Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-21 / 260. szám
e Dunántúlt napló 1977. szeptember 21., szerda Tudományos kalauz egy szenvedélyhez Halbiológia horgászoknak Zsebkönyv, értékes ismeretekkel n horgászt nem a zsákmány teszi horgásszá. Nem a szákjában duzzadó öt- vagy tízkilós ponty, még kevésbé a fűszeres sztorik, drága fölszerelések. Az igazi horgászat — idősebb sporttársak gyakran hangoztatott véleménye szerint — ott kezdődik, hogy valaki szereti a természetet. Szereli, és ennek alapján igyekszik megismerni, közel férkőzni hozzá, hogy ismeretei, tudása révén legyen képes eligazodni a „csend világában". Vízpartokon jártunkban- keltünkben rendszerint a horgász mozdulatlan, látszólag tétlen alakjára leszünk figyelmesek. Nem gondolunk arra, hogy e „tétlenség” a vérbeli horgásznál az intenzív szellemi tevékenység leple csupán. És, ha szemünk láttára húz ki a vízből egy jókora példányt, azt mondjuk: micsoda szerencséje van az ürgének . . . Pedig hány meg hány a valósáqos tudós, a vizek, a vízi világ alapos ismerője közöttük! A víz a benne levő élőlényekkel, halakkal, a levegő a madarakkal, a nádas az állat- és madárvilágával egységes, összefüggő rendszert alkot. E nagy egésszel folytat párbeszédet a horgász, amikor leül a víz partjára, vagy amikor csónakba száll. Folytonosan gyarapodó ismeretei egyrészt a tapasztalatból táplálkoznak; e kitűnő tanítómester mellett azonban elkél a szakirodalom is. Azazhogy: elkelne, ha volna .. . Sajnos a szakkönyvek hiánya, kis száma régi panasza már a vizek szerelmeseinek. így aztán valóságos ünnep a horgászok körében egy-egy — kedvenc sportjukkal foglalkozó — könyv megjelenése. Ilyen csöndes ünnepnek lehet tekinteni Pénzes Bethen és Tőig István — a Natura és a MOHOSZ közös kiadásában — most megjelent Halbiológia horgászoknak című könyvét, amely az alapvető, és éppen ezért nélkülözhetetlen halbiológiai ismereteket kötötte csokorba. A küllemre is csinos kis zsebkönyv csaknem 400 oldalnyi értékes ismeretet közöl — kezdve magán a vízen, a vizek típusain, az élővizeken. E szelekkel és felhőkkel játszadozó csillogó tükrök baktériumokkal, vízinövényekkel vannak tele. A moszatok és algák mikroszkopikus méretű világától a csillósokon, szivacsokon, férgeken és piócákon át, ízeltlábúak, puhatestűek, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök és persze nem utolsósorban a halak kínálkoznak közelebbről való megismerkedésre mindazoknak, akik nem sajnálják rá a fáradságot. A horgász nem sajnálja. Sőt, miközben a zsinór másik végéről érkező „jeladásra” vár, óhatatlanul szembekerül ezzel a kimeríthetetlen gazdagságú élővilággal, emlékezetében egyre több ismétlődő megfigyelés raktározódik el. A könyvnek ezek az első fejezetei nagyban megkönnyítik a vizen, a víz mellett megfigyelt jelenségek értelmezését, konkrét hasznosítását — magában a horgászatban. Az igazi csemegét azonban kétségtelenül a hazai halainkkal foglalkozó harmadik fejezet jfelenti. Itt az alaktani alapismeretek, a halak szervezete, mozgása, úszói, bőre, pikkelye, színe, csontváza, izomzata, emésztőcsatornája, vérkeringése, légzése, idegrendszere, szaglása, ízlelése, látása, oldalvonala, hallása a téma — igen jól használható határozókulccsal kiegészítve. Ennek a határozókulcsnak a segítségével könnyűszerrel megállapíthatjuk bármely kifogott halról, hogy az milyen családnak milyen konkrét példányát képezi. Még ennél is értékesebb segítséget nyújt a horgászoknak az ugyanebben a fejezetben olvasható alapos, és részletes leírás a halfajokról. Innen az összes magyarországi vízben élő hal színe, testformája, elterjedése, élőhelye, táplálkozási és szaporodási szokásai, növekedési sajátosságai megtudhatók. A következőkben a halközösség életébe nyerhetünk betekintést, a víztípusok haltársulásairól, a halfajok élőhelyválasztásáról, táplálkozási kapcsolatairól alkothatnak képet. Végezetül a kötet a horgászvizek állománypótlásának fontos ismereteiben, a horgászat és a környezetvédelem összefüggéseiben szegődik tudományos kalauzává e szép szenvedély hódolóinak. • Ez utóbbinak különösen nagy a jelentősége. Ha elmondhatjuk azt, hogy az igazi horgászt a természet szere- tete, a megismerés vágya fűti, azt is el kell mondanunk, hogy ez a fajta természetszeretet szorosan összefügg a természet féltő óvásával, a természetvédelemmel. Tudni illene, hogy természetes vizeink védelmében, a halállomány rendszeres pótlásában, a vizek élővilágának oltalmazásában a horgászok, a horgászszövetségek igen nagy szerepet vállalnak. m iközben szenvedélyüknek hódolnak, környezetünk védelmében is tevékenyen részt vesznek. Erre pedig a Halbiológia horgászoknak című igen hasznos könyv tanúsága szerint is — szűkebb és tá- gabb értelemben egyaránt - szükség van. Bebesi Károly A tudomány új szovjet hajója Az új szovjet, Vlagyiszlav Volkov űrhajós nevet viselő tudományos kutatóhajón befejezéséhez közeledik a laboratóriumok felszerelése és a legénység előkészítése. A Lenin- grádban épített hajó rövidesen elindul első útjára. Felépítésével a Szovjet Tudományos Akadémia tengeri expe- díciós flottája hajóinak száma 29-re emelkedett. Az új hajó abban különbözik testvéreitől, hogy tökéletesebb navigációs berendezéssel látták el, mely lehetővé teszi az áramlatok, a szél és a rin- gás hatásának kiküszöbölését, és ezzel az antennarendszernek a szükséges síkon tartását. A hajó sebessége a 15 csomót is eléri. Az új tudományos hajó részt vesz a kozmikus berendezések repülésének irányításában, ezen kívül az atmoszféra felső rétegeit és a kozmikus térségeket kutatja majd. Képünkön: A Csehszlovákiában épülő chavaleticei 2x200 megawatt teljesítményű erőmű hűtőtornyai. Rákos sejtek „álarcban** A tudomány harca a rák ellen Ismét egy részeredmény a kutatásban Világszerte igen nagy anyagi és szellemi erővel folyik a rák mibenlétének és gyógyításának a kutatása. Csaknem naponta születik valamilyen részeredmény. Századunk elején ismerték fel, hogy bizonyos vírusok rosszindulatú daganatot okoznak állatokban, de később emberi daganatokkal kapcsolatban is felvetődött a vírusos eredet. Emlőrákból például sikerült daganatkeltő vírusokat elkülöníteni. Mind ez ideig azonban nyitva maradt a kérdés: valóban ezek okozták-e a daganatot? Az, hogy egy daganatban rákokozó vírus van, még nem bizonyítja, hogy őa daganat okozója is, hiszen több „rákkeltő" vírusról bebizonyosodott, hogy a laboratóriumi ellenőrző vizsgálat során jutott a mintába. Legújabban azonban amerikai kutatóknak egy — a csontvelő heveny burjánzásával járó — fehérvérűségben szenvedő nőből olyan vírust sikerült elkülöníteniük, amelyre minden eddiginél jobban illik a rákkeltő jel- ző. Francia kutatók jöttek rá, hogy a rákos szövetek féktelen növekedése mögött ugyanez az ok húzódik meg, mint amely lehetővé teszi a még méhben fejlődő magzat száll szimatge Az új szérum ellenőrző vizsgálata a brnői állatorvostudományi egyetemen. mára is, hogy az anyai szervezettől sok tekintetben idegenként, abban mégis fejlődhessen. Ez az ok a szervezet immunrendszerének a megtévesztése. A szervezetbe behatolt kórokozók elpusztítását az idegen anyagokat felismerő és elpusztító — hosszú fejlődés sorozat során kialakult — immunbiológiai rendszer teszi lehetővé. Miért nem küszöböli ki vajon az immunrendszer a szervezet számára idegen daganatot? A kutatók felismerték, hogy a rákos sejtek valamiféle „álarcot" viselnek, hogy megtévesszék az immunrendszert. Világszerte az érdeklődés középpontjába került ez a felismerés, mert ha sikerül tisztázni az immunrendszer megtévesztésének a mechanizmusát, talán sikerül majd olyan módszert találni, amely- lyel a rákos sejt megtévesztő „manőverét” leállíthatjuk. A brnői állatorvostudományi egyetem tudományos kutató- csoportja — a KGST-országok közös rákkutatási programja keretében — különleges szérum előállításán dolgozik. Az egyetem kutatói új módszert dolgoztak ki a szarvasmarha magzati szérum előállítására, Érzékeny laboratóriumi műszerekkel ellenőrzik a szarvas- marha magzati szérum minőségét. amelyet egészséges és rákos szövetek tenyésztésére használnak. Az újfajta szérumot a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája rákkutató intézeteiben további vizsgálatoknak vetik alá. Óriások az erőművek mellett Az erőművek üzemeltetésekor a kondenzátorok hűtésére máig is a folyók és a tavak vizeit használják fel, már csak azért is, mivel az ilyen rendszerű hűtőberendezések helyigénye kicsiny, a táj képét alig változtatják meg; ezenkívül az építési és üzemi költségek csekélyek, és kiváló hűtőhatás érhető el. A hűtésre használt természetes vizek minősége veszélyezteti a nagy hőterhelést, különösen akkor, ha erősen szennyezett. De a vizeknek a természetes hőtartományon túli felmelegítése kedvezőtlen biológiai hatásokkal is jár, úgyhogy a folyók és tavak hűtőkapacitásának igen szűkek a határai. A hőerőművek mellett többnyire ott sorakoznak a szép vonalú, hatalmas hűtőtornyok — az úgynevezett természetes huzatú hűtőtornyok —, amelyekben a levegőáram sűrűségkülönbség folytán jön létre, ami a tornyot kitöltő meleg, nedves levegő és a hidegebb külső levegő sűrűségéből adódik. A kondenzátorból áramló és a turbina hulladékgőze által felmelegített hűtővizet a toronyban fúvákákkal ellátott csőhálózat segítségével por- lasztják. Az így keletkezett víz- cseppfátyol ellentétes irányban mozog a felfelé szálló légáramlattal. Ebben a folyamatban egyrészt hőátadással, másrészt elpárologtatóssal mégy végbe a hőcsere. A torony fenekén kiképzett medencében gyűjtik össze a lehűtött vizet, s a párolgási veszteségeket természetesen pótolják. A vizet visszaszivattyúzzák a toronyba, és ezzel a körfolyamat újra kezdődik. A vízcseppfátyol úgyszólván teljes mértékben telíti a felfelé áramló levegőt. Amikor a levegő ebben a telített állapotban a hűtőtorony felső részén kilép a hidegebb atmoszférába és lehűl, víztartalma igen fontos cseppecskék formájában kondenzálódik. Ez okozza a jellegzetes, messzire látszó gőzcsóvákat a hűtőtornyok tetején. Még a legtisztább embernek is van valamilyen sajátos, csak rá jellemző szaga, amit , azonban az ember szaglószer- ve általában nem érzékel, csak a kutyáké. Még náluk is jobb „szimattal” rendelkeznek azonban a jelenleg alkalmazott, úgynevezett szag-analizátorok, amelyek ezerszer erősebben érzékelik a szagokat, mint a kutyák orra. Főleg a kriminalisztikában alkalmazzák őket: segítségükkel szagmintát vesznek az adott hely színen, és azt összehasonlítják a gyanúsított szagával. Az ember „szagnyomot” hagy minden tárgyon, amelyhez hozzáér. Az egészen gyenge szagokat is megkülönböztető szaganalizátorok különböző betegségek felismerésében is jó szolgálatot tesznek. Az infarktus okai Dr. Othmar Hartl linzi orvos a szívinfarktus okairá vonatkozó kutatásai során 227 beteget vizsgált meg. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy az infarktus előtt mértéktelenül sokat dolgoztak, keveset aludtak és nem mentek szabadságra. Sokan voltak közülük olyanok, akik úgy érezték, hogy munkájukat nem értékelik eléggé. A megvizsgáltak egyharmad része röviddel az infarktus előtt vesztette el valamelyik közeli hozzátartozóját. A betegek 92 százaléka állandóan hajszolt- nak érezte magát és mindig rossz hangulata volt. Nyolcvan százalékuk naponfa több mint 20 cigarettát szívott, 70 százalékuk mindennap megivott legalább egy liter bort. 00, r ÁDÁMBAN ŐSZI divatújdonságok az férfi pulóverek 300-tól 750,— Ft-ig férfi kardigánok 500,— Ft-tól 750,— Ft-ig férfi ingek 160,— Ft-tól 298,— Ft-ig férfi köntösök 445,— Ft-ért férfi szintetikus melegítők 421,— Ft-tól 540, valamint BŐRÖNDÖK 185,— Ft-tól 220,— Ft-ig, táskák 185,— Ft-ért vásárolhatók a Bem u. 4. sz. alatti ADAMBAN! Minden kedves érdeklődőt és vásárlót szeretettel várnak a bolt dolgozói Ft-ig,
