Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-10 / 249. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 10., szombat Filmjegyzet Fedőneve: Lukács Egy spanyol városka főteré­nek szürkés-matt fényeiben fé­lig katonai, félig civilruhás em­berek tolonganak. Lengyelek, szovjetek, magyarok, németek: 1936-ban vagyunk, a megtáma­dott Spanyol Köztársaság élet­halálharcának kezdetén. A vá­rosháza erkélyén egyenruhás tábornok szólítja harcba lelke­sítő beszéddel az érkező ön­kénteseket: Lukács Pál tábor­nok, eredeti nevén Zalka Má­té... A 12. számú „ezer nyel­vű, egy szívű brigád" megala­kulásának tanúi lehetünk a Manosz Zahariasz rendezésé­ben elkészült színes koproduk- ciós szovjet-magyar film beve­zető képsoraiban. A filmet az alkotók a legendás hírű, Szov­jetunióba emigrált magyar tá­bornok és író, a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja emlékének szentelték. Megemlékezésül egyben a 40 évvel ezelőtt véres, kegyet­len harcok után vérbe fojtott spanyol polgárháború éveire, hőseire; középpontjában az emlékezetes küzdelem egyik legnagyobb alakjával. A cselekmény epizódokat ra­gad ki a neves tábornok-had­vezér élete utolsó két évének legfontosabb mozzanataiból, miközben a forgatókönyv és a rendezés törekszik nemes, egy­szerű, határozott emberi jel­lemvonásait is fölvillantani. Kende János operatőr kamerá­ja végigkíséri Lukács tábornok, a legkritikusabb helyzetek­ben és frontszakaszokon való bátor helytállását; Madrid vé­delmének megszervezését; küz­delmeit az anarchistákkal, s Madrid hősies védelmét a job­bára képzetlen, a menet köz­ben, a tűzkeresztség közepette kiképzett ifjú forradalmárokkal. Lukács tábornok mindenütt az események középpontjában szerepel. Fáradhatatlanul szer­vez, mindig ott található, ahol a legnehezebb a fronthelyzet. Magyarország, a szülőföld, moszkvai otthona, családja, az írás meghitt órái csak pillana­tokra juthatnak eszébe, amit a film visszapillantásos techniká­val idéz fel. Utolsó harmadában az ara- góniai front támadási terve, Huesca védelme, s ennek doku­mentatív hitelű körülményei érzékeltetik Lukács tábornok halálának tragikus körülményei mellett azt is, mennyi része le­hetett abban az ellenforrada­lom tudatos aknamunkájának. A befejező képsor a film legszebb pillanataival ajándékoz meg bennünket: a tábornok köztár­sasági lobogóval leterített ko­porsója elhalad a frontszakasz egységeinek őrtüzei és díszsor- tüzei közepette a lövészárkok mentén ... Az alkotók szép gondolata, a közös produkció jelképes ereje azonban csak részben valósulhatott meg. El­sősorban a forgatókönyv el­szürkülő, szárazzá váló lehető­ségei és a drámai feszültség hiányosságai miatt. így a film főleg a dokumentum erejével hat, s ennélfogva segítheti az általános és középiskolai fia­talság történelmi horizontjának, történelmi tudatának szélese­dését. Különösképpen ajánljuk az iskolák, KISZ-szervezetek fi­gyelmébe a Zalka Mátéról ké­szült új szovjet-magyar filmet. W. E. ŐSZI RUHÁZATI ÚJDONSÁG NAGY VÁLASZTÉKÁT kínálja a Mecsek Áruház! Előnyét elismerik, mégsem alkalmazzák Bányagépek számítógépes karbantartási rendszere Ellenőrizze az olajszintet, vé­gezzen rezgésmérést, vegyen olajmintát. A felsorolt utasítá­sok egy kódszámmal ellátott munkamegrendelőről valók, s a számítógépes adatfeldolgo­zás alapjait képezik. Mindeb­ben nincs semmi rendkívüli, hiszen a komputerek alkalma­zása ma már a népgazdaság szinte minden ágában gyakor­lattá vált. Ám a bányászatban, pontosabban a bányagépek számítógépes karbantartása olyannyira újszerűnek tűnik, hogy a vállalatok egyelőre idegenkednek annak alkalma­zásától. A Balatonfüreden rendezett kétnapos bányagépész konfe­rencia tegnapi rendezvényein részt vevő közel száz hazai szén-, érc- és ásványbányáktól érkezett szakemberek két szek­cióban folytatták munkájukat. A gépész és villamos szekciók­ban több előadás hangzott el, amelyeket konzultáció követett. Nagy érdeklődést váltott ki Ernődy Zoltánnak, a Nehézipa­ri Minisztérium Számítástechni­kai Intézete munkatársának előadása, aki a bányagépek számítógépes karbantartásának rendszerét ismertette a hall­gatósággal. A VORI-rendszer segítségével elvégezhető a kar­bantartás gépi úton való meg­tervezése, szervezése, az el­végzett munkák minőségének ellenőrzése. A gyárilag kidolgozott és adaptált program szerint lehe­tőség nyílik a szükséges alkat­rész- és segédanyagigény- va­lamint a karbantartási idő meghatározására. Bevezetésé­nek alapvető feltétele, hogy a legapróbb részletekig ki kell Befejeződött a balatonfüredi bányagépész-konferencia dolgozni a különböző beren­dezésekre vonatkozó karban­tartási tervet, annak időbeni ismétlődését. Emődy Zoltán elmondta, hogy a házilag készítendő programoknál sokkal gazdasá­gosabb, minden szempontból előnyösebb a gyárilag kidolgo­zott VORI-rendszer. A vállalati felkészüléshez legalább egy­két esztendőre van szükség, és több üzem összefogása látszik célszerűnek. Hazánkban első­ként a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál fejlesztették ki, illetve adaotálták a VORI-t, egyelőre a kísérleteknél tartanak, azok eredményei még nem ismer­tek. A kétnapos bányagépész konferencia tegnap a déli órákban befejeződött; zárszót Hegedűs József, a Magyar Szénbányászati Tröszt gépésze­ti osztályvezetője mondott. Töb­bek között hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő karbantar­tási rendszert egyre inkább túlhaladja az élet, a bánya- vállalatoknak fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani e kér­désre. A téma fontosságára való tekintettel úgy határoztak, hogv az 1978 őszén megren­dezésre kerülő bányagépész konferencia ismét a bányabeli berendezések karbantartásának, feladataival, gondjaival foglal­kozik majd. Végezetül ajánlották a vál­lalatoknak, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület karban­tartási szakosztályának segítsé­gére is számíthatnak, amely szakmai tanácsaival szolgál­hatja a karbantartási rendszer korszerűsítését. S. Gy. Gazdag program a Nevelők Házában flz önképzést elősegítő rendezvények Új klubok, bel- és külföldi utazások Gazdag programmal készül a Pécsi Nevelők Háza az idei tanévtől már megszépült, fel­újított épület vendégeinek fo­gadására. Mindenekelőtt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának méltó megünneplését szervez­ték meg. Az évfordulót töb­bek között az oktatásügyi dol­gozók képzőművészeti alkotá­sainak kiállításával, az orosz Pierre Lagoree Baranyában Pierre Lagorce, a francia nemzetgyűlés francia-magyar baráti csoportjának elnöke és felesége tegnap kétnapos lá­togatásra Baranyába érkezett. Útjára elkísérte dr. Szurovszky Oszkár, az Országgyűlés Irodá­jának külügyi osztályvezetője. A vendégeket Pécsett a Me­gyei Tanács épületében fo­gadta Horváth Lajos, az Or­szággyűlés Terv- és Költségve­tési Állandó Bizottságának tit­kára, Baranya megye Tanácsá­nak elnöke, aki tájékoztatót adott a megye társadalmi, gazdasági és kulturális helyze­téről. A francia vendég délután megtekintette Pécsett a Zsol- nay, a Vasarely Múzeumot és a dzsámit, majd az orfűi kirán­duló területet, melyet Horváth Lajos tanácselnök mutatott be. Útjuk következő állomása Sik­lós volt, ahova elkísérte me­gyénk vendégét dr. Szabó Jó­zsef, a megyei képviselőcsoport vezetője is. Pierre Lagorce ma megtekin­ti a siklósi vármúzeumot, majd a Balatonra utazik. Orkánszerű szélviharok országszerte Pénteken a délelőtti órákra az Alpok felől viharciklon érte el a Kárpát-medencét. Reggel az ország nyugati felében is 18—20 fokot mértek, de az első zivatarok, szélviharok ala­posan lehűtötték a levegőt. A déli óráktól az ország nagyobb részére is kiterjedt a rendkívül hűvös levegő. A nagy sebes­séggel és hirtelen érkezett zi­vatarzóna sok helyen orkán erejű szelet és jégesőt okozott. Már délelőtt a Balaton déli részén óránkénti 112 kilométe­res sebességgel söpört végig a szél, s nem sokkal később 100 kilométer sebességű szél­lökések voltak a főváros budai oldalán is. A viharciklon hatására nagy hőmérsékleti különbségek ala­kultak ki hazánkban. Míg Szombathelyen és Sopronban délben csak 12 fokot mértek, az ország keleti és déli felé­bén 28 fok körüli nyári meleg volt. A szinte sarkvidéki levegő gyorsan terjedt az egész Kár­pát-medencében. A Meteoro­lógiai Intézet jelentése szerint gyakran 140 kilométeres sebes­ségű orkán pusztított Jugoszlá­via hazánkkal szomszédos te­rületein, s a ciklon délutánra már Romániát is elérte. Az elő­rejelzések szerint ugyan a fel­hőzet a hét végén valamelyest felszakadozik, de továbbra is szeles, hűvös, az évszakhoz ké­pest még mindig hidegebb idő­re kell számítani. Az Útinform ügyeletének tá­jékoztatása szerint a viharos szél fákat döntött az ország­utakra, s nehezítette a forgal­mat. Budapesten a szél lesza­kította a ráckevei és a gödöl­lői HÉV-vonalak vezetékeit, ezért ezeken a helyeken a HÉV-szerelvények több mint három órán át nem közleked­tek. A város néhány belső ke­rületében sem volt különb a helyzet, a Damjanich utcában és a Bethlen Gábor téren is vezetékeket tépett le a szél, ezért a 70-es, a 73-as, 74-es, a 76-os és a 78-as trolibuszok két órán át nem közlekedtek napközben. A szakemberek a vihar elmúltával gyorsan hely­reállították a vezetéket, így megakadályozták a további forgalomkiesést. Megirigyelhetné GUI Baba is Baranya legnagyobb rózsalugasa | Csak a májusi virágokat viszik piacra | A „sláger-rózsának” nincs illata A szelíd és bölcs Güi Babá­ra gondoltam, aki sokat el­mélkedett rózsalugasaiban és gyógyító hatású illóolajakat állított elő kedvenc virágaiból, amikor Baranya megye legna­gyobb rózsatermesztőjét keres­tem Alsó-Nagypostavölgyben, Pécs határában. A 800 négyszögöles rózsa­birodalom a Püspök-rét feletti domboldalban messziről acél­kék színű, de csak most, ami­kor már virágzott. Majdnem ezer, 2—4 méter magas rózsatő terebélyesedik egymás mellett, rendezett so­rokban, kacskaringósnak tűnő lugast, lugasrendszert alkotva. Ezt az alagútsokaságot behá­lózzák a vékony sárgás-fehéres gumicsövek, melyek laza falán át csepeg az öntözésre szánt víz. A lécek, tartóállványok a rózsafák fölé magasodnak, összetartja őket egy hatalmas tető, ami szintén fahusángok rácsozata. Erre kerül fel a fó­lia-takaró csaknem 300 méter hosszan és 100 méter szélesen. Csak éjjel kerül fóliatakaróba a birtok, nappal már szellőzik, mert a rózsa nagyon igényli a mozgó levegőt. A tulajdonos, Tomsics Fe­renc, okleveles kertészmérnök és felesége, valamint családja 5 éve ebből él. Márciusban fó­liába bújtatják a töveket, me­lyeket ősszel metszettek, január —februárban pedig kesztyűben kötöztek. Egy tövön ebből a fajta futórózsából 6—7 szárat nevelnek. Három bimbózást is megvárnak és a legszebb bim­bókat hagyják meg. Azt figye­lik, melyiket tartja hosszú, mu­tatós és erős szár. Egy tövön 40—50 bimbó is kikerekedik, feszesre hízik. A fóliatakaró egyébként májusig ott feszül a lugas fölött és középen szét­nyitva könnyen leszerelhető. Csak akkor fűtenek alája a behemót méretű kályhával, ha fagy. De inkább a föld és a nap melegét használják fel. Évente váltva, hol szerves-, hol műtrágyáznak. A teljesítményekről csak any- nyit, hogy két hónapig kötöz­nek ketten és húsz gombolyag raffia megy el. Legalább tíz­szer kapálnak, ennyiszer per­meteznek kézzel és géppel is. Most épp csupálják a bim­bókat, hogy erős legyen a tő, vagyis minél többet teremjen. Csak a májusi virágokat viszik piacra, a nyári virágzás már nem piac-képes, az őszi, kései, bár mutatós bimbók meg semmit sem érnek. Még novem­berben is akad bimbó, olyan kedvező a taldj, napsütötte a domboldal, az északi szél is csak kerülgeti ezt a magasla­tot. Május elejére feslenek ki a dagadó-feszes bimbók és na­ponta szedik őket legalább egy hónapon át. Arra ügyelnek, hogy az érés ütemében halad­janak a vágással, baj volna, ha egyszerre nyílna mind. Csak az egy-két napos rózsa muta­tós és tartós. Ezeknek a slá­ger-rózsáknak nincs erős illata, csak szépségük szemet gyö­nyörködtető. Mégis a környék­beliek azt mesélik, ezt a dom­bot kora nyártól illat lengi be és rózsatengerként hullámzik az egész lugas. Érden, Szegeden, Szőregen és Szentendrén található ha­sonló, esetleg valamivel na­gyobb méretű rózsaliget. A tu­lajdonosok Budapesten talál­koznak, mikor felmennek a Tolbuhin úti piacra árusítani. Egy ilyen lugas, ha jó ápolás­ban részesül, másfél évtizedig is termőképes. Csuti J. nyelv és irodalom tanárok te­rületi konferenciájának meg­szervezésével, valamint a „Be­lépés csak orosz nyelven be­szélőknek” jelszó jegyében műsorra kerülő szovjet filmek vetítésével kívánják emlékeze­tessé tenni. ünnepséget rendeznek a jö­vő évben a Tanácsköztársa­ság és hazánk felszabadulá­sának évfordulója, valamint a pedagógusnap alkalmából. Ki­emelt feladatuk lesz a Vili. Országos Kamarakórus Feszti­vál megszervezése is. A Nevelők Háza továbbra is fő tevékenységi területének tekinti az oktatásügyi dolgo­zók művelődését, önképzését elősegítő programok szervezé­sét, illetve a szórakozási igé­nyek kielégítését, az öntevé­keny művészeti munka támo­gatását. Ennek érdekében a már meglévő klubok mellett — nyugdíjasok, zenekedvelők, eszperantók, bélyeggyűjtők csoportja — megalakítják a fiatal pedagógusok, igazgatók, újítók és a filmkedvelők klub­ját. Segítik az orosz nyelv és irodalomtanárok megyei szek­ciójának és a Magyar Peda­gógiai Társaság baranyai ta­gozatának munkáját is. Bár a Nevelők Háza első­sorban az oktatásügyi dolgo­zók „családi háza” nem fe­ledkeztek meg a fizikai dol­gozók tehetséges gyermekei­nek továbbtanulását támoga­tó tevékenységről sem. Az idei esztendőben is gondoskodnak előkészítő és felzárkóztató tan­folyamokról. Mindemellett bél­és külföldi utazásokat is szer­vez a Nevelők Háza. Szovjet építésznők látogatása megyénkben Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és a szovjet GOSSZTROJ közötti kétoldalú közvetlen tudomá­nyos együttműködés keretében szovjet építészküldöttség tartóz­kodik Magyarországon. A de­legáció tagjai: Szvetlána Bori- szovna Csisztyjakova, a Köz­ponti Városrendezési Tudomá­nyos Kutató és Tervező Intézet osztályvezetője és Natalja Szergejevna Krasznoscsehova, az intézet tudományos főmun­katársa, valamint Alekszandra Viktorovna Mchrovszkaja, a le- ningrádi Városrendezési és Tu­dományos Kutató és Tervező Intézet osztályvezetője és Szvetlána Ivanovna Dumansz- kaja, a kijevi Városrendezési Tudományos Kutató és Terve­ző Intézet tudományos főmun­katársa csütörtökön délután Pécsre érkeztek, s pénteken délelőtt fogadta őket dr. Dá- nyi Pál, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese. Elsősor­ban a város természeti kör­nyezetének az ember szolgá­latába állításáról, a műemlé­kek védelméről és hasznosítá­sáról, a közlekedés szervezé­séről és a környezetvédelem­ről tájékozódtak, s átfogó ké­pet kaptak Baranya megye és Pécs életéről, fejlődéséről. Felkeresték a vendégek a Pécsi Tervező Vállalatot, ahol Mischl Róbert igazgató és munkatársai a településterve­zésről adtak tájékoztatást. A szovjet építésznők tegnap Péccsel, Harkánnyal és Sik­lóssal ismerkedtek, ma pedig a Pécs környéki üdülőterülete­ket keresik fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom