Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-18 / 287. szám
1977. bktóber 18., kedd Dunántúlt napló 3 |f||§§§ A hatékonyság útjai (10|| Dói megfizetve, de... D ögtön kiegészítve a címet, a három pont helyére írjuk oda: nem ösztönözve. Ami eléggé tipikus a népgazdaság különböző területein, azaz nemcsak a termelőtevékenységben. Tipikus, de nem minden esetben igaz. Bizonyos munkakörökben ugyanis semmi baj az ösztönzéssel. A darabbérben elszámolt teljesítmény megfogható ösztönzése a fúrás, a köszörűs esetében. Persze akkor, ha folyamatos az anyag- és a szerszámellátás. A tizenkét gépet kezelő szövőnő ösztönzésével sincs semmi baj, hacsak az nem, hogy lánya, aki kezdő manikűrös, többet keres ... S megfordítva: a kiemelt, ún. személyi órabért élvező műszerész, aki az automata szövőgépek pneumatikái és elektronikai részegységeiért felel, akkor is 18,80-at kap, ha félórákat várnak rá a szövőnők — mert ő a szomszéd műhelyben tárgyalja a tegnap esti tévékrimi részleteit —, s akkor is, ha a gépállás a megengedett alatt marad. Drága bátortalanság A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére idén áprilisban 3177 forint volt, a fizikai foglalkozásúaké 3038 forint. Igenám, de ez az átlag semmit sem mond arról, mekkora a különbség az egyes iparcsoportok között — a legnagyobb körülbelül 1800 forint, a fizikai foglalkozásúak átlagát nézve —, s arra végképp nem ad útbaigazítást, indokolt, társadalmilag helyes-e az eltérés. Vannak ugyanis „hagyományosan” jól fizető iparterületek, bár az ott végzett munka társadalmi haszna korántsem mindig elégítő. S minél részletezőid ben vizsgáljuk a jövedelem és ösztönzés elvber szoros kapcsolatait, annjl inkább szemünkbe tűnik az ellentmondás: vannak, akiket ösztönözni kellene, de ez nem történik meg, s vannak, akik jó jövedelmet élveznek, bár semmire sincsenek ösztönözve. (Hacsak arra nem, hogy a munkahelyen eltöltsék az előírt időmennyiséget.) A kiemelkedő teljesítmény átlagos elismerése, s az átlagos munka kiemelkedő javadalmazása arra érdemtelennek ad előnyt, s érdemesnek hátrányt! Talán fölösleges is a bi- zorfykodás: drága bátortalanság terebélyesedett ki a munkahelyeken, s általában a közfelfogásban, s mivel létezik, kontrát mond a társadalmi értékrendre. Ez az értékrend ugyanis a munka mindenfajta megbecsülését írja elő — az anyagiakat is beleértve —, s a 'munka: teljesítmény. Ezzel szemben a bátortalanság kialakította „értékrend” döntő mértékben beosztást, munkakört, besorolást, tevékenységi területet, időt fizet meg, s valahol a hosszú lista végén, úgy mellékesen, ha elkerülhetetlen, a teljesítményt. Közgazdászok nemzetközileg kedvelt példája: az utcaseprőt nem azért kell fizetni, hogy sepregessen, hanem azért, hogy az utca tiszta legyen. Mert „sepregetni” sokféleképpen lehet... tomatizmus és a mechanikus- ság, s csak csekély szerepe van a teljesítménykövetelményeknek. így azután rábukkanhatunk olyan — hogy ne fizikai munkakört említsünk, mivel korántsem csak ott gond ez — bérelszámolóra, aki százötven, s olyanra, aki húsz ember keresetét mutatja ki azonos fizetésért! Vajon utóbbit mi ösztönzi a többre, s előbbit mi tartja vissza attól, ne keressen olyan helyet, ahol neki is csak húsz ember bérének számfejtésével kell bajlódnia?! Mi ösztönzi az egyébként tisztességesen javadalmazott gyártmányszerkesztőt arra, hogy kényelemszeretetét elhagyva, gazdaságosabb konstrukciót produkáljon, ha még egy meleg kézfogást sem kap érte . . .?! lóg ki a sorból, s bomlik fel miatta a rend. Azonos irányban haladni ■— ez az egyszerű tény a hatékonyság javításának legfőbb feltétele. Ami megkívánja a feladatok egységes értelmezését, a cselekvés összehangoltságát, azaz, a XI. kongresszus határozatát idézve, „a szocializmus anyagi-műszaki alapjaiban rejlő hatalmas erők” értőbb kibontakoztatását. Lázár Gábor (Vége) Szállítási csúcsforgalom a................... A napi folyamatos áruellátáson túlmenően ezekben a hetekben rendkívüli feladatok hárulnak a mintegy 2400 teherautóval dolgozó belkereskedelmi szállítási vállalatra, amelynél — a közlekedés egyéb ágazataihoz hasonlóan — javában tart az őszi csúcs- forgalom. A vállalat az elmúlt kilenc hónapban 3,5 millió tonna árut juttatott el a kereskedelmi hálózatba változatlan eszközállománnyal és személyzettel, mintegy 5 százalékkal többet a tavalyinál. Soron kívüli tennivalókat elsősorban a zöldség-, a gyümölcs-, a burgonyafuvarozás ad a vállalatnak. A ZÖLDÉRT például a szerződésben meghatározott 200 helyett 400— 500 teherautót kér naponta. Ifái&Mfsi társuláséból Megalakult a Baranya megyei Kútfúró Közös Vállalkozás Évi 30 milliós új kapacitás 150-800 méter mély kutakat fúrnak Legnagyobb megrendelő a mezőgazdaság Azonos irányban A jól megfizetve, de nem ösztönözve gyakorlata lényegesen akadály a hatékonyság gyors növelésének útjában. Mert ténylegesen ösztönzési feladat — az ösztönzésen nemcsak pénzt, forintban mutatkozó vállalati nyereséget stb. értve — az állóeszközök kihasználtságának javítása éppúgy, mint az élőmunka észszerűbb kamatoztatása. ösztönzési, azaz érdekeltségi viszonyainkban lelhetjük meg azokat az ellentmondásokat, amelyek miatt a népgazdasági, össztársadalmi érdekek nem tükröződnek megfelelően és következetesen a helyi cselekedetekben. A hatékonyság fokozása gazdasági növekedésünk kulcskérdése — a párt XI. kongresszusa határozata mondta ki ezt. S mert kulcskérdés, megoldatlanul hagyni nem lehet, nem szabad. Feladataink serege nagy, sorai sűrűek. Csak valahogy irányításban és közvetlen termelésben, vállalati és iparági körben, az ágazati kapcsolatokban, s a termelők együttműködésében nem mindig sikerül sem tettek, sem feladatok seregét egy irányban felsorakoztatni. Hol ez, hol az fi szomszéd megyeszékhely legnagyobb beruházása 1 flz épülő szekszárdi húskombinát Ezer vagon dobozolt sonka A robogó autóban kapkodjuk a fejünket, a zarándokoknak valóan hosszú Keselyűsi úton ipartelep ipartelepet ér. Szekszárd ipari negyede most tovább terebélyesedik. Állnak már a szekszárdi sonkagyárként emlegetett húskombinát óriásai, egy tömbbe épített csarnokai, tőszomszédságában pedig rendezik a terepet az új sajtgyár alá. Mindkettőre égetően szüksége van Tolna megyének. A hagyományosan jó állattenyésztő és tejtermelő megyéből, miután csak néhány tsz vágóhíddal rendelkezik, most is tizennégy felé, száz kilométerekre szállítják a hízott állatokat, de nehezen birkóznak a tejjel is. A korszerűtlen feldolgozó helyeiken a tej egy részét is kénytelenek kiszállítani a megyéből. Megfelelő ütemben Az épülő húskombinát melletti barakképületek irodaablakaiból óriási, tizennyolc hektárnyi területre tekinthetünk, úgy, hogy kocsiba kell szállnunk. Vajon hogyan halad a beruházás? Figyelmünket mindenesetre nem kerülte el a faliújságra rajzszögezett újságcikk-kivágás, a cím azt kiabálja, késik Nem szabad irigyelni özemen belül természetesen találni olyanokat, akik kétszeresét keresik társaik jövedelmének. A több pénzt, a jó fizetést senkitől sem szabad elirigyelni, ha: megdolgozott érte. Kétségeinket az táplálja, hogy — sokoldalú vizsgálatok igazolták — a jövedelemnövekedésben sok az auAz „algavirúg” az emberre ártalmatlan Algainvázió a Dunán és Pécsett „Szagos" a víz a pécsi vízvezeték-hálózatban, mert megkezdődött a kovaalgák virágzása a Dunán. Ez az algaféle a kissé hű1 vös vizet szereti, az intenzív napsütést, valamint a sok szerves tápanyagot. A folyó hőmérséklete most nagyon is jó elszaporodásukra, hiszen hőmérséklete hirtelen csökkent a korábbi húsz fokról 12—13-ra. A kovaalgák most nagy mértékben szaporodnak, ezt nevezik virágzásuknak és a víz színét erősen sárgásbarnára, mustárszínűre változtatják. Hirtelen érte az üszög-pusztai derítő- és tisztítótelepet az algainvázió és így néhány napja Pécsett a csapokból kagylóillatú víz csurog. Ize és szaga eléggé élvezhetetlen, de a vezetékbe bejutó „algavirág" az emberi szervezetre ártalmatlan. Ilyenkor üszög-pusztán több vegyszert adagolnak derítésnél és a szűrésnél és gyakrabban klóroznak. így is kevés algavirág átjuthat, de ez bőven elég ahhoz, hogy szagra és ízre kellemetlen hatással legyen. Bár a folyón az algaszaporodás ilyenkor szokásos és 1—2 hónapig is eltarthat, de a pécsi ivóvízben kellemetlenséget csak néhány napig okozhat még. a szakipari szerelés. Mindezt megemlítem Szakály Kis Józsel- nek, a húsipari vállalat főmérnökének. — Az még augusztusban volt — nyugtat meg. — Azóta minden helyrerázódott. A beruházás megfelelő ütemben folyik. Nem először járunk itt, nem először írunk Szekszárd minden eddiginél nagyobb beruházásáról. A rend kedvéért néhány számadat. Az egyedi nagyberuházás csaknem kétmilliárd forintba kerül. Ha majd teljesen üzembe helyezik — 1980 január 1-től egy műszakban, 1982-től két műszakban dolgozik —, korszerű technológiájú vágó- és feldolgozó csarnokaiban évente 550 ezer hízott sertést és 45 ezer hízómarhát vágnak le és dolgoznak fel. Fő készítményük a dobozolt sonka lesz — a külpiacokra szánják. Évente 1000 vagon dobozolt sonkát tudnak majd gyártani, de lehetőség nyílik további 500 vagon egyéb hús- készítmény gyártására és több mint 1000 vagonnyi zsír olvasztására. Az állatok minden por- cikáját feldolgozzák, a hulladékokból csont- és vérlisztet gyártanak, évente mintegy 600 vagonnyit. A húskombinátnak 2000 dolgozója lesz, negyven százalékuk szakmunkás. Három futbaUpálya A beruházáson a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai dolgoznak. A pillanatfelvétel most a következő képet rögzíti: elkészült a vízkezelő, a saját mélyfuratú kút. Sajnos gázt találtak, ezért a vizet gáztalanítani kell, ami nem várt kiadás. Folyik az állatszállás alapozása, a méretekre jellemző: az állatszállásokat hatezer négyzetméternyi alapterületre tervezték. Alapozzák a húslisztüzemet is. Ami a beruházást uralja: a vágó- és feldolgozócsarnokok, melyeket — mint említettük — egy tömbbe építettek. Külsőleg tehát egyetlen nagy csarnok jelenik meg előttünk. Óriási, 20 ezer négyzetméternyi alapterületet foglal el, a tetején három futballpálya is elférne. Ez _a megoldás a legkedvezőbb, így érvényesülhető korszerű feldolgozási technológia, amikor is minden ésszerűen sorba rendezett, az egyes műveletek között a legrövidebbek a szállítási utak. A beruházás hálóterve szerint a következő említésre méltó esemény a Diósgyőri Gépgyár felvonulása, az ütemezés szerint október második felében. A diósgyőriekre vár a hűtőgépház vezetékeinek elkészítése, a hűtőkompresszor szerelése. Ugyanakkor kezdetét veszi a hústechnológiai szerelés, a MEZÖGÉPTRÖSZT monori gyára elsőként felszereli a magas pálya tartóit. Sorra bekapcsolódik a többi technológiai szerelő is, hogy aztán együttes munkájuk eredményeként 1979. október 1-én megkezdődhessék a próbaüzem. Mire számíthat Baranya? Azt, hogy mit jelent a húskombinát Tolna megyének és Szekszárdnak, egyértelmű és világos. De jelent-e valamit nekünk, baranyaiaknak? Szakály Kis Józseffel végezetül ezt latolgattuk. Természetesen gyártanak hagyományos húskészítményeket, töltelékárut megyéjük ellátására, s szeretnének kirukkolni — bár erről a főmérnök szerint még korai lenne beszélni — speciális tolnai ízekkel is. Hogy abból választékbővítésként mi kerül a mi asztalunkra, az már a baranyai élelmiszerkereskedelem dolga. A másik, számunkra izgalmas kérdés — figyelemmel a Pécsi Bőrgyár nyersanyagellátási gondjaira, hogy vajon a szekszárdi húskombinátban foglalkoznak-e a sertések nyú- zásával. Amit hallottunk, nem éppen biztató. A nyúzógépek helyét ugyan kialakítják, lesz bőrraktár is, de a nyúzás csak a távlati tervekben szerepel. De Pécs így sem számíthat nyersbőrhegyekre, a dobozolt sonka alapanyaga ugyanis bőrös sertés. Miklósvári Zoltán Az építőkapacitás hiánya országos gond. Ezen belül is Baranya az ország négy legellátatlanabb megyéje közé tartozik. Nagyobb beruházásaink is legtöbbször kapacitás- hiány miatt szenvednek késedelmet. De még városainknál is rosszabb helyzetben vannak a községek, hisz a megye aprófalvas településszerkezete miatt a nagy vállalatok kapacitásuk szétforgácsolásával tudnák csak ezeket az apróbb beruházásokat elvégezni. A vidék tehát ellátatlan s ezen a helyzeten csak kisebb, rugalmas, mozgékony kapacitások — tsz építőbrigádok, TÖVÁLL-ok létrehozásával lehet gyorsan változtatni. A megyei vezetés ezért támogat minden olyan helyi kezdeményezést, ami enyhít a feszítő kapacitásgondokon. A községek vízgondjainak enyhítésére, és a mezőgazdasági üzemek vízellátásának javítására ilyen mozgékony és ütőképes kapacitást hozott létre három baranyai termelőszövetkezet: a kishajmási, a kisharsá- nyi és a lippói tsz. A három szövetkezet pécsi telephellyel szeptember 1-vel megalakította a Baranya megyei Kútfúró Közös Vállalkozást, amely már az első egy hónapban 10 millió forint értékű szerződést írt alá. Az első megrendelő a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Sásdi Búzakalász Tsz, de o megrendelők listája igen hosz- szú és ezen a listán — s ezt csak érdekességképp említjük — ott található a Mecseki Ércbánya Vállalat és a Paksi Atomerőmű is. A társulás kapacitása egyelőre nem teszi lehetővé a megrendelések maradéktalan kielégítését. A munkát ötven dolgozóval és 8 kútfúró berendezéssel megkezdték. A létszámot az év végéig újabb 30—40 fővel kívánják növelni s 1978 végére egy 120 fős létszámú kútfúró gárdát hoznak létre. Továbbfejlesztik gépparkjukat is oly mértékben, hogy évente 25—30 millió forintos megrendelésnek tehessenek eleget. A közös vállalkozás önálló jogi személy, egyéves működése után már hitelt is felvehet kapacitásfejlesztésre, a tevékenység bővítésére. Fúróberendezéseikkel 150-től 600— 800 méter mélységig tudnak kutakat fúrni a mezőgazdasági üzemek céljaira, az állattenyésztési telepek, az ötéves terv programjában szereplő szakosított tehenészeti telepek vízellátására. Ilyen nagy telepeket épít ebben a tervciklusban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szigetvári Állami Gazdaság és a Mozsgói Zrínyi Tsz. Egyik nagy megrendelőjük a szigetvári termálvizes palántanevelő telep. A most létrehozott megyei kútfúró kapacitás a mezőgazdasági termelést szolgáló kutakon kívül a jövőben kommunális célokat is szolgálhat majd azáltal, hogy jó ivóvízhez juttatja a ma még ellátatlan baranyai községeket. Rné
