Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-13 / 282. szám
1977. október 13., csütörtök Dunántúli napló 3 0 “~ nőknél hogy csinálják? — A kérdés többször is elhangzik majd a közeljövőben különböző megyeszékhelyeken, illetve Pécsett. A megyei tanácson ugyanis elhatározták, hogy a jó munkamódszerek tanulmányozására szorosabb kapcsolatra lépnek más megyékkel és rendszeresítik a tapasztalatcsere-látogatásokat. — Ügy véljük — mondta erről dr. Dányi Pái megyei tanácselnök-helyettes —, hogy nem szégyen máshonnan elhozni a jót, s persze nekünk is továbbadni azt, amit nálunk tartanak követendőnek. Szigorú sorolás - beruházási egyensúly Tapasztalatcsere a baranyai és a zalai tervgazdasági bizottság között A Baranya megyei Tanács tervgazdasági bizottságának meghívására Pécsre látogatott a Zala megyei Tanács terv- gazdasági bizottságának küldöttsége Loppert Tibor tanácselnök-helyettes vezetésével. A megbeszélésen részt vettünk, s feljegyeztük az alábbiakat. vállalatok nélkül soha sincs döntés, hiszen a belső gazdálkodást és szervezést nem lehet figyelmen kívül hagyni. A sorolás elveit a párt és a tanácsi vezetés határozta meg: feltétlen elsőbbséget élveznek az állami beruházások, a tanács lakásberuházásai és minden egyéb csak ezek után jöhet. m A tervgazdasági bizottságot a tanácsi vezetés a legfontosabb tanácsi bizottságnak tartja — állapította meg Loppert Tibor. — Ezt tükrözi az is, hogy e bizottságnak az összefogó jellege érvényesül a tanács bizottsági rendszerében. Tagja a bizottságnak a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, a zalaegerszegi és a nagykanizsai tanácselnök, valamint a megye több vezető gazdasági szakembere, akik közül nem egy tagja a párt- bizottság gazdaságpolitikai bizottságának is. a beavatkozás A sorolós menetrendje a következő: Szeptember végén, október elején kerül a tanács végrehajtó bizottsága elé — a terv- gazdasági bizottság előzetes értékelése után — az éves terv várható teljesítéséről szóló jelentés. Ennek ismeretében lehet megalapozni a következő évi tervet, s ez a sorolás alapja is. Ezután kezdődnek az igen körültekintő egyeztetések; a kapacitásokat költségvetési üzem — TÖVÁLL-szintig vizsgálják. Az induló új tervév legelején megyei beruházási aktívát tartanak. A sorolást ismertetve mondják el a vezetők, mit várnak a célok megvalósításához, a beruházásokban közreműködők pedig a saját véleményüket fejtik ki. Ilyenkor mindig tisztázódnak a még kritikus pontok, s ez az aktíva zárja le a sorolás folyamatát. A baranyaihoz hasonlóan a zalai tervgazdasági bizottság is főként a megyei tanács elé kerülő beszámolókat, előterjesztéseket, jelentéseket értékeli és egészíti ki. Van azonban egy évről évre visszatérő, a megye következő évi fejlesz- e me9 , ,or sem k®" tését alapvetően befolyásoló zeljük mereven lezártán a doltevékenysége, amihez ilyenkor, gokat, hiszen barmi kozbejo- a negyedik negyedév kezdete ^e1, am' m'att lassítani, gyortájón már hozzá is fognak. va9Y átcsoportosítani Loppert Tibor így vázolta fel keM- <?e,a le"Ye9 ?z* hogy nem a dolgot - előzményeivel engedjük szetforgacsolodn, a kapacitásokat. A sorolásokkal sikerült viszonylagos egyensúlyt v.v.v.v.v. v.;.v.v. elérnünk. És érdekes módon egyetlen X: érdekelt sem tartja magára X nézve sérelmesnek ezt a fajta „beavatkozást”. Sőt, a Zala X megyei Állami Építőipari VálvX-X*X*X*X*XvX*XvXvXvXv.v.v.v.v.v.v.v.* |oIat saját bevallása szerint . „ . . .„ . . tavaly 20 milliós többletnyere- ,Az előző tervidőszak ve- sé szármoiott a soro|ásbó| gén kijelentettük hogy a fo- adódó koncentráItabb munka- lyamatban levő beruházásokon véazésből kívül újról nem lehet tárgyal- a ni, nem lehet „becsempészni” .v.;.;.v.v.x*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*X*: semmit liebling-alapon. Ennek kapacitásháttere volt; meg kellett teremteni a területi egyensúlyt, az összhangot az előkészítés, a tervezés és a kivitelezés között. E dolgokban nincs egymás nélküli döntés, a párt és a tanács együttes állásfoglalása él a kapacitássorolásban is. Itt nem érvényesülhet semmi utólagos szimpátia. Itaaasitaíatöfi hasznosítása fgy kezdődött tehát a beruházások sorolása és a tervgazdasági bizottság ezzel kapcsolatos tevékenysége. — Az egyensúlyt úgy kellett biztosítani, hogy nagyon keményen és határozottan ki kellett mondani: ez vagy az nem indulhat, mert nincs biztosítva a feltételrendszer. Az érdekelt Zalában tehát így csinálják. Kérdés, hogyan hasznosítható ez a tapasztalat Baranyában. A két tervgazdasági bizottság közötti eszmecserén felvetődött a gondolat: a négy déldunántúli megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala -—terv- gazdasági bizottságai fejtsenek ki közös tevékenységet az egész területet érintő kérdések együttes vizsgálatában. Ha a somogyiak és a tolnaiak is egyetértenek ezzel, akkor az együttműködés keretében a teKommunista műszak a Volánnál Az őszi fuvarozási csúcs komoly erőpróbát hárít a Volánvállalatokra. Ezért a Volán Tröszt október 15—16-án kommunista műszakot tart. A Volán 12-es Vállalata ezúton kéri a fuvaroztatókat — az ipari és mezőgazdasági üzemeket —, hogy szombatra és vasárnapra minél több fuvarigényt jelentsenek be holnap délig a vállalat kirendeltségein. Egyben arra kéri a vállalatokat, hogy a hét végén fogadják a részükre érkező küldeményeket, segítsék elő a kommunista hétvége sikerét. lepülésfejlesztés, a területi tervezés, a munkaerő-gazdálkodás és a környezetvédelem kerülne napirendre. Hársfai István Napirenden a tömegközlekedés helyzete A tömegközlekedés fejlesztésének alapja a tervidőszakban továbbra is az autóbusz marad — közölték az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai ülésén, amelyet a 20-as számú Volánnál tartottak a képviselők. A hálózat 1980-ig összesen 641 korszerű, városi közlekedésre alkalmas Ikarus- és Skoda- autóbusszal gyarapodik, amely- lyel lehetővé válik a zsúfoltság csökkentése, a menetrend szerinti közlekedés megteremtése. A bizottság egyetértett azzal, hogy Budapest és az öt kiemelt nagyváros tömegközlekedésének fejlesztése mellett a következő ötéves tervekben javítani kell a városok tömeg- közlekedését is. Iskolák, kórházak, gyermekes szociális intézmények Egy korházi ágy évi fenntartása 64000 lorint Grafikonok, számoszlopok több mint félszáz oldalon át. Kórházak, bölcsődék, óvodák, nevelőotthonok, szakmunkás- tanuló intézetek, gimnáziumok financiális helyzetéről készített értékelést a Baranya megyei Tanács pénzügyi osztályának költségvetési csoportja. Ha valamilyen statisztika kerül a kezembe, mindig eszembe jut közgazdász kollégám találó hasonlata: a statisztika olyan mint a bikini, sok izgalmas dolgot megmutat, de a lényeget csak sejteti. Költséghely, feladatmutató, dologi kiadás, egy egységre jutó ráfordítás és más szakkifejezések tengernyi számmal övezett szövevényéből azt próbálom megtudni, hogy egészség- ügyi és oktatási intézményeinkben mennyibe kerül egy beteg ember gyógyitása vagy éppen egy szakmunkástanuló oktatása — évente. De általános kórház, a gyermekkórház, a TBC-kórház és a harkányi gyógyfürdő kórház adatait olvasom. A fekvőbetegellátás helyzetének igen jellemző mutatója az egy ágyra jutó kiadás alakulása. Baranyában tavaly átlagosan 64 000 forintba került egy kórházi ágy fenntartása. A megyei kórházban és a szigetvári kórházban 76 ezer forint, Harkányban viszont 44 ezer forint jutott 1976-ban egy ágyra. Természetesen más az igény egy gyógykórházban, megint más a TBC-kórházban és nem hasonlítható össze az előbbiek helyzetével — csupán* ezen egy adat alapján — a megyei gyermekkórház. Bár érdekes módon a Pénzügyminisztérium által kiadott úgynevezett normatívagyűjtemény a különböző gyógyintézeti ágyak között pénzügyi vonatkozásban nem tett különbséget. Pedig más az élelmezés nyersanyag- normája, a gyógyszerfelhasználás, a kötszerigény minden osztályon és minden kórházban. A dolgozók fizetését nem számítva, 8000 forintot fordítanak évente a tanácsok egy bölcsődei férőhely fenntartására. Baranyában több pénzt kapnak az általános szociális otthonok, mint az ország más részein. Átlagosan 26 000 forintot költ a megye évente az otthonok egy-egy lakójára. Kicsik az eltérések a pécsi, a komlói, és a mohácsi szociális otthonok helyzete között: a görcsönyi intézmény részesül csupán átlagon felüli támogatásban, mint a megye ilyen jellegű módszertani intézménye. A szociális betegotthonok költségvetése nagyjából megegyezik az általános szociális otthonok lehetőségeivel. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a betegotthonoknak több pénzre lenne szükségük a megfelelő ellátási színvonal eléréséhez. Az óvodák ellátottsága általában arányos, tavaly a tanácsok 41 millió forintot fordítottak az óvodák működésére, fenntartására. Egy óvodai hely éves költsége 3500 forint. A felmérés megállapítja, hogy a különböző iskolatípusok közül a vidéki általános iskolák vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Egy általános iskolás gyermek oktatására — a pedagógusok fizetését nem • számítva — Pécsett 27 400 forintot fordítanak, Mohácson viszont csak 15 600-at. < A szakemberek megkezdték az elemzést. A tervkészítők ennek alapján is mérlegelik majd, hogy a költségvetésből, a fejlesztési keretből hova — menynyi jusson ... E. A. Új jogelvek és jogintézmények a polgári jog szabályaiban ismerjük meg törvényeinket! Az országgyűlés szeptember 29-én tartott ülésén elfogadta a Polgári Törvénykönyv módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A számos új jogelvek és jogintézmény részletes bemutatására nem törekedhetünk, a legfontosabbakat azonban érintjük. Ismert, hogy az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényt. Korábban a polgári jogunk egységes kódexbe foglalása nem volt meg, 1959-ben első ízben foglalták Tehát törvénybe a polgári jog szabályait. Oly időben történt ez, amikor a szocializmus alapjainak lerakása volt folyamatban és az akkori társadalmi, gazdasági viszonyok alapján szabályozta a törvény a polgári jogi viszonyokat. Figyelemmel volt azonban a szocialista fejlődés céljaira is. Éppen ennek tudható be, hogy a későbbi, felgyorsult ütemű fejlődés mellett is időtálló volt a törvény. Igaz ugyan, hogy a megalkotása óta eltelt 18 év alatt több jogszabály is módosította az egyes rendelkezéseket, ezek azonban a főbb elveket nem érintették. A társadalmi, gazdasági és emberi életviszonyok olyan területeken is lényegesen továbbfejlődtek, amelyeket az említett módosítások nem foghatták át. Csak néhány szóval utalunk ezekre: A mezőgazdaság szocialista átalakítása eredményesen befejeződött. A népgazdaságban megszilárdultak és uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Meghatározó lett az állami szocialista tulajdon. Nőtt a szerződéseknek a gazdálkodásban betöltött szerepe. A termékek és a szolgáltatások minőségének biztosítására és védelmére megalkotott jogi szabályozás nem hatott ösztönzően a követelmények emelésére a termékek és a szolgáltatások jobb minőségének, színvonalának elérése érdekében. A jogszabályi rendezés és a joggyakorlat közötti feszültség feloldásának szükségessége is — a polgári jog néhány területén — előtérbe került. A módosítások megalkotásakor figyelemmel kellett lenni arra, hogy a magánszemélyek és a jogi személyek (közüle- tek) valamennyi polgári jogi viszonyát, személyi és vagyoni jogait ebben a törvényben kell rögzíteni. A tulajdonjog szabályozásának a társadalmi — ezen belül különösen az állami — tulajdon további erősítését kell szolgálnia. Meg kell szüntetni a társadalmi tulajdon érdekeivel ellentétes tulajdonszerzési törekvéseket. El kell érni, hogy a szerződések töltsék be szerepüket: a szocialista gazdálkodó szervek tevékenységében a szerződések legyenek a tervszerű gazdálkodás hatékony eszközei, járuljanak hozzá a szükségletek magasabb színvonalú kielégítéséhez: a szabályozás erősítse a szerződéses fegyelme nyújtson kellő védelmet a szerződésszegésekkel szemben. Egészében új törvény szerkesztése nem volt indokolt. Bár a módosítások széles körre terjednek ki, a törvény jelentős része változatlanul alkalmas arra, hogy a mai viszonyok között is jól szolgálja a társadalmi, a gazdasági és az egyéni érdekek érvényre juttatását. Új megfogalmazást kapott a bevezető rendelkezésekben a személyek vagyoni jogainak és törvényes érdekeinek, továbbá a személyhez fűződő jogoknak a védelme. Igen jelentős rendelkezés a tisztességtelen gazdálkodás. Különösen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint a tisztességtelen haszon- szerzés tilalmának ugyancsak a bevezető rendelkezések között történt elhelyezése. E tilalmaknak egyébként akkor is érvényesülniök kell, ha a fentieket előidéző magatartás nem volt jogellenes. A felek eljárására vonatkozó szabályok módosításával és kiegészítésével az együttműködés kötelezettsége a szocialista eqyüttélés követelményeire való hivatkozás mellett általános törvényi mércét ismerhetünk meg: a feleknek úgy kell el- járniok, ahogy az adott helyzetekben általában elvárható. Az emberre, alanyra vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatára magasabb lett. (A korlátozott cselekvőképesség alsó és a cselekvőképtelenség felső határát a módosítás a 14. életévben írja elő.); a cselekvőképtelen és a cselekvőképes személy nevében tett törvényes képviselői nyilatkozathoz szükséges gyámhatósági jóváhagyás köre szűkült. A polgári jogi cselekvőkép- telenséq felső határának 'felemelését — többek között — a jogrendszerünk különböző ágai közötti egység megteremtése indokolja, ami pedig a gyámhatóság jóváhagyási jogköre szűkítését illeti: szükségtelenné vált a gyámhatósági jóváhagyás általános előírása - egyebek mellett — az ingatlanok elidegenítésére, megszerzésére, vagy megterhelésére vonatkozó jognyilatkozatoknál. Dr. Gátos György megyei bírósági elnökhelyettes Békemozgalmi találkozó kezdődött Debrecenben Szerdán délelőtt Darvas! Istvánnak, az Országos Béketanács alelnökének a vezetésével megkezdődött Debrecenben az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett kétnapos nemzetközi békemozgalmi találkozó. Debrecen város dolgozói nevében Ács István tanácselnök köszöntötte a vendégeket, ezután Péter János, az ország- gyűlés alelnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Az ünnepélyes megnyitót követően Berend T. Iván akadémikus, a Béke-világtanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács tudományos bizottságának alelnöke tartotta meg bevezető előadását „a Nagy Októberi Forradalom és a 20. század” cimmel. A debreceni találkozón részt vesznek Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió békemozgalmának képviselői.
