Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-01 / 240. szám

1977. szeptember 1., csütörtök Dunántúlt napló 5 ■bM.lil.W.I NAGYVILÁGBAN Kiprianu lett Ciprus elnöke A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége a Munka Vörös Zászló Érdemrendet adományozta Pimennek, Moszkva és egész Oro.^ország patriárchájának. A magas kitüntetést M. Holov, a Legfelsőbb Tanács elnökségének alelnöke nyújtotta át az ortodox egyházfőnek. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS) Szpirosz Kiprianu lett a Cip­rusi Köztársaság új elnöke az augusztus elején szívroham kö­vetkeztében elhunyt Makariosz érsek utódaként. A nicosiai parlamentben képviselt politikai pártok ja­vaslatára a görög közösség valamennyi pártja elfogadta Kiprianu egyedüli jelölését az elnöki tisztségre. A javaslatot a szigetország lakossága is támogatta. Az alkotmánynak megfelelően — az államfői tisztségre való más jelölt híján — szerdán választások meg­tartása nélkül iktatták be a Ciprusi Köztársaság elnöki tisztébe Szpirosz Kiprianut. ♦ ♦ MOSZKVA: Pjotr Sztraut- manyisz, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökhelyettese vezetésével szer­dán szovjet állami és pártkül­döttség utazott a Líbiai Arab Szocialista Népi Államba. A Szovjet delegáció részt vesz a forradalom 8. évfordulójára rendezendő ünnepségeken. + MOSZKVA: Szerdán este a moszkvai rádióban és a tele­vízióban első ízben hangzott el a Szovjetunió új állami himnu­sza, amelynek szövegét és ze­néjét május 27-én hagyta jóvá a Legfelsőbb Tanács elnöksége. A - moszkvai üzletekben már megjelentek a himnusz hang­lemezei, a nagyszínház zene­karának és kórusának közre­működésével. A NATO parancsnoksága megkezdte az újabb katonai demonstrációt a Német Szö­vetségi Köztársaság területén. Az Egyesült Államokból az At­lanti-óceánon át vezető légi- hídon mintegy 15 000 ameri­kai katona és tiszt érkezik az NSZK, Belgium és Luxemburg repülőtereire. Ezzel a művelettel veszi kez­detét a NATO katonai manő­vereinek sorozata, amelyre már kilencedszer kerül sor „Refor- ger" fedőnévvel. Egyidejűleg az Egyesült Ál­lamokból körülbelül 50 Phan­tom vadászbombázó érkezik az NSZK repülőtereire. Ezek a gyakorlatok csupán egy részét képezik annak a nagyszabású hadgyakorlat-so­rozatnak, amelyet a NATO fő­parancsnoksága rendez a leg­közelebbi hónapokban Nyugat­♦ NAIROBI: Az Idi Amin ugandai elnök elleni összees­küvés vádjával katonai bíróság elé állított 16 személy közül kettőt felmentettek. 14 társuk ügyében pedig tovább tárgyal­nak. ♦ LIPARI: Mélytengeri búvá­rokkal együtt dolgozó ameri­kai régészek az időszámítás előtt 3. évszázadban elsüllyedt görög hajó roncsaira bukkan­tak Szicília partjainál. A réz­szögekkel összetákolt, fából épült hajók szállítmányát: többszáz amforát és különféle­cserépedényeket Lipari ar­cheológiái múzeumában ta­nulmányozzák. * * Európa területén és légteré­ben. Mint hivatalosan közük, ezek közül 10 „nagyszabású" manővert az NSZK területén rendeznek. * A moszkvai rádió szerdán kommentárban foglalkozott a „Reforger-77" fedőnévvel meg­kezdődött nagyszabású NATO hadgyakorlatokkal. Az Észak­atlanti tömb látványos őszi erődemonstrációjának nincs más célja, hogy megmérgezze a légkört Európában, elősegít­se a szovjetellenes propagan­dakampányokat — mutatott rá a kommentátor. A több NATO- tagállamra kiterjedő hadgya­korlatok olyan feltételezésből indulnak ki, amelyek teljesen alaptalanul támadó szándékot tulajdonítanak a Szovjetunió­nak. Tanú a háttérben? „Bizonyítékaim vannak arról, hogy Gerald Ford részletes tájé­koztatást kapott arról, ki ölte meg Kennedy elnököt és ki adta ki a parancsot a gyilkosságra" — jelentette ki kedden, Washing­tonban tartott sajtóértekezletén Willem Oltmans holland újság­író, aki szerint Lee Harvey Oswald, az elnök állítólagos gyilkosa csupán egy „áldozati bárány" volt. A holland újságíró, aki az 1963-ban elkövetett Kennedy gyilkosság óta nyomozott az ügy­ben, mostani bejelentésével újra felkeltette a közvélemény érdek­lődését az ügy iránt. Oltmans közölte: tudomása van arról, hogy létezik egy sze­mély, aki a gyilkosság egész történetét elmesélte Gerald Fordnak. Ford akkoriban szená­torként vett részt a Warren bi­zottság munkájában. Mint isme­retes, a hivatalos vizsgálat sze rint Oswald „magányos gyilkos­ként" követte el tettét. Az önmagát megnevezni nem óhajtó személy, a holland újság­író szerint ismerte, sőt közvetlen kapcsolatot tartott fenn Franklin Roosevelt-től Gerald Fordig min­den amerikai elnökkel. * BUENOS AIRES: Bejelen­tették, hogy Argentína 100 mil­lió dolláros hitelt kap Lengyel- országtól ipari üzemek és fel­szerelések vásárlására. + MADRID: A madridi rend­őrség kedden megkezdte a cepo (csapda) elnevezésű ke­réklakat alkalmazását azokra a gépkocsikra, melyek úgy par­kolnak a tilosban, hogy azzal a gyalogosok közlekedését akadályozzák (járdán, zebrán stb). A gépkocsi első kerekére rászerelt hatalmas lakat lehe­tetlenné teszi az autó elindítá­sát mindaddig, amíg a rendőr — 500 peseta birság lefizetése ellenében — le nem veszi róla, Szovjet-amerikai tárgyalások a radiológiai fegyverről A korábbi megállapodás alapján Genfben augusztus 2 -29. között tárgyalásokat foly­tatott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kül­döttsége az új tömegpusztító fegyverfajták és az ilyen fegy­verrendszerek eltiltásáról és eb­ben az összefüggésben a ra­diológiai fegyver eltiltásának kérdéséről. A tárgyszerű és konstruktív légkörben megtar­tott tárgyalásokon a felek ki­cserélték nézeteiket és kifejtet­ték álláspontjukat az említett probléma megoldásának alter­natív megközelítési módjairól. Részletesen megvitatták a ra­diológiai fegyver eltiltásáról megkötendő egyezmény kérdé­sét. A felek megállapodtak ab­ban, hogy folytatják a tárgya­lásokat. ♦ 4- MOSZKVA: A Szovjetunió és az Egyesült Államok koráb­ban megállapodott abban, hogy külügyminisztereik szep­tember 7—9-én Bécsben ta­lálkoznak és folytatják a ha­dászati fegyverrendszerek kor­látozásával, valamint más köl­csönös érdeklődésre számot- tartó kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásaikat. Egy újabb meg­állapodás szerint a találkozót szeptember második felére ha­lasztották, amikor Gromiko az ENSZ-közgyűlés ülésszaka ide­jén Washingtonba látogat. ♦ MADRID: A spanyol fővá­rosba érkezett jelentések sze­rint 19 sebesült áldozata van a portugáliai Alentejóban mező- gazdasági dolgozók és a köz- társasági nemzeti gárda (csendőrség) között kedden le­zajlott összecsapásnak, két sebesült állapota súlyos. Az incidens akkor robbant ki, ami­kor régi tulajdonosa birtokba akarta venni az alentejói Július 22. Termelőszövetkezet haszná­latában lévő és a korábbi tör­vények értelmében kisajátított földjét. 4- MOSZKVA: A Szovjetunió­ban kedden földkörüli pályára bocsátották a soron következő hírközlési mesterséges holdat, a Molnyinja-1-et. A műhold feladata a nagytávolságú te­lefon- és távíróhálózat üzemel­tetésének biztosítása, valamint a központi szovjet televízió műsorának továbbítása az Or­bita-rendszer távoli állomásai­ra; a magas északra, Szibériá­ba, a Távol-Keletre, Közép- Azsiába. A szputnyik berende­zései előírásszerűén működnek. NATO-hadgyakoilat propaganda célokkal Helsinki után — Belgrad előtt Összeurópai gazdasági együttműködés Az európai biztonsági és együttműködési konferencia a biztonsági problémákkal szoros összefüggésben a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek gazdasági együttműködé­sének kérdéseit is megvitatta s az összeurópai együttmű­ködés olyan távlatait fogal­mazta meg, amelyek a kül­kereskedelem mellett a gaz­dasági kapcsolatok egyéb területeit is magukban fog­lalják. Hogyan alakult a zá­róokmány jóváhagyása óta a különböző társadalmi rend­szerű országok gazdasági együttműködése és milyen tendenciákkal, összefüggé­sekkel kell a jövőben szá­molni? — ezeket a kérdése­ket elemzi dr. Szita János, a közgazdaságtudományok doktora, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Titkársá­gának vezetője a Közgazda- sági Szemle 7—8. számában megjelent tanulmányában. A kelet—nyugati kereske­delem fejlődését az elmúlt években több tényező ösztö­nözte, de egyidejűleg ke­resztezték ellentétes irányú politikai és gazdasági törek­vések is. A kelet—nyugati kereskedelem növekedési üte­me az utóbbi években jóval meghaladta a világkereske­delem fejlődésének mértékét, s jelentősége nőtt mindkét régió szempontjából: része­sedése az egész világkeres­kedelemben 1976-ra 6,9 szá­zalékra emelkedett. Ugyan­akkor ez a kereskedelem to­vábbra is aszimmetrikus, mi­vel a fejlett tőkésországok együttes részesedése a KGST- országok külkereskedelmében 1976-ban 32 százalék volt, míg a fejlett tőkésországok külkereskedelmében a kelet­nyugati kereskedelem aránya mindössze 5 százalék. A kelet—nyugati kereske­delem az elmúlt években nem volt kiegyensúlyozott. Ebben az utóbbi években növekvő szerepe volt a cse­rearányok romlásának. Ma­gyarországnak például azo­nos volumenű behozatal de­vizaszükségletének biztosítá­sához ma kb. 20 százalékkal nagyobb kivitelt kell lebo­nyolítania. A kelet—nyugati kereske­delem fejlődését fékezte, hogy a tőkés világban lezaj­lott gazdasági válság erősí­tette a protekcionista ten­denciákat, amelyek fokozot­tan érvényesültek a szocia­lista országokkal szemben. A kelet-—nyugati kereske­delemben a hetvenes évek elejétől a korábbinál na­gyobb szerepet játszottak a pénzügyi kapcsolatok. A nyu­gati bankok is ebben az idő­szakban aktivizálták tevé­kenységüket a KGST-orszó- gokban. A világgazdaságban szokásos, de a szocialista országok gyakorlatában ko­rábban nem alkalmazott módszerek is — pl. kötvény- kibocsátás — meghonosod­tak. A KGST-országok hitel- állománya gazdasági fejlő­désükkel összhangban áll, a kelet-nyugati gazdasági kap­csolatok további elmélyülése együtt jár majd a hitelkap­csolatok arányos bővülésével. A záróokmány egyértelmű­en tükrözi, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok 'rendszere a gazdasági élet olyan területeit is felöleli, amelyek korábban nem, vagy csak kivételes esetekben ját­szottak szerepet. A nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egyik dinamikusan fejlődő új formája a termelési kooperá­ció. Az Európai Gazdasági Bizottság adatai szerint ma mintegy 1200 kooperációs megállapodás van érvényben. Bár a termelési kooperáció­ból származó forgalom a ke­let-nyugati kereskedelemnek csupán 3—4 százalékát al­kotja, a kooperáció az együtt­működés új lehetőségeit és tartalékait tárta fel. Új és pozitív jelenségek mutatkoznak az együttműkö­désben az energetika terüle­tén. Fő jellemzőjük, hogy tar­tós kapcsolatokra épülnek. A helsinki konferencia óta eredményesen folytatódik az európai országok közlekedési együttműködése; előrehala­dás tapasztalható a környe­zetvédelemben, a tudomá­nyos-műszaki együttműködés­ben. A helsinki konferencia te­remtette légkör a korábbinál nagyobb aktivitást tett lehe­tővé a gazdasági kapcsola­tok elmélyítésére. A KGST- országok, így Magyarország is, éltek e lehetőségekkel, so­kat kezdeményeztek. A tőkés­országok a záróokmány gaz­dasági rendelkezéseit illető­en alig kezdeményeztek, sőt számos — Helsinki szellemé­vel — ellentétes hatású rendszabályt is alkalmaztak. A záróokmány aláírása óta bekövetkezett pozitívumok egyike: sűrűbbé váltak a szo­cialista és a tőkésállamok közötti magas szintű tárgya­lások, amelyeken helyet kap­tak a gazdasági együttmű­ködés problémái is. Felveszünk korszerű körülmények között üzemelő gyárunkba — 14 évet betöltött női dolgozókat gépivarró, befejező, — 16 éves kortó], férfi dolgozókat kesztyűszabász átképzős, préselő, csinosító munkakörökbe. Felvétellel és szállással kapcsolatos felvilágosítás: Kesztyűgyár 2. sz. gyára, Pécs, Vadász u. 83. Munkaügy. Kommentar A Balaton felé indulva, vagy a Dunántúlról jövet a vonatablakból kipillantva Bu­da házaira, sok utas meg­kérdezi: „Hát az a hatal­mas ház ott?" A válasz egy szó: „az INTRANSZMAS”. És egyre többen tudják magyar földön, hogy az INTRANSZ­MAS magyar-bolgár közös vállalat, s annak impozáns székháza látható a Déli-pá­lyaudvar szomszédságában. Talán az első pillanatban nem a legméltóságteljesebb- nek tűnő dolog éppen erre emlékeztetni, amikor a magas­szintű megbeszélések témá­járól, azaz Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének szófiai hivatalos látogatásá­ról beszélünk. Lehet, hogy így tűnik — a dolog mégis rendjénvaló, mert a két test­véri szocialista ország sok­Magas színtű számvetés színű politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi és nyu­godtan hozzátehetjük, sze­mélyes jóbaráti kapcsolatai­ban a gazdasági együttmű­ködésnek kiemelkedő fon­tossága van. Ide tartozik a kooperációs együttműködés, a közös vállalatok tevékeny­sége is, ami mindkét ország számára egyre jelentősebb, egyre többet jelent az el­következendő esztendők terv­szerű fejlődésében. A leg­utóbbi négy évben megkét­szereződött a kölcsönös áru­forgalom (mostanában meg­haladja a 150 millió rubelt), s ez természetesen nemcsak abban fejezhető ki, hogy út­építőgép és emelődaru, te­hervagon és fogkrém érke­zik Bulgáriából, vagy autó­busz és szerszámgép, diva­tos textilanyag és Lehel hű­tőszekrény indul útnak a balkáni szocialista országba. Ez is fontos, de a két test­véri szocialista ország a hol­napot a KGST komplex in­tegrációs programjának megvalósításában látja és ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kölcsönös előnyök jegyében, a legjobb tapasz­talatok maximális érvényesí­tésével szakosítani kell és le­het a közösség országainak ipari, sőt mezőgazdasági te­vékenységét. Ha arra gondolunk, hogy a három évtizeddel ezelőtt bizony igen szerény ipari bá­zissal rendelkező Bulgária ma világszínvonalú emelő­szállító-gépeket gyárt, akkor érthető, hogy ez a tény men­tesíti bizonyos ágazatok drá­ga fejlesztésétől a többi szo­cialista országot. Ha arra gondolunk, hogy a nagy mezőgazdasági tapasztalat­tal rendelkező Bulgária szá­mára is újat és hasznosat nyújtanak azok az eredmé­nyek, amelyeket mi a ter­melési rendszerek kialakítá­sában és fejlesztésében el­értünk, megint csak a KGST- integráció előnyeit látjuk. Most kormányfők tárgyal­nak majd a két ország kö­zötti együttműködés további fejlesztéséről, mérik fel az eddigi utat és pillantanak előre. Ezt a mágasszintű számvetést alapozza meg a hétköznapok sok száz ala­csonyabb szintű kapcsolata; megbeszélések, tapasztalat- cserék, megállapodások so­ra, a két ország közötti kap­csolatok mind bensősége­sebb rendszere. Gárdos Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom