Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-28 / 267. szám
1977. szeptember 28., szerda Dunántúli napló 3 ktcel! Kultúra — aranytálcán „Aranytálcán kínálják nekünk a kultúrát — és mi nem vetlen hiányát. Az ország mun- élünk kellőképpen vele...” mondta egy már nem egészen kaerőhelyzete ma valóban sokfiatal munkásember, szocialista brigádvezető, lehet, olyan tíz helyütt negatív képet, kényévé. Gondolatának igaza, felelősségtudata, és máig is ha- szerhelyzetet tükröz. De nem tóan mély válságtartalma sokszor eszembe jut, különösen mindig lesz így! ilyenkor, a felnőttoktatási tanév elején. Az „aranytálca” — Az az érzésem, hogy majdan, társadalmi méretekben — több és nagyobb lett azóta. Német tájház Mecseknádasdon Október, múzeumi hónap Különösen a közművelődésről szóló párthatározat, majd a törvény kiadásával, ezt lép- ten-nyomon mindenhol érezhet- ni. Aki művelődni, tanulni akar, annak a számára nagyon sokféle lehetőséget kínálnak ma már az állomi és vállalati művelődési intézmények. Csak venni kellene az „aranytálcáról”, csupán akarni kell... S ha meggondoljuk, az összes között a legfontosabb, a legtöbb lehetőséget kínáló művelődési formák: a tanulás lehetőségei. Nem véletlenül, hiszen, mint köztudott, országos méretekben ebben a legnagyobb a lemaradásunk. Riasztó számok Sokszor leírtuk azt a riasztó adatot, hogy a munkaképes 40 év alatti lakosság mintegy a fele nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Baranyában is ez a kép — bár az utóbbi években javult valamelyest — változatlanul szomorú adatokat tükröz. Nyilvánvalóan ez vezette Pécs megyei város Tanácsát, hogy legutóbbi ülésén a felnőttoktatás pécsi helyzetét és feladatait napirendjére tűzze. A témáról szóló beszámoló részletesen foglalkozik a középfokú felnőttoktatás eredményeivel, a szakmunkások hároméves középiskolája iránti örvendetes érdeklődéssel, s a középfokú felnőttoktatás iránti általános társadalmi igénnyel. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a város valamennyi szakközépiskolájában és szakmunkásképző intézményében folyik különböző formájú esti és levelező oktatás. Vagy az, hogy a Dolgozók önálló Gimnáziumában, amely 1971-ben 505 hallgatóval indult, az 1976/77-es tanévben már 1009 volt a létszám, s túljelentkezések miatt évente 40— 00 tanulót kénytelenek elküldeni. Biztató az is, hogy a hallgatók 62 százaléka itt fizikai munkás és az is, hogy a IV. osztályosok túlnyomó többsége általában sikeresen érettségizik. Az már kevésbé, hogy a szakközépiskolákban a hallgatók 30—35 százaléka; a Dolgozók Gimnáziumában 25-29 százalék eredménytelenül vizsgázik, és a lemorzsolódás is — főleg a levelező tagozatokon — meglehetősen nagy arányú. Ezekről a problémákról azonban egy másik írás keretében foglalkozunk majd részletesebben. Ami ennél is égetőbb, fontosabb, az az általános műveltség, az alapműveltség: az általános iskolai végzettség hiányosságai. Ez a kérdés Pécsett is nagy felelősséget ró a vállalatok, üzemek és egyéb munkahelyek gazdasági, párt-, és mozgalmi vezetőire. Üzemek tennivalói amelyeknek — a hiánypótlás mellett — a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai jelentőségük jóval nagyobb, mint amennyire azt némelyik vállalat, üzem különböző vezetői figyelembe veszik. A munkahelyek jóval többet tehetnének a lemorzsolódás ellen, a kötelező iskolai végzettség megszerzése, azaz bepótlása érdekében, ha például megkövetelnék dolgozóitól az általános iskola befejezését. Ma még ez a törekvés csak esetleges; helyenként egyik-másik mozgalmi, párt-, és szakszervezeti vezetőre, illetve egyes szocialista brigádokra jellemző csupán. Itt határozottabb lépésekre, erőteljesebb ráhatásokra volna szükség, önmagában a sokféle lehetőség (alapismereti tanfolyamok, esti és levelező tagozatok, munkástovábbképzés, osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok, Mindenki Iskolája) — kevés, ha nincs kinek megszervezni a különböző tanulási formákat. És itt különösképpen a Magyar Televízió egy éve megindított Mindenki Iskolája című adássorozata tehetne sokat — természetesen azok számára, akik valóban szeretnének és akarnak is tanulni. Az esetek többségében ugyanis alapvető félreértést okozott az a téves felfogás, miszerint az eredményes vizsga letételéhez sokan elegendőnek hitték a tv és a rádió adásainak meghallgatását.. . A jelentés nem közöl pontos meghatározó adatokat arról, hányán nem végezték el Pécsett az általános iskola nyolc osztályát. Az 1970-es nép- számlálás adatai szerint Baranyában a munkaképes lakosságnak csupán 51,4 százaléka rendelkezik a kötelező iskolai végzettséggel. Pécs viszonylatában nem sokkal jobb a helyzet. Mindez összefügg a tankötelezettséggel, az alacsony iskolázottságú rétegek újratermelődésének megakadályozására irányuló törekvésekkel, mozgalom A Mindenki Iskolája nevű országos mozgalom valóban nagyszerű lehetőség annak, aki akar tanulni. Annak, aki nemcsak az adásokat hallgatja meg, hanem rendelkezik az „Ml” jelű tankönyvvel is, és esetenként szorgalmasan részt vesz a konzultációkon is. Az elmúlt évben a konzultációkat az erre kijelölt két művelődési központban (a Doktor Sándor és a József Attila Művelődési Házban) a dolgozók érdektelensége miatt nem tudták megszervezni ... Az elmúlt évben az üzemek és a vállalatok a Mindenki Iskolája óriási lehetőségeit és jelentőségét úgy látszik még nem ismerték fel. Bizonyára ez az oka, hogy akik ennek a segítségével kívántak vizsgát tenni, azok közül alig negyvenen jártak eredménnyel .. . Az idei évben már nemcsak Pécsett, hanem Komlón, Bolyban, Bikaion és Szigetvárott is létrehozzák a Mindenki Iskolája üzemi és területi konzultációs központjait: bárki számára, aki az általános iskola befejezésének ezt a formáját választja. Azzal a céllal, hogy ott mindent megkérdezhessen, amit a tankönyvben vagy a tv-adásban nem értett meg világosan. Ennél többet mór aligha lehetne tenni... A kultúrát valóban aranytálcán kínálja a társadalom: mindenkinek. A Mindenki Iskolája lehetősége egy újabb — talán a legnagyobb aranytálca. Ne kínáltassuk sokáig magunkat, mert az évek múlnak ... Az alapműveltség birtokában végzett munkára, művelt szakmunkásokra nemcsak a népgazdaságnak, nemcsak a társadalomnak van szüksége, önmagunknak szükséges ez — elsősorban — ha most esetleg még nem is érzik sokan a köznyugdíj előtt tíz—tizenöt évvel sokan visszasírják a mai tanulási, művelődési lehetőségeket. Mert eljön az idő, amikor lenézett és a sor végére szorított emberke lesz az, aki nem teljesítette önmagával és a társadalommal szemben a nyolc általános iskola elvégzésének törvényes kötelezettségét. Wallinger Endre Megszaporodnak októberben a múzeumi rendezvények. A Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításai, szokásos rendezvényei mellett előadások, kiállítások töltik meg programmal ezt a hónapot az egész megyében. A kiállítások sorát Nádor Katalin műtárgyfotói nyitják 3-án, hétfőn a pécsvá- radi művelődési központban. Új néprajzi szerzeményeit mutatja be a mohácsi múzeum október 7-től. Gyermekjátékokból nyílik néprajzi kiállítás vasárnap, október 9-én a múzeum Rákóczi út 15. számú helyiségében. A hónap egyik legkiemelkedőbb rendezvénye a mecseknádasdi német nemzetiségi tájház megnyitója október 22-én. A múzeum művészettörténészei e hónapban is tárlatvezetéseken mutatják be Pécs képtárait, régészei végigvezetik az érdeklődőket a múzeum állandó kiállításain, így a Jakováli Haszán múzeumon és a római sírkamrák, sírépítmények kiállításán. Előadások hangzanak el a megye városaiban és falvaiban, ezeken a legújabb kutatások eredményeiről számolnak be a szakterületek muzeológusai: a Tanárképző Főiskola hallgatóinak 10-én Ko- váts Valéria régész tart előadást Sziget ostroma a török művészetben címmel, 20-án dr. Ecsedy István régész az új-kőkor vallását és művészetét mutatja be ugyanott. Még szorosabbá válik e hónapban az iskolák és a múzeum kapcsolata: a kiállítások látogatása mellett a tanórákon is kapcsolatba kerül egymásMúlt század végéről való terítő a helytörténeti osztály gyűjteményében Ismét gyarapodó** Pécs helytörténeti gyűjteménye Hímzett udvari frakk a napóleoni háborúk idejéből Játékbaba a századfordulóról Egy régi falusi szatócsbolt teljes árukészletét gyűjtötte be Páprádon az elmúlt hetekben a Janus Pannonius Múzeum hely- történeti osztálya. Mint Beze- rédy Győző osztályvezető elmondotta, a tulajdonos vajszlói banktisztviselő volt, felesége foglalkozott a bolttal. Művelt, a politikai mozgalmak iránt érdeklődő emberek lehetlek, mivel sok munkásmozgalmi kiadvány szerepelt könyvtárukban, ahol Népszava- és Nyugat-kiadású könyvek, Mikszáth- és Jókai-sorozatok árulkodnak gazdájuk műveltségéről. Az üzlet, amit a gazda halála után évekig zárva tartottak, a régi kiskereskedések teljes árukészletét, iratait megőrizte. A múzeum megvásárolta az ott őrzött üzleti levelezést, a különféle reklámkiadványokat. Birtokukba került egy teljes rövidáru-kollekció, pertlik, szalagok, cérnák, ezen kívül iskolai szerek, palavesszők, irkák, régi tintásüvegek, tollak. A lakás is sok régi használati tárgyat őrzött meg napjainkig. Ezek Pécs új helytörténeti múzeumában kapnak majd helyet, ahol régi üzleteket, műhelyeket, lakásbelsőket kíván bemutatni a múzeum helytörténeti osztálya. — Sikerrel zárult az osztály által összehívott nyári munkás- mozgalmi tábor, - mondotta Bezerédy Győző osztályvezető. — A Pécsre érkezett diákok a Zsolnay Gyár környéki régi munkáslakásokat látogatták meg. A gyár saját emblémájával látta el azokat a házakat, ahol a munkásai laktak. Néhányon 30—40 évvel ezelőtt kapták a jelvényt, tehát igen régi ismerősei voltak a Zsolnay Gyárnak. Visszaemlékezéseiken túl igen sok tárgyi emléket, régi Zsolnay-kerámiát, edényeket, mosdókészletet őriztek meg napjainkig. Valódi értékeket gyűjtöttek Pécs helytörténészei Magyaregregyen, ahol annak a Puch- ner Antal táborszernagynak leszármazottai élnek,' aki felett híres győzelmét aratta Bem tábornok 1849-es erdélyi hadjáratán, a nagyszebeni ütközetben. Bezerédy Győző ritka és igen szép, értékes leletekről adhat számot: — Most fordítta- tom Puchner naplóját, átnézzük iratait, személyes anyagát. Az 1848—49-es események utón a táborszernagy Bikaion telepedett le, s a család leszármazottai napjainkig itt maradtak a környéken. Kegyelettel őrzik a rájuk maradt történelmi és egyéb értékeket, többek között rendkívül szép XVIII. századi bútorokat, melyeket a múzeum védetté nyilvánított. Legutóbb is szép gyűjteményt vásároltunk meg a családtól: múlt századi használati tárgyakat, például egy régi úti patikát, régi piperecikkeket, ruhákat.. . — valódi ritkaság kerül elő egy csomagból, finom barna posztóból készült, hímzett frakk a napóleoni háborúk idejéből. A pompás udvari öltözék nagyszerű gyarapodást jelent a férfiruhadarabokban szegény ruhagyűjteménynek. — Igazán értékes tárgy került még birtokunkba: gr. Lamberg császárbiztos, katonai parancsnok futártáskája. (Öt szúrta le a forradalmi nép 1848. szeptemberében a pest-budai hajóhídon.) Végül megtudtuk, hogy elkészült, s az év végén kerül forgalomba a már régóta várt Képek Pécs történetéből című levéltári kiadvány. Tízezer példányban 120 archív fotót ad benne közre a múzeum helytörténeti osztálya. Bezerédy Győző kísérőtanulmánya ezúttal nem monográfikus céllal szerepel a kötetben, érdekességeket, izgalmas régi eseményeket felvillantva népszerűsítő stílusban idézi fel a régi Pécs alakjait, eseményeit. Gálios Orsolya sal a két intézmény. A programok jó részében a muzeológusok látogatnak el az iskolákba, és órát tartanak szakterületük adott témájából: így mutatja be dr. Uherkovich Ákos a Janus Gimnázium tanulóinak Dél-Dunántúl lepkevilágát, dr. Vass Anna az ehető és a mérges gombákról tart előadást a Leőwey Gimnáziumban. Lantos- né Imre Mária a néprajzi osztály kiállításán tart foglalkozást a fehérhegyi iskolásoknak. Érdekes programnak ígérkezik a Baranya népe című néprajzi kiállításon rendezendő nemzetiségi népzenei bemutató, melyet Várnai Ferenc vezet. A rendezvények pontos időpontjáról állandó tájékoztatást adunk lapunk hasábjain. Feledékenyek vagyunk? R ég lezajlottak a főiskolai, egyetemi felvételik, már a fellebbezők is megtudták, kezdhetik-e tanulmányaikat. A tanulókat szárnyára bocsátó középiskolák viszont csak néhány növendékükről tudják, hogy milyen szerencsével vágtak neki a felvételinek. Pedig joggal kiváncsiak, hiszen a diákok további szereplése egyben az ő bizonyítványukat is kiállítja: jól felkészítették-e őket avagy sem. Erre különben miniszteri utasítások is születtek, csak a felsőfokú intézetek többségében nem vesznek róluk tudomást. Mit is írnak ezek az utasítások? 1. Az O. M. 24.350—1977. VII. sz. utasítása előírja többek között: „A nappali tagozatra felvett 1976/77. évben érettségizett hallgatókról a beiratkozás után 1 hónapon belül a felvételről értesíteni kell azt a középiskolát, ahol érettségi vizsgát tett”. A beiratkozások szeptember közepéig - megtörténtek, így tulajdonképpen még nem késtek. De a tavalyi hasonló időszakban is elfeledkeztek róla nem egy helyen ... Vannak ugyan akik már szeptember elején értesítették a középiskolákat a tanulók felvételi eredményeiről, mint például a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a Kecskeméti Műszaki Főiskola, a Pécsi Tudomány- egyetem közgazdasági kara. E zzel az utasítással szorosan összefügg egy régebbi, melyik a többletmunkát sikerrel végző pedagógusok egyéni anyagi, erkölcsi elismeréséről szól. Ez az M. M. 125/ 1971. (M. K. 8. 7. számú) utasítása tartalmazza a felvételi vizsgákra elökészitö tanfolyamot szervező pedagógusokkal kapcsolatban: „...ha egy csoportból a tanulók (induló létszám) legalább 70 százaléka felvételt nyert felsőfokú intézetbe, akkor az oktató pedagógust a jutalomkeret terhére 1000 forint jutalomban kell részesíteni. Ha a tanulók 80 vagy nagyobb százaléka nyer felvételt, akkor a pedagógust rendkívüli feljebb sorolásra is javasolni kell.” Jó lenne, ha a fent említett utasításokról nem feledkeznének meg egyetlen felsőoktatási intézményben sem. M. L. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat 7100 Szekszárd, Marx Károly út 11. MEGVÉTELRE KERES: 6 db 30 tonna befogadó- képességű CEMENTSILOT, 1 db T 174 Weimar típusú RAKODÓGÉPET üzemképes állapotban. Ajánlatokat a fenti címre kérjük küldeni. Ügyintézőnk: Dinnyés István Telex: 14-302 Telefon: 12-283 Füfttst szatácsboktáí az udvari díszruháig
