Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-17 / 256. szám

6 Dunántúli napló 1977. szeptember 17., szombat Mecseki séták Állatkert Autók száguldoznak a mecse­ki aszfalton, a misinai autóbusz csendesen siklik a megállóhoz, a kerti asztaloknál férfiak, nők sörözgetnek, a lombok szűrte őszi fények alatt szunyókáló öregek ülnek a padokon, a ka­pun túli élet pedig — emennél merőben ellentétes - egzotikus világot idéz, őserdők, szavan­nák, „ óriás-folyamok izgalmas világát, amelyhez legföljebb csak gyermekolvasmányok, írott vadásztörténetek vagy filmek jóvoltából kötődünk. Ezt nyújt­ja az állatkert. Ezért fogja el valami furcsa izgalom gyerme­ket, felnőttet egyaránt, amint átlép a kapun. Az állatkert élő­világa feltételezi az ember ter­mészetszeretetét: szépnek ta­lálja még a „legfélelmetesebb" állatot is. S hogy a látvány mit vált ki belőle —, az más kérdés. Tizenhét esztendeje, hogy az állatkert megnyílt a Mecsek dé­li lejtőjén. Olyan nagy mérté­kű társadalmi munka gyümöl­cseként, amelyre azt hiszem az­óta sem volt példa. Pedig vol­tak aggályoskodók: szükség van-e rá? Nem kellene-e más­ra fordítani a fönntartásra szánt összeget? Eddig mintegy 3 millió láto­gatója volt. 1960-ban 34 állatfajtát, illet­ve 84 egyedet telepítettek be, ma pedig az állomány: 178 fajta több mint ezer egyeddel. Szükség van-e rá? A válaszon kár is tűnődni. Az állatkert nem cirkusz. Itt nem idomítás, hanem állattar­tás, tenyésztés, tudományos munka folyik. Felsőtagozatos általános iskolások számára működik a kitűnően felszerelt biológiai szakkör egy biológus tanár irányításával: a gyerekek gondosan tanulmányozhatják az állatok szokását, életmódját, viselkedését, táplálkozását. Ezek a gyerekek, jóllehet, egy életre elkötelezettjei lesznek e szép tudományágnak. Csakis milliókban lehet kife­jezni az állomány értékét. A Mecseki Kultúrpark csere útján szerzi be az állatok nagy részét, de az ország többi állatkertjei­vel is tart kapcsolatot. A MA­VAD közreműködésével például a napokban érkezett ajánlat egy nyugatnémet kereskedőtől: flamingó, koronás daru, pártás daru, fekete hattyú, feketenyakú hattyú .. . stb. Ä pécsi állatkert cserére ajánl fel vaddisznót, szürkemarhát, fekete bivalyt, ős- tulokot, mangalicát, őserdei dingót, kameruni törpe kecs­két . . . stb. Lehet, meglepő, hogy nálunk őshonos állatok is szerepelnek a listán. De való igaz, hogy a magyar szürke marhából talán ezer darab ha van a világon, a pödrött szarvú racka juhból még ezer sincs, de félő, hogy a mangalica is a „kihalók" listájára kerül. Pe­dig a mangalica sertés nálunk valamikor „egyszerű" háziállat volt, — ma már az állatkertek­ben mutogatjuk. Napóleon és Bimbó a két csimpánz neve. Nemrég érkez­tek Budapestről, az állatkertből. A rács előtt egy magas, ősz­hajú férfi — nyilvánvaló jószán­dékkal - mokkacukrot szór be a két játékos, tapsoló, ugráló állatnak. Bekapják a cukrot, aztán újra tapsolnak, ismét re­pül a cukor. Mindennapi lát­vány. Sajnos. Dr. Fülöp István, a Mecseki Kultúrpark igazgatója és Lem- le Zoltán, az állatkert vezetője mpndja: — Állataink zöme meglehető­sen kényes, érzékeny, de a leg­több gondot mégis az emberek okozzák. Táblák figyelmeztetik a látogatókat, ne etessék az ál­latokat, de hiába. Egy-egy ya- sárnapi csúcsforgalom után, amikor hat-hétezer ember for­Engedményes vásár a CENTRUM ÁRUHÁZ műszaki osztályán! SWM 4 kávéőrlő 280,— Ft helyett 220,— MINSZK 10 Hűtőgép 5300,— Ft helyett 4600,— PS 663 automata mosógép 9100,— Ft helyett 6900,— Sensonstar tv 6950,— Ft helyett 6450,— Akropolis tv 7400,— Ft helyett 6900,— Jupiter tv 7500,— Ft helyett 7000,— Jupiter de Luxe tv 8100,— Ft helyett 7500,— Sokol 403 rádió 590,— Ft helyett 470,— Vega 402 rádió 690,— Ft helyett 560,— /S\ Amíg a készlet tart. —\ Centrum Áruház a város központjában! (centrum ASUHAI) Gazdag tárháza a népi építészetnek Felfedező úton Zalában Dokumentációs album készül dúl meg a kertben, hétfőn már orvosi kezelésben kell részesí­teni a majmokat: olyan erős gyomorrontást kapnak, hogy ál­latorvosunknak, Környei doktor­nak kell beavatkoznia. A maj­mok nagyon változatos táplá­lékot kapnak, a banántól kezd­ve □ mogyoróig és a citromig, narancsig mindent előterem­tünk, de a túltáplólás végzetes­sé válhat. Nem is csak a majmoknál. Egyik medvebocsnál, éppen a túltáplálás miatt - a látogatók agyonetették — szivbénulás lé­pett fel. — Minden ketrec elé őröket nem állíthatunk, de nem is len­ne értelme. Az ápolók figyel­meztetik a látogatókat, de olyan válaszokat kapnak, hogy azt nem teszik zsebre. Az az igazság, hogy például a ma­jom vagy a medve eléggé fa­lónk, egyszerűen nem érzékeli, miből, mennyit ehet meg: amennyit beszórnak, azt elfo­gyasztja. Aztán megtörténik a baj. Komikusán kedvesek a maj­mok, medvék, kis pumák, fé­lelmetesen szép a bengál tig­ris és az oroszlán, „ők” felté­telezik az ember természetsze­retetét . .. Joggal-e? — Volt egy uhu-baglyunk. Valaki hegyes botot nyomott a torkára és vérmérgezést kapott. Ez régebben történt, amikor még néhány madarat kikötöt­tünk, hogy szabadabban mo­zoghassanak. Sajnos az eset után ezt a kikötési módszert meg kelleti szüntetnünk. — Egy másik bagolynak bics­kával levágták a fejét. Soha nem tudtuk meg, ki követte el ... — Nagyon szép kis Schatt- lend pánit kaptunk. Egy napon észrevettük, hogy vérzik a tom­porója. Bicskával megszúrták. — Meggyújtották az oroszlán bajszát... — Fejberúgták a medvét. A második rúgásnál a medve el­kapta a fiatalember cipőjét, le is tépte róla, s amikor emez ulánanyúlt, már a karját fogta körmei közé . . . — Az oroszlánok ketrecéből gyakran marékszámra szedjük ki a különféle - de az állatra bizonyára nagyon ártalmas — tablettákat. — A majmokhoz csikkeket Komolytalan rovat STATUSZSZIMBÓLUM Sokat járok a megyében. Hatal­mas az előrelépés I A legeldugot­tabb falvakban is sorra épülnek a már nem mindig sátortetős házak. De a legfeltűnőbb, hogy a Dunai Vasmű termésének fele elmegy fa­lusi kerítésnek. Vannak egyszerű sodronydrótból, de ezek csak az elmaradottabb he­lyeken. Ahova betört a kultúra, ott olyanok vannak, hogy az ember szeme-szája eláll. Van, amelyiknek közepén a nap lángol, és a suga­rak végigszaladnak a kerítésen. Van várkastélyra emlékeztető ke­rítés, van, amelyiket egyenesen az ezeregyéjszakából vettek, fantaszti­kus arabeszk. Lassan városunkba is betör a ke­rítés, egyik gyönyörűbb mint a má­sik I Vagyunk néhányon, akik min­den kerítéscsodánál többre becsül­jük az élősövényt. Mi, ilyenek nem tehetünk mást, hogy először meg­csináltatjuk a szomszédénál szebb vaskerítést, és ha sövényt ültetünk, akkor a kerítés egy darabját kiál­lítjuk a kapu elé, és ráíratjuk egy szép zománcozott táblára: dobnak be, a szerencsétlenek kibontják a cigarettavéget, megeszik a dohányt, ismét hív­hatjuk az orvost... Elhülve hallgatom ezeket az „állatkerti” történeteket. Való­ban állatiak... Franciska néni, alacsony, vékonyka kis idősebb hölgy. Naponta jön, hozza kosarában a kis elemózsiát kedvenc álla­tainak. — Böli.. . böli . .. bölikém! És a tízmázsás amerikai bö­lény mint egy tank, rohan elő a korlátig és nagy, nedves sze­mét függeszti a látogatóra. Franciska néni engedéllyel ete­ti állatait. Amit hoz, azt az ápo­lók már eleve belekalkulálják a napi élelmiszeradaghoz. Franciska néni persze nem az egyedüli, aki érti az álla­tok nyelvét, aki felismeri ennek a különös világnak minden szépségét. A fenti — képtelen példákat okozó — egy-két kivé­teltől eltekintve, az állatkert három millió látogatója is ezt teszi. Szerencsére. Rab Ferenc Fotó: Szokolai István Jersey­vásár 30—50 százalékos árengedménnyel A Slágerboltban Pécs-Uránváros, Kállai Éva tér 6. Az Építők útjai ált. isk. mögötti tv-házban „Ez alatt a sövény alatt ilyen kerítés van, szebb mint a szom­szédéi" Akkor legalább mindenki látja majd, hogy nem vagyunk elmara­dottak I ÓVAKODJUNK A ZSEBTOLVAJOK­TÓL! Hetvehelyen jártunk. Kerestük, ja­vaslatomra, a kerámiaüzemet, mert híres a hetvehelyi cserép. Kiderült, hogy nem a hetvehelyi híres, hanem a kishajmási, de rám mindig lehet számítani. Hogy egy faluban ne legyen bolt, az előfordulhat, de hogy kocsma se, az lehetetlen! Inkább három kocsma, mint egy bolti Vezeklésként, vigasztalódni, ide hívtam a társaságot. A bolt mellett mentünk el — itt volt bolti — az ablakban a kiírás: „Óvakodjon a zsebtolvajoktól I A retiküljét csukja be, stb!" Elgondolkodtam rajta, hogyan ju­tottak zsebtolvajhoz, épp Hetvehe­lyen? I Talán tanácsi státusban van? Hogy Pesten óvakodnunk kell, jó. Nemes vállalkozásba kezdett öt évvel ezelőtt az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, amikor hallgatói elkezdték a népi építészeti emlékek fel­kutatását. A főiskolások elju­tottak Karcagra, Esztergomba, illetve az említett városok kör­nyékére. Tavaly nyáron a Zala megyei Lentit és környékét val­latták, míg az idén Nagyka­nizsa várost és járást válasz­tották több napos kutató­munkájuk színhelyéül. Miért éppen Zalában töltött két nyarat a népi építészeti TDK? A válasz egyszerű: a ré­gi paraszti építészet tárgyi emlékei itt maradtak fenn a legtovább. De az sem mel­lékes, hogy a megyei tanács és a múzeumi igazgatóság minden segítséget megadott a húszfős expedíció tagjainak. A megkülönböztetett vendég­látásért a kutatók sem lesz­nek hálátlanok. Amint azt a csoport vezetője, dr. Dobszay Károly elmondta: igen hasz­nos anyagokkal hálálják meg a megyeiek támogatását, úgy­hogy Zala megyének lesz a legjobb népi építészeti doku­mentációs anyaga az ország­ban. „II dohányzás veszélyes munka!” ,,A dohányzás veszélyes munka P* Ez a megállapítása a Dohányzást Ellenzők Társasága második vándor- gyűlésének. Dr. Wiltner Willibald a dohány­zás és a légzőszervi ártalmakról tar­tott előadása bizonyította, hogy a dohányzás veszélyesebb, mint a szi­likózis. Megrögzött dohányosokét is megdöbbenthet az a tény, hogy 20 év alatt 6 kg sűrítmény szívódik fel a dohányzók szervezetébe. Nem­csak gyakoribbak és súlyosabbak a torok-, gége-, hangszalag-, hBrgő-, tüdőelváltozások, amelyet az operá­ciós beavatkozásoknál, az altatás külön problémát jelent erős dohá­nyosok esetében. Juhász Lajos dr. a dohányzás és a rák összefüggésében ismertetett megdöbbentő tényeket. Az ajakrák gyakorisága 3—10-szeres, gégerák 6—10-szeres, a gégerákosok 84 szá­zaléka dohányos. Az infarktusok emelkedése háromszorosára tehető dohányosoknál — mutatott rá a dohányzás, a szív- és érbetegségek­ről szóló referátumában Kerkovits Gyula dr. Dr. Czeizel Endre szerint, bár nem bizonyítható fejlődési rendel­lenességek létrejötte dohányzás kö­vetkeztében, azonban a koraszülés száma gyakorlatilag kétszeresére emelkedett. Elgondolkoztató tény, hogy napi 10 cigaretta 100 gram­mal csökkenti az újszülött súlyát, 10 százalékban pedig szellemi visz- szamaradás következik be. Dr. Pákozdy Lajos, a DET elnöke a dohányzás egészség- és társada­lompolitikai vonatkozásáról szólt. Is­mertek a gazdasági tényezők, ame­lyekkel viszont szemben áll az egészség súlyos károsodása, ennek megfelelően orvosi és táppénzes ki­adások. A közeljövőben Helsinkiben a világkongresszuson tárgyalják a dohányzás elleni küzdelmet. A ha­zai munkára jellemző lesz a me­gyénként kialakított önálló dohány­zás elleni decentrumok kialakítása. hogy Pécsen, még érthető, de hogy Hetvehelyen, az meghökkenti Talán vetélkedik a község a szom­széd falvakkal, amelyeknek legfel­jebb ha egy-egy szegény tolvajra telik. Itt zsebtolvajra isi PÉCSI NEVEZETESSÉG Valamiről minden város neveze­tes. Párizs az Eiffel-tornyáról, Le­ningrad az Ermitage-ról, London a Big-Benről, Pisa a ferde tornyáról, de hogy az első pillanatban váro­sunk miről, csak a napokban derí­tettem ki. Jövünk haza a Balatonról. Alig hogy elhagytuk Mecsekalját, elön­tötte a fülkét az a mindenesti ájer, ami a Kertváros felől ömölve betöl­ti lakásunkat is. Újabban állandó a déli szél, és ez az emelkedett illat csak ilyenirányú szél esetében érezhető teljes szépségében. Mondom, elöntötte a fülkét. Meg is szólaltunk: ­— Hazaértünk I És nekem eszembejutott Pisai Szöllősy Kálmán Mit fog tartalmazni ez az anyag? Felmérési vázlatokat, komplett tervdokumentációkat, fotókat, diafelvételeket, film­anyagot, magnós riportokat és nem utolsósorban egy gaz­dagon illusztrált albumot, amely bemutatja az expedíció munkáját és a dokumentálás­ra érdemes épületeket. A kutatók többek között bejárták Kiskanizsát, ahol olyan parasztházakat is talál­tak, amelyekről a városi mú­zeum eddig nem tudott. A já­rásbeli községek közül sok ér­dekességgel találkoztak Rigyá- con, Magyarszerdahelyen és Zalakaroson. Az összegyűjtött anyag a tudományos diákkörnek egy egész évre való munkát ad. A zalai tapasztalatokról már no­vemberben egy kisebb elő­adást tartanak a főiskola egyik tudományos ülésszakán. A jövő évi zalaegerszegi nép­rajzi nyári egyetemen ugyan­csak az ő előadásaikat hall­gatják az érdeklődők, s meg­tekinthetik a gyűjtőmunka eredményeit bemutató nagy­szabású kiállítást. M. J. Olvastuk, hallottuk Baranyáról A Margitszigeti gyógyszállóhoz Pécsről küldik a berendezéseket. A 900 ágyas szálló berendezését a pécsi Faipari Szövetkezet készíti, amely stílbútoraival szerzett európai hírnevet. Egyébként ez az üzem ké­szítette a Brüsszel 31 emeletes lu­xushotelje, a budapesti Duna Inter- continentál és a Hilton szálló bú­torait is. Az Esti Hírlap arról is tájékoztat, hogy a kormány által ki­emelt gyógyvíz-hasznosítási program­ban való részvétel profilbővítést je­lent a pécsi Faipari Szövetkezetnek. Az új feladat: nemcsak esztétikus­nak, korszerűnek kell lennie a be­rendezéseknek, hanem ki kell elé­gítenie a speciális gyógyászati igé­nyeket is. A bútorkészítés mesterei most a szakorvosokkal konzultálnak minden típusról. A természetes szín­ben, hazai fenyőből készült bútoro­kat — gyógyágyak, fotelek, székek, kezelőasztalok stb. — 1978-ban kell szállítaniok a gyógyszállónak. * Három évvel ezelőtt kezdték el gyártani Pécsett a sportkesztyűket. Először síkesztyűket szállítottak a nyugat-európai országokba, majd a sportkesztyűcsalád gyarapodott és ki­tűnő exportcikk lett. Az Esti Hírlap értesülése szerint idén már negyed- millió párat készítenek autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak, a lovaglás, vívás, golfozás kedvelői­nek. A profilbővítés során várako­záson felüli sikert arattak a box- kesztyűk. Új megoldásokkal, balese­ti lehetőségek megszüntetésével a pécsi boxkesztyűk minőségben és használhatóságban elsők a világ­piacon. A hazai szükségleten túl már jövőre számítanak nagyobb ex­portra, elsősorban a közép-európai országokba. Mágocs 1938. évi szociális fel­mérésével foglalkozik a Baranyai Művelődés legutóbbi számában Teg­zes Ferenc. A gondosan összegyűj­tött dokumentáció adatai szerint a felmérés idején 47 család volt föld­nélküli, 16 családnak pedig még háza sem volt. Gyenge minőségű kevés termőföld, munkanélküliség 82 ínséges életútja jelzi az 1938-as évet. Munkaalkalmak? A gyapjúfo­nóüzem 4—5, a malom pedig hét munkást foglalkoztatott. Étkezési ak­ció, napközi otthon, szegényház és zöldkereszt nincs a községben. 310 földes lakás, 480 padlás. A laká­sok 70 százaléka nedves, egészség­telen. Ez csak töredék abból a felmé­rési anyagból, amelyet a megyei levéltárban őriznek, az akkori viszo­nyok jóval súlyosabbak voltak. Va­jon miről írnának a mostani felmé­rők? Termálvíz fűtésű palántanevelő épül Szigetváron — olvastuk az Es­ti Hírlapban. A 77 millió forintos beruházás megvalósítására zöldség­szaporító közös vállalat alakult a helybeli állami gazdaság, a kon­zervgyár, a ZÖLDÉRT Vállalat, va­lamint hét környékbeli termelőszö­vetkezet részvételével. Ezen kívül^ Ba­ranya több mint félszáz mezőgaz­dasági üzeme ad még anyagi tá­mogatást. A tízezer négyzetméter üvegfelületű növényház és 30 ezer négyzetméteres fűtött fóliaház a ter­vek szerint 1978 őszén kezdi meg működését. Lipóczki József Pécs- ba ra n y a i képek

Next

/
Oldalképek
Tartalom