Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-21 / 260. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 21., szerda A cigány­albizottság ülése Közös feladat az állandó munkába állításuk Baranyában az összes fog­lalkoztatott dolgozók 2,5, 2.6 százaléka cigány származású. Kétharmaduk már huzamosabb ideje és becsülettel dolgozik, egyharmaduk ízlelgeti a mun­kahelyi beilleszkedést, illetve egy részük semmiféle hajlan­dóságot nem mutat a rendsze­res munkavégzésre. Hol, hogyan és mit kell ten­ni a kallódó, munkaképes ci­gányokért, hogy a folyamatos munkavégzés, a biztos jövede- lém felébressze bennük az igényt életvitelük megváltozta­tására, a teljes emberi életre? Nem könnyű kérdés, a meg­oldást adó válaszokat is so­kan, sokféleképpen keresik. A cigányügyi albizottság tegnapi pécsi ülésén is érvek és ellen­érvek sorát váltotta ki a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Pécsi Ingatlankeze­lő Vállalat és a Szigetvári Konzervgyár beszámolója a cigánydolgozóikról. A három helyen 530 cigány dolgozik, közülük 50 a szak-, 188 a be­tanított és 292 a segédmun­kás, a 8 általánost közülük csak 115-en végezték el, egynegyedük analfabéta, A már említett kétharmados több­séggel nincs semmi baj, egyenértékűek teljesítményben, minőségben, határidő betartá­sában és jövedelemben. Az igazi gondot a kisebbség je­lenti: erősíteni a (nunkafegyel- met, iskoláztatni, türelmesen segíteni a beilleszkedésüket a kollektív munkába és a közös­ségbe. Ebben a gazdasági ve­zetésnek, társadalmi és tö­megszerveknek és a szocialista brigádoknak is döntő szerepük van. A megyei tanács ipari "osztálya reprezentatív felmé- /rést végzett Baranya és Pécs ,1Ö nehéz- és könnyűipari, illet­ve a siklósi járás valamennyi üzemében: és hasonló követ­keztetéshez jutott. A cigányalbizottsági ülésen — többek között részt vett dr. Kozák Istvánná, a tárcaközi koordinációs bizottság titkára — végül elfogadták a cigányla­kosság társadalmi beilleszke­désének elősegítéséhez adott 2,5 millió forintos állami cél- támogatás megyei felosztását. M. L. Befejeződtek a magyar zene napjai Szófiában Szófiában hétfőn véget ér­tek a magyar zenei kultúra napjai, amelyeknek keretében több városban nagy sikerrel lépett fel a Magyar Állami Operaház együttese, a Tátrai vonósnégyes, valamint a Szent­helyi szonáta-duó. Keresett cikk helyes külföldön Fejleszteni kell a kisállattenyésztést a gazdaságokban és a háztájiban Tíz-tizenkét évvel ezelőtt egész Baranyában összesen 80 vagon apróállatot tenyésztet­tek, most pedig csak a sásdi járásban 500 vagon baromfit és nyulat adnak a gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és a háztáji gazdálkodók. Tegnap az egyházaskozári Haladás Termelőszövetkezet központjában a gazdaságpoli­tikai vezetők részére tartott ta­nácskozás egyik napirendi pontja a kisállattenyésztéssel összefüggő kérdések, problé­mák voltak. A tanácskozáson részt vett Cégény József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Lantos László, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és dr. Vida József, az MSZMP Sásdi járási Bizottságának el­ső titkára. Nyúltenyésztéssel csak a Bi- kali Állami Gazdaság foglal­kozik, nemzetközileg is elismert színvonalon. Az elmúlt év 60 vagonnyi nyúlmennyisége után idén 70 vagon nyulat állítottak elő. Az idei évben kerül ki a gazdaságból először tenyész- nyúl-export. Csehszlovákiába (1000 darab) és Vietnamba (1600 db). A mágocsi tsz-ben évi 200 vagon export pulykát Gazdaságpolitikai szakemberek tanácskozása Egyházaskozáron tenyésztenek, főként háztáji gazdaságok. Kacsatenyésztés­sel a Bikali Állami Gazdaság, libatenyésztéssel pedig nagy­üzemi módon és háztáji gaz­daságokban a sásdi termelő- szövetkezetben foglalkoznak. Sajnos a sásdi tsz-ben az elmúlt évben igen magas, 34 százalékos volt az állatelhullás libakolera és influenza miatt. Ezért az idei évben megszigo­rították az egészségügyi köve­telmények és a technológia betartását. A tanácskozáson többek kö­zött elhangzott, hogy a mező- gazdaságnak, így az állatte­nyésztésnek is, rugalmasab­ban kell reagálnia a gyorsan változó exportigényekre. Jelen­leg nagy tőkés exportigény van nyálból és baromfifélék­ből. Az igényeknek megfelelő­en kell és lehet gyorsan fel­fejleszteni és kialakítani a te­nyésztéshez szükséges feltéte­leket. Különösen fontos a ház­táji gazdaságok felfejlesztése és az ottlevő munkaerő fog­lalkoztatása. A tanácskozáson meghatá­rozták a további fejlődés le­hetséges útját, többek között a helyes fajtakiválasztást, a szakemberképzést, a technoló­giai előírások betartását, a felvásárlás és takarmónyellá- tás jobb megszervezését és biztonságát. Sarok Zsuzsa Interszimpozion Siklós, 1977 Bezárt a két alkotótelep 70 000 látogató a szoborparkban Gazdagodott a siklósi közgyűjtemény Tegnap este ünnepélyesen bezárták a siklósi nemzetközi kerémia és szobrász alkotóte­lep idei évadát. Az eseményen megjelentek az alkotóművé­szek, a járási párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a társművészetek képviselői. Az eseményt különösképpen ünne­pivé tette egy körülmény, egy kerek évforduló. Éppen tíz éve annak, hogy a Baranya megyei Tanács, a támogató szervek, Filmet készít a pécsi p i ncé k rő I a kö rzeti tv-stú d i ó Kétrészes riportfilm forgatá­sát kezdte meg a Magyar Te­levízió pécsi körzeti stúdiója a város pinceproblémóiról. A teg­napi forgatás egyik helyszíne a Sallai utca volt, ahol az aknamélyítők hetek óta dol­goznak már az itt lévő pincék megszüntetésén. Az ostromálla­pot képét mutató utcában be­szélt Nagy István, a Bányászati Aknamélyitő Vállalat pécsi üzemvezetője a generálkivite­lezőre nehezedő feladatokról, a tervellátottsággal folytatott versenyfutás okozta gondokról. Mintegy ennek illusztrálásául láthatják majd a nézők a Sal­lai utcában folyó kisipari mun­kát. Nincs meg még a sokéves pécsi munkát kiszolgáló telep, ahonnan például a készre ke­vert tömedékelőanyagot a hely­színre szállíthatnák azzal a mi­xerkocsival, ami még ugyan­csak nincs meg. Ugyancsak tegnap rögzítették filmszalagra a Széchenyi tér „alvilágát”, a város szíve alatti pincelabirin­tust. A riportfilmet — amely no­vember 10-én és 11-én kerül a képernyőre — Vitézy László rendezi, az operatőr Bárány György, a riporter pedig Pa­nics György. A film készítői ezúton fordulnak ismét a pé­csiekhez: jelentkezzenek mind­azok, akiknek bármilyen köz­vetlen személyes élményük van a pincékkel kapcsolatban, vagy megoldatlan problémát okozott nekik a pince, vagy akik rég elfeledett pincékről, vagy ma egymástól elszigetelt pincék hajdani összeköttetései­ről tudnak, s ezekről a televí­zió kamerája előtt is készek nyilatkozni. Jelentkezni a Du­nántúli Napló szerkesztőségé­nél vagy az MTV pécsi körzeti stúdiójánál (tel.: 10-533) le­het. Édes anyanyelvűnk Ezekben a napokban tartják a középfokú iskolai tanulók az Édes anyanyelvűnk versenyé­nek megyei döntőjét: zömmel a múlt tanévben lezajlott isko­lai versenyek legjobbjai mérik össze képességeiket és tudá­sukat, az országos döntő ok­tóber 20—23-án Sátoraljaújhe­lyen lesz, az ünepélyes ered­ményhirdetésre és díjkiosztás- tásra pedig Széphalmon kerül sor. Az országos döntőn a me­gyei és a megyei szintű ver­senyek két-két, valamint a fő­városi döntő 12 legjobb ver­senyzője vesz részt. A tíz leg­jobb versenyzőt díjazzák, s ők egyúttal megkapják Sátoralja­újhely város plakettjét. A kísé­rő tanároknak a versennyel egyidejűleg szakmai előadást szerveznek. Tilos parkolás és büntetés A jelzőtábla nem utcadísz Azt tartja a közmondás, hogy mindenki a saját szerencséjé­nek a kovácsa. E heti közleke­dési őrjáratunkon azt néztük, hogyan „kovácsolnak" a pécsi autósok parkolóhelyet maguk­nak. Júniusban írtunk már er­ről, de úgy látszik, falra hányt borsó volt minden figyelmezte­tő szó. .. . Csendesen gurulunk lefe­le a Széchenyi téren. A me­gyei tanács épülete előtt az úttest baloldalán, közvetlenül a kanyar előtt egy nagy 'busz parkol üresen. A jelzőtáblát aligha lehet szem elől té­veszteni: megállni tilos! Vajon sajátos utcadísznek tekinti a közlekedési jelzőtáblát a kamu- ti Béke Mgtsz autóbuszának sofőrje? Ilyen durva szabály- sértést nem lehet helyszíni bírsággal megúszni. A Perczel utca Széchenyi térre torkolló szakasza: a táb­Az autóbusz pillanatok alatt átváltozott öltözővé és sminkszobává. Turkálás a ruhadarabok között, egyik garbó föl, a másik le, külön­böző kabátok előkotorása, vitatkozás ... Végül összeáll az ifjú tolvaj öltözéke. Kicsit visszataszító kockás pulóver, félig használt ballonkabát, kockás szatyor. így indul „munkára", most éppen a pécsi Szalai András utca 8. számú házba a lakótelepek kisstílű, ártatlan arcú tolvaja, azaz Pogány György. A fo­lyosókon a fal mellett surran és szemrevételezi a lábtörlő­ket, ő ugyanis ezeket „gyűj­ti" ... A fenti történet egy több­részes tv-sorozat egyik epi­Megtörtént bűnügyek Tv-film készül Pécsett zódjának az első napon — tegnap — felvett jelenete. A film egyik írója Bogáti Péter: — Mindennapi, megtörtént, kisebb-nagyobb bűneseteket dolgozunk föl, kiemelve ezek groteszk oldalát. A társszer­ző, dr. Szegő Tamás majd a képernyőn is megjelenik és keretbe foglalja az esemé­nyeket, picit tanító célzattal. A televízió a jövő év első felében sugározza a Pécsett felvett három különálló tör­ténetet az összefoglaló „Tár­gyalás-szünet" címmel. Hely­színül választottál: többek kö­zött a piacot, az Éva cuk­rászdát, a „Hatcsöcsűt”, Uránvárost, az orfűi tavat, orvosi rendelőket. A jelenete­ket a Pécsi Nemzeti Színház művészei játsszák, így pél­dául Pogány György, Kovács Dénes, Labancz Borbála, Győri Emil, Holl István, Dávid Kiss Ferenc. A rendező Molnár György, akit jól ismerhetünk az „Egy­millió fontos hangjegyéből, a tv zenei rendezőversenyei­ről és a veszprémi tv-találko- zóról is, ahol különdíjat ka­pott. Akik pedig szombaton este bekapcsolják készülékei­ket, Molnár György rendezé­sében nézhetik meg a „Kap­tunk egy labdát” című szati­rikus filmet. Vajon miért esett Pécsre a választása? — Csak a színészek miatt jöttünk ide. Vannak közöttük akiket már ismertem és olya­nok is, akiket „csak” szeret­tem ... B. A. la szerint itt 8 órától 17 óráig tilos várakozni. Ám mintha ott sem lenne, egymás után sora­koznak a gépkocsik. Néhány könnyelmű autótulajdonost ez­úton, a levél kézbesítőt megelőz­ve értesítünk (IM 42-20, ZF 82-91): a Perczel utcában a „parkolási díjat" tegnap dél­előtt a közlekedésrendészet számlázta. Az UY 60-76, vala­mint a ZF 41-94 gépkocsik tu­lajdonosai szintén drágán par­koltak tegnap délelőtt a Per­czel utca baloldalán a menet­iránnyal szemben! Ők nemcsak a táblát nem vették észre, de azt sem, hogy az utcának ez a szakasza nem egyirányú köz­lekedésre lett kijelölve. A színháznál hosszú idő óta „táblás ház” van a „parkoló­helyen”, méghozzá kétszeresen is: itt ugyanis több tábla is tiltja a parkolást az úttest bal­oldalán, ennek ellenére min­den hely foglalt volt. Kétség kí­vül jogosnak tűnik a színház dolgozóinak a kérdése: hol parkoljanak, ha itt nem lehet? A megoldás azonban nem az, hogy a közlekedési táblákat semmibe veszik az autósok, ha a közelben nem lehet szabályo­san parkolni. Csupán még egy szemelvény arról, milyen parkolási szoká­sok „divatoznak” nálunk. A ZT 33-31 rendszámú gépkocsi gaz­dája alaposan visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy fél kerék­kel a járdán parkolhat: közvet­lenül szorosan egy kapu elé állt, úgyhogy „lélek az ajtón se be, se ki”. A ház fala és. az autó között legfeljebb csak egy nagyon sovány ember képes keresztül préselni magát, mi­közben kabátjával szépen vé- gigtörli a kocsi oldalát. Ingyen tisztítás? D. I. intézmények, vállalatok, vala­mint Siklós nagyközségi Tanács műpártoló figyelmességéből és áldozatvállalásából létrejöhe­tett a ma már nemzetközi ran­gú és idegenforgalmi neveze­tességnek is tekinthető villányi szoborpark a Szársomlyó tö­vében meghúzódó kőbányában. Mint ismert, a föltételek alap­ján meghívott külföldi és ha­zai művészek nyaranként négy hónapon át dolgozhatnak egy- egy monumentális szabadtéri plasztikai alkotásukon, május­tól szeptemberig. A tíz év alatt az idei termést is beleszámít­va 55 hatalmas szobor, szabad­téri kőplasztika és más nagy­alakú kompozíció készült el. Közöttük van az idei évben befejezett ,,A barátság padja" c. alkotás, Vittorio di Muzio műve (Olaszország), amelyet az alkotó alapgondolata sze­rint több művész tovább foly­tathat majd. Toshio Sakurai szobrászművésznek (Japán) két hatalmas kőplasztikája készült el a nyáron, öt mű a jövő év­ben fejeződik be véglegesen. Mindkét szimpozion és alko­tótelep munkájáról, eredmé­nyeiről dr. Sági Tibor, a Siklósi Városi Tanács elnökhelyettese szólt részletesen tegnap esti záró beszédében, a szobrászte­lep közelében, a Gyimóthy-vil- Tában megtartott ünnepségen. Hangsúlyozta, hogy a művészek és a közönség számára egy­aránt népszerű a szimpozionok nyílt, nyilvános munkaformája. Az állami mecenatúrát képvi­selő szerveknek elő kell segí­teniük, hogy a művészek hasz­nosan, valóban a közösségnek alkothassanak. Biztosítani kell a kísérletező munka feltételeit. A szobrásztelepet az idén ed­dig hetvenezren látogatták meg, és a siklósi várban is tíz­ezrek nézték meg a kerámia szimpozion kiállításait. A szo- ciológai felmérések bizonyítják, hogy meglehetősen konzervatív hazánkban a képzőművészeti ízlés. így a két szimpozion misz- sziót is betölt azzal, hogy a kortárs művészet legfrissebb szemléidét tárja a nyilvános­ság felé. A látogatók nagy lét­száma, a spontán érdeklődés megkívánja, hogy folytassák a szobrásztelep fejlesztését. (A kerámia szimpozion jövő évi szezonja után egy ideig szüne­telni fog átépítések miatt.) Vé­gül fölvetette a két telep nép­szerűsítéséhez szükséges kata­lógusok, kiadványok fontossá­gát, majd megköszönve a részt vevő alkotóművészek munkáját, a siklósi közgyűjte­ménynek fölajánlott műveket, okleveleket nyújtott át a részt­vevőknek. Két keramikusmű­vésznek: Móker Zsuzsannának és Polgár Ildikónak nívódíjat adott át a „Kerámia a kert­ben" progiam funkcionális, gyárilag sokszorosítható ter­veiért, illetve a technológiai és esztétikai ereHményekben egyaránt gazdag tevékenysé­gért. Ezután dr. Varga Gyula diavetítést tartott a két alko­tótelepen a nyáron elkészült színes diákból. W. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom