Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-23 / 262. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 23., péntek Október 9-én Országos fazekasvásár lesz Pécsett Országos fazekasvásárt ren­deznek október 9-én Pécsett. A hagyományteremtő kezde­ményezés célja az, hogy az országban szerteszét élő népi fazekasok évente egyszer ta­lálkozhassanak, megismerjék egymást és egymás munkáit, bemutassák legszebb művei­ket a közönségnek és persze el is adjanak belőlük. Sok fa­zekasmestert ismernek hírből, ám ha a munkáját is meg­akarják ismerni és esetleg megvásárolni, akkor el kell utazni Mezőtúrra, Nagyatád­ra, Hódmezővásárhelyre meg Sümegre. A pécsi vásáron vi­szont együtt láthatják majd az érdeklődők az ősi fazekasság mai művelőinek szine-javát. A vásár színhelye Pécs tör­ténelmi városközpontjának egyik hangulatos tere, a Jó­kai tér lesz. Október máso­dik vasárnapján lezárják a térséget a gépkocsiforgalom elől, így a fazekasok az egész teret telerakhatják portékájuk­kal, akár asztalokra, akár a földre, éppen úgy, mint a haj­dani kirakodó vásárokon csi­nálták. Igazi vásári hangulatot teremtenek majd: a rögtönzött színpadon muzsika szól, s fel­lép a Bóbita Bábegyüttes és a komlói Irodalmi Színpad. ÁFÉSZ-áruház épül Komlón Komlón tartotta tegnap el­nökségi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége. A színhely megvá­lasztásának oka: megkezdő­dött a 3000 négyzetméter te­rületű, 83 millió forintos költ­séggel épülő komlói ÁFÉSZ- áruház építése. Az elnökségi ülésen — melynek munkájában részt vett Morber János, Komló városi Tanács elnöke, Melman Já­nos, az MSZMP Komló városi Bizottságának munkatársa, Ja- kabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője — Finta József, a komlói ÁFÉSZ elnöke számolt be az áruház építésének, a majdani működésének élőmunkáiról. Az építkezésre kijelölt területen, Komló belvárosában a föld­munkálatokat végzik. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat várhatóan februárban kezdi meg az épület felépít­ményeinek szerelését. Közben azonban a Pécsi Tu­dományegyetem közgazdasági karának marketingesei hazánk­ban még nem eléggé elter­jedt előmunkálatokat végez­nek. Azt vizsgálják, milyen áru­cikkeket igényel a környék, milyen módon lehetséges a leggazdaságosabban üzemel­tetni az áruházat. S. Zs. Tanévnyitó az Asztalos János Kollégiumban A névadó ír M fi «I Rendhagyó módon nem szep­tember elején, hanem tegnap tartották a tanévnyitó ünnep­séget a pécsi Asztalos János Középiskolai Fiúkollégiumban. A kollégium lakói eddig kü­lönféle mezőgazdasági mun­kában vettek részt. A kollégium közösségi éle­tét, az elmúlt év tanulmányi eredményeit Csorba Tivadar, a városi tanács művelődési osztályának vezetője ismertet­te. Az eredményes honvédelmi felkészülés érdekében tavaly alakult meg a kollégiumban a honvédelmi nevelés köz- pontia, korszerű technikai esz­közökkel felszerelt termekkel. Jelentős segítséget kaptak a Petőfi laktanyától, a Hadki- eqészítő Parancsnokságtól, az MHSZ-tól. A művelődési osztályvezető beszédében megemlékezett a kollégium névadójáról, az el­lenforradalom mártírjáról, Asz­Virággal köszöntötték a diákok Asztalos Jánosnét tegnap az „Asztalos János" Kollégium évnyitó ünnepségén. A Pécs városi és járási KBT ülése Növekszik a közúti balesetek száma Szomorú statisztika Pécsről „Velem ez nem történhet meg" — mondják sokan, ami­kor egy-egy figyelmetlen gya­logos, vagy szabálytalanul előző gépkocsivezető közleke­dési balesetéről hallanak. Pe­dig jobb lenne e megalapo­zatlan reménykedés helyett ön­vizsgálatot tartani, mert bale­setek nem mindig csak má­sokkal történhetnek. És mind több történik — ezt bizonyít­ják azok a statisztikai adatok, amelyek tegnap hangzottak el a Pécs városi és járási Köz­lekedésbiztonsági Tanács el­nökségi ülésén. Az idei év első 7 hónapjá­talos Jánosról. A tanulóifjú­ság nevében tett ígéretet az ünnepségen megjelent Asztalos Jánosáénak, hogy a jövőben is ápolni fogják a hős emlé­két, s egyben kérte az özve­gyet, továbbra is látogasson el a kollégiumba. Asztalos Já- nosné megköszönte a meghí­vást és emlékszalagot erősített a honvédelmi zászlóra. A tanévnyitón megjelent töb­bek között Gyenes Imre, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa, dr. Csanálosi Sándorné, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­ga munkatársa és a kollégiu­mot patronáló fegyveres tes­tületek képviselői. A KGST-országok kőbányáinak vezérigazgatói Komlón Műszaki újdonságokat mutattak be Zenepedagógiai újdonság Komlón három műszaki új­donsággal fogadták a KGST- országok kőbányászatát irányí­tó gazdasági és műszaki szak­embereit. Tizenhárom eszten­deje minden évben más or­szágban tanácskoznak: a kő­bányászat műszaki fejlesztési lehetőségeit, az automatizálás lehetséges útjait vizsgálják. Az idén szeptember 19. és szep­tember 23. között hazánkban rendezték a tanácskozást. Az elmúk évben Prágában Ma­gyarország a résztvevők előtt három műszaki újdonság ki- fejlesztését, gyakorlati alkal­mazását vállalta, a Dél-du­nántúli Kőbánya Vállalat kom­lói üzemében tett tegnapi lá­togatáson mindhármat bemu­tatták. Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat nagy átmérőjű fú­róberendezése nagy tetszést aratott. Elismeréssel tekintették meg a Jászberényi Aprítógép­gyár röpítőtörő berendezését is, melyhez hasonlót eddig csak az NDK és NSZK gép­ipara gyártott. A biharkeresz- tesi gumiszita a kőosztályzós egyik új, korszerű berendezé­se. Eddig csak vas- és fém­szitákat alkalmaztak, melyek nagy zajjal, kisebb osztályzá­si élességgel működtek. A mostani tanácskozás egyik legérdekesebb napirendje a mészkőfelhasználás volt. Ha­zánkban eddig útépítésre, épü­letkőként csak ritkán, vona­kodva használtak mészkövet. Az NDK-ban, Lengyelország­ban már rég, újabban a Szov­jetunióban, Franciaországban is a közutak, de még a re­pülőterek betonpólyáinál is bátran használják a mészkö­vet. A mészkő-épületelemek például Lengyelországban 3 millió tonna cement megtaka­rítást tettek lehetővé. Jellemző adat a hazai felhasználásra: a Dél-dunántúli Kőbánya Vál­lalat 5 millió tonnás mészkő­termeléséből mindössze 150 ezer tonnát használnak ilyen célokra. L. J. Fémpálcával megszólal a kotta Integrált áramkör, kvarcvezérlés Azt mondta egy énektanárnő a férjének: — „Légy szíves szer­kessz már egy olyan táblát, ahol a hangjegyek megszólal­nak!” — Mivel pedig egy férj mindig tudja, hogy mikor mit kell tennie — megszerkesztette. Tegnap délelőtt a Pécsváradi Általános Iskolában megszólalt az ország első hangos kottája. A táblán a pedagógusok egy fémpálcával megérintettek egy hangjegyet és pontosan meg­szólalt a megfelelő hang. Má­sik érintés - másik hang, vé­gig, mind, s egyaránt pontosan. A gyerekek élvezték a játékot, lám, nem rázza meg a tanár­nénit! — nekünk meg Karinthy Avatás november 7-én Pécsett, a Déryné utca 9. szám alatti házat külsőleg fel­újították. Az épület első eme­letén azonban még nagy a felfordulás. Kőművesek, festők, villanyszerelők dolgoznak. A Mecseki Szénbányák építési üzeme itt alakítja ki a „bá­nyászmúzeumot", amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére, november 7-én avatnak, Pécsi bányá­szati gyűjtemény címmel. A tárlat anyagát a bányá­szok adományai mellett a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya, a Köz­Bányászmúzeum létesül Pécsett ponti Bányászati Múzeum, a Baranya megyei Levéltár, a Nehézipari Műszaki Egyetem bányaméréstani tanszéke, va­lamint a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat egészítette ki. A mecseki bányászat gaz­dag múltjának műszaki és munkásmozgalmi emlékeinek intézményes gyűjtése 1968- ban kezdődött. Ezekből a tárgyakból, eszközökből több alkalmi kiállítást rendeztek különböző helyeken. Az ál­landó bemutató gondolata 1970-ben vetődött fel. A tervrajzokat nézzük át Tóth Tiborral, a Mecseki Szénbányák fejlesztési főmér­nökével. — Az állandó kiállítást öt teremben rendezzük be. A belső átalakítást most végzik az építők. A tárlathelyiségek alapterülete 265 négyzetmé­ter, lehetőségünk lesz 35 tá­rolóvitrin elhelyezésére. Cso­portosítva mutatjuk be a bá­nyaművelés, a bányamérés, bányavilágítás, geológia, bá­nyamentés, munkásmozgalom, bányászkultúra emlékeit, mai felszereléseit. A lépcsővel szembeni te­remben a mecseki szénme­dence térképét, a szénbá­nyászat történetének főbb ál­lomásait, bányász zászlókat, fényképeket helyeznek el. Et­től balra a bányaművelés eszközeit, kéziszerszámokat, tablókat láthatunk, valamint térképet a külszíni dombor­zatokról és a bányafolyosók­ról. Jobbra a szénelőkészítést, a mentést mutatják be, va­lamint a régi és a mai bá­nyászruhákat, egyenruhákat. A következő szobában a munkásmozgalmi emlékek, a bányamérés műszerei, vala­mint a mecseki kőzetgyűjte­mény kapott helyet. Az érc­bánya külön helyiségben ál­lítja ki felszereléseit. A láto­gatók kérésére magnószalag­ról idős bányászok mesélnek a korabeli bányaművelésről. Roszprim Nándor Frigyes Tanár úr kérem-je ju­tott eszünkbe, mely szerint a pécsváradi énektanárok jó ve­zetők; elvezetik az áramot a tábla kottafejére. A hangos kotta alkotója: Nagy Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház énekese, s még mellet­te vívóedző, hangszerész, affé­le sokoldalú egyéniség. A hangos kotta az iskola egy mozgalmába kapcsolódott be­le: tökéletesítik, illetve bővítik a szaktantermi hálózatot. Az iskola vezetése és pedagógus­kara évente öt korszerű szak- tantermet létesít. Ehhez évi 150—160 ezer forint szükséges, s nekik csupán 30 ezer van. De az SZMK, az úttörőcsapat, a társadalmi munka — mind se­gít. Dombay-tavi üdülőjüket bérbe adják, s ebből fedezik a fejlesztés költségeit. Nagy Gábor mintegy 5 ezer forintos anyagi értékben, tár­sadalmi munkával szerkesztette meg a hangos kottát.- Olyan műszert akartam szerkeszteni — mondta — amely rövidíti a gyerekek látási és hallási érzékelésének egyéb­ként elég hosszú pszichológiai folyamatát. Egyetlen monolit integrált áramkörre építettem fel. Ez biztosítja a megfelelő hangok monofon lejátszását, pálcaérintésre. Kvarcvezérlésű műszer. A sokoldalú pécsi művészem­ber hozzáadott valamit a vi­lágszerte oly rangos magyar énekpedagógiához. Földessy Dénes ban 28,9 százalékkal emelke­dett Pécsett a közlekedési bal­esetek száma a tavaly azonos időszakhoz képest. A megyei átlag is alig másfél százalék­kal marad el ettől a magas emelkedési aránytól. Ezzel az országos baleseti statisztika szomorú második helyét fog­lalja el Baranya. A balesetek több mint 60 százaléka Pécsett és a Pécsi járásban történt: összesen 206. Tavaly az első félévben 166 volt. Akkor 7 halálos, 75 sú­lyos és 84 könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset tör­tént, idén az első hat hónap­ban viszont 12 halálos, 76 sú­lyos és 118 könnyű sérüléses közúti baleset volt. Emelkedett sajnos a gyermekbalesetek részaránya is; s a 18 balese­tet szenvedett gyermek között egy halálos áldozat és 5 sú­lyos sérült van. A baleset oka legtöbb esetben a felügyelet hiánya. Növekedett a gyalogosok hibájából bekövetkezett bal­esetek aránya is, s különösen aggasztó az ittas vezetésből származó közlekedési bűncse­lekmények számának emelke­dő tendenciája. Hónapról hónapra romlik Pécs és Baranya közúti bale­seti statisztikája. A közleke­désrendészet igyekezete és fo­kozott szigora nem elég: mindnyájan közlekedünk, s nem mindegy, hogy hogyan: Az életünkről és mások éle­téről van szó! D. I. Szakszervezeti nap A Vasas Szakszervezet cen­tenáriuma alkalmából csütör­tökön szakszervezeti napot tar­tottak a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyárban. A vállalati szakszervezeti nap alkalmából Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára a Ganz-MÁVAG-ba látogatott, ahol nagygyűlésen találkozott a vállalat dolgozói­val, s az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről tájé­koztatott. Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai és Felsőmalom utcai üzemeibe felvételre keres: • AUTOMATI KÁBAN JÁRTÁS VILLANYSZERELŐKET • ESZTERGÁLYOS, MECHANIKAI MŰSZERÉSZ, • ELEKTROMŰSZERÉSZ SZAKMUNKÁSOKAT. Kettő- és háromműszakos foglalkoztatás. Vidéki dolgozók részére IBUSZ-lakást biztosit. Jelentkezés: PÉCS, Felsőmalom u. 13. sz., munkaügy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom