Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-17 / 286. szám
Ttídósitéink fehntik m TüMsitmjik jelen tik gi : Tudósítóin k: jelentik ;|g |§| Felsőszentmárton: Önkéntes vasárnapi műszak Nem ismernek lehetetlent a felsőszentmórtoniak. Évekkel ezelőtt társadalmi összefogással építettek iskolát, óvodát, s most ismét azon fáradoznak, hogy a község kisdiákjai jobb körülmények közé kerülhessenek. Vagy negyvenen fogtak szerszámot — tsz-tagok és ipari üzemben dolgozók - a hét végén, idősek és fiatalok: szombaton megásták az iskolaépülethez simuló, majdani napközi alapjait, tegnap pedig már talicskaszám nyelte a betont a fundamentum. — Négy teremmel bővítjük az iskolánkat, ezzel áttérhetnek az egyműszakos oktatásra - mondja Győri Pálné tanácselnök, a munka szervezője. - így a gverekek ellátása is megoldódik, a tantermekben délutánonként a napközisek lesznek. Ha megépül a konyha, az étkezéssel sem lesz gond. Egy nemrég véqzett felmérés szerint a kisdiákok eqy része rendszertelenül étkezik, mert a szülők korán mennek és későn érkeznek. Az építkezéshez szük- séqes pénz jelentős részét a költséqvelésből biztosítják. A felsőbb szervek méltányolták a tavasszal tartott falugyűlés kérését, engedélyezték az építkezést: egymillió forint áll rendelkezésünkre. a hiányzó összeget a társadalmi összefogás pótolja. Vukovics Mátyás, Szkrajcsics József és Kutasi József ácsok a zsaludeszkákat szabják. — Még az idén tető alá akarjuk hozni az épületet. Gyermektelen vagyok, nem is a tsz-ben dolqozom, de azért eljöttem, mert tudom, hogy szükséq van a munkámra — mondja Vukovics Mátyás. Középkorú férfi karikázik el a téglahalmok mellett. A tsz- elnök utánaszól. A kerékpárt a villanyoszlophoz támasztja, csomagtartóján futballcipő. — Vánczel Benedek vagyok — mutatkozik be akkurátuson. — Tegnap kiástuk az alapokat, ma a futballcsapat ügyeit intézem. Délután Püspökbóly- ba mennek a fiúk játszani. Forgalom az öreq iskola tataiból bontott téglákat. Azt remélem, hogy valamelyikbe csak beleéqették az évszámot, de nem találok egyet sem. A felsőszentmórtoniak szerint a nyáron lebontott, málladozó épület vagy száz esztendős lehetett. Ezt is társadalmi munkában végezték, csakúgy, mint az építést csinálják. S. Gy. □hétfői „ Lukács-napi búcsú A hatszóznyolcvanhárom lelket számláló Zengővárkonyban a háziasszonyok valószínűleg komolyan veszik a hagyományos Lukács-napi búcsút, egész délelőtt sütnek, főznek, hogy ünnepi ebéddel várhassák hívott és hívatlan vendégeiket. Tény, hogy a búcsú délelőttjén csak a parányi művelődési ház zsúfolt, a bazá- rosok sátrait nem döntögeti tömeg, így a rábeszélő képességükből is ízelítőt adhatnak — eredménnyel. Hja, az egyéni meggyőzés módszerével gyűlnek a forintok, fogynak a csecsebecsék ... A hegyek és erdők közé ékelt faluban délelőtt tízkor kezdődött a hivatalos program, a helyi népi együttes vezetője, Töttös Sándor méltatta Fülep Lajos érdemeit, majd a tanács, a helyi tánccsoport és a pécsváradi művelődési ház képviselői ko- szorúzták meg a művészettörténész márvány emléktábláját. A következő esemény hírére Pécsről is sokan jöttek: vár- konyi népviseletből és tárgyi emlékekből nyílott kiállítás, a felbecsülhetetlen értékű anya- aot öt család adta össze. Megtalálható itt: vonószék, várkonyi szűr, melyet utoljára még a néhai bíró viselt, színe- hagyott, fakult fényképek, 1915-ből egy hattyúnyakúra faragott tambura, a házi kenyérsütés és kenderfeldolgozás valamennyi kelléke, fabölcső, köcsögök és tálak, petróleum lámpák, zsírmécses; kalendárium 1866-ból és 1877-ből, 1882-ből közönséges isten- tiszteletre való csatos énekeskönyv, imakönyv, zsoltár, vőfélykönyv rigmusokkal, kendők, várkonyi szőttesek és háromrózsás, háromleveles kézihímzés, fiatalok és öregek köznapi és ünnepi viselete, „csölömpös tű" díszítésű fékötő és a színpadon egy parasztszoba teljes hozomány-berendezéssel, na meg a hpjdani Gyöngyösbokréta táncegyüttes és a férfi dalárda serlegei, a mai Szekszárdi Mezőgazdászok vándorgyűlése Szekszárdon két napon át tartotta VII. országos vándor- gyűlését a TIT Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Választmánya. Az első napon a mintegy 200 résztvevőből rendkívüli visszhangon váltott ki dr. Sós Gábor államtitkárnak, a TIT elnökének a műszaki tudományos eredmények mezőgazdaságbeli, élelmiszeriparbeli és erdőgazdálkodási elterjesztéséről tartott vitaindító előadása. A tanácskozáson beszámoltak az új műszaki, tudományos eredmények, vívmányok Baranya és Tolna megyei felhasználásának tapasztalatairól is. A második napi, dr. Lénárth Lajos elnökletével tartott taegyüttes oklevelei. • Akit érdekel, egy héten át megtekintheti délelőtt tíztől délután hatig. Alig egy óra elteltével háromszázan gyönyörködtek a várkonyi múlt népi értékeiben. öreg néni — maga is népviseletben — korholja a hagyományőrző kiállítás szervezőjét, Töttös Sándort. „Hozzám miért nem jöttek el? Van nekem ennél jobb tilolóm, meg rokkám is, szívesen elhoztam volna.” „Jó, de hol állítanánk ki?" — válaszolja visz- sza kérdezve. A céllövöldések, a labdadobáló, a halászó és a bazáro- sok előveszik az elemózsiát, a házakban is csörömpölnek a kanalak, eljött az ebédidő. Négytagú vándor cigányzene- kar — három idősebb hegedűvel, és egy fiatalabb há- romhúros nagybőgővel — bebe tér az udvarokba és húzza, húzza a nótát, meg az üveget és a száját is, ha nem fizetik meg eléggé a házimuzsikát. Délután háromtól a tánc- együttes utcai felvonulásával kezdődött az igazi búcsú, mely este hattól bállá terebélyesedett a hamisítatlan mulatság és jókedv jegyében. Murányi László Baia: Több az angolna Hálóban az idei nyíltvízi halfogási terv - jelentették az ország legnagyobb halászati szövetkezetéből, a bajai Új Élet Htsz-ből. Sőt, nemcsak hálóban, hanem már a telelő tavakban várják a halak a kereskedelmet. A szövetkezet munkája igen fontos, hiszen az ötödik ötéves terv feladata, hogy az ország haltermelése 46 százalékkal növekedjék. A ba- jaiak ennek érdekében már eddig is igen sokat tettek: idei nyíltvízi halfogási tervük - ösz- szesen 140 tonna hal - megszerzése mellett javították a minőségi halpk arányát is. A tavalyinál tíz százalékkal több angolnát és süllőt tenyésztettek, illetve fogtak ki. Ezek a halak a legfinomabb csemegének számítanak a halkedvelők számára. Megkezdődött a lehalászás a holtágakból is. Négy holtág összesen 149 hektáros víztükrű területén az idén több ivadékot helyeztek el, javították a takarmányozást és rendezték a vízmedert. A gyorsabb, pontosabb takarmányozás végett kishajókat vásároltak. Mindezek eredményeképpen a holtágakból is a tervezettnél több halra számítanak. F. D. Kővágószöllős: Lakodalom előtti rozmaringkötözés Nagyszerű élményben volt részük azoknak, akik vasárnap elmentek a kővágószöllősi Művelődési Házba, s megnézték a pécsszabolcsi „Hagyomány- őrző népi együttes” teljes estét betöltő műsorát. Mostani műsoruk egy teljesen új arculatát mutatta be az együttesnek. Feldolgozták és előadták a lakodalom előtti rozmaringkötözést. Majd a saját feldolgozású hagyományos „Baranyai lakodalmas" következett, és az azt követő másnapos összeláncolt vendégsereg „begyűjtése". A műsort saját zenekaruk, valamint Hegyi Győző és rezes bandája kisérte. Dicséret illeti az est minden szereplőjét, akik odaadó lelkesedéssel mindent megtettek azért, hogy minél jobb hangulatot teremtsenek a közönség tőrében — s a zúgó vastaps minden bizonnyal azt jelezte, Hogy ez sikerült is. Az élményszámba menő kiváló énekes, láncos produkcióért külön ki kell emelni a két szólistát: Mészáros Józsefné „mennyasz- szonyt", és Gyarmati Lajos „vőlegényt". Bizony, hogy a szinte teljesen önerőből hat éve működő — Fábián János vezette — pécsszabolcsfalui „hagyományőrzők" több figyelmet érdemelnének. J. F. T. nácskozáson egyebek közt azt hangsúlyozták, hogy az agrár- szakemberek még jobban vállaljanak részt a falusi ismeret- terjesztésben, s a házikert tulajdonosok szakmai tanácsadásában is. Rámutattak arra, milyen fontos, hogy növekedjék az agrárszakemberek közéleti szerepe a műszaki, tudományos ismeretterjesztésben. Egyúttal visszautasították a mezőgazda- sági szakemberek típusának két utóbbi filmben — (a Mindent a mamáért, valamint a Veri az ördög a feleségét című) — eltorzított butykosos ábrázolását. — A magyar agrárértelmiség a hivatása magaslatán áll, s még kirívó esetekkel sem lehet találkozni! — hangsúlyozta például dr. Lancz Endre igazgató főállatorvos, a TIT Fejér megyei szervezetének elnöke. A vándorgyűlésen dr. Soós Gábor államtitkár elismeréssel szólt a Magyar Televízió és Rádió — különösen a falurádió — valamint a szaksajtó kitűnő ismeretterjesztő munkájáról, segítségéről. A szakmai ismeretbővítés követendő példájaként hívták fel a figyelmet a Tolna megyében — éppen a TIT megyei szervezete elnökének, dr. Kováts Jenő igazgató főállatorvos vezetésével és kezdeményezésére készített és nemzetközi díjat nyert állategészségügyi színes szemléltető filmre. A jól sikerült vándorgyűlés befejezéseként a jelképes pásztor vándorbotot a házigazda Tolna megyeiek átadták a Békés megyeieknek, mivel a Vili. vándorgyűlést Békéscsabán tartják két év múlva. Ballabás László Zalaegerszeg: Dél-dunántúli népművészeti hét Tegnap egy jólsikerült egésznapos göcseji túrával végétért a Vili. dél-dunántúli népművészeti hét zalai programsorozata. A négynapos rendezvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket: színesség, gazdagság, de ugyanakkor alapos elméleti felkészültség is jellemezte az egyes programokat. A népi gyermekjátékok és a közoktatás, közművelődés témakörében lezajlott tudományos tanácskozások elsősorban a gyermek- játékoknak a munkára, a közösségi életre való nevelésben betöltött szerepét hangsúlyozták. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék gyermek- és felnőtt csoportjainak bemutatói pedig zsúfolt nézőterek előtt zajlottak le, érthető, ma már a népművészet, a hagyományok ápolása nem csuA Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: □ karbantartó vizvezetékszerelőt, □ autóvillamossági szerelőt, □ vasesztergályost, □ vasszerkezeti festőt, □ raktári segédmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Szántó Kovács János u. 1. Munkaerő-gazdálkodás A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat felvételre keres • KOTRÓMESTER. T—100-AS ERÖGEPVEZETÖ, VONTATÓVEZETŐ, T—174 WEIMAR RAKODÓGEPKEZELÖ, AUTÓFÉNYEZŐ, GYENGEÁRAMÚ VILLANYSZERELŐ munkakörbe dolgozókat. • JELENTKEZÉS: Szigetvár, Dencsházai u. 1. Munkaügyi osztály. pán a szakemberek feladata. Nagy sikert arattak a hosszú- hetényi, a buzsáki s a zalai népi együttesek, a táncosok, a páva körök és a citerások is. A népművészet ma is élő kultúra, ezt bizonyítja a hét egyik rangos kiállítása is, a Zalai kismesterségek című, melyet a Göcseji Múzeumban nyitottak meg. A göcseji fazekasság, a horvát és zalai bútorkészítés, a zalai, valamint a délszláv textiliák motívumait ma is fellelhetjük dísz- és használati tárgyainkon. A résztvevők s nem utolsósorban a gyerekek legemlékezetesebb élménye azonban minden valószínűség szerint a dél-dunántúli népi gyermekjátékok kiállítása és a játékok készítésének bemutatója marad, melyet a fiatal népművészek stúdiója rendezett. K. G. Decs: Szövőverseny Hét tájegység szövetkezeti fiatal szövőinek országos versenyét rendezték meg két napon át a Tolna megyei Decsen az elmúlt hét végén. Az egyéni kategóriában Vasas Sándorné (Heves), a csapatversenyben a Hevesi Nép- művészeti Háziipari Szövetkezet szerezte meg az elsőséget. Az egyéniben a tótkomlósi Lóczi Istvánná második, a szécsényi Fiikor Boldizsárné harmadik, a hevesi Faragó Tiborné negye dik, a decsi Orbán Jánosné ötödik lett. Csapatversenyben második a tótkomlósi szövetkezet, harmadik a decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet lett. Nagykanizsa: Vetélkedő brigádok A Szakszervezetek Zala megyei Tanácsa, a Megyei Moziüzemi Vállalat, a Hazafias Népfront Zala megyei Titkársága, valamint a megyei művelődési központ 60 év a szocializmus útján címmel brigádvetélkedőt hirdetett az októberi forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A megye különböző üzemeiből 300 szocialista brigád nevezett be a vetélkedőre. Az üzemi, vállalati döntőket többhelyütt megtartották már. Sőt: szombaton délután Nagykanizsán a városi döntőt is megrendezték. A döntőn 26 brigád 5—5 fős csapatokkal indult, mégpedig a Hevesi Sándor Művelődési Központ nagyszámú nézőközönsége előtt. A nonstop — egész délutánt betöltő versenyen — o kollektívák számot adtak a Szovjetunió történelméből, az SZKP dicső múltjából, a testvéri ország gazdasági, kulturális életéből; zenéjének, képző- művészetének, irodalmának, sportjának ismeretéből. A legjobb helyezést elért csapatok díjazásához a város üzemei is hozzájárultak. A 6000 forintból kétezret az első helyezett csapat kapott, emellett a 14 legjobb helyezett kollektíva teljesítményét könyvvásárlási utalványokkal honorálták. Az első négy csapat jogot szerzett arra, hogy a november 7-i megyei döntőn Nagykanizsa város színeiben rajtoljon. Sorrendben a következő brigádokról van szó: Bolyai János (Építőgépgyártó Vállalat), Joliot Curie (Dunántúli Kőolajipari Gépgyár), Hamburger Jenő (Építőgépgyártó Vállalat) és Zrínyi Ilona (16. sz. Volán Vállalat). B. L. M. J.
