Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-15 / 284. szám

Sajtó­tájékoztató A pécsi Hőszolgáltató Vállalat a mai nappal megkezdi a folyamatos fűtést a közel 15 ezer lakás és 265 közületi, illetve ipari fogyasztók részére. Új szolgáltatásaik: a kertvárosi és a Szigeti városrészen két műszakban történik a hibafelvevő szolgálat és bővítették kapacitásában az ügyeleti javítószolgálatot is. Képünk a hőközpont szivaty- tyúházát ábrázolja. Kabulban Afganisztán gazdasági helyzetéről Dr. Frang Dezső, dr. Babies Antal és dr. Balogh Ferenc urológus professzorok a jubileumi fogadáson (Tudósítás a 2. oldalon} Erb János felvétele Napirenden Baranya Művelődés, önképzés Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke Mohammad Daudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására pénteken hivata­los látogatásra Afganisztánba utazott. Az Elnöki Tanács elnökét útjára elkísérte Biró József külkereskedelmi miniszter, Ros- ka István külügyminiszter­helyettes, Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnöke. Mikó József, hazánk Kabulba akkreditált nagykövete az afgán főváros­ban csatlakozik a kísérethez. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Nánási László és Úszta Gyu­la, az Elnöki Tanács tagjai, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Abdul Aziz Ferogh tervezési miniszterhelyettes Afganisztán gazdasági helyzetéről tájékoz­tatta azokat a magyar újság­írókat, akik Losonczi Pál hiva­talos látogatása alkalmából ér­keztek az Afgán Köztársaság fővárosába. A miniszterhelyettes mindé- lekelőtt az 1976 márciusában kezdődött hétéves gazdaság­os társadalomfejlesztési terv :élkitűzéseiről beszélt. A terv likeres teljesítése mélyreható itrukturális változásokat ígér, »egyensúlyozott fejlődést, a nezőgazdaság fellendítése nellett az ipar fejlesztését, a övedelmek igazságosabb el- isztását is biztosítja. A miniszterhelyettes az MTI udósítójának kérdésére vála- izolva elmondotta, hogy a hét- íves terv első esztendeje sike- es volt. A bruttó nemzeti össz- ermék 5,6 százalékkal emel- edett, az egy főre számított lemzeti jövedelem növekedési iteme 3,2 százalékos volt, a nezőgazdasági termelés 5,2 zázalekkal volt magasabb az Jőző évinél. Növekedett a fog- alkoztatottak száma is, min- enekeíőtt a textiliparban. Tbiliszi. Losonczi Pál, az Elnöki Ta- ács elnöke, úton az Afgán öztársaságba, pénteken Ibi - szibe érkezett. A repülőtéren osonczi Pált Pavel Gilasvili, irúzia Legfelsőbb Tanácsa El- ökségének elnöke és más hi- atalos személyiségek fogad- ik. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pált dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke búcsúztatta kisdobos- és úttörökorban Hogy alakult az úttörők és kisdobosok egyéni és közösségi művelődésének helyzete a ba­ranyai úttörőcsapatokban * és közművelődési intézmények­ben? Milyen lehetőségeik vol­tak, illetve hogy éltek vele a pajtások? Ezekről a kérdések­ről számolt be a megyei úttö­rőelnökség a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnöksé­ge ülésén. A megye 149 úttörőcsapatá­ban 1157 szakkör működött 20 ezer kisdobossal és úttörővel. A legnépszerűbbek a sport- és művészeti témakörűek voltak, jól egészítették ki a többit, ta­nulásra és az ismeretanyag bő­vítésére ösztönözve. A szakkö­rök mellett a nyári táborozá­sok, a rendszeres üzemlátoga­tások, a kirándulások, a termé­szet- és országjárások is segí­tették a gyerekeket szűkebb- tágabb környezetük alaposabb megismerésében. A pajtások művészeti és esz­tétikai nevelése elsősorban a művészeti szakkörökben, együt­tesekben, csoportokban, az út­törő közösségek művészeti jel­legű foglalkozásain, rendezvé­nyein, tehát a tanórákon, az iskolák falain belül valósult meg. Az iskolai-, nemzeti- és egyéb ünnepeken összeszokott énekkarok, úttörő- és fúvósze­nekarok, báb-, néptánc- és színjátszó csoportok a megyei művészeti szemléken és fesz­tiválokon adhattak számot fel- készültségükről és tudásukról, öntevékenységüket serkentet­ték a Művészetek vándorútjain kulturális játékok, a honisme­reti szakkörökben folyó gyűjtő, felkutató és az értékeket fel­használó munkák, melyek so­rán népi szokások, ételek, hím­zésminták, gyermekjátékok, öl­tözködési szokások egész sorát mentették ki a feledés homá­lyából. Esztétikailag nemcsak a múlt feltárása, hanem a je­len : a környezetük szépítése, tervezése és formálása is nagy hatással volt. Az ünnepségei­ket is. egyre inkább az oldolt- ság, a játékos, romantikus for­mák jegyében rendezték: aka­dályversenyek, vetélkedők, pá­lyázatok, kiállítások, közös éneklések és változatos sport- tevékenységek adták a színt. A tanórákon túl, az iskola falain kívül a közművelődési intézmények és szervek, a saj­tó, a rádió és a televízió is sokat segített az úttörők egyé­ni és közösségi ismereteinek gyarapításában. A Bóbita báb­együttes műsorai, a Pécsi Nem­zeti Színház Gyermekszínházá­nak bemutatói, a színészek ön­álló gyermekműsorai, a Filhar­mónia ifjúsági hangversenyei, a múzeumok tárlatlátogatásai és pályázatai, a Moziüzemi Vállalat filmvetítései, a Me­gyei Könyvtár pályázatai és gyermekkönyv hónapja, az is­kolai könyvtárak is az önkép­zést, a játékos-komoly tanulást segítették. A lehetőségek egész sorát kínálják a gyerekeknek, ők élnek is vele. A Mecseki Kultúrpark gyer­meklátogatóinak száma eléri éves szinten a százezret, a könyvtárak 83 ezres olvasótá­borának egyharmada a gye­rek, egy-egy olvasóra 9,1 ifjú­sági és gyermekkönyv jutott, a művelődési intézményekben félszáz gyermekcsoport műkö­dött. Tavaly 12 ezer gyerek volt színházban — egyharma- duknál is több a bérletes —, a hangversenyekre is négyezer ifjú bérlcttulajdonos járt, több mint 300 ezren néztek filmet úttörő-, mese- és iskolamozi keretében, nyáron 10 ezer if­júsági bérlet is gazdára ta­lált. A pécsi és komlói úttörő­házak, a pécsi és mohácsi if­júsági házak, valamint a siklósi úttörő és ifjúsági ház is foglal­koztatta a kisdobosokat és út­törőket, 74 szakkört és 35 tiszt­ségviselő tanfolyamot indítot­tak az elmúlt tanévben. Több mint ezer ember részesül atomeröművi képzésben Következnek az üzemeltetők Húszmilliós oktatási program Az erőmű beruházási válla­lat paksi atomerőművel fog­lalkozó szakember csoportja utazott szombaton a Szovjet­unióba. Ez az esemény azért érdemel külön említést, mert az 1974-ben indított és mind na­gyobb méretű továbbképzési program új szakaszát jelenti. Míg korábban főleg az előké­szítéssel kapcsolatban utaztak tervező, beruházó, építő és sze­relő vállalatoktól, most már sor kerül az üzemeltetők beta­nítására is, akik több hónapos tanulmányúton vesznek részt. Az ERBE szakembereinek azért kell elsajátítani az üzemelte­téssel kapcsolatos tudnivaló­kat, mert a szerelések befejezé­sekor a hideg-meleg próbákat, garanciális méréseket ők vég­zik, tehát mindennel tisztában kell lenniök. Ez évtől tanulják az üzemeltetést a tavaly ala­kult paksi atomerőmű dolgozói, azaz az üzemeltető személyzet is. Készülnek az 1980-ban ter­vezett nagy eseményre, az atomerőmű első egységének indítására. A tudományosan kidolgozott oktatási program szerint több mint ezer ember részesül kü­lönböző szintű atomeröművi képzésben itthon és külföldön. A beruházás költségéből kb. 20 millió forintot használnak fel ilyen célra. Első pillanatban ez soknak tűnik, de indokolja, hogy Pakson új, merőben szo­katlan technika kerül beveze­tésre. E tekintélyes összeg a jövő céljait is szolgálja, mejt ezekben az években alakul ki a házai szakemberbázis a ké­sőbbi fejlesztésekhez is. A Szovjetunió, amely a berende­zések egy részét is szállítja, segíti a speciális ismeretek megszerzését. Ezenkívül tanul­nak magyar szakemberek az NDK-ban, Bulgáriában, Cseh­szlovákiában. Szerveznek! egye­di jellegű tapasztalatcsere utakat Finnországba. Az ENSZ keretében működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is biztosít össztöndíjas lehetősé­geket magyar szakemberek ré­szére külföldi államokban, pél­dául Olaszországban. Ahogy gyorsul az építkezés, gyorsul a szakemberképzés. Míg a korábbi években 40-50 fő, idén kétszerannyi, a jövő évtől pedig több százan vesz­nek részt oktatásban, a Paksi Atomerőmű programban részt vevő szakemberek. (Hajnalné) Tudományos ülésszak Budapesten A magyar—szovjet mű­szaki tudományos együtt­működés keretében a Köz­úti Közlekedéstudományi Kutató Intézet évek óta közös kutatásokat végez a Szovjet Autóközlekedési Kutató Intézettel — ennek a munkának az eredmé­nyeiről kezdődött tanács­kozás pénteken a Tech­nika Házában. A kétna­pos ülésszakon a magyar és a szovjet szakemberek felvázolják a következő évek közös kutatási témá­it. Erre azért kínálkozik különösen jó lehetőség, mert a két országnak kö­zös a járműbázisa, mint ismeretes a kooperáció keretében évi 3C—40 ezer szovjet személyautó érke­zik hazánkba, s több tíz­ezer Ikarus-autóbusz fut a szovjet utakon. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 284. szám 1977. október 15., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Losonczi Pál Afganisztánba utazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom