Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-27 / 266. szám
1977. szeptember 27., kedd DunQntuli napló 3 Az emberi méltóság uedelme A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szeptember 29-re összehívta az országgyűlést. Napirendjén a Polgári Törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása szerepel. A törvényjavaslat előkészítése több évig tartott. A törvényszerkesztőket segítő vitában, a törvényjavaslat ismertetésében részt vettek a Pécsi Megyei Bíróság bírái és a Pécsi Tudományegyetem oktatói is, így dr. Gátos György, a megyei biróság elnökhelyettese, dr. Tamás Lajos, az egyetem polgári jogi tanszékének docense és dr. Lábodi Tamás megyei biró. A Polgári Törvény- könyv módosításáról Új szankciók, új szerzödéstipusok — Bár a korszerűsödött Ptk. csak 1978. július 1-től lép hatályba, az embereket érthetően már most is foglalkoztatja polgári törvénykönyvünk módosulása. Miért vált ez szükségessé? DR. GATOS GYÖRGY: — Az utóbbi közel két évtized alatt a társadalmi és gazdasági életünkben bekövetkezett változások igényelték a polgári törvénykönyv viszonylag átfogó korszerűsítését. Egy teljesen új polgári kódexet viszont nem lett volna célszerű alkotni, hiszen az 1959. évi IV. törvény rendelkezéseinek többsége jól bevált és még hosz- szú ideig megfelelően rendezi az életviszonyokat. — Melyek lesznek a legjelentősebb változások az új Ptk-ban? DR. TAMAS LAJOS: — Egyik leglényegesebb változás a Ptk. bővülése. Jelenleg a szocialista gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kormányszintű vagy a jogszabályi hierarchia még alacsonyabb fokán elhelyezkedő jogszabályok tartalmazták, például a szállítási, vagy az építési szerződésekről szólók. A törvényjavaslat szerint a szocialista gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok beépülnek a módosított polgári törvénykönyvbe. DR. LÁBODI TAMAS: — Új és ugyancsak a Ptk. szabályozási körének bővülését jelenti a fogyasztó védelmének az erősödése, amelynek elve következetesen érvényesül az új szabályozásban. A különféle szolgáltatási szerződéseket eddig szintén csak alsóbb szintű jogszabályok rendezték. Részben ennek rovására írható, hogy a szolgáltatásokkal (gáz, víz, villany stb.) kapcsolatos jogvitákban rendszerint egy erős vállalat állt szemben a gyenge állampolgárral. A törvényjavaslat szerint a módosított Ptk. kifejezetten garanciális feltételeket határoz meg a szolgáltatási szerződések körére, hogy az állampolgár ne legyen kiszolgáltatva az ilyen jellegű szerződések megkötésekor a szolgáltató vállalat által diktált feltételeknek. — A polgári biróság elé kerülő jogviták jelentős hányadát ad- jók az állampolgárok szerződései és kártérítési követelések. Lesz-e változás ezen a területen? DR. GATOS GYÖRGY: — A kötelmi jognál a törvényjavaslat bevezeti az előszerződés jogintézményét, amelyből szerződéskötési kötelezettség származik. Nem lehet tehát komolytalan nyilatkozatokat tenni. Új szerződés- típusokkal is bővül a kötelmi jog, mint például az utazási szerződés. A kártérítés szabályaiban két jelentős változást javasol a törvénytervezet, mindkettővel több mint egy évtizede foglalkozik a jogtudomány. Az egyik az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség feltételeinek módosulása úgy, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően a kárfelelősség megállapításának nem feltétele az államigazgatási alkalmazott fegyelmi vagy büntető felelősségének megállapítása. Az évek során a bírói gyakorlat alakította ki a nem vagyoni, eszmei (erkölcsi) kár intézményét, amelynek a Ptk-ban nincs törvényi alapja jelenleg, ám a módosítás már törvényi szinten ismeri el az ilyen kárt. Ilyenkor a bíróság a jogsértés folytán nehezebbé váló életkörülményeket értékeli. Érdekesség, hogy nem vagyoni, eszmei kártérítést jogi személy is követelhet. — A Jogirodalom már évekkel ezelőtt szűkszavúnak és korszerűtlennek értékelte a Ptk. személyhez fűződő jogokra vonatkozó részét . .. DR. LÁBODI TAMAS: — A nem vagyoni, észmei kártérítés a személyhez fűződő jogok megsértésének egyik új szankciója, a másik új szankció a közérdekű célra fordítható bírság, amelyet a bíróság akkor szab ki, ha a személyhez fűződő jog megsértése miatt megállapítható ösz- szeg nem áll arányban a sértéssel. Ez a két új szankció is jelzi, hogy a személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme bővül a törvényjavaslat szerint a jelenlegi szűkszavú fogalmazáshoz képest. A javaslat már kifejezetten a személyhez fűződő jogok körébe sorolja a polgári jogi alanyi jogokat is, és kiterjeszti a jogi védelmet az emberi méltóságra. Először kap törvényben megfogalmazást az is, hogy a személyi nyilvántartások sem sérthetik a személyi jogokat. — A tulajdonjognál és az öröklési jognál is voltak javaslatai a jogirodalomnak? DR. GATOS GYÖRGY: — A tulajdonjogi rész az állami és szövetkezeti szocialista tulajdonra vonatkozó hatályos jogszabályokkal egészül ki a Ptk. Új szabályozás rendezi a közös tulajdon megszüntetését és korszerűsödik a birtokvédelem szabályrendszere. Ugyanis, ha a birtokláshoz fűződő jog is vitás, akkor már nem államigazgatási, hanem bírósági hatáskörbe tartozik a jogvita. Az öröklési jogban egyetlen lényeges változás lesz: az özvegyi haszonélvezeti jog új rendezése, ahol egy új jogintézményt, a haszonélvezeti jog megváltását hozta létre a törvényjavaslat. KOMMUNISTA SZOMBAT 360 ezer forint a szövetkezetnek Nem tartott szabadnapot az elmúlt hét szombatján a Pécsi Építőipari Szövetkezet ötszáz dolgozója, ki a kertvárosi lakásépítkezéseken dolgozott, ki — mint az irodisták egy része — az új központi telep építésénél segédkezett. Munkájuk értéke 360 ezer forint, az érte járó munkabért a szövetkezet anyagi helyzetének erősítésére ajánlották fel. A pécsi szövetkezeti építők október 8-án újabb kommunista szombatot tartanak. — Vállalati jogászok lassan súlyra mérik a különféle jogszabályokat. Segit-e az új Ptk. az eligazodásban? DR. TAMAS LAJOS: — 1968 óta a szocialista szervezetekre vonatkozó szabályozás különösen intenzív volt, ma már valóban több kötetnyi az ilyen jogszabályoknak a száma. Éppen ideje volt, hogy ezeket a jogszabályokat felülvizsgáljuk és rendszerezzük. Nagy erénye a módosított Ptk-nak, hogy tartalmazza a szocialista szervezetekre vonatkozó legfontosabb, átfogó szabályokat, így a jövőben minden jogszabályt ehhez lehet és kell igazítani. 1968 óta sok jogintézmény szerepe jelentőssé vált — például a társulás —, az ezekre vonatkozó szabályok is csak most kerülhettek bele a polgári törvénykönyvünkbe (például a társulási tulajdon). Dunai Imre Az állami gazdaságok akciója Sátorhelyen volt cselédlakások helyett új szövetkezeti lakásokat épít a Bólyi Állami Gazdaság, dolgozói részére. Felszámolják a volt cselédházakat Iftémeii; kedvezr ' ■é^if4sféiy':\ vásárlóára Lakásbontási akció kezdődött a baranyai állami gazdaságokban: felszámolják a volt cselédlakásokat és korszerűtlen épületeket. 1980-ig valameny- nyi elavult lakást le kell bontani és a lakókat korszerűbb otthonokhoz kell juttatni. A családok elhelyezését pénzügyi és műszaki segítséggel támogatják. A gazdaságok március 15-ig kijelölték a felszámolandó lakásokat, a kedvezményes hitel igénybe vételére jogosultakat, és felmérték a pénzügyi és műszaki erőforrásokat. Ezek szerint a baranyai állami gazdaságok által kezelt 1973 lakás közül 442-t kell lebontani. Az ütemezés szerint ez évben 87 lakást szanálnak. Helyettük 24 építését, 16 vásárlását és 47 lakás átköltöztetéssel történő felszámolását tervezték. Az építések és vásárlások — OTP-hitelen felül—támogatásához tartalékalap-felszabadítást és költségvetési hozzájárulást kérhettek a gazdaságok. Az ily módon kapott 1 485 000 forinttal is segítik a dolgozók lakásépítését, illetve vásá dósát. Az építési és vásárlási kérelmek, illetve a gazdaságok vezetőségének véleménye alapján az évi 87 lakás teljesíthető, bár több tényező akadályozza a végrehajtást. Mindenekelőtt az, hogy a volt cselédlakásokat nagyrészt az idősebb korosztályhoz tartozók lakják. Ezeknek az embereknek már nehéz elképzelniük, hogy öregségükre otthont változtassanak, főként új lakás építésével. így számukra csak a lakásvásárlás vagy az átköltöztetés jelent megoldást. A vásárlást részben nehezíti, hogy bizonyos területeken — Boly, Villány — jóval nagyobb a lakáskereslet mint a kínálat, és ez árban is megmutatkozik. Egyedül az árszínvonal azonban nem jelent különösebb gondot, mivel a gazdaságok pénzügyileg felkészültek az akció lebonyolítására. Rendelkezések szerint legfeljebb félkomfortos lakást vásárolhatnak azok a dolgozók, akik cselédlakásokban laknak. Az OTP nyolcvanezer forint kamatmentes kölcsönt ad részükre. A különbözetet pedig az állami gazdaságok biztosítják. Az építés feltételei szintén kedvezőek, ugyanis az OTP 35 évi lejáratra 120 000 forint kamatmentes kölcsönt ad. Ezen kívül 40 000 forintot —ez már kamatos — általános kölcsönként kaphat az érintett állami gazdasági dolgozó. A vállalat, mint kollektíva, 80— 100 ezer forinttal is támogatja szükség esetén. Ez a kölcsön is 35 évre szól és kamatmentes. A volt cselédlakásokat, mint a múlt szégyenfoltjait, minél előbb el akarják tüntetni. Ez társadalmi célkitűzés, amely egybeesik az egyéni érdekekkel. T. É. Egy riportfilm margójára E redetileg úgy vetettem papírra a fenti címet, hogy „Gyűrűfű volt — Várong van", de aztán mégis másként döntöttem. Ugyanis nem vagyok biztos a cím második felének igazában. A minap ismét láthattuk a tévében a „Mai telepesek" című riportfilmet. Ez a Dombóvár-környéki Várong községben készült. A tsz meghirdette, hogy az ország bármely részéből jelentkező sok- gyerekes családokat vissza nem térítendő segéllyel és kölcsönnel segíti letelepedni a falu megüresedő házaiba. Elsősorban a munkaerőgondok megoldása iránti igény szülte e különös kezdeményezést, de a tsz-elnökben dolgozott a sokk is, a Gyűrűfű- sorstól való félelem, hiszen ezt mondta: „Nem volt mindegy, hogy a község kihal, vagy pedig hosszabb távon fenntartja magát a mai szinten, vagy esetleg még fejlődik is. Volt egy rossz, elszomorító példa Baranyában, Gyűrűfű esete, és akkor itt, a mi termelőszövetkezetünk vezetősége kimondta, hogy a községünket nem hagyjuk, a termelőszövetkezetet sem hagyjuk. A községünkből nem lesz Gyűrűfű. Ez volt az indíték. Ez volt annak a vitának az indítéka is, amely mai telepesekről és holnapi településekről vitatkozott Buda Gábor, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, valamint Gyűrűfű megyéjének tanácselnökhelyettese, dr. Dányi Pál. Gondolom, Gyűrűfű nem keltene vitákat, ha nem lenne nagyon élő és reális a probléma. Hazánkban vannak országrészek, melyekre jellemző volt eddig is az úgynevezett aprófalvas településszerkezet, s ilyen a mi megyénk is. Az parófalvak jövője mindenképpen kérdőjeles. Gyűrűfű idején még senki nem gondolkodott a dolgon, hagyták a maga útján menni a folyamatot. Azóta lettek újabb sorvadó falvaink, amelyekben évről évre kevesebb a lakos (ilyen pl. Korpád is), de most már gondolkodunk rajtuk. Tény, hoqy hazánk 3200 településéből 1370 az ún. aprófalvas kategóriába tartozik, s az is, hogy ez a kategória inkább qyarapszik, semmint fogyna. A város- és nagyközséghálózat vonzó hatása olyan tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, s azt sem, hogy ennek elsősorban a legkisebbek „esnek áldozatául”. Az is tény, hogy az aprófalvaknak csupán a 15 százaléka fejlődik, 85 százaléka viszont lassan fogy. Ebből kell kiindulni, s erre alapozva kell arról beszélni, hogy mit lehet — vagy ha úgy tetszik: mit szabad — a folyamat ellen tenni. Pár évvel ezelőtt a bekötőútprogram sikeres befejezése kapcsán regisztrálhattuk, hogy minden 200-on felüli lélekszámú települést aszfaltozott út köt az ország közúti vérkeringéséhez, az országhoz. Azon túl, hogy e falvak azóta határozott fejlődésről tanúskodnak, megvontunk egv bizonyos határvonalat is, ami a 200-on aluli települések esetében szinte egyet jelent a visszaeséssel. Az út azonban csak egy, s kívüle még sok minden kell a „szintentartáshoz”, netán a fejlődéshez. És itt jelentkeznek a nézetkülönbségek. Lássuk ezeket! Buda Gábor szerint a vá- rongi sajátos, retrográd elemekkel tarkított példa nem eléggé távolbanéző, mert nem számol a mezőgazdaság változó eltartóképességével. Dr. Kovács Imre viszont azt állítja, hogy a falvak elnéptelenedése káros hatással van a mezőgazdaság munkaerőhelyzetére. Szilágyi Lajos szerint Várongon túl gyorsan szűntek meg dolgok, s ez keltett a helybeliekben olyan érzeteket, hogy Gyűrűfű sorsára jutnak. Dr. Dányi Pál ezzel szemben feltette, hogy az alapellátás rövidtávú biztosításán túl lehet-e nagyobb beruházást — pl. óvodát — megvalósítani ma felelősséggel, hiszen ki tudja, hogy 20—30 év múlva kell-e. Ismét Buda Gábor szerint türelmetlenség, kapkodás nélkül kell a települések jövőjét alakítani, s amelyikkel kell: megértetni, hogy nem fejlődik, azaz az okszerű tanácsi gazdálkodás jegyében megmagyarázni a jövőt. Dr. Kovács Imre azonban úgy véli, hogy a normális emberi élet feltételeit mindenképpen biztosítani kell, hogy az embereket ott lehessen tartani ... Szóval nem tudom ... A bizonytalanságok, a megítélésbeli különbségek is arra intenek, hogy a témával foglalkozni kell. A vitában is elhangzott, hogy a településhálózat-fejlesztési koncepciót, amely számos új fogalommal ismertetett meg és igen alaposan beleszólt a települések fejlesztésébe, felül kell vizsgálni. Ez folyamatban van. Rendezni kell Komló helyzetét, hiszen gazdaságpolitikai rangja ma sokkal többre jogosítja, mint amire a koncepcióból futja. Rendezni kell Harkány szerepét, hiszen e nagyközség most - Siklóstól elválasztva — „lóg a levegőben". Rendezni kell egy sereg más település helyzetét, ami időközben a mezőgazdaság fejlődésétől függően változott meg. E s rendezni kell az aprófalvak helyzetét is. A koncepció szempontjából úgy, hogy minden adminisztratív eszköztől tartózkodva, okosan kell fejleszteni az alsófokú központokat, hogy alkalmasak legyenek a köréjük csoportosuló aoró települések ellátására. És ezt toldjuk meg még azzal, amit Buda Gábor mondott, hogy tudniillik cél- tudatosságot kell vinni a fejlesztésekbe, s ne a nosztalgiákra építsünk, mert — és ez a lényeg — megközelítően azonos feltételeket kell biztosítani minden kis magyarnak az életbejütásához. Mert a hű képhez ez is hozzátartozik: az aprófalvaink többsége bizony nagyon messze van a megközelítően azonos feltételek biztosításától. Hársfai István Építkezők, közületek, vállalatok, figyelem! Qöresönyi B—30-as blokktégla szállítását ' gépesített rakodással az épfu vállalja. Fuvarvállaló iroda: Pécs, Megyeri út 46.
