Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-14 / 283. szám
2 Dunántúli napló 1977. október 14., péntek Egy téma két oldala (Folytatás az 1. oldalról) fél évtizedben a dinamikusan növekvő szesztermelés és fogyasztás az alkoholizmus elleni küzdelmet ellentmondásossá teszi”. Ügy vélem — éppen az ÁFÉSZ-beszámolóból idézett példára emlékeztetve —, hogy az alkoholizmusról szóló határozat — és általában az alkoholizmus elleni harc célkitűzései — aligha lesznek egyebek a szenteltvíznél mindaddig, amig az alkoholtermeléshez és eladáshoz bármiféle gazdasági érdek fűződik. Tudom, az ellentmondás feloldására történtek már próbálkozások, de azt is tudom, hogy mindezek sikertelenek voltak. Radikális megoldásra van szükség; olyasmire, ami eleve kiküszöböli, vagy legalábbis a minimumra csökkenti a kereskedelem és a vendéglátóipar érdekeltségét az alkoholforgalom növelésében. Még azt is megkockáztatnám, hogy esetleg prémiumelvonással, nyereségelvonással kellene „megtorolni” a forgalomnövekedést. Végül is a népgazdaság bírná: ha sikerül visszaszorítani az alkoholfogyasztást, kevesebb az alkoholizmusból eredő kár is. Hársfai István Elutazott a Ivovi tanácsi küldöttség A hétfő estétől Baranyában tartózkodó Ivovi tanácsi küldöttség látogatása utolsó napján, tegnap délelőtt megtekintette a Pécsi Állami Gazdaság csokoládépusztai sertéstelepét, ahol Cser László, a gazdaság igazgatója kalauzolta a vendégeket. Ezt követően T. D. Tyelisev- szkij, a Lvov Területi Tanács elnöke által vezetett szovjet küldöttség Komlóra látogatott, ahol a városi tanácson Morber János tanácselnök és bányász tanácstagok fogadták a vendégeket. A baráti találkozón részt vett Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója is. A Ivovi küldöttség délután Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnökének társaságában Budapestre utazott. Pénteken, magyarországi tartózkodásuk utolsó napján a főváros nevezetességeivel ismerkednek, többek között ellátogatnak a Parlamentbe is. A küldöttség péntek délután utazik vissza Lvovba. lö légkörben, demokratikusan T öbb komoly — egész pedagógustársadalmunkat érintő — központi intézkedés született a közelmúltban. Az irányított elhelyezkedés és a bérpolitikai intézkedés közéjük tartozik. Első két napirendi pontjában ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat tárgyalta meg tegnap délelőtti ülésén — Bujdosó László elnökletével — a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága. A bérrendezés tapasztalatai Ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága Ránics Miklós megyebizottsági titkárhelyettes előterjesztésében áttekintették, megvitatták és értékelték az ez évi, nagy jelentőségű bérintézkedés végrehajtásának előkészítését, lebonyolítását és visszhangját a Baranya megyei pedagógusok körében. A rendelkezést az érintettek megelégedéssel fogadták, nz a véleményük, hogy a kapott béremelési összeg több, mint amennyit az előzetes információk alapján vártak. Kedvező benyomást tett az is, hogy a fizetésemelés minden intézmény minden dolgozójára kiterjedt. Különösen nagy megelégedést váltott ki az, hogy végre két régi „fájó probléma” is rendeződött: a tanítók óraszáma csökkent és az első tagozatos osztályok vezetői osztályfőnöki pótlékban részesülnek. összességében az intézkedés fogadtatása kedvező volt. Az oktatásügy dolgozói világosan látják, hogy munkájuk nagyfokú társadalmi elismerésére került sor. Kétségtélén az is, hogy a bérutasítás nagymértékben a fiataloknak kedvezett, ezáltal a pá lya iránti érdeklődés felkeltését is jól szolgálja. A korábbi indokolatlan bér- feszültséget csökkenteni kellett, ezért a végzett munka szerinti differenciálásra kevesebb jutott a szükségesnél, így a pedagógusokban esetenként olyan vélemény alakult ki, hogy a jól dolgozók hátrányba kerültek a munkájukat gyengébben végzőkkel szemkörében tudatosodott, hogy a bérrendezés elsősorban élet- szinvonalpolitikai problémák megoldását célozta. A differenciálást erősen korlátozta az a tény, hogy a megyei bérpolitika következtében az országos összehasonlításban is alacsony bérszint felemelése a rendeletben meghatározott szintre — nagy összeget felemésztett, a kiemelkedő munka anyagi megbecsülésére alig maradt lehetőség. Mindezt figyelembe véve — számos hozzászólással is megerősítve — a megyebizottságnak az az álláspontja, hogy a központi bérintézkedés — az említett tényezőktől füaaetKéreg konfekció a Pécsi Bőrgyárból Az idén új puhabőrgyártó részleggel gyarapodott a Pécsi Bőrgyár, s most újabb — ha méreteiben nem is olyan jelentős, de takarékos megoldásánál fogva figyelemre méltó — fejlesztésnek néz elébe. Rostműbőr készáru raktárukban nagy teljesítményű külföldi gépek beállításával kéregkonfekció üzemet hoznak létre. Hitelkérelmüket már be is adták a bankba. A kéreg — az egyre inkább összeszerelő jellegűvé váló — cipőgyártáshoz kell. A magyar cipőipar évente 30—35 millió pár konfekcionált kérget használ fel, ezzel szemben idehaza csak 23—25 millió pár kérget képes gyártani az ipar, mintegy harmadát igen alacsony termelékenységgel, gyakorlatilag kézi munkával,, a hiányzó részt pedig a cipőipar tőkés behozatalból fedezi. A fejlesztés tehát indokolt, tekintve, hogy importanyagot helyettesíthetünk. A feltételek is adottak — s épp itt Pécsett —, hiszen a Pécsi Bőrgyár termeli a konfekcionált kéreg alapanyagát — a rostműbőrt. Az üzem kapacitását, már folyamatban lévő beruházásként, további 400 tonnával növelik, ez megfelelő alapot ad a konfekcionált kéreg gyártásához. Ennek megfelelően, a tervezett fejlesztés eredményeként évi 8 millió párás termelésre számítanak, termelési értékben 30—40 millió forintnyi többletre. A beruházás költsége 20 millió forint, amiből minimális az építési költség, hiszen meglévő épületet alakítanak ki. Az összeg háromnegyed része gépi beruházás, a szükséges berendezéseket nagyobb részt a tőkés piacokon, főként az NSZK-ból szerzik be. Mivel a gyár a fejlesztési bank támogatását csak akkor nyerheti el, ha a fejlesztéssel a vállalati létszám nem növekszik, a gyár vezetői belső szervezési intézkedéseket helyeztek kilátásba, melyeknek eredményeként a kéregkonfekció üzem létszámigényét — 25 dolgozóról van szó, köztük 19 a fizikai — házon belüli átcsoportosításokkal megoldják. Megemlékezés Lemle Gézáról Lemle Gézára emlékeztek tegnap a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának dolgozói. Az egykori go- ricai tanító, a szentlőrinci általános iskola igazgatója, majd a Baranya megyei Tanács népművelési csoportvezetője tíz évvel ezelőtt hunyt el tragikus hirtelenséggel. Tegnap délelőtt volt munkatársai megkoszorúzták sírját a pécsi központi temetőben, ahol Bernics Ferenc művelődésügyi osztályvezető méltatta Lemle Géza emberi értékeit és érdemeit a baranyai népművelés irányításában. A résztvevők közt jelen volt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese és Papp Imre, a Pécs városi Tanács általános elnökhelyettese. Az ünnepség délután Szent- lőrincen folytatódott a körzeti művelődési ház előtt, melyet öt évvel ezelőtt neveztek el Lemle Gézáról, s akkor helyezték el itt emléktábláját. Az emléktábla előtt először Csorba Győző Inkább a válasz című versét szavalta el Harkányi János színművész, majd a szentlőrinci községi tanács elnöke, dr. Hortobágyi Ferenc emlékezett meg az intézmény névadójáról. Ezután hangzott fel Bartók Béla Bánat című műve a pécsi Dobó István Gimnázium énekkarának előadásában. Az emléktáblánál ezt követően Kleisz Teréz, a szentlőrinci körzeti művelődési ház igazgatója és Dreczky Katalin, a járási művelődési központ igazgatója helyezett el koszorút. A művelődési ház klubjában a koszorúzás után bensőséges hangulatú emlékműsort tartottak. Lemle Gézára emlékeztek a felszólalók: a pályatárs, Tímár Irma, a Ba- ranyá megyei Tanács közművelődési csoportjának vezetője, valamint mások is: barátok, népművelők, pedagógusok. Majd magnetofonfelvételről felhangzottak Lemle Géza szavai. Az ünnepségen részt vettek az elhunyt családtagjai is. lenül létező — a jelenlegi megyei bérgazdálkodásból fakadó problémákat nem oldotta men nem csökkentette a más megyékkel szembeni elmaradást. Ezt a feladatot csak megyei intézkedésekkel lehet megoldani. — B. K. — Munkásörök harcászati bemutatója Zalában A ma feladata: helytállni a munkában (Munkatársunk tése) telefonjelenlassan, immár hagyományossá váló színfolt, hogy minden esztendőben más megye ad otthont a Munkásőrség Országos Parancsnoksága által szervezett sajtótájékoztatónak és bemutatónak. Az idén Zalába invitáltak bennünket, hogy képet kapjunk a munkásőr életről. Tóth Lajos, az MSZMP Zala megyei Bizottságának titkára köszöntötte a kétnapos rendezvény résztvevőit, még délelőtt a pártbizottság nagytermében, a találkozó kapcsán bemutatta a fejlődő Zalát. Ezt követően kezdődött meg a tulajdonképpeni munkásőrprogram. Tóth Gyula, a munkásőrség Zala megyei parancsnoka a 20 esztendős jubileumát idén ünneplő fegyveres testület hétköznapjairól szólt. Utalt arra, hogy a munkásőr feladatai immár mások mint annakidején, az ellenforradalom után követő években voltak. Természetesen a szocializmus vívmányainak, a cfblgozó nép eredményeinek megvédése ma is a legszentebb feladat. Ám a munkásőrnek nemcsak a kötelékén belül, nemcsak a kiképzés során kell példamutatóan helytállnia, hanem a munka frontján is, a gyárban, az üzemben, a termelőszövetkezetben, az irodában. Magatartásával, munkájával kell nap mint nap bizonyítania; szűkebb kollektívája vezetőjévé kell válnia. Jellemző erre Zalában, hogy a munkásőr állomány döntő többségben olyan emberekből áll, akik szocialista brigádok vezetői, tagjai, de ez a tendencia egyre jobban érvényesül az ország többi vidékein, más megyéiben is. (Hadd jegyezzem meg, hogy néhány példa közt a parancsnok éppen a baranyai Nagy Dezső Állami-díjas vájár vezette brigádot említette meg, úgy mint akik kiváló bányászok és munkásőrök egyszerre.) Elismerte Tóth Gyula, hogy az egyénenkénti 150—180 — néha 400 — órás kiképzés megszervezése, lebonyolítása ma is sok gondot jelent, de a munkásőrség azon igyekszik, hogy ne a munkaidejében vonja el az embereket a termeléstől. Zalában a kiképzési idő 67 százaléka az egyén szabadidejéből fa- ragódik le. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkcsőr állomány 70 százaléka rendszeres politikai-ideológiai képzést kap, s a munkásőrök döntő többsége párttag. Olyan szervezett élcsapat tehát, akikre a mindennapok során bármikor számíthatunk. A megyei parancsnok tájékoztatójában utalt a NOSZF 60. évfordulójának megünneplésére is, s mint mondotta, munkásőreink bekapcsolódtak maradéktalanul a csepeli felhívásra indult munkaversenybe, ugyanakkor hatékonyabb kiképzést vállaltak, és nem utolsósorban országos vetélkedőt indítottak. E vetélkedő Zala megyei döntője, amely ma délután lesz, szintén szerepel a kétnapos sajtótájékoztató programjában, amellett, hogy az újságírók több munkásőr bázissal és az ott folyó élettel ismerkedhetnek meg. Kozma Ferenc Fegyverropogástól volt hangos tegnap délután a Zalaegerszeg határában fekvő Csácsbozsoki völgy. Diverzán- sok támadták meg az ott lévő — számunkra igen fontos objektumot. A védelmet ellátó munkásőrök azonban gyors és határozott ellentámadással lefegyverezték és ártalmatlanná^ tették a támadókat. Ne is mondja, hogy mindez csak gyakorlat volt, számunkra, az ország különböző lapjaitól érkezett újságírók számára rendezte a harcászati bemutatót a Munkásőrség Zala megyei parancsnoksága. Hiszen Természetileg védett lesz? Rendezik a temetőt Parkokat alakítanak ki, mediterrán növényeket telepítenek „Sehol sem virágzott olyan szépen az élet, mint azoknál a népeknél, ahol a holtak iránti tiszteletet ápolták" — mondta századunk küszöbén Maeterlinck belga költő és filozófus. A halottak tiszteletének, a termetkezési kultúrának ősidők óta hagyományai vannak. Jelenleg a nagyobb városok temetői hatalmasak, így az egykori áttekinthető geometriai rend elviselhetetlenné vált. A pécsi központi temető területe 80 hektár, de igen rendezetlen. Városunkban az egy főre jutó zöldterület közel 8 négyzetméter, amihez a teme-. tői fák, bokrok is beleszámítanak. A Pécs városi Természetvédelmi Bizottság éppen ezért kérte a temető természeti védettség alá helyezését. Ezzel párhuzamosan a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnál asztalon van a temető rendezésének a terve. — A formálás kiterjed a már meglévő és az új parcellákra is, és a környéket is magába foglalja — mondta Csepeli Zoltán, kerttervező mérnök. — Az új részekben az utakat úgy alakítjuk ki, hogy belesimuljanak a terepbe és rézsűket, támfalakat létesítünk. Az utak találkozásánál és a kisebb tereken parkok lesznek, ahol vízvételi helyeket, padokat, ivókutakat, szemétgyűjtőket építünk és mediterrán jellegű növényeket, így ciprusokat, babérmeggyet és gránátalmát telepítünk. Ezzel a végtelenség érzetét leszűkítjük, így valóban park lesz a temető. Minden út mellé más fafajtát ültetünk, hogy a tájékozódást könnyítsük. A parcellákon belül is két-három sírhely helyén díszcserjéket ültetünk. Úgy tervezem, hogy minden parcella olyan legyen, mint egy „kicsinyített" városi park. Itt az új részben a sírhantokat zöld növénytakaró borítja és 20 centiméternél magasabbra' nem emelkednek ki a földből. A régi temetőnél azt szeretnénk elérni, hogy a temetkezési vállalat ne adjon el néhány helyet a kegyeleti idő lejárta után, így ott is pihenőhelyeket alakítanánk ki. Az utak mentén felmérik a védettségre javasolt idős fákat, és ehol hiányzik, oda újakat is telepítenek; így például a komor hangulatú fenyők helyett díszesebb japán cseresznyét, színeslevelű juhart. A rendezés a tervek szerint a jövő évben kezdődik, de a temető jelenlegi arculatának átalakításához hosszú idő kell. Roszprim Nándor lntercontlnentál-.,leltár" Több mint 50 vaskos - egyenként ötszáz oldalas — regiszteres vendégnyilvántartó könyv telt meg a Duna Intercontinental recepcióján a nemzetközi szátló megnyitása óta. A hét éve működő 349 szobás, 674 személyt befogadó, valamennyi ablakával a Dunára, a Gellérthegyre vagy a Várra néző szálló tevékenységéről, eddigi működéséről hű áttekintést adnak azok az adatok, amelyeket abból az alkalomból állítottak össze, hogy nemrégen újabb 10 évre meghosz- szabbították tagságát az Intercontinental Hotels Corporation nemzetközi szálloda hálózatában. ##■ Hét év alatt a világ 98 országából 330 000 vendég csaknem egymillió éjszakát töltött a szállóban. Kereken 900 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Neves vendégeinek se szeri, se száma, ezért — ahogyan a díszes vendégkönyv évenként regisztrálta - rangsorolás nélkül csupán néhány név a külföldi hírességek közül. A szálló lakója volt például David Ojsztrah és Ella Fitzgerald. A vendégkönyv őrzi Indira Gandhi, Alekszej Koszigin, Todor Zsivkov, J. Cedenbal, dr. Kurt Waldheim, dr. Walter Scheel. Gunnar Jarring aláírását.
