Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-03 / 242. szám

1977. szeptember 3., szombat DunQatuit napló 3 Pécsi AG,-baksaí termelőszövetkezet Kiemelkedő tejtermelési A harmadik llllliiillii Az ország 11 Holstein-fríz telepének termelési versenyé­ben a tavalyi kilencedik hely­ről a harmadikra lépett elő a Pécsi Állami Gazdaság. Ter­melőszövetkezeteink közül a boksái ért el kiugró ered­ményt az év első felében: 709 literrel növelte tehenenkénti tejtermelését. A Pécsi Állami Gazdaság 500-as állományú Holstein-fríz telepe Gyulapusztán található. Ezen kívül Szilágypusztán 327 magyar tarka és Szentkútpusz- tán 150 magyar barna tehén áll az istállókban. Hat hónap alatt összesen 2 300 150 liter tejet fejtek, 400 000 literrel töb­bet mint az elmúlt év hason­ló időszakában, — Selejtezéssel javítottuk az állomány minőségét — mond­ja Szauer Antal főállattenyész­tő. — Jobban takarmányoztunk, ezzel is növelhettük a tejter­melést — teszi hozzá Kuti Er­nő, a gyulapusztai telep veze­tője. Több mint 1300 hektáron termesztenek takarmányt: so­ha nem termett ennyi, mint az idén. John Deer silóbetakarító­gépet vásároltak, hamarosan meg is érkezik és 22 tagú komplex munkacsoportot hoz­tak létre a silóprogram meg­valósítására. A jövő esztendő­ben 8 millió forintos költség­gel szérűskertet alakítanak ki a telepek mellett. Elkészülte után magyar takarmánykiosz­tó gépet vásárolnak. Megnézzük a telepet, ahol a rekonstrukciós munkálatok még tavasszal befejeződtek. Megszűnt a zsúfoltság, az ál­latok elfoglalták az új, Agro- komplex rendszerű istállót és az épülethez csatlakozó kará­mokat. A Holstein-fríz igényes tehén. Nagy gondot kell for­dítani az istállók tisztántartá­sára. Itt az új épületben kot­rógéppel gyűjtik össze a trá­gyát. A fejőházat ALFA-LAVAL gépekkel szerelték fel. Hama­rosan az összes fejőgépük AL­FA-LAVAL típusú lesz. — Ha meghibásodnak, 12 tagú szerelőcsoportunk javítja. Dél-Dunántúlon ez az egyet­len szerviz, amelyik végez ja­vítást - magyarázza Szauer Antal. — A mezőgazdaság ipa­ri háttere valahogy nincs le­rendezve. Például több mint két éve várunk két 5800 lite­res hűtve tároló tejtartályra. Naponta két alkalommal Kis Pál Istvánná és Hartwein Gusztávné 440 állatot fej meg Gyulapusztán. Óránként 80—90 tehenet. — Nagyon szép munka — mondja Kis Pál Istvánná. — Ismerjük a teheneket, tudjuk, hogy kell velük bánni. A Nagy Októberi Szocialista eredmények Nagy hozamú fajták Korszerű takarmányozás Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Kis Pál Istvánné Egyetértés brigádja célul tűz­ték ki az elhullás csökkenté­sét és a tehenenkénti 6000 li­teres tejtermelést. A baksai termelőszövetkezet tehenészete Rádfán van. Szem­beötlő rendet és tisztaságot lát az ember. Baksai Antal így magyarázta tejtermelésük titkát: — Holstein-fríz keresztezést viszünk magyar tarka állomá­nyunkra. Befejt üszőink átla­gosan 18 literrel jönnek be. Ez ritkaság. Ezzel a kereszte­zéssel egy-két év múlva 4500 literes átlagot kívánunk elérni. Megnövekedett tejtermelésünk­nek nem ez az egyedüli oka. Az a véleményem, a magyar tar­kában több van, mint amit eddig kiaknáztunk. Itt a ta­karmányozásra szeretnék rá­mutatni. Igaz, a tehén min­dent megeszik, de elengedhe­tetlen a minőségi takarmányo­zás. Nagy gondot fordítunk a jó összetételre, a minőségre, a mennyiségre. A takarmányozás gépesítése azonban sok kí­vánnivalót hagy maga után. Betakarító és feldolgozó gé­pekre volna szükség. Kilátá­sunk van egy Hesston betaka­rító gépsorra az IKR-en ke­resztül, reméljük jövőre meg­kapjuk, eddig 10 gépsor ér­kezett hazánkba. íaí A tejtermelés fokozását sok­ban segítette a magas meg- termékenyítési arány, 89 szá­zalékot értek el. Sok helyen 60-65 százaléknál nem jutot­tak tovább. Egészségügyi szol­gálatukban üzemi állatorvos irányításával a nagyüzemi in- szeminátoron kívül, aki egyéb­ként szaksegéd is, háztáji in- szeminátor is dolgozik. Bok­sán jó képességű ágazatveze­tő, művezető ügyel a techno­lógia betartására. — Jó hangulat van az em­berek között, jobban figyelünk a tehenekre. Szerintem ez na­gyon sokat jelent a tejterme­lés szempontjából — mondja Spengler János, az idén ala­kult Egyetértés brigád vezető­je. Fél év alatt 545 689 liter te­jet adtak el, az egész évre tervezett mennyiség 60,28 szá­zalékát. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére vállaltte- henenkénti 50 literes többlet- termelést teljesítették. Bár sok gondot okoz fejő­berendezésük meghibásodása, s az alkatrészellátás rendkívül rossz. Nem kisebb nehézséget jelent, hogy a hűtőgépek is gyakran meghibásodnak, kompresszorokat viszont csak Gyöngyösön javítanak. Előfor­dul, nem minden esetben tud­Rekordterméssel küzd a Szigetvári Konzervgyár Az idei bőséges zöldségter­més próbára teszi a konzerv­gyárakat. — Sajnos ez az árutorlódás nagy problémát okoz nekünk — mondja Bernóth Béla, a gyár igazgatója. — Jelenleg is 80 va- gonos készlete van a gyárnak, és a napi feldolgozási kapaci­tás csak 38 vagon. A gyár fe­szített tempóban, kétszer 12 órás műszakban dolgozik. — Azt hallottuk, hogy a gyár rövid időre leáll. — A minőség érdekében ez a leállás sajnos elkerülhetetlen - válaszolja a gyár igazgatója. — A gépek a feszített tempójú munka alatt rongálódnak, és szennyeződnek. A munkálatok csak vasárnap déltől hétfő reg­gelig „pihentetik” a gyárat. Hétfőtől ismét teljes kapacitás­sal dolgozunk. ja azonnal elszállítani a tejet a Tejipari Vállalat. Éppen ezért tett olyan javaslatot a termelőszövetkezet, létesítsen szervizt a Tejipari Vállalat. H. T. Magyar élelmi­szerek Kölnben Útnak indították az első ka­miont a magyar kiállítók árui­val Kölnbe, Európa legjelentő­sebb élelmiszeripari szakvásá­rára, az Anuga '77 kiállításra. Magyarország hagyományos ki­állító ezen a vásáron. A kiállí­tás látogatói öt világrészből érkeznek, s elsősorban szak­emberek, élelmiszer-importőrök, akik a magyar kiállítási terü­leten az idén különösen gaz­dag választékot találnak élel­miszeriparunk kínálatában. Az idén több Egri bikavért vittek a vásárra, mert jelentősen nö­vekedett az érdeklődés e bor­különlegesség iránt. A MAVAD is érdekes meglepetést tarto­gat, a helyszínen készített friss fürjpecsenyével várja majd üz­letfeleit. A HUNGAROFRUCHT pedig ezúttal már nemcsak konzervekből, hanem friss zöld­ségből és gyümölcsből is gaz­dag választékot ajánl a vásá­ron. Csőmosógép Korszerűsítés a Patyolatnál ' ötvenmilliós rekonstrukciót hajt végre az ötödik ötéves tervben a Patyolat Vállalat. A pécsi országosan a legtöbb­féle szolgáltatást nyújtja, töb­bek között tollat tisztítanak, ir­habundát és bőrruházati ter­mékeket festenek. Mindezeket a különleges feladatokat a vi­lágszínvonalon lévő és jó mi­nőségű vegyszerekkel, gépek­kel látják el. A vállalat nemrég NSZK gyártmányú csőmosót állított üzembe Pécsett, a Tüzér utcai központjában. A tizenegy fázi­sú csőmosót három fokozatra lehet beállítani és a progra­mozástól függően óránként 600, 560 és 400 kilogramm ruhát mos ki. A szennyes ruha 22 kilogrammos csomagokban ke­rül a gépbe és az áztatástól a szárításig minden technoló­giai folyamaton átmegy. A programvezérlés segítségével két betanított munkásnő mos. Korábban ez a tevékenység komoly fizikai erőkifejtéssel járt és a dolgozók erős párában, nehezen látták el a munkát. Most a védőcsizmát és gumi­kötényt felváltotta a fehér kö­peny és a magasszárú cipő, a mosoda létszáma pedig a fe­lére csökkent. Az új berendezés két mű­szakban üzemel, így nyáron a mosási főszezonban naponként közel kilencezer kilogramm ru­hát tisztít. A kimosott holmikat ugyancsak új, NDK gyártmá­nyú mángorlóval vasalják. Veres 1. Hasznosítani a tudomány eredményeit a gyakorhtban Pécsi bőrvegyész kis Nobel-díja Dr. Tóth Géza munkásságának elismerése Dr. Tóth Gézát, a Pécsi Bőrgyár dolgozóját a Német Bőrvegyészek és Bőrtechnikusok Egyesülete a Stiasny aranyéremmel tüntette ki a bőriparban végzett elméleti és gyakorlati munkájának elismeréseként. Az aranyérmet a Bőripari Vegyészek Egyesületeinek Nemzetközi Szö­vetsége (IULTCS) szeptember 3-án Hamburgban tartandó kongresszu­sán adják át. A Stiasny emlékérmet, a bőriparban dolgozó szakemberek egyetlen nemzetközi kitüntetését, 1957-ben alapították a bőriparban elért kiváló teljesitmények jutalmazására. E. Stiasny, a Darmstadti Kutató Intézet igazgatója igen híres bőrvegyész volt, a műcserzőanyag feltalálója, aki alapvető kutatómunkát végzett és maga, valamint több szerzőtár­sával együtt számos értékes szakkönyvet írt. A róla elnevezett emlék­érmet elsőnek — még életében — ő kapta meg. Edmund Stiasny után korunk kiemelkedő bőrvegyészei közül még hetet tüntettek ki az arany­éremmel: W. Grassmann, A. Küntzel, H. Herfeld nyugatnémet, K. Gustavson svéd, F. Slather NDK, R. Mitton angol és M. Baumann svájci bőrvegyészeket. Dr. Tóth Géza a kilencedik lesz, akit az arany­éremmel jutalmaznak és ezzel a kitüntetésével az elismert legnagyobb bőrvegyészek sorába lép. Ide-oda köszönget, amint a hatalmas gyárudvaron bicikli­vel elénk jön a portára, ősz hajjal, hetvenévesen, de fiata­losan pedálozva. Géza bácsit mindenki ismeri, de legalábbis el nem kerülhette azóta, amióta a fiatal tanársegédet a Kémiai Intézetből, Zechmeister profesz- szor oldaláról áthívták a bőr­gyárba. Mikor is volt ez? Negy­vennégy évvel ezelőtt. Most hova megyünk? A la­borba? A krómosba? A lakkos­ba? A talpasba? Pályafutása során úgyszólván minden mun­kahelyet végigjárt, több gyár­részleget vezetett, a háború előtt a gyár ügyvezető igazga­tója volt, kezében a gyár tel­jes műszaki vezetése. Most a boxos emeleti irodájában áll az asztala. Két éve, nyugdíj után visszahívták, dolgozzon tovább, rendes, teljes munka­időben. Ha most az emeleti irodából német, francia vagy angol beszéd szűrődik ki, akkor dr. Tóth Géza tárgyal a külföl­diekkel. Amikor annak idején átjött a bőrgyárba, az igazgató ma is időszerű szentenciával indította útnak. Mi lenne a feladatom? íme: többet, jobbat és olcsób­ban termelni. Nem volt akkor laboratórium, tudományos ala­pokra fektetett munka nem folyt. A fiatal tanársegéd tanul­mányozta az irodalmat, kísér­leteket folytatott és mindezt rögvest ki is próbálta a gyakor­latban. Életének ez volt mindig is az iránytűje: az elmélet és a gyakorlat szüntelen egybeveté­se és egyesítése, a tudomány legújabb eredményeinek hasz­nosítása a gyakorlatban. En­nek a munkának, ezeknek a törekvéseknek! az elismerése az aranyérem — nyugodtan nevez­hetjük a bőrvegyészek kis No- bel-díjának is —, melyet a kü­lönösen kimagasló, a bőrgyár­tási kérdések tisztázásához lé­nyegesen hozzájáruló tudomá­nyos életműre adományoznak. Dr. Tóth Géza eredmények­ben gazdag munkásságát több műcserző anyag szabadalmá­nak, a hulladékanyagok hasz­nosításának, laboratóriumi vizs­gálati és gyártásközi ellenőrzé­si módszerek kidolgozása fém­jelzi. A katedrát sem odahagy­va, sokáig esténként az egye­temen is dolgozott, 1939-től már mint magántanár. 1952- ben a kémiai tudományok dok­tora címet nyeri el. összesen 250 cikke jelent meg tudo­mányos folyóiratokban, meg­annyi nemzetközi kongresszuson vett részt és tartott előadást. Tekintélyét és sokoldalú mun­kásságát jelzi: a külkereskede­lem megbízásából Indiától Ma­rokkóig, Egyiptomtól Kelet- Európáig a világ számos orszá­gában munkálkodott a magyar vegyipar anyagainak bemuta­tásán és bevezetésén. Színes egyéniség, hatalmas életmű, s mindennek most egy lombikba kellene beleférnie, egy szűkre szabott írás keretei­be. Merre induljunk? Igen, a vegyészet. o- Úgy tűnik, ma egy bőrgyár valóságos boszorkánykonyha. Merre tart a bőrvegyészet? — Tizenöt évvel ezelőtt úgy nézett ki, a műbőrök kiszorítják a valódi bőrt. Akkor erősen kellett dolgoznunk, hogy ezt a versenyt megnyerjük. Azóta a közönség értékelte a természe­tes bőr kiváló tulajdonságait, azt, hogy higiénikusabb, eszté- tikusabb. Ma már a műbőr semmiféle konkurrenciát nem jelent nekünk. Boszorkánykony­ha? Az igaz, nagyon speciális lett a bőrvegyészet, a szakem­berek egy-egy szűk területre koncentrálják tevékenységüket. Ez összefügg azzal, hogy a bőr­iparnak olyan divatos anyagok előállítására kell törekednie, mely a textilipar rendkívül nagy választékával versenyezhet. Ami a Pécsi Bőrgyárat illeti, a kesz­tyűbőrön kívül majdnem min­den borfajtát előállít. Ez gazda­sági szempontból nagyon elő- nyöSj mert sok pontra tud tá­maszkodni. Ugyanakkor viszont igen sokoldalú műszaki fejlesz­tést igényel. Ezzel, a gyártás- fejlesztéssel foglalkozom, ami­óta visszahívtak a gyárba. El­múltam hetvenéves, de jól bí­rom magam, szívesen dolgo­zom.- Mi adja az olthatatlan szomjat a munkához? Honnan ez az óriási energia?- Egész életemben sportol­tam. Huszonnyolcban, mint tor­nász, tagja voltam az olimpiai csapatnak is. Nekem hiányzik a munka. Szeretem. Másképp nem is lehet eredményt elérni, ha az ember nem szereti a munkáját.- Mit szól akkor azokhoz, akik alig várják azt a pillana­tot, hogy nyugdíjba mehesse­nek?- Rosszul teszik. Amikor nyugdíjba mennek, akkor jön­nek rá, üres az életük. Persze, függ ez az egészségi állapottól. Én mindennap munka után még három órát dolgozom a kertben. A szellemi és fizikai munka együtt okoz kielégülést. o — Reggel héttől délután há­romig hogyan telik a napja? — A gyárban nagyon sok kül­földi szakember fordul meg, németek, svájciak, olaszok, amerikaiak, franciák, spanyo­lok, akik bemutatják speciális vegyianyagaikat. Az én felada­tom, hogy ezeket a kísérleteket lefolytassam, és értékeljük az eredményeket, mennyivel jobb az új anyag a réginél. Ami be­vált, bevezetjük az üzemben. Sok ablakunk van így a külföld felé, a világ legmodernebb el­járásait is módunk van meg­ismerni. A Pécsi Bőrgyár nagy erőssége, hogy a külföldi szak­embereket konzultáljuk. A Pé­csi Bőrgyárnak világhíre van. Akad olyan vegyigyár, amely­nek mi vagyunk a legnagyobb vevője az egész világon. Min­dent el is követnek, hogy a legújabb, legkorszerűbb anya­gokat hozzák. Ugyanakkor mi is igyekszünk hajonló anyago­kat idehaza előállítani, hogy a külföldit ki tudjuk szorítani. Együttműködünk a hazai vegyi­gyárakkal. Most is például egy igen drága műcserző anyagot harmadáron fogunk kapni az itthoni cserzőanyaggyártól. — Géza bácsi! Meddig szán­dékozik még dolgozni a gyár­ban? — Ügy állapodtunk meg, hogy három évig, azaz a jö­vő év júliusáig, okkor kapom meg az aranydiplomám. Majd meglátjuk, milyen egészségi állapotban leszek. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom