Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-30 / 269. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 30., péntek Az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Németh Pál, a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkom kiemelte: a jogalkalmazók ré­gi óhaját teljesíti a törvény- javaslat azzal, hogy a gazdál­kodás rendjére vonatkozó leg­fontosabb jogi szabályozáso­kat beépíti a ptk anyagába. Bata János (Pest m), a Gyömrői Ruhaipari KTSZ elnö­ke rámutatott: társadalmunk­ban eddig is megvoltak a szo­cialista gondolkodásmód és életforma írott és íratlan sza­bályai, mégis mindig akadtak olyanok, akik a paragrafusok között megtalálták a kibúvót. Ezért jó — hangsúlyozta —, hogy a tervezetben helyet ka­pott a gazdasági erőfölény és a monopolhelyzet, kihasználá­sának elítélése. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A törvényjavaslat általános fo­gadtatásával kapcsolatban a miniszter nyugtázta, hogy a -vitában is kifejezésre jutott az egyetértés az indítványozott módosításokkal. A törvényja­vaslat - hangsúlyozta — a fej­lett szocialista társadalom ügyét, érdekét szolgálja, de igazolója természetesen a gya­korlat, az élet lesz, amelyben az új szabályok érvényesülnek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Tör­vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban, és a megszavazott módosítá­sokkal részleteiben is egyhan­gúlag elfogadta. ügyész beszámolója legnagyobb szerepet. Ezért — lehetséges megoldásként — in­dítványozta a szeszesital-áru­sítás további korlátozását; ja­vasolta az alkoholárusítás megtiltását a vonatokon reg­gel 8 óra előtt: s az eddigi­nél szigorúbb fellépést sürge­tett az ittas gépjárművezetők­kel szemben. Takács Imréné (Csongrád m.), a Szegedi Textilművek Teljesítménybér a szemétszállításban Napirenden Komló köztisztasági helyzete (Folytatás az 1. oldalról) népgazdasági célok elérését, a gazdasági szervezetek együtt­működését, a fegyelem és a rend erősítését a gazdasági életben, a központi irányítás és o vállalati önállóság ösz- szehangolt érvényesülését. — A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együtt­működési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkö­tésében, de a gazdálkodás egész menetében is. Régi igé­nye a gazdálkodó szervezetek­nek olyan szerződésfajta létre­hozása, amellyel hosszú távon biztosíthatják magukat a ré­szükre szükséges termékszállí­tásra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgynevezett előszerző­dést. — Új rendelkezést hoz a ja­vaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tu­lajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabá­lyozás előremutató jelentősé­gű. — A törvényjavaslat — el­fogadásával — nem lép azon­nal hatályba. A hatálybalépés időpontjául 1978. március 1-t fogjuk javasolni —- mondotta a miniszter. Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei ügyvédi Kama­ra elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsú­lyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy fe­lelősséggel elemezte a ter­vezet valamennyi fejezetét. A testület több módosí­tást és kiegészítést indítvá­nyozott. így például azt, hogy a személyhez fűződő jogok kapcsán a képmás védelme ne illesse meg - az eltűnt sze­mélyeken kívül — súlyos bűn- cselekmény miatt büntető el­járás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek fokozottabb érvényesítésére a bizottság javasolta, hogy a szavatossági jogokra megálla­pított határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerződésszegésről, s azon be­lül a hibás teljesítésről szóló paragrafusokat a következőkkel indítványozta kiegészíteni: ha a szavatossági jogok érvénye­sítésére megállapított határ­időn belül a hibás árut kicse­rélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kér­ni. A törvényjavaslatot a bi­zottsági előadó elfogadásra ajánlotta. A képviselők véleménye Kelen Béla (Bp.) az Esti Hírlap főszerkesztője aggályát fejezte ki azzal a paragrafus­sal kapcsolatban, amely ki­mondja, hogy az érintett fél hibás teljesítés esetén — vá­lasztása szerint — a szolgál­tatás, illetve az áru kijavítá­sát, vagy árának megfelelő le­szállítását kérheti. Kiskereske­delmi adásvételnél, ‘minőségi hiba esetén, amikor az árut rövid idő alatt ki lehet javí­tani, a vásárló mégis köteles a javítást, ill. a javított árut elfogadni. Az ilyen áru viszont már nem egyenrangú a gyári új áruval. Dr. Antallfy György (Csong­rád m.), a Szegedi József At­tila Tudományegyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat törvénybe iktatásá­val — a polgári jogalkotásban — nem fejeződik be a munka. Rendkívül lényeges, hogy a részletek kibontását tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabá­lyokban messzemenően jussa­nak érvényre a javaslat alap­elvei. Dr. Nezvál Ferenc (Bp.) nyugdíjas miniszter azokat a paragrafusokat emelte ki, ame­lyek a szocialista gazdálkodó szervek hatékonyabb együtt­működésével, a szerződési fe­gyelemmel kapcsolatosak. Fon­tosak a javaslatban szereplő szavatossági, jótállási és egyéb felelősségi szabályok is, mert ezek a fogyasztók érdekében hatékony jogi garanciát nyúj­tanak a termékek megfelelő minőségére. Tiszai Kálmánná (Fejér m.) az Állami Gazdaságok Agro- komplex Vállalat hegesztője a törvényjavaslatnak a gazdasá­gi társulással, a gazdasági társasággal kapcsolatos ren­delkezéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta: a szocialista tu­lajdon fejlesztésének elsődle­ges formája ne a minden áron történő egyesítés legyen, ha­nem a széles körű kooperáció és a különféle — a célnak leg­inkább megfelelő - társulási együttműködés. Pál József, (Győr-Sopron m. 1. vk., Győr). A Magyar Va­gon- és Gépgyár fémipari al­katrészgyáregységének lakato­sa hangsúlyozta: a polgári tör­vénykönyv hatályba lépése óta eltelt több mint 18 év tapasz­talata bizonyította, hogy elő­deink körültekintő, alapos mun­kát végeztek, az általuk alko­tott törvény a gyakorlatban is beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Helyeselte a módo­sításnak azt a kitételét, hogy a gazdasági szervezetek pol­gári jogi kapcsolataiban a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének követelmé­nyével összhangban kötelesek eljárni. Befejezésül megjegyezte: minden rendelet, határozat vagy törvény annyit ér, ameny- nyire megvalósítjuk; Ez a tör­vényjavaslat az ország vala­mennyi állampolgárát érinti, ezért az abban foglaltak meg­valósítására, és végrehajtására mindenkinek törekednie kell. A legfőbb Ezt követően dr. Szíjártó Ká­roly legfőbb ügyész beszámo­lóját hallgatták meg a' képvi­selők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész elmondta, hogy hazánkban nincsenek szervezett bűnbandák, ismeret­len a nyugati nagyvárosokat átfogó, olykor még a bűnül­döző szervek soraiba is be­épülő üzletszerűen folytatott bűnözés. A nálunk elkövetett bűncselekmények száma és aránya meg sem közelíti a kapitalista államok ugyanilyen adatait. Mindebből azonban nem vonhatunk le olyan kö­vetkeztetést, hogy nálunk min­den rendben van. Az utóbbi két évben kedvezőtlen jelensé­geket is tapasztalhattunk. Né­hány területen növekedett a bűnözés, kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők szá­ma csökkent. — Változatlanul a vagyon elleni' bűncselekmények fordul­nak elő a legnagyobb szám­ban. A társadalmi és a sze­mélyi tulajdon elleni bűncse­lekmények az összbüntetés több mint felét (57,1 százalék) jelentik. A vagyon elleni bűn- cselekmények után nagyság­rendben a közlekedési bűn- cselekmények következnek, ezeknek az összbűnözésen be­lüli aránya 16 százalék. Ma­gas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelen­tősebb bűncselekménycsoportot — 11,4 százalékos arányban - az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények alkotják. Dr. Szijártó Károly utalt ar­ra, hogv a törvényesség továb­bi erősítése érdekében minden szervnek és valamennyi állam­polgárnak határozott feladatai vannak. Sajátos feladatok ter­helik természetesen az ügyész­séget is. Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy min­den szerv, és mindenki a ma­ga területén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítását, és ál­talában mindenféle törvénysér­tés megelőzését szolgálják - mondta a legfőbb ügyész, s kérte: az országgyűlés a be­számolót fogadja el. Hozzászólt Hon/áth Miklós, a Vas megyei Pártbizottság el­ső titkára, hangoztatva, hogy a bűnözésben változatlanul az alkoholizmus^ játssza az egyik Komló köztisztasági helyzet­képe kedvezőnek mondható mindazok ellenére, hogy a Vá­rosgazdálkodási Vállalat nem győzi anyagilag a megnöveke­dett feladatok ellátását. Nö­vekedik a tisztítandó felület, de a felhasználható pénzösz- szeg ehhez kevés. Az 1976-os évre csaknem kétmillió forintot szántak, ami elfogyott a har­madik negyedévre. Az idén felhasználható összeg valami­vel több 2 millió 100 ezer fo­rintnál, de kétharmadát az el­ső félévben már realizálták. Egynégyzetméternyi zöld felü­let kialakítására, gondozására csak 2—3 forintot tudnak szán­ni: ez a mutató Szombathe­lyen 8—9 forint. Kitűnő fej­lesztési terveket dolgoztak ki, de megvalósításukra anyagiak hiányában gondolni sem mer­nek. Egyebek között a város köz- tisztaságának helyzete volt az egyik fő téma a tegnapi kom­lói városi tanácsülésnek, me­lyet Morber János elnök veze­tett. Fontos feladat a felgyülem­lett szemét, hulladék rendsze­res és biztonságos elszállítása, mert például Mánián és a Bajcsy-Zsilinszky utcában en­nek nem teljesítése komoly gondot okoz. Tavaly csaknem 250 ezer négyzetméteres terü­letről hordták el a szemetet, de az évi területnövekedés megközelíti az 50 ezer négy­zetmétert. A gépi felszereltség alig 18—20 százalékos és sok pártbizottságának titkára az alkoholizmus leküzdésére ho­zott intézkedések eredménye­sebbé tételének lehetőségeivel foglalkozott. Felhívta a figyel­met, hogy a munkahelyek és a társadalmi szervezetek csak a legritkább esetekben kezde­ményeznek kényszergyógykeze­lést. S aki ebben részesül, an­nak gyógyítását a szakszerű utógondozás tehetné teljessé. A terápiát segíthetnék a szak- szervezeti aktivisták, a szocia­lista brigádok, s nem utolsó­sorban a közeli ismerősök, a barátok. Miután több hozzászóló nem jelentkezett, az elnök a vitát bezárta és újból megadta a szót dr. Szíjártó Károlynak. Dr. Szíjártó Károly köszönet­tel nyugtázta, hogy a képvise­lők messzemenően segítik az ügyészi munkát. Gondoskod­nak arróT — mondta — hogy az elhangzott javaslatok a leg­főbb ügyészség további tevé­kenységében helyet kapjanak Az országgyűlés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszá­molóját és a vitában elhang­zott felszólalásokra adott vá­laszát egyhangúlag tudomásul vette. Interpelláció Simon Ernöné (Somogy m.), a Nagyatádi Cérnagyár mun­kása az egészségügyi minisz­terhez interpellált: hogyan le­hetne egyszerűsíteni az alko­holisták kötelező gyógykezelé­sével kapcsolatos eljárást. Dr, Schultheisz Emil miniszter vá­laszában elmondta, hogy az igazságügyminiszterrel egyet­értésben az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítésén dolgoz­nak. Felhívta azonban a fi­gyelmet, hogy az intézetbe utalást rendkívül alapos, gon­dos kivizsgálás előzi meg, ép­pen a beteg érdekében. A mérlegelést indokolja az is, hogy a kötelező gyógykezelés a beutalt személyi szabadsá­gának megvonását jelenti. A választ a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülés­szaka Apró Antal zárszavával ért véget. berendezés rég elöregedett. A fém- és műanyagkukák hamar tönkremennek és beszerzésük körülményes. Ezért a műanyag- zsákok alkalmazását tervezik. A tervek szerint újabb ön­tözőautókat, fűnyírókat, kaszá­lógépeket és mosókocsit sze­reznek be. A több szemét el- hordására ösztönöznek, ezért bevezetik a teljesítménybért. Megvizsgálják annak lehetősé­gét . is, hogy miként térhetné­nek ót a konténeres szemét- szállításra. Továbbra is szerző­déseket akarnak kötni a köz­területeket túlzottan szennyező vállalatokkal, hogy az eltaka­rításért és a szemétszállításért átalányt fizessenek: e téren na­gyon kedvezőtlenek a tapasz­talatok. A megkeresett 18 kö­zül csak 7 vállalat fogadta kedvezően az ajánlatot. Javasolták, hogy a szocialis­ta brigádok több park, zöld­felület gondozását vállalják és összehangoltan ténykedjenek ebben. Parkgondozásra na­gyobb összeget fordítsanak. A köztisztasági rendeleteket meg­szegő vállalatokat szigorúbban vonják felelősségre és ehhez a rendőrhatóság segítségét is kérik. A tanácsülés egyéb fontos kérdésekről is tárgyalt, így például a lakóbizottsógok munkájáról. Ezt követően a ta­nácsülés Czukor Jánosnál a terv- és munkaügyi osztály, dr. Podlácz Györgyöt pedig az igazgatási osztály vezetőjévé választotta meg. — Cs. J. — Országos szervezési konferencia a Bőrgyárban Amíg bővelkedtünk munka­erőben, hajlamosak voltunk új munkáskéz beállításával fokoz­ni a termelést, a megérdemelt­nél valahogy kevesebb figyel­met kapott az üzem- és mun­kaszervezés. Évek során bebi­zonyosodott, okosabban kell gazdálkodnunk, gazdaságunk további fejlődése el sem kép­zelhető a szervezett, hatékony munka nélkül. Tehát többet termelni — ésszerűbben! A hatékonyabb szervezési munka előmozdítása jegyében országos szervezési konferen­ciát tartottak a Pécsi Bőrgyár­ban. Szeptember 28—29-én a hazai bőr- és szőrmeipar szer­vezéssel foglalkozó szakembe­rei arról tanácskoztak, hol tart ma a magyar üzem- és mun­kaszervezés, milyen feladato­kat kell a jövőben megoldania a szakágazatnak. A könnyűipar termelése az elmúlt 5 esztendő alatt éven­ként átlagosan hat százalékkal emelkedett. A termelékenység növekedésének köszönhetően. Mint a tanácskozáson megfo­galmazódott, évről évre szer­vezettebb a munka a könnyű­ipari vállalatoknál, így a bőr­és szőrmeipari vállalatoknál is. A hatékonyabb üzem- és munkaszervezés hatása meg­mutatkozik a beruházások jobb előkészítésében és bonyolítá­sában, az anyagmozgatás, a karbantartási munka korszerű­sítésében, a korszerű gépek, berendezések jobb kihasználá­sában. Az igényekhez és a le­hetőségekhez viszonyítva még­sem lehetünk elégedettek — fogalmazódott meg a konfe­rencián. Mind a vállalati ve­zetők, mind a dolgozók szem­léletének változására van szük­ség, hogy jelentőségének meg­felelő szerepet kapjon az üzem- és munkaszervezés. To­vább kell fejleszteni a belső irányítási rendszert, jobban ki kell aknázni a számítástechni­ka adta lehetőségeket, meré­szebben alkalmazni a teljesít­ménybérezést. H. T. Úttörőotthon-avató Kertvárosban A fegyveres erők napján ünnepélyes keretek között új könyvtárat és úttörőotthont ad­tak át tegnap az I. számú kertvárosi Általános Iskola 780. számú Táncsics Mihály úttörőcsapata részére. Az ava­tóünnepségen részt vettek Komlódi Józsélné, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára, Hajas Zsuzsa, a Pécs városi Úttörőelnökség elnöke és Kó- czián Erzsébet, az Országos Úttörőelnökség tagja, a pécsi Szabó István Üttörőház igaz­gatója, valamint a Néphadse­reg képviselőjeként Tarnavöl- gyi Ferenc főhadnagy. Régi problémája, gondja oldódik meg az iskolának. Ed­dig könyvtára egyáltalán nem volt, a könyveket szükségmeg­oldásként osztálytermekben tá­rolták, az úttörőfoglalkozáso­kat hely hiányában csak nagy nehézségek árán sikerült rend­szeresen megtartani. Az új könyvtárat és csapat­otthont egy régi szolgálati la­kásból alakították át. Az Épí­tő és Tatarozó Vállalat rövid idő alatt soron kívül végezte el a munkálatokat. Az átala­kítás és a berendezés a tech nikai felszerelésekkel együtt — sztereo magnó, lemezjátszó, rádió — összesen 320 ezer fo­rintba került. Az öt és félezer kötetes könyvállományt továb­bi 30 ezer forint értékben nö­velik majd. A GELKA szocia­lista brigádja egy hibás CO­LOR STAR tévékészüléket tár­sadalmi munkában megjavított és az új úttörőotthonnak aján­dékozta. A városi tanács képviseleté­ben megjelent Erdődi Gyula általános tanulmányi felügyelő az iskola igazgatójának át­nyújtotta a művelődési osztály külön ajándékát: 4 ezer fo­rintot, amit a könyvállomány fejlesztésére kívánnak felhasz­nálni. S. Zs. Egységes elveket a rajztanításban A rajztanításnak az alapve­tő formák megismerésén túl jó­val több a szerepe. Az általá­nos iskolában kell kialakítani az esztétikai igényességet, a művekhez való közelítés vá­gyát és módját. A rajztanítás feladatai és így módszertana is a „változások korát" éli és a jövőre megjelenő tanterv to­vábbi új célokat tűz ki a ta­nároknak, tanulóknak egyaránt. Éppen ezért különleges je­lentőségű az az országos mód­szertani találkozó, melynek megnyitóját tegnap tartották a pécsi Tanárképző Főiskola rajztanszékén. A negyven részt­vevő az ország tanár- és taní­tóképző főiskoláiról, illetve a gyakorló iskolákból érkezett. A háromnapos találkozón ismer­tetik pedagógiai kutatásaik, módszertani vállalásaik ered­ményét, elképzeléseiket a ha­tásosabb, korszerűbb vizuális, esztétikai nevelésről. — Igen fontos, hogy modern, de egységes pedagógiai, gya­korlati elveket, módszereket dolgozzunk ki, hiszen csak így érjük el az egységes tanárkép­zést és oktatást. — mondta Soltra Elemér, a Pécsi Tanár­képző Főiskola tanszékvezető tanára bevezetőjében. — Kutatásokat végeztünk a képi gondolkodásra való ne­velhetőségről, megvizsgáltuk a vizuális játékok szerepét, az animációs filmek hatását, úgy, hogy a filmet maguk a gyere­kek készítették. Népi műemlékek kiállítása Hófehérre meszelt paraszt­házak, falusi utcasorok, pin­cék, malmok, temetők fotói so­rakoznak a Színház téri kiállí­tóterem tárlóin. Tegnap dél­után itt nyitotta meg Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség általános igaz­gatóhelyettese a Népi műem­lékek, együttesek című kiállí­tást. A megnyitón részt vett Takács Gyula, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese is. Megnyitó szavaiban Mende- le Ferenc utalt az OMF idei 20 éves jubileumára: ez idő alatt igen megnőtt a műemlé­kek helyreállítására fordítha­tó anyagi támogatás összege, bővültek szervezeti formái. Ugyanakkor sok gonddal, sür­gető feladattal kell megbirkóz­nia a műemlékvédelemnek, mely egyesült erővel is évente mintegy 100 épületet képes helyreállítani, s Magyarorszá­gon 8300 objektum, köztük 1200 népi műemlék vár szak­szerű helyreállításra. A Színház téren október 6- ig, majd a FEK-ben 30-ig lát­ható kiállítás remélhetőleg nemcsak a szakemberek, de minden érdeklődő szemét fel­nyitja majd szűkebb környeze­tünk megóvásra szoruló érté- xelre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom