Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-27 / 266. szám

6 1977. szeptember 27., kedd Dunámon napló Képernyő előtt Fotelban Ki tudnám-e találni tizenöt másodperc alatt egy vastag üvegfal mögött ülve, hogy amit ott nekem mutogatnak, az azt jelenti: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? És ha nekem kéne mutogatnom? Az, hogy veréb, még csak hagyjón. Ver - azt lehet mutatni, aztán mondjuk mutatnék egy és-t, az s-betűt b-vé alakítanám vala­milyen bonyolult egyezményes jellel. De azt, hogy túzok? Azt hogyan? Leülni duzzogva a földre? Nem jó, még struccnak néznének. De ha mondjuk tüzet mutat­nék (lobogva), aztán valahogy leszedném az ékezetet az u- ról . . . Hogy végül nyerjek egy nyeles mosogatót, egy szájko­sarat vagy egy tengerimala­cot ... Dehát ez a szép a játékban, hogy nem a tét nagysága a lényeg. A Most mutasd meg! igazán a legötletesebb és legmulatsá­gosabb játékfélék közé tarto­zik. Valószínűleg olyan, mint az esti torna: az egész ország örvendezve és elégedetten né­zi, hogy mások ott a képernyőn hogyan izzadnak, s noha ebbe az erőfeszítésbe mindenki bele­fárad, testileg is, szellemileg is, de azért nem kell fölállni hoz­zá ... A fotelban ülve gyönyörköd­tünk ezekben az izmos fiúkban is, akik úgy hajigálták a ma­gasba a százötven kilókat, mintha azok papírból lennének. Velük is elfáradtunk. Ha má­sért nem, hát azért, mert miat­tuk egész héten késő éjjel tér­hettünk csak nyugovóra ... A fotelból nézve még borzon- gatóbb Afrika. Afrikai öröme­inkről most nem beszélnék, de a gnúk, hát azok tényleg cso­dálatosak voltak! Végigkísér­hettük őket nehéz vándorúju­kon, láthattuk, hogyan civakod­nak a gepárddal, hogyan falja fel őket a krokodilus, hogyan születnek, állnak lábra, ússzák át a tavakat... Szinte hihetet­len, csodálkoztunk a fotelból, hogyan lehetett mindezt lencse­végre kapni. Micsoda türelem és micsoda fáradság! De még Vidám padlásra sem kellett fölkapaszkodnunk, az is házhoz jött. Nahát, tűnődhet­tünk, mennyi igyekezet és harc az új ötletekért! De azért az, hogy a kabaré megújítása ... bármilyen magas is az a pad­lás, azért adjuk kicsit alább . . . És hogy a Félkész cirkusz félig tényleg kész lett volna? Ettől már fészkelődni kezdtünk ab­ban a fotelban. Szerencsére jött A fej, az Elképzelhetetlen tévériport (amelynek megannyi valóságos testvérét láttuk már ugyanebben a tévében), így az­tán sikerült frissnek és vidám­nak maradni egészen a nehéz- súlyúak megjelenéséig. H. E. Ismerjiíkmeg re«* del eleinket £ i ■nz 1977. évi 14. sz. törvényerejű ren­delet szerint kisipari tevé­kenységet iparigazolvány vagy kisipari működési engedély (iparjogositvány) alapján lehet gyakorolni. Iparigazolvány alapján bármely — áruelőállítói is — kisipari tevékenység, kisipari működési engedély alapján kizárólag javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltató tevékenység folytatható. Iparjogositvány képesítéshez kötött, vagy képesítéshéz nem kötött ipari tevékenység folytatá­sára jogosít. Iparjogosítványt az a nagy­korú személy kaphat, aki a kis­ipari gyakorlásához előírt szak- képzettséggel, illetőleg szak­mai gyakorlattal rendelkezik, a kisipari gyakorlásából nincs ki­zárva, tagja a Kisiparosok Or­szágos Szervezetének (KIOSZ) és állandó lakhelye van. Míg a korábbi jogszabályok csak egyes szakmákban tették lehetővé kisipari működési en­gedélyek kiadását, melynek egyik feltételét — az építőipa­ri javító kisipari tevékenység kivételével — legalább két­évi szakmai gyakorlat igazo­lásához kötötték, addig az új jogi szabályozás szerint, meg­változott képesítési követelmé­nyek mellett a képesítéshez kötött iparok mindegyikében, sőt egyes képesítéshez nem kötött iparokban is, a törvé­nyes feltételek fennforgása esetén lehetőség nyílik műkö­dési engedély váltására. A mű­ködési engedélyek körének bő­vítésével egyidejűleg a szak­mai kör a korábbi jogi sza­bályozással szemben, javító­szolgáltató tevékenységre kor­látozódik. A szakmai követel­mények a kisipari működési engedélyt kérőkkel szemben megváltoztak, mert az új jog­szabályok a működési enge­délyhez is ugyanazt (általá­ban szakmunkás-képesítést és legalább kétéves szakmai gya­korlatot) a képesítést kívánja meg, — egyes szakmákban mestervizsgát — mint az ipar­igazolványhoz. Mindössze 11 olyan szakma van (pl. kádár, bognár, cipész, fehérneműké­szítő, kárpitos stb.), amely leg­alább három évi szakmai gya­korlathoz van kötve. A jogszabály 75 képesítés­hez kötött ipari tevékenységet jelöl meg, amelyek közül 35 kisipari szakmában (pl. autó­szerelő, bádogos, bútoraszta­los, épületasztalos, fogműves, kozmetikus, kovács, karosszé­rialakatos stb.) a képesítési követelmény a mestervizsga. A mestervizsgához kötött szak­mákban a mesterlevél semmi­lyen más diplomával nem pó­tolható. Munkaviszony, illetve tagsági viszonyban állók mun­káltatóik hozzájárulásával, nyugdíjasok az előírt feltéte­lek igazolása mellett kizáró­lag szolgáltatói tevékenységre jogosító kisipari működési en­gedély váltására jogosultak. Alkalmazottat nem foglalkoz­ERDEKLODJON, SZÍVESEN TÁJÉKOZTATJUK I Irodagép szaküzletünk AJANLATA AZONNALI SZÁLLÍTÁSRA OPTIMA elektromos írógép 33 cm OPTIMA mech. írógép 32, 47, 67 cm OPTIMA mech. írógép 40 cm LUCSNIK mech. írógép 49 cm ASCOTA asztali számológép 314 OLIVETTI asztali számológép QUANTA asztali számológép HUNOR tudományos asztali számoló­gép 252 FACIT kézi számológép ÜGYINTÉZŐ: SZEBÉNYINÉ I RODAGÉPSZAKUZLET Pécs, Kossuth L. u. 50. Telefon: 16-141. A kisiparról szóló ój jogszabályok (II.) Iparigazolvány, kisipari működési engedély tathatnak, segítő családtagjaik közreműködését azonban igénybe vehetik. Nyugdíjas kis­iparos szakmunkástanulóként foglalkoztathatja gyermekét vagy unokáját. Az iparjogosítvány (ipar­igazolvány, kisipari működési engedély) kiadására irányuló eljárás: az iparjogosítvány ki­adására irányuló kérelmet a kisipari telephely szerint ille­tékes kerületi hivatal igazgatá­si osztályához, mint I. fokú iparhatósághoz kell benyújta­ni. A kérelemben meg kell jelölni: a) a kérelmező személyi adatait (családi és utónév, foglalkozás, születési hely és idő, lakhely), b) munkaviszonyban álló személy esetében a munkál­tató, szövetkezeti tag eseté­ben pedig a szövetkezet elne­vezését és címét; nyugdíjas esetében a nyugdíj-törzsszá- mát, c) az ipari tevékenységet, amelyre az iparjogosítványt ké­rik. Amennyiben az iparkére­lem képesítéshez nem kötött ipari tevékenységre szóló ipar­jogosítvány kiadására irányul, a kérelemben fel kell sorolni azokat a termékeket, amelyek előállításával a kérelmező fog­lalkozni kíván. Nem termék előállítására irányuló kérelem esetén részletesen le kell írni a folytatni kívánt ipari tevé­kenységet, d) azt, hogy a kisiparos iparigazolvány vagy kisipari működési engedély alapján kí­ván működni, e) a telephelyet (utca, ház­szám), ahol a kisiparos tevé­kenységét folytatni kívánja, I) a kérelmező szakképzett­ségét és röviden le kell írni a korábbi szakmai tevékenységét. A kérelemhez mellékelni kell: a) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, b) a folytatni kívánt tevé­kenységhez előírt szakképesí­tést és szakmai gyakorlatot igazoló okmányt, c) a telephely jogszerű hasz­nálatára vonatkozó írásbeli bizonyítékot (kiutaló határozat vagy bérleti szerződés). Munkaviszonyban állók, nyugdíjasok kisipari foglalkoz­tatásának lehetőségei: A magánkisipari lakossági szolgáltatósok termelési értéke Pécs m. városban a múlt év­ben megközelítette az 57 mil­lió forintot. A szolgáltatások­ban való részvétel aránya ke­reken 26 százalékot tett ki. Elsősorban a város perem­területein, továbbá egyes ki­emelt és hagyományos szak­mákban a kisipari szolgáltatá­sok fejlesztése szükséges. Az új kisipari törvényszintű jog­szabályok az eddiginél széle­sebb körben adnak lehetősé­get munkaviszonyban állók, nyugdíjasok szervezett kisipari foglalkoztatására, szaktudá­suknak, munkakészségüknek a reális társadalmi igényeknek megfelelő hasznosítására. A törvényes kisipari munkavég­zés lehetősége megnyílik azok számára is, akik eddig jogo­sulatlanul tevékenykedtek. A kisipari tevékenység meg­szűnése: A kisipari tevékenység meg­szűnésére vonatkozó jogszabá­lyok a korábbi szabályozással csaknem azonosak. Az iparjo­gosítványnak mérlegelési jog­körben való visszavonására azonban az új jogszabályok szélesebb körű lehetőséget ad­nak az iparhatóságok részére ahhoz, hogy a kötelezettségét megszegő, munkáját szaksze­rűtlenül, felelőtlenül vagy rossz minőségben végző és emiatt egy éven belül ismételten fi­gyelmeztetést kapott kisiparos­tól az iparjogosítvány megvo­násra kerüljön. Új rendelkezésként szerepel a kötelező érvényű visszavoná­si okok között az olyan körül­mény felmerülése, ami az ipar­jogosítvány kiadását kizárná. A kisipar állami irányítása: A központi állami irányítási hatáskörök — megosztva — egyrészt a Könnyűipari Mi­nisztérium, másrészt az eddi­ginél nagyobb hatáskörben az ágazati miniszterek kezében összpontosulnak. A könnyűipa­ri miniszter a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága útján látja el a kisipar állami fel­ügyeletéből eredő szakigazga­tási tevékenység központi irá­nyítását; felügyeletet gyakorol a Kisiparosok Országos Szer­vezete (KIOSZ) felett. Az ágazati miniszterek, szakmai felügyeletük körében, meghatározott keretek között határt szabhatnak a kisipari munkának. A kisipari igazgatási ügyek­ben egységes hatásköri sza­bályok léptek életbe, az ipar­igazgatási eljárás egyszerűsö­dött. Pécs m. városban vala­mennyi kisipari igazgatási fel­adatot I. fokon a kerületi hi­vatalok igazgatási osztályai intézik. Dr. Pálvölgyi Imre városi tanácsos Vendégünk volt Tóth István költő Szerkesztőségünkbe látoga­tott Tóth István romániai ma­gyar költő, műfordító és kriti­kus, a Marosvásárhelyi Tanár­képző, és Színművészeti Főiskola tanóra.- Milyen alkalomból látoga­tott el Pécsre? — Tragikus hirtelenséggel el­hunyt feleségem rokonsága Pé­csett él, őket és pécsi alterego- mat, a „tollseprűs" Tóth Pistát is illett már meglátogatnom.- Sokféle elfoglaltsága közül melyiket szereti legjobban? — Ahogy a sokgyerekes csa­ládapa sem tud különbséget tenni gyermekei szeretetében, úgy én is nagyon szeretem va­lamennyi munkaterületemet. Ti­zenegy verskötetem alapján mégis elsősorban költőnek ér­zem magam.- Műfordításaiban — úgy lát­juk — szívesen fordul a magyar reneszánsz latin költészetéhez. — 1970-ben a Dacia Könyv­kiadó megjelentette Alkinoosz kertje című antológiámat. Eb­ben Janus Pannoniustól Boca- tius Jánosig 25 magyar huma­nista latin versét ültettem át magyarra. Persze, a XV. század közepétől a XVII. század máso­dik negyedéig terjedő irodalom tolmácsolásában nem töreked­hettem teljességre, mert szán­dékom csak az volt, hogy az e korban élt kiváló latin költőket megismerhesse a közönség. Meg aztán mégiscsak a rene­szánsz költészet területén jut a legpregnánsabban kifejezésre az emberi egyéniség joga a kö­zépkori kasztrendszerrel szem­ben. — Van folytatása is e művé­nek? — A Kátédon tervében szere­pel a Múzsák fellegvára című antológiám, amely a kolozsvári reneszánsz latin költők versei­ből mutat be néhány értékes gyöngyszemet. — További tervek? — Az Európa Könyvkiadó gondozásában rövidesen meg­jelenik a svájci költők antoló­giája és Vandercammen belga költő válogatott verseinek fordí­tása. — önmagáról nem vall? — Nemrég adta ki a Dacia Európa kövei között című köte­temet. Feleségem halála elégi- kus versek írására késztetett. — Ady költészete hatott-e egyéniségére? — Erre Ady igazsága című versemből vett idézettel felelek: Az Ady Endre igazsága, hogy harc nélkül hazug a részvét. Ez unszolt tiltott tanulásra, s ez állított mellétek végképp. PÉCS: SZÜLETTEK: Kálmán Krisztina, Ágoston Vivien, Past Zsuzsanna, Fortenbacher László, Farkas Csaba, Birtha Eszter, Pozsgay Zsolt, Pozsgay Attila, Solymár Mer­cédesz, Cserdy Krisztina, Hruby András, Kovács Mariann, Véghelyi Réka, Jenovay Attila, Bertalan Zol­tán, Decsi Ilona, Tóth Péter, Rozgo- nyi Márton, Balázs Péter, Tóth Inez, Kummermann József, Horváth Agnes, Csik Szilvia, Németh Zsuzsanna, Lenkei Kinga, Tolnai Tibor, Óri Diána, Sasvári Frigyes, Gyimesi Ro­land, Gasteiger Eszter, Verbőczi Ju­dit, Haraszti Adrienn, Dörömböző Andrea, Sajági Miklós, Timár Brigit­ta, Csery Gábor, Csery Béla, Ker­ner Zsuzsanna, Kustos Tamás, Bagó Péter, Sinkó István, Boldizsár Gá­bor, Magdó Mariann, Ravasz Edina, Panka József, Kelemen Zoltán, Pau­lies Szilvia, Szabó Rita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Klacsics Tivadar és Faupl Etelka, Sebestyén Ervin és Tóth Agnes, Ze- lenai Rudolf és Ivaskó Erika. MEGHALTAK: Balog István, Kretek Györgyné Link Erzsébet, Csonka János, Kovács József, Balogh István, Csütörtök Ist­ván, Lendvai Gellértné Blés Anna, Schürer János, Kriszt Mátyás, Frank Jánosné Lemle Éva, Ahmann János, Böhm Lajosné Holubek Anna, Mül­ler Jánosné Látos Julianna, dr. Gá­doros Miklós, Róth Józsefné Tex Mária, Bene Ferenc, Huri Jenőné Vita Júlia, Majorosi Ferenc, Kovács Dávid, Nagy-Jófejü Gizella, Lajtai Jenő, Heider József, Tóth Henrietta, Zákányi István, Rónai László, dr. Szekeres Sándorné Selmeczy Margit, Bajor István, Halasi Jánosné Pal- lag Terézia, Dudák Lajosné Marton Rozália, Kluger Rezsőné Horváth Ju­lianna, Kézy Ferencné Kaiser Éva, Papp Ferenc, Kutas János, Molnár Józsefné Sziki Katalin, dr. Szandtner Jánosné Németh Viktória, Antal Er­zsébet, Csaló Zsigmond, Fábián La­jos, Magyarlaki Géza, Huba Jánosné Schiffrich Anna, Felvebel Antalné Lator Katalin. ^tulajdonképpen túlságosan “ is azok, de nem annyira, amint azt sokan gondolják és még kevésbé annyira, amint azt többen állítják, sokszor nem is szándékos túlzással. Csakhogy a sebességmérő nem tartozik a pontos műszerek kö­zé és 50—60 km/ó-tól fölfelé „csal”. így azután előfordul­hat, hogy a műszer szerinti 160 km a valóságban még 150 km/ó sebességet sem je­lent. Ám a világszerte érvény­ben lévő sebességkorlátozások miatt ennek aligha van jelen­tősége. Ennek ellenére a ko­csi végsebességét sokan fon­tos értékmérőnek tartják, na­gyobb teljesítményt sejtve az elérhető nagyobb tempó mö­gött. Kezdjük azzal, hogy a sík úton haladó kocsi motorjának — a mozgó alkatrészek súrló­dásától eltekintve — két. el­lenállást kell legyőznie: a le­vegőét és a gördülő abron­csokét. Ez utóbbi kisebb és a sebesség növekedésével mérsé­kelten fokozódik. Nem így a légellenállás. 50 km/ó sebes­ségnél pl. az összes menet­ellenállás felét teszi ki, de 100 km-es tempónál már a 80—90 százalékát. Tovább nö­Milyen gyorsak az autók? velve a sebességet a teljesít­mény-igény ugrásszerűen meg­nő. Kétszer nagyobb sebes­ség eléréséhez már nyolcszor nagyobb teljesítmény szüksé­ges. így érthető, hogy a szé­riakocsik közül a nagy és drá­ga kocsik sem igen lépik túl a 200 km/ó határt, 150—200 LE-jük ellenére sem. Az euró­pai középkocsik tervezői pedig megelégszenek a 15&—170 km-es végsebességgel, ami 60—90 LE-vel már elérhető. Ezzel kapcsolatban merül föl egy másik érdekes kérdés: miként lehet, mondjuk, 150 km/ó sebességet kihozni 60 LE-ből az egyik típusnál és miért kell ehhez 75 LE a má­siknál? Nos, a magyarázat egyszerű. A légellenállás le­győzéséhez szükséges teljesít­mény két alapvető tényezőtől függ: a kocsi homlokfelületé­nek nagyságától és a kocsi formájától. Ez utóbbit a légel­lenállási tényezővel jellemzik és cw-vel jelölik. Az európai kocsik cw értéke általában 0,35 és 0,52 között van. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha­sonlítsunk össze két ismert tí­pust: a Citroen GS Clubot és a Lada 1200-ast. Az előbbi légellenállási tényezője 0,3, motorteljesítménye 59 LE. Az utóbbi cw értéke 0,41, teljesít­ménye 60 LE. Gyakorlatilag mindkét motor 1,2 literes. En­nek ellenére végsebességüket tekintve már jelentős eltérés mutatkozik. A Citroen 154 km/ó tempót ér el, a Lada 140-et. A kedvező aerodinamikai for­mának azonban van egy en­nél fontosabb hatása is: az üzemanyagfogyasztás mérsék­lése. Azonos súlyú, teljesítmé­nyű és homlokfelületű kísérle­ti kocsikat hasonlítottak össze ilyen vonatkozásban. 9,4 l-es fogyasztást mértek 100 km-re a kedvezőtlen 0,5 cw értékű modellnél. A 0,4-es értékű ko­csinál éz 8,7 literre csökkent és 0,3-nál kereken 8 literre. Mindezektől eltekintve az azonos típusú kocsikon belül is mutatkoznak sebesség- és fo­gyasztáskülönbségek. Több ok­ból is. Például az acélradiál abroncs gördülési ellenállása lényegesen kisebb, mint a dia- gonólis gumié. Ezért az előb­bivel szerelt kocsival valami­vel nagyobb végsebesség és alacsonyabb fogyasztás érhe­tő el. További különbségeket okoz az, hogy a gyár által megadott teljesítmény csak névleges. Ettől fölfelé és lefelé is 5 százalékos eltérés mutat­kozhat. így pl. a névlegesen 60 LE-s motorok 57 és 63 LE között ingadozhatnak, ami ter­mészetesen kihat az elérhető sebességre, gyorsulásra és a fogyasztásra is . . . Ezért és ennyire ilyen gyor­sak tehát a szériaautók, ami- korántsem jelenti azt, hogy ez a tempó ki is használható. Nemcsak a sebességkorlátozás miatt, hanem biztonsági és ta­karékossági okokból is. Búsbarna László

Next

/
Oldalképek
Tartalom