Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-27 / 266. szám
Dunántúlt napló 1977. szeptember 27., kedd Kényszerszünet a meszesi gimnáziumban Szünetel a tanítás Pécs legfiatalabb középiskolájában, a Dobó utcai gimnáziumban. Nem szüreten, egyéb munkán vannak a diákok, hanem otthon, mivel lehetetlen állapot alakult ki az épület szennyvízhálózatában. Veres János, az intézet párttitkára és igazgatóhelyettese telefonhívására jártunk tegnap délelőtt a helyszínen: — Minden tanévet hibás mosdókkal, vízvezetékkel, kiáradó szennyvízcsatornákkal kezdtünk — panaszolták az iskola vezetői. — Ha szóltunk a kivitelezőnek, csak belekukkantottak a szennyvízaknába, s azt mondták, nem használjuk rendeltetésszerűen a berendezést. Két hét társadalmi munka után a múlt héten megkezdtük volna a tanítást, de csak három órát taníthattunk naponta, olyan lehetetlen helyzet alakult ki az épületben. Végül lezártunk minden vízvezetéket, leállt a konyha, a fűtés is. Somogyi László, az iskola matematika— fizika szakos tanára múlt péntekre mozgósított néhány diákot, akik azóta kiásták a meghibásodott vezetékeket... Most aztán látható, hol a hiba. Mindig elfog a fölháboro- dás, amikor ilyen esetekben tanárok, diákok odaadásával, lelkesedésével kell valahol élni, azaz visszaélni. Tudniillik nem a tanár és a diák dolga a szennyvízelvezető és a miegymás kiásása. Ahogy körüljártuk a kritikus helyszíneket, a laikus szemlélő számára is kiderült, hogy nem a rendeltetéstől eltérő használat miatt állt be a hiba, s nem is egyedül a csatornázási problémák a baj okozói a meszesi gimnáziumban. Három helyszínen a süllyedő, mozgó, netán rosszul alapozott falak idéznek elő ijesztő repedéseket, például a szolgálati lakás három helyiségében s az újonnan kialakított büfénél, ahol gyanúsan dong a padlózat. Mindezt nem a pincegondokkal küszködő belváros valamelyik épületében, hanem a két éve átadott, új meszesi gimnáziumban láttuk. Ott- jártunkkor érkezett meg a beruházó UNIBER és a kivitelező Mecseki Szénbányák Építési tizemének képviselője is. Megragadtuk az alkalmat, de hiába kértünk szakvéleményt, a kivitelező képviselője elzárkózott a válaszadástól. Ez már egy következő cikk témája lehetne, ezért kár is szaporítani a szót. De egy terjedő magatartással hadd állítsam szembe azt a követelményt, hogy a közvélemény tájékoztatása nem kegy, nem szivesség, hanem kötelesség! Gállos Orsolya Minisztertanács mó- dositotta a közületi szervek gépjárműveiről szóló korábbi, 1969 óta ér- nyes rendeletét. A Magyar Közlöny 70. számában megjelent rendelet kedvezőbb feltételeket teremt a közületek tulajdonában lévő autóbuszok célszerű használatához. Az alaprendelet szerint ugyanis a vállalatok, üzemek, intézmények autóbuszukat csak munkásszállításra, illetve egyéb üzemi célokra használhatták. Amennyiben a forgalmi engedélytől eltérően másra, például iskolások, fiatalok, sportolók szállítására, vállalati kirándulásokra stb. vették igénybe a buszt, akkor — a befogadóképességtől füg'- gően — kilométerenként 2—6 forint térítést kellett fizetnie az üzembetartónak. A rendelet más közületek részére is lehetővé tette a vállalati buszok igénybevételét, de csak az előírt térítés ellenében. Elengedték a közületi autóbuszok használatával járó többletköltségeket Miután ez az anyagi korlátozás növelte oz üzemeltetők költségét, nem szívesen vállaltak ilyen fuvarozási feladatokat. A mostani rendelet ezt az üzemi költségeken felüli anyagi terhet érvénytelenítette azzal, hogy elengedi a térítés fizetését. YAz alaprendelet kiadásától eltelt években a közületek tulajdonában lévő autóbuszállomány jelentősen bővült, számuk 1000—1200-ról 7000— 7500-ra gyarapodott. Ennek a nagy szállítási kapacitásnak egy része főleg a hétvégeken kihasználatlanul vesztegelt, vagy csak drágán volt igénybe vehető. Időközben néhány olyan rendelkezés — például az ifjúsági törvény, a közmű- v velődési törvény, szabad szombat stb. — jelent meg, amelyek nyomán megnövekedtelcaz utazási igények. A Volán vállalatok azonban kapacitás hiányában nem képesek ezt kielégíteni, az iskolák, az üzemek különjárati buszmegrendeléseit százával kénytelenek visszautasítani. A mostani rendelkezés megteremti a lehetőséget a közületi autóbuszok több célú igénybevételére, kapacitásuk jobb kihasználására, a személyszállító járműhiány csökkentésére. A rendelet — amely október 1-én lép hatályba — egyben ismételten és véglegesen választ ad az országgyűlés nyári ülésszakán interpellált Sarudi Sándor Hajdú-Bihar megyei képviselőnek, aki éppen az iskolák és az ifjúsági szervezetek utazásait megdrágító térítés eltörlésére kért intézkedést. Megemlékezés a fegyveres erők napjáról Kiváló munkásőrök kitüntetése Kettős ünepségre került sor vasárnap a Munkásőrség megyei parancsnokságán. Először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme 60. évfordulója tiszteletére szervezett emlékverseny megyei döntőjét rendezték meg nyolc vetélkedő raj részvételével. A győzelmet a Mecseki Szénbányák Steinmetz Miklósról elnevezett zászlóaljának raja szerezte meg, másodikak a komlóiak, harmadikok a pécsiek lettek. A versenyen részt vett Barta Gyula, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, a megyei, a járási, városi pártbizottságok, tömegszervezetek képviselői, munkásőrparancsnokok. A győztes rajt Papp Árpád országos parancsnok díszparancsban köszöntötte és egyhetes szovjet utazással jutalmazta. A fegyveres erők napjáról Sári Ferenc, a Pécs városi, járási munkásőrszázad parancsnoka emlékezett meg, majd Valkai József megyei parancsnok kitüntetéseket nyújtott át. Az országos parancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Kulcsár Sándort, a szigetvári járási század parancsnokát, ezüst fokozattal: dr. Orbán István megyei szakcsoportvezetőt, Cserti József pécsi munkásőrt, Kamper Ignácot, a Mecseki Szénbányák zászlóaljának munkásőrét, bronz fokozattal: Pergő József szigetvári szakaszpa- rancsnok-helyettest, Herczeg Lajos pécsi rajparancsnokot, Péterlalvi István sásdi munkásőrt, Weisz László pécsi tartalékos munkásőrt. Munkásőr Emlékjelvény kitüntetést kapta Verier János, Zobák bánya párttitkára, Neiczer József, a szent- lászlói tsz elnöke, Nyári Gyula, a sásdi általános iskola igazgatója. Többen részesültek pénz- és tárgyjutalomban. A megjelenteket és kitüntetetteket Rózsahegyi István, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. M. E. Tenkes-túra Siklóson Vasárnap a Tenkes Túra első napján a dolgozó fiatalok 8- 10 fős csapatai versenyeztek a kupáért. Huszonhárom csapat sorakozott reggel a sportpályán, ott tartott a pécsi sportbolt kiállítást és ott várakoztak a határőrkutyák, Csinos, Aliz és Dorog is, kísérőiekkel. Az ünnepélyes megnyitón - részt vett Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának mb. első titkára, Horváth Alajos, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkára, Kutnyán- szky Géza, a megyei pártbizottság munkatársa, Mórocz János alezredes, az MHSZ mb. megyei titkára, Gulyás József, a Munkásőrség Siklós városi-járási parancsnoka, Bogyó Gyula, a Járási Sportfelügyelőség vezetője és Gertner Árpád, az MHSZ járási-városi titkára a meghirdető szervek nevében, valamint dr. Sági Tibor, a Siklós városi tanács és dr. Kránicz Árpád, a járási hivatal elnök- helyettesei — Németh Antal a KISZ Siklós városi-járási Bizottságának titkára és Muhi András határőr alezredes mondott beszédet. A kutyás bemutató és tíz fekvőtámasz után a csapatok nekiindultak három útvonalon a 8 kilométeres, öt elméleti-gyakorlati állomással „tűzdelt" túróra. Tájolóval és térképpel a kezükben, ebédrevalóval a hátizsákban, fáradtan érkeztek célba, a csarnótai kőbánya fölötti katlanba. Itt bográcsos főzőverseny várta őket. A kora délutáni légiparádén ejtőernyős és műrepülő bemutató szórakoztatta a résztvevőket. A főzőversenyt a siklósi népfrontosok, míg az összetettet, tehát a Tenkes Kupát a siklósi Kesztyűgyár „Lenin” KlSZ-alap- szervezelének csapata nyerte. 2. a siklósi népfrontos, 3. a má- riagyűdi kiszesek csapata lett. A XIII. Tenkes Túra tegnap a diákok versenyével fejeződött be. te énjébe batolek, hogy kellemesen hassak Ifjú boltosok dél-dunántúli Szekér Gyula Ivano-Frankovszkban Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn háromnapos látogatásra Ivano-Frankovszka, szovjet Ukrajna területi székhelyére, a KGST közös beruházásában megvalósuló orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésben épülő V. szakaszának központjába érkezett. A Minisztertanács elnökhelyettesét dr. Simon Pál nehézipari miniszter. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője és Marjai József, haz.ánk moszkvai nagykövete is elkísérte. Megtekintették a magyar kivitelezésben épülő létesítményeket. vetélkedője Idejét múlta a „Tessék parancsolni!”? — Milyen az idegállapota, milyen a természete? Ezt már akkor felmérem, amikor belép az üzletbe a vevő és amikor először kérdez. Villanásnyi időn belül az énjébe kell hatolnom, hogy kellemesen hassak rá, hogy természetességemet ne tartsa modorroságnak — magyarázza Fehér Imre 28 éves fiatalember, aki 13 éve ad el Lentiben, az ÁFÉSZ ruházati áruházában. Ö is egyik résztvevője a hétfőn Komlón kezdődött dél-dunántúli boltosvetélkedőnek, amire a Ki minek mestere versenymozgalom keretében került sor. A kétnapos vetélkedőre 39 fiatal bolti eladó érkezett Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből. A ruházati és a cipőszakmában adnak számot tudásukról. Majd így folytatja: — Ha ideges vagyok, mert adódik ilyen is, akkor mást kérek A VIT-re készül Havanna Milyenek a kubai gyerekek? — Szerények, kedvesek, barátságosak és vidámak — mondja Kóczián Erzsébet, a pécsi úttörőház igazgatója. Nemrég tért vissza Kubából, ahol öt magyar gyermekkel négy hétig a kubai úttörők vendégszeretetét élvezte. — Varaderóban, az idén felavatott „Július 26” nemzetközi úttörőtáborban voltunk ezerkétszáz pajtással együtt bábeli nyelvzavarban, tíz európai, hat afrikai, tizennégy amerikai ország és a házigazda kubai gyerekek közös nyelve a barátság, a tengeri fürdőzés, a dal, a tánc volt. Egy keskeny földnyelven épült a tábor, szép kilátással az Atlanti-óceánra és a Mexikói öbölre, Csillebérc nagyságú, jól ellátott. — Hogy jutott Kubába? — Az országos úttörővezetői tanács tagjaként. A vezetőknek konferenciát tartottak a Négy hét Kubában Gyermekélet a szigeten „Mit tesz a kormány a gyermekek életéért?" — témakörben, a moszkvai gyermekfesztivál, „Hogy mindig ragyogjon a Nap” jelmondata jegyében. — És mit tapasztalt? — A beszélgetések során megtudtam többek között, hogy Jamaikában nincs gyermek- szervezet, Mexikóban is csak három hónapja alakult meg három nagyvárosban, és nem az iskolában, hanem parkokban „úttörőznek” a gyerekek. Találkoztunk a Kubában élő Uruguay-i és chilei emigránsok gyermekeivel, megvitattuk a finn, lengyel, bolgár, szovjet, cseh, román és mongol vezetőkkel is szövetségeseink életét. Aztán a kubaiak. —Itt jöttem rá, hogy a kubaiak miért gyakorolnak olyan hatást a latin-amerikai országokra — felszámolták az analfabetizmust, nehéz gazdasági körülmények között is mindent megadnak a gyermekeknek. A tábor is példa rá, mely a szünidő leteltével üdültetési és iskolai feladatokat lát el. — Élmények? — Először voltunk ilyen nagy távolságra és a tengeren túl. Hamar megszoktuk a szokatlan meleget, és nem tudtunk betelni a dús, ezerszínű növényekkel. A fürdőzés, foglalkozások és a zászló fel- és levonások, na és a nemzeti napok töltötték ki napjainkat. Volt lengyel nap, megemlékeztünk a kubai nemzeti ünnepről, a kontinensek napján mi a lengyelekkel és finnekkel közösen külön is megszerveztük Európa napját, kiállítással, találkozókkal és kultúrműsorokkal. A mieink népviseleti ruhában táncoltak, énekeltek — nagy sikerrel. Kirándulni is elvitték: jártunk a Matanzas cseppkőbarlangban, a Cardenas nád- cukorgyárban, a Disznó-öbölnél, a Mártírok Múzeumánál, a 14 000 gyermeket befogadó Marti táborvárosban és eljutottam Havannába is. Ott a Forradalmi Múzeum, a Lenin- parkban épülő Ottörőpalota fogott meg. És még egy: mindenütt VIT-emblémák. Havanna már a XI. VIT lázában ég. Murányi László meg, hogy szolgáljon ki, mert visszafeleselni nem akarok és elvemet nem adom fel, hogy mindent a vevőért. Danes Gyöngyi még csak egy éve dolgozik eladóként Kaposváron, az Ady utcában levő 107-es számú férficipő- boltban. Gyerekként is vonzotta a pálya, igaz akkor még nagyobb hatással volt rá a csillogó árusokaság. Példaképe Huszár József né, régi boltos, akiben azt szerette, hogy gyorsan teremt kapcsolatot a legkedvesebben és a legudvariasabban: — Teli idegességgel, rizikóval ez a mesterség, de a feszültségemet, ha „felcukkoltak", azzal vezetem le, hogy elmegyek a raktárba csomagolni. Sajnos, a velem egyko- rúak körében nem általános szokás, szemlélet a törődés, a figyelmesség. Sok fiatal kollégám ráhagyja az érdeklődő emberre, vegyen, amit akar. Horváth Magdolna a nagyatádi ÁFÉSZ ruházati boltjában harmadik éve eladó. Előre köszön, amit nem restell. Arra törekszik, hogy állandó vevőket nyerjen meg magának, mert velük könnyebben tud így foglalkozni, vagyis ízlésüket, igényüket teljesen figyelembe veszi. Példaképe nem volt és szerinte ezen a pályán lehetetlen ilyet találni. — Szívből csinálom a munkámat, mégis kimerülök. Jó lenne, ha több műszak lenne és így nem úszna el egy nap csak a kemény munkára. Nem használom a „Tessék parancsolni" udvariassági formát, mert olyan érzést vált ki bennem, mintha szolga lennék. Szebb a „Tessék kérni. Tessék választani. Mit kíván?” — kifejezés. A verseny tegnap gyakorlati résszel kezdődött és ekkor bizonyíthatta be az összes induló, hogy milyen alapos emberismeretből, lélektanból, mekkora a türelme, hiszen a valóságban „vizsgáztak”, a komlói Csille Áruházban dolgoztak egy napot. Csuti J. Beremend határőrközség Vasárnap délelőtt határőrközséggé avatták Bere- mendet. Az építők sportpályáján tartott ünnepi nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Kovacsevics Márk, az MSZMP Siklós járási Bizottságának első titkára, Fehér Lajos alezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának megbizott első titkára és dr. Szabó József, a nagyközség országgyűlési képviselője. Ünnepi beszédet Megya- szai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője mondott. Kiemelte, hogy a beremendi dolgozók önkéntes vállalása, amit államhatárunk biztonságos őrizete érdekében tettek, a szocialista hazafiság konkrét megnyilvánulása. Az ünnepi beszédet követően Gerencsér József ezredes, a Határőrség pécsi körzeti parancsnoka átadta a határőrközség megtisztelő címet bizonyító oklevelet Szüllő Lászlónak, a Beremendi Nagyközségi Tanács elnökének.
