül­ler György, Hargitai Erzsébet, Kutyáncsánin Vidoja pedagó­gus. Mindegyikük neve ott talál­ható a lelet mellett felírva a meghatározással együtt. Már nem férnek el, oly szű­kös a hely. Nagy a zsúfoltság és van úgy, hogy sorban áll­nak az érdeklődők, nemcsak helybeliek, de idegenek is. Mert minden erre járónak el­dicsekednek múzeumi anya­gukkal. A falujukat megtiszte­lő kedves és szerény büszke­ség forrása ez a kicsi szoba. A honismereti szakkör szer­vezője, vezetője, a múzeum egyik lelkes alapítója, Peterdi Dániel így vélekedik: — Ha azt elérjük, hogy min­den fiatal ismerje szülőhelye múltját, tudja miként dolgoz­tak szülei, ősei, miért és mit tettek — ez már nagy ered- nríény. Helytörténeten át szí­nesebb a haza elvontabbnak tűnő történelme is, és a he­lyi események, szokások, ha­gyományok felvillantásával könnyebben nevelhetünk a ha­zaszeretetre. Nem büszkélked­hetünk azzal, hogy sok fiatal jár ide: épp az ő megnyeré­sük a legfontosabb. Mondhatni, hogy megmoz­dult a falu: már a hobby-ku- tatási területek is kialakultak és apró kollektívák tényked­nek az érdekességek, történel­mi titkok felderítésén. Antal István, a lengyel menekültek szakértője ezért még levelez is, levéltárakat kutat, messzi­ről rendel meg tudományos könyveket. Vojtek Lajos a ré­gi település-formákat kutatja, míg Zászkaliczky Pál a teme­tőket járja és a hajdani te­metkezési szokások, sírfeliratok alapján arra kíváncsi, milyen kort értek meg a régi bólyiak. Leveleznek már Andrej lonov- val, aki a bulgáriai Osztrov- ban él és itt harcolt. Jemesváry Béla, a körzeti művelődésotthon igazgatója a Siklósi járás honismereti szak- felügyelője elmondta: — A járásban 14 honisme­reti szakkör dolgozik több mint száz taggal. A márokiak és a kövesdiek elöl járnak a kol­lektív és tudományosán is igé­nyes gyűjtőmunkában. Úgy tűnik, hogy csak az idősebbek nemes hobbyja a falutörténet-kutatás, a honis­mereti mozgalom ápolása, mintha csak az ő szívük, hitük lelkesedne településük sorsa iránt. Nagyon sok feladat vár még e téren az iskolákra, hogy bőségesebben nyúljanak a helyi történelmi és néprajzi adatokhoz a történelem, osz­tályfőnöki és a környezetisme­reti órákon. Cs. J. Teflonedény és napfizika Csillagászati hét Pécsett Az űrkutatás húsz éve Az űrkutatás, az űrállomá­sok, az űrrepülés jövője és múltja ma már egyre több em-' bért érdekel. Egy-egy űrhajó fellövését az egész világ izga­lommal várja és milliók ülnek a televízió elé megnézni a köz­vetítést, nyomon kísérve az eseményeket. Hazánkban is so­kakat foglalkoztat az űrkutatás és a csillagászat — ezt bizonyít­ják a csillagászati szakkörök, TIT szakosztályok alakulása. A csillagászati hét ez évi rendezvénye is éppen ezért az űrkutatás elmúlt hújz évével foglalkozik. Pécsett hétfő óta a Természettudományi Stúdió­ban hallgathatnak előadáso­kat azok, akik részletesen kí­vánnak megismerkedni nap­jaink egyik legnépszerűbb tu­dományával. Hiszen az űrkuta­tás, az űrtechnika eredményei­vel a gyakorlati életben is ta­lálkozhatunk napról napra. Pontosabbá vált a meteoroló­giai előrejelzés, meggyorsultak a qeológiai kutatások, újfajta hőálló ötvözeteket állítottak elő, fejlődött a hírközlés, a rá­diózás, a televíziózás — hogy csak néhányat említsünk a szé­les körű qyakorlcti felhaszná­lásból. Még a háziasszonyok kedvence, a teflon edénycsalád is véqsősoron az űrtechniká­nak köszönheti létrejöttét. A csillagászati hetet már harmadszor rendezik a Pécsi Természettudományi Stúdióban. A mostani programokról Sza­badkai Tibor természettudo­mányi szaktitkárt kérdeztük meg. — A téma — az űrkutatás 20 éves története - azonos az országos rendezvény fő terüle­tével. Az előadókat — így az előadásokat is — azonban a TIT Baranya megyei Szerveze­tének Természettudományi Ta­nácsa és a csillagászati szak­osztály hívta meg, választotta ki. Arra törekedtünk, hogy az űrkutatást ne csak egy oldal­ról, hanem többféle tudomány­ág szemszögéből mutassuk be. Ezért kértünk fel geológust, napfizikust, mérnököt, tudo­mányos munkatársat az elő­adások megtartására. Az egyik legérdekesebb programnak a mai, csütörtök délutáni ren­dezvény ígérkezik. Az űrha­jókról, űrállomásokról beszél Szentesi György mérnök-alezre­des. A pénteki záróelőadás­ban életünk és a Nap kapcso­latáról lesz majd szó. Esténként megtelik a stúdió terme, ahol az előadás és film­vetítés után még órákig be­szélgetnek, kérdezősködnek a hallgatók, kihasználva a szak­emberek jelenlétét. B. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom