Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-12 / 281. szám

e 1977. október 12., szerda Dunántúli napló szerkesztőség postájából Követésre méltó kezdeményezés Szeptember első heteiben országszerte megkezdődött a ta- ' nitás alsó-, közép- és felsőfokú intézményeinkben. Idén elő­ször a Szekszárd-Palánkon működő „Csapó Dániel" Mezőgaz­dasági Szakközépiskola és Technikum kihelyezett tagozatos osztályt indított a Bikali Állami Gazdaság szervezésével, Bi­kaion. Kedden és csütörtökön felnőttek ülnek a bikali iskola padjaiban. Egy részük a Bikali Állami Gazdaságban, mások a Mágocsi Béke Termelőszövetkezetben, illetve a Cserkúti Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat mágocsi gyáregységénél dolgoznak. A három szakmában (növénytermesztés-állattenyésztés, kertészet, gépészet) tovább­tanulók megfelelő elméleti tudást szereznek. A bikali kezdemé­nyezés követésre méltó. Szabó József A III. kerületben, a Fülemüle u. is a Puszta-dűlő költi területben, ahol valaha szép gyümölcsös és kaszáló terült el, egyre nagyobb szeméttelep alakul ki. Tekintettel a műemléki jellegű magyarürögi templom, a te­mető, valamint az egyre terjedő lakónegyed közelségére, közegészség- ügyi és esztétikai szempontok miatt ez a helyzet erősen kifogásolható és a legrövidebb időn belül gyökeres rendezést kiván. (Dr. Nikolov László, körzeti orvos.) Tűz a „kutyaházban” Cigaretta és bicska Festői faházak, piciny lige­tek, kiépített játékházak, ho­mokozók, hinták, játékos mér­tani formák váltakoznak Pé­csett a Budai Nagy Antal úti módszertani bölcsőde kertjé­ben. Olyan érzése támad az arra járónak, mintha a jósá­gos erdei manók birodalmába tévedt volna, ahol a barátság és a jó hangulat uralkodik. Pe­dig ez csak látszat. A bölcsőde reggel 6-tól es­te 6-ig vigyáz a legkisebb korosztályra. Délután 5 óra felé már szállingóznak a szü­lők az apróságokért. 6 órára teljesen kiürül az épület. Mi­vel alacsony a bölcsődét kö­rülvevő kerítés, a környékbeli tízemeletes házakban lakó 8, 10, 12 éves srácok bemásznak a kerítésen és „rablópandú- rosdit" játszva, közelharcot folytatnak a munkájukat vég­ző takarítónőkkel, akik ki akarják őket kergetni. A ma­gukat „Rinaldó Rinaldiniknek" és „Parittyás Thierryknek” kép­zelő gyerekek közben nyomda- festéket nem tűrő szavakkal illetik az amúgy is túlterhelt takarítónőket. A múlt héten történt, hogy két 12 év körüli fiú bebújt az udvaron álló egyik játékházba, amit a böl- csődések tréfásan „kutyaház­nak” hívnak, és ott rágyújtot­tak egy cigarettára. Közben meggyulladt a faház széle, a két srác megijedt és elfutott. Szerencse, hogy még ott volt egy éber takarítónő, aki rög­tön eloltotta a tüzet. A fiúkat már nem érte utol. Elgondolni is szörnyű, mi tör­ténik akkor, ha kigyullad a 15 milliós bölcsőde, ami teljesen egyedülálló az országban, mert kísérleti jelleggel építet­ték. Ez csak egy a sok törté­net közül, mert a kődobálás, a kerítéshajlogatás és a ta­karítónők szidalmazása min­dennapos. A bölcsőde vezetője szerint a helyzet tarthatatlan. A prob­léma forrása az, hogy a kör­nyéken igen kevés a játszótér. Sűrűn vannak a házak, sok az autóparkoló, nem tudnak az 5 és 16 év közötti srácok és lányok mozogni. Ha pedig nagyobb térre vágynak, mesz- sze kell menni. Ajánlatos len­ne, ha a környéken lakó szü­lők jobban megnéznék, hová is megy délután játszani a Pistike meg a Józsika Garacsi Imre Az új termés betárolása előtt a raktárhelyiséget ki kell tisztítani. Az előző évi megmaradt termést, ter­méket - amennyiben kártevőket tar­talmaz — el kell távolítani. Növény­védőszerrel kisüzemben csak üres raktár kezelhető biztonságosan. A másik fő alapkövetelmény, hogy a tárolásra szánt termés ne tartalmaz­za azokat a kártevőket, amelyek a raktárban elszaporodtak. A kártevők közül a mezei gabonamoly, készlet­moly, aszalványmoly, magtári gabona- moly, zsizsikek, lisztbogarak, atkák és a rágcsálók okozzák a legnagyobb kárt. A mezei gabonamoly a kukori­cát, búzát, különböző őrleményeket pusztítja elsősorban. Nagyüzemben gázosítással lehet eredményesen védekezni ellene. Kisebb mennyiség esetében a darálás vagy 1—2 óráig tartó 60 C°-os hőkezelés ajánlatos. A 6-8 milliméter nagyságú lepkék ellen a molybiztos rovarháló abla­kokra, szellőzőkre való felszerelése ajánlatos. Kisebb, pinceszerü zárt helyiségek kénezésével nemcsak gombák, hanem rovarok is pusztít­hatok. Az aszalvány- és készletmo­lyok ellen csak a hőkezelés ajanl­Nehez szó a köszönöm Szeptember elején a főpostán jár­tam. Kifelé jövet az utcai telefon- fülkében egy női táskát találtam. Fogtam és bevittem a portáshoz. A bélyegkiállítás őre és az én jelen­létemben a portás kinyitotta a tás­kát. Volt abban személyi igazol­vány, pénztárca, kulcscsomó, slusz- kulcs, forgalmi engedély . . . Meg­mondtam, hogy ha a tulajdonosa netán meg akarná köszönni, hogy visszajuttattam a táskáját, itt és itt talál meg. Sem telefonon, sem más­képp nem keresett meg. Nehéz szó ez a köszönöm I Pedig lehet, hogy legközelebb nem lesz ilyen szeren­cséje. B. J. Pécsett miért nem...? Elszomoritó látványt nyújt és „nyomortanya”-szerűségre emlékeztet a pécsi állomással szemben lévő borozó vendég­lő épülete. Ez nem emeli a város nívóját. De menjünk csak néhány lépést! Ott a tej­ivó. Ez sem egy reprezentatív hely. A tejivásra nemigen buz­dít. Kicsi, kényelmetlen, eny­hén szólva korszerűtlen. Reg­gelente az utcán sorban áll­nak, sőt ha jön egy-két tu­ristacsoport, az utcán állva isszák a reggelijüket. Ugyan­akkor Nagykanizsán, az állo­mástól nem messze van a tej­ivó és reggeliző. Oda szíve­sen megy az ember. Kényel­mes, ragyogóan tiszta környe­zetben ülve, asztalnál regge­lizhet bárki. Ami lehetséges Nagykanizsán, Pécsett miért nem? T. R. Sok a szem­veszteség Október 2-án, vasárnap, a pellérdi útelágazástól gyalog mentem a faluba. A Fekete­víz fölötti hídtól az út két szé­lén folyamatos csíkban búza­szemet láttam, mely egészen a falu elején lévő útelágazásig jól látható volt. Sokszor látok a városban is terménnyel pú­posán megrakott teherautókat, amiről potyog a szem. A gép­kocsik oldala nem záródik pontosan és annyira telerak­ják, hogy felülről is lefolyik. Fel szeretném hívni az illeté­kesek figyelmét, hogy jó len­ne ezen változtatni és gondo­sabban, szemveszteség nélkül szállítani. Pataki Imre ható kisüzembe, mely 1-2 óráig ma­gasabb hőmérsékleten való tartásból áll. A zsizsikek közül magántermelők­nél és a kereskedelemben a mind jobban terjedő babzsizsik jelenleg a legveszélyesebb. Ez a kártevő a műanyag zacskóba csomagolt, ki­sebb tételekben forgalomba kerülő étkezési bab között is előfordulhat. A babszemeken kerek kirágásak lát­hatók. Egy babban több lárva is kifejlődik, de mindegyik külön röp- nyiláson hagyja el a magot. Hűvös helyen tárolt bab károsítása szüne­tel. A fertőzött tételeket főzéssel, darálással vagy elégetéssel semmi­sítjük meg. A gabonazsizsik gyakran más Jogi r T. József az év végén kiván nyugdíjba menni 38 évi munka- viszony után. Kérdése: Megkaphatja-e a 40 éves szolgálat után a jubileumi jutalmat? Igenl A jelenleg hatályos jogsza­bályi rendelkezések értelmében ju­bileumi jutalomra az a dolgozó jo­gosult, aki 25, 40, illetve 50 évet munkaviszonyban töltött. A dolgozó, nyugdíjazása esetében azonban elégséges, ha a huszonöt évet a nyugdíjazás évében tölti be, illetve ha a negyven — ötven — év helyett a nyugdíjazáskor harmincöt — negy­venöt — évi munkaviszonnyal rendel­kezik. C. H-né idős kora miatt sze­retné, ha leánya hozzá költözne. Házában azonban lakó van. Kérdése: Felmondhat-e a lakó részére, ha másik lakást ajánl fel? Igenl Ezzel kapcsolatban az 1/1971.(11.8.) Korm. sz. r. a 76. §- óban úgy rendelkezik, hogy az ál­lampolgár tulajdonában álló lakás esetében a bérbe adó a lakásbérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára a rendelet 71. és 73. §-ban előírt feltételek nélkül is felmondhat­ja, ha a lakásra maga vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására ható­sági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik, meg­felelő, ugyanabban a városban — községben — lévő — beköltözhető — lakást ajánl fel. A felmondáshoz csatolni kell: a) tanácsi bérlakás felajánlása esetén a lakásügyi hatóság hatá­rozatát arról, hogy a felajánlott la­kás kiutalását a kiköltöző személy részére biztosítja: b) nem állami lakás felajánlása esetén a bérbe adó nyilatkozatát ar­ról, hogy a felajánlott lakást milyen feltételek mellett hajandó a kiköl­töző személy részére bérbe adni. A jogszabály rendelkezése értel­mében a felajánlott nem állami la­kásra kötött lakásbérleji szerződést a bérbe adó a jelen esetben csak öt év eltelte után mondhatja fel. fertőzött raktár, takarmánykeverő he­lyiségből zsákkal vagy fertőzött ter­ménnyel, termékkel terjed. Fertőzés esetén a raktárot ürítsük ki és Uni- fosz 50 EC szerrel ködszerűen per­metezzünk, 2,5 liter vízbe 2 dkg szert tegyünk, mely 100 légköbméter he­lyiség fertőtlenítésére elegendő. Az óvórendszabályok és a várakozási idők betartására fokozottan ügyel­jünk. A patkány és egér károsítása ese­tén a növényvédőszert árusító üzle­tekben kapható csalétkek alkalma­zása ajánlatos. A csalétkek a tárolt terméktől elkülönített helyiségben, járatokban helyezhetők el. Dr. Frank József Az illetékes válasza Romok, romok... A Dunántúli Napló október 9-i, vasárnapi száma előzetest közöl a Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának október 12-i mű­soráról. Ebből meglepődve értesü­lünk arról, hogy Pécsett, a Sal- lai utcában Pálos kolostor romjaira bukkantak . . . A szakmabeliek megnyugta­tására szeretném közölni, hogy nincs szó eddigi ismereteinket ily mértékben módosító lelet­ről. A Sallai utcában a régé­szek a Ferences-templom kö­zépkori hajóját tárták fel, a török gőzfürdő szomszédságá­ban. Természetesen riportfil­münkben is ezt mutatja be Kárpáti Gábor régész. A Pálos kolostor ]akab-he- gyi romjai stúdiónk egy másik filmjében láthatók. Ezt a szí­nes filmet azonban október 28-án sugározza a televízió LATJÁTUC FELEYM . .. címmel. Bükkösdi László, a két műsor szerkesztője „Kedvező változások a tömeg- közlekedésben” A cikk első részében a kertvárosi városrésznek a kelet és nyugati vá­rosrészekkel való összekötésével és a 27-es járat meghosszabbításával Kapcsolatos elismerő véleményt kö­szönjük. Az utasbalesetek megelőzése érde­kében már a közeljövőben vala­mennyi helyi járatos autóbuszunkat jól hallható visszajelző csengőrend­szerrel kívánjuk felszerelni. A jegy­automaták működésével kapcsolat­ban több esetben is kifejtettük ál­láspontunkat Mely szerint a sza­bályszerű használat mellett — 2 fo­rint pénzérme bedobásával, meg­várva amíg az érme leesik, majd a működtető szerkezet ütközésig való lenyomása után a jegyet le kell tépni — kiválóan működnek. Nem 2 forintos pénzérme használata esetén — mint ezt a cikkíró is tapasztal­hatta — a meghibásodás valószínű­sége rendkívül megnő. Az autóbuszok menetiránytáblá­jára vonatkozó észrevétellel teljes mértékben egyetértünk. A táblák készülnek és folyamatosan vala­mennyi járati autóbuszunkat ezekkel a táblákkal kívánjuk felszerelni úgy, hogy egy táblát az autóbuszon elöl, egy táblát pedig oldalt, az első ajtó mellett kívánunk elhelyezni. Laki Pál, a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese ■Uövenyiiedelmí tanácsadó Raktári kártevők ellőni védekezés Tímár Ede: Csillagosok, katonák... Harcban az utolsó töltényig ,,l MCI L nevezzük ma­gunkat kommunistáknak?" — ezzel a címmel írt cikket az irkutszki magyar forradalmi új­ság, a „Világforradalom" 1918. május 15-i számába Ember Lajos. „A Kommunista Párt prog­ramja: a forradalom által meg­nyitni az utat a szabad társa­dalom felépítéséhez, a mun­kástársadalomhoz" — hangsú­lyozta írásában a szerző. Ember Lajos ezt a cikkét ab­ból az alkalomból írta, hogy az irkutszki hadifogoly-kong­resszus határozatot hozott a szibériai forradalmár hadifog­lyok szervezetének a nevéről. A szervezet Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista (Szociáldemokrata) Pártja ne­vet vette fel. Ezen a kong­resszuson Ember Lajost a párt Központi Végrehajtó Bizottsá­gának a tagjává választották, majd őt bízták meg a „Világ- forradalom” szerkesztőségének vezetésével. A lap közölte az 1918. ápri­lis 15-én megtartott „külföldi munkások nemzetközi szerveze­teinek szibériai kongresszusán” kidolgozott és elfogadott párt­programot. E programban eavebek között leszögezték: „A külföldi munkások az orosz forradalomban a világforrada­lom kiinduló pontját és az orosz szovjetköztársasógban a bekövetkező világforradalom támaszát látják, ezért készek a szovjetköztársaságot gazda­ságilag minden eszközzel, a Vörös Hadseregbe való belé­péssel megerősíteni: készek veszély esetén a legmesszebb- remenően megvédelmezni". A program befejező bekez­dése: „Szibéria külföldi mun­kásai avval a felhívással for­dulnak bajtársaikhoz, hogy ébredjen tudatára mindenki annak, hogy hol van most a helye, és csatlakozzon a párt­hoz. Gyávaságnak és ingado­zásnak most nincs helye! Aki életét ellenségeiért kockára tudta tenni, féltené életét ad­ni saját érdekéért? Döntsük le a kapitalista diktatúrát, és emeljük helyébe a világ pro­letárjainak diktatúráját”. Ember Lajos 1894. október 6-án született Kolozsvárott, öt­éves volt, amikor édesapját el­vesztette. Polgári iskolát vég­zett, majd rokonai támogatá­sával Budapestre került, ahol a Markó utcai reáliskolában tovább tanult. Kiváló diák volt, verseket, elbeszéléseket írt, ma­tematikai díjat nyert. 1913-ban érettségizett. Egy évet tanult a Műegyetemen. Egyetemista­ként lett a Galilei-kör tagja. A világháború kitörésekor az elsők között behívták a had­seregbe. Előbb Kolozsvárott szolgált, majd Nagyszebenbe került. A 23. honvéd gyalog­ezred II. pótzászlóaljával küld­ték a frontra. A frontról írta unokahúgá­nak: „Ma egy szót se, most vigyázzban állok, de azután majd, ha vége lesz, lesz ne­kem mondanivalóm egyéb is”. 1915-ben esett hadifogság­ba. A szretyenszki táborban élt, ahol a szocialista érzelmű ha­difoglyok vezetőjévé vált. 1917 márciusában kapcsolatot te­remtett a helyi bolsevikokkal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után ő lett a vá­rosban működő hadifogoly­szervezetek egyik vezetője. Ir- kutszba küldöttként került a hadifogoly-kongresszusra. Itt aztán elvtársaival, Grimm La­jossal, Szuhanek Viktorral s másokkal erőteljes szervező- munkát végzett a hadifoglyok körében. Irkutszkból avö. rös csapatok a frontra vonul­tak, s ezt az alkalmat kihasz­nálva 1918. június 14-én az el­lenforradalmárok lázadást szer­veztek. A lázadók megtámad­ták a börtönt és kiszabadítot­tak 100 fehérgárdistát. Az ir­kutszki szovjet a hadifoglyokat felfegyverezte. Ember Lajos és elvtársai hősiesen harcoltak a lázadók ellen. Az interna­cionalisták foglalták vissza az ellenforradalmárok főtámasz­pontját, a tüzérségi laktanyát. A lázadókat leverték, s visz- szaállították a város rendjét. Később azonban a hadiesemé­nyek nyomán Irkutszkot július 12-én fel kellett adni. A Baj- kál-tó partjára visszavonuló vörös csapatokat Müller Ar­mand, Lányi Imre és Grimm Lajos internacionalista oszta­gai fedezték. A harcokban Lá­nyi Imre elesett. A „Világforradalom” szer­kesztősége Verhnyeugyinszkba települt át. A lap 1918. augusz­tus 13-i számába Ember La­jos színes harctéri riportot írt a Bajkál-tavi hadműveletek egyik kiemelkedő epizódjáról. A vörös flottilla három hajója által támogatott Glousztnojénál és Kadilnij Misznél az ellenség hátában végrehajtott partra­szállásról számolt be az olva­sóknak. Ebben a hadművelet­ben 150 internacionalista vett részt, közöttük a riport szerző­je, Ember Lajos is. Az ellenforradalmi erők idő­leges katonai fölénye következ­tében a szovjet csapatok a frontális harcot kénytelenek voltak beszüntetni, a partizán- harc taktikájára tértek át. Szergej Lazo a kiváló, hires vörösparancsnok így írt erről: „Ha a frontális harchoz ebben a pillanatban nincs erőnk, ak­kor ki kell vonnunk a tűzből a Vörös Gárdát. Minden har­cost el kell látni pénzzel, élel­miszerrel, ruházattal és okmá­nyokkal. Minden szükségessel el kell látni a vezető funkcio­náriusokat is, földalatti mun­kára kell irányítani őket a fal­vakba, városokba. Biztosítani kell a tajgába visszavonuló in­ternacionalista osztagot. Egyik tartalékunk lesz ez az ellen- forradalom elleni harcban. Egy időre eltűnünk..." Az Urulgában 1918. augusz­tus 28-án megtartott konfe­rencián — amelyen a felelős szovjet vezetők és a csapatok képviselői vettek részt — úgy döntöttek, hogy az internacio­nalistáknak minden támogatást meg kell adni. Rámutattak ar­ra, hogy az internacionalisták a partizánharc idején jóval nehezebb helyzetben lesznek, mint a helybeliek, hiszen nem ismerik jól a terepet és oro­szul sem beszélnek kielégítően. A konferencia határozata nyo­mán az internacionalisták a hadifogolytáborokban rejtőz­ködtek el, vagy a tajgába vo­nultak. Weissmann, a Bajkál Front hadtápparancsnoka és Singer, a frontparancsnok helyettese irányította a tajgába vonuló­kat. Mintegy 400 internaciona­lista tartott velük. A Tungir folyónál, Tupik községnél tuta­jokat építettek és vízre száll­tak. Mintegy 200 kilométernyit haladtak, amikor zátonyos helyre kerültek. Szállásukat valóságos erőd­dé építették. Géppuskafészke­ket, lövészárkokat, erős fede­zékeket létesítettek. Amikor mindent megfelelően kiépítettek, elrendeztek, harcbo indultak a környéken garáz­dálkodó fehérgárdisták és a japán intervenciósok ellen. Az osztag hősiesen küzdött. Józsa Antal és Milei György történészek írják „Ren­díthetetlen százezer" című könyvükben: „Fél éven át re­gébe illő, hősi küzdelmet ví­vott a hideggel, a széllel, az éhséggel és az ellenség meg­megújuló rohamaival. Ebben az osztagban küzdött és harcolt Ember Lajos is. 1919 tavaszán a meggyen­gült partizánosztagot erős, ki­tűnően felszerelt fehérgárdista- alakulat kerítette be. A parti­zánok azonban nem adták meg magukat. Az utolsó töltényig küzdöttek, majd amikor a lő­szer elfogyott, kézitusát vívtak az ellenforradalmárokkal. A fehérek a sebesülteket sem kímélték, kegyetlenül végez­tek velük is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom