Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-20 / 259. szám
e Dunántúli napló 1977. szeptember 20., kedd I0^ßrny§ ■ «Ä Csak ülök... A Csak ülök és mesélek című Vitray-műsort dicsérni már- már nehezemre esik, dicsértem eleget, védtem is, elcsépeltnek tűnhet a téma. Ráadásul szemmel látható, hogy ez már nem is csak Vitray műsora, mellette összeková- csolódott egy — az eredményből ítélve — nagyon tehetséges és lelkes gárda, akiknek külön-külön a nevét sem tudjuk, nem jegyeztük még meg, marad tehát Vitray neve, amelyet viszont régről jól ismerünk. Ilyenformán ha csakis az ő érdemének tekintjük a műsor kétségtelen sikerét, talán nem is vagyunk igazságosak. A siker kétségtelen, még akkor is, ha gyakorta vitákkal jár, sőt. Lehetetlen tehát elmenni a kérdés mellett: mi rejlik e mögött a siker mögött. Személyes varázs? A kuriózumok iránti vonzalmunk? Az érdekesség jogos várása? Biztos, hogy ez is, az is. Vitray (már megint. . .) kitűnő riporter, aki mellett a riportalanyok olyan természetességgel, bizalommal és őszinteséggel nyilatkoznak meg, hogy az ember elhűl: hogyan lehetséges ez a lámpák, drótok, technikai személyzet kereszttüzében. Nyilván belőle árad az a ritka nyugalom és biztonság, amitől a megkérdezettek meghitt szobában érzik magukat, tudják, hogy problémáik valóban érdeklik a szembenülőt, s ettől vallomásaik végtelenül egyszerűvé és őszintévé, tehát hitelessé válnak. De ami a műsor legfőbb értékét jelenti, azt leginkább egy ma divatos szóval fejezhetném ki: problémaérzékenység. Olyan kérdések, jelenségek kerülnek itt felszínre, amelyek mellett a hagyományos „lusta gondolkodással" szépen el lehet s gyakran el is szoktak sétálni. Problémák, jelenségek, amelyek ritkán kerülnek be a jelentések legfőbb pontjai közé, nehéz őket megtisztítani a rájuk rakódott magyarázatoktól, s csak úgy érhetők tetten, mutathatók fel a maguk világosságában, ha a gondolkodásnak azt a tiszta logikáját követjük és az élet totalitásának azt a szemléletét vallhatjuk magunkénak, amely ezekből a műsorokból kivehető. Mindezt előrebocsátva a legutolsó Csak ülök . .. műsorról szólnék, amelyet maga a szerkesztő torzónak nevezett, nyilvánvaló okból. Elfogadhatjuk ezt a szerény meghatározást, a lényeg akkor is megmarad: a halálraítélt vesebetegek egyetlen reményéről, a veseátültetésről volt szó, s ami jelen pillanatban e kérdésben fontos lehet, az mind benne volt a filmben. Lehetett volna benne sokféle magyarázat, részletezés, mellékvonal is, de minek. Rendkívüli ízléssel, visz- szafogottsággal, a szentimen- talizmus halovány árnya nélkül, de drámai erővel mutatkozott meg maga a gond. Emberek jelentek meg, kisebb- nagyobb örömeikkel és szorongásaikkal. Nem mint vesebetegek, hanem mint emberek, olyanok, mint valamennyien vagyunk, és csak ebben az egyben különböznek tőlünk — de mekkora ez a különbség! Erre az cilap-a helyeződött rá a néhány, bölcsen szűkre fogott adat. Európa harmincadik veseátültetését magyarok csinálták. De azóta a világ több ezerszeresen túlszárnyalt bennünket. A műsor végén az elsötétülő képernyőn hatalmas világító kérdőjelek ugráltak. Lehet, hogy nekem eggyel több is. Mert az is eszembe jutott, hogy a riport Budapestet vette csak szemügyre — vajon mi lett volna az eredmény, ha vidéken is szétnéz . . . H. E. Tanulmányi szabadság, szabadnap A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről A munkaidő-beosztás nem akadályozhatja a foglalkozásokon való részvételt Szeptember a tanévkezdés ideje. Gyermekeink mellett dolgozóink közül is számosán kezdik meg, illetve folytatják tanulmányaikat. Megszaporodnak a továbbtanuló dolgozókat megillető kedvezmények után érdeklődők. Az alábbiakban a legfontosabb és legtöbbet kérdezett kedvezményekről adunk tájékoztatást. A legfontosabb rendelkezések közé tartozik, hogy az alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozó nem foglalkoztatható olyan munkaidő-beosztásban, illetőleg nem kötelezhető olyan mértékű éjszakai és túlmunkára, amely őt a kötelező foglalkozásokra és vizsgákra történő felkészülésben, illetőleg az azokon való aktív részvételben akadályozza. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, illetve általános iskolai tanfolyamon, valamint a gimnázium esti tagozatán tanulókat HAT, a gimnázium levelező tagozatán és a szakközépiskola esti tagozatán tanulókat T I Z, a szakközépiskola levelező tagozatán tanulókat TIZENÖT MUNKANAP tanulmányi szabadság illeti meg minden tanévben. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez HAT munkanap külön szabadság jár. A szakmunkásbizonyítványt szakmunkásképző tanfolyamon vagy egyéni tanulás útján megszerző dolgozót a szakmunkásvizsgára történő felkészüléshez HAT munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. Az általános iskola esti és levelező tagozatán, valamint általános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozónak — ha nem biztosítható számára olyan munkaidőbeosztás, hogy g kötelező iskolai foglalkozás kezdetére odaérkezhessen — engedélyezni kell, hogy a napi munkaidő befejezése előtt abbahagyhassa a munkát; ez a munkaidőkedvezmény tanítási naponként legfeljebb EGY óra lehet. A felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán tanulók számára az oktatási intézmény által előírt kötelező foglalkozáson való részvételre SZABADNAP jár. Ennek mértéke nem haladhatja meg tanévenként a) műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegen nyelvű szakképzés esetén a HARMINC, b) egyéb szakképzés esetén négy évet el nem érő tanidejű képzésnél a TIZENNYOLC munkanapot. A felsőfokú oktatási intézményben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke tanévenként a) négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén esti tagozaton TIZENÖT, levelező tagozaton HUSZONEGY munkanap, b) négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés esetén esti tagozaton HUSZONEGY, . levelező tagozaton HUSZONHÉT munkanap. A felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok esetén mind az esti, mind a levelező tagozaton tanulókat a szakdolgozat vagy diplomaterv elkészítéséhez, valamint az államvizsgára való felkészüléshez megilleti a tanulmányok folyamán összesen — négy évet el nem érő tanidejű képzés esetén T I - ZENÖT munkanap, — a négyéves és ezt meghaladó tanidejű társadalomtudományi szakképzés esetén HUSZONEGY, műszaki, mezőgazdasági, természettudományi és idegen nyelvű szakképzés esetén pedig HARMINCHÁROM munkanap külön tanulmányi szabadság. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozatain és a Politikai Főiskolán továbbtanuló dolgozót a négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés szerint illetik meg a tanulmányi kedvezmények. A tanulmányi kedvezmények megállapításánál a felsőfokú oktatási intézmények megfelelő nappali tagozatára előírt tanidőt kell alapul venni. Itt kell ismertetni azon rendelkezést is, hogy a felsőfokú oktatási intézmények előkészítő tanfolyamán részt vevő szakmunkásokat, akiknek a tanfolyamra történő felvételét a vállalat javasolja, a felvételi vizsgára való felkészüléshez HAT munkanap külön tanulmányi szabadság illeti meg. A felsőfokú oktatási intézményekben tanuló dolgozót a tanulmányi kedvezmények teljes tartamára átlagkereset illeti meg, ha a) a munkakörére jogszabály vagy kollektív szerződés által előírt szakképzettséget szerzi meg, vagy b) a nappali tagozatos képzés befejezéseként előírt esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, vagy c) a vállalattal tanulmányi szerződést kötött (Mt. V. 15. §). A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tagozatain, valamint a Politikai Főiskolán tanulókat úgy kell tekinteni, mint akik a munkakörükre előírt szak- képzettséget szerzik meg. A most ismertetett eseteken kívül is megilleti a dolgozót esti tagozaton tanulás esetén ugyanolyan mértékű kedvezmény, mintha a gimnázium esti tagozatán, illetőleg levelező tagozat esetén, mintha a gimnázium levele- lező tagozatán tanulna. Az ezt meghaladó időre a munkaidő-kedvezmény, illetőleg tanulmányi szabadság nem fizetett szabad időként jár. Lehetőséget ad a a jogszabály arra, hogy a vállalat rendkívüli méltánylást érdemlő esetben egyéni ebirálás alapján a fentebb írt térítést részben vagy egészben akkor is megadja a dolgozónak, ha az ismertetett feltételeknek nem felel meg. fftat otthon alma Nyolcvan éve született Tamási Áron Már életében is a mesék nyelvén lehetett volna szólni róla: volt egyszer, hét határon is túl, erdők között egy kicsi falu, abban meg egy csillagszemű fiúcska, aki felnövekedvén útnak indult, hogy megbirkózzon a sokfejű sárkánnyal. S feleletet keressen az Ábelek nagy kérdésére: mi célra is vagyunk a világon? A sárkánnyal megbirkózni a mesében se nagyon sikerül — a levágott fejek helyett újak nőnek, duplán - a nagy emberi kérdésre azonban véglegesnek tetsző választ adott Tamási Áron: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Farkaslakán, Erdélyben született, 80 esztendővel ezelőtt. Bejárva a nagyvilágot, odatért vissza kedves szülőföldjére. Az volt az utolsó kívánsága: szülőfalujában temessék el. Teste már ott pihen, közel a Hargitához, s a szőke Nyikóhoz, arccal keletnek, a Csiki párna felé fordulva. Sírja már jelkép: az otthont keresők és a szépet óhajtók búcsújáró helye. Sírjából is életet üzen és hitet. A bizakodás irodalma az övé. Teremtett, szép, holdasfényű világ. Székelyek világa. Énekelnek a havasok, és a vizek mesét csobognak. A juhok hátán járni tanul a fény, Énlaka felett meg lehajtott fejjel elaludt — a Firtos lova hátán - a gondviselés. A férfiak - akiket ábrázolt - szíjasok, kemények, arcuk a bronzzal tartja a rokonságot. Az asszonyi szemekben fényből nyílik a virág. Semmin sem csodálkoznak; mindenre, ünyakönyu PÉCS SZÜLETTEK Vén Gábor, Popecz Marietta, Molnár Zsolt, Pirisa Csaba, Brandt Szilvia, Stéger Patricia, Németh Péter, Vörös Mónika, Benács Balázs, Szabó Andrea, Lakatos Klára, Korosecz Tamás, Steiner Csilla, Berta Nóra, Priskin Dóra, Szerdahelyi Timea, Orosz Judit, Aparácz Szilvia, Varga Renáta, Keserű Gábor, Hertbert Viktória, Nagy Hajnalka, Böhl ZaAutótípusok Liener György első, hasonló című könyve 1958-ban került az olvasó elé. A hazai magángépkocsik száma ekkor alig haladta meg a 7600 darabot. A mostani hatodik kötet megjelenése idején ez a szám 600 ezer fölé emelkedett. Az első kötet példányszáma 7100 volt, a jelenlegié 72 600. 1958 szinte a háború utáni magyar automobilizmus születési éve, 1977 a lendületes fejlődésé. A magánautó akkoriban csaknem ideológiai kérdés volt, ma életforma . . . A kötet címe szerény, mert nemcsak az autóról szól, hanem az emberről is, aki megalkotta. Az „Autótechnika csodái" című fejezet is sokkal több, mint az autó fejlődéstörténete. A műszaki megoldások mögött ismét ott oz ember: értelmével, találékonyságával, makacs elszántságával. Napjaink autójáig az első „alig- mozgó"-tól persze hosszú az út. Sok úttörő neve merült a feledés homályába, de útkeresésük eredményei a ma gépkocsiján is megtalálhatók. A könyvnek ez a része a felfedezés izgalmát kínálja az olvasónak és olyan ismeretanyagot, amely sok vonatkozásban forrásmunkának tekinthető. Ismerősebb témával foglalkozik az „Évtizedünk autói” című részlet, bár itt sem hiányoznak a kevésbé ismert érdekességek. Például a mának és egy 1963- ban folytatott kerekasztal-be- szélgetésnek a szembesítése. Annak idején öt nagy angol autógyár vezető mérnökei fejtették ki nézeteiket a következő évtized autóiról, és korántsem egységesen. Mi maradt meg, mi bukott el az akkori elképzelésekből? Egy tény, hogy akkor senki sem tartotta fontosnak az autók passzív biztonságáról beszélni. Néhány év múltán viszont ez a biztonság az autógyártás homlokterébe került. Az erre irányuló kísérletek ma is folytatódnak és az autógyártás legköltségesebb befektetését jelentik. A kísérletek műhelytitkairól lebbenti fel a fátylat a „Bábuk és emberek” címet viselő fejezet. A KGST autógyártásáról ad számot „Egy lendületes grafikon” címmel a következő rész. Miért nem gyárt Magyarország személyautót? Erre a -sokat vitatott kérdésre keres választ a „Made in Hungary" c. fejezet. A „Jellegek és kategóriák” című oldalak gyakorlati példákkcl mutatják be az autóépítés jellemző vonásait az európai, az amerikai és a japán autógyártás tükrében. A „Változó szerkezetek” cím is jelzi, hogy ebben a fejezetben konstrukciós megoldásokkal köthetünk közelebbi ismeretséget. Elsősorban a motorokkal, a fejlesztés irányaival és azokkal a törekvésekkel, amelyek a szigorú környezet- védelmi előírásokat kielégítő hajtóművek gyártására irányulnak. Természetesen nem hiányzik a kocsi más, nem kevésbé fontos szerkezeti elemeinek a bemutatása sem. Külön fejezet foglalkozik a kocsiszekrény formáival. Miként találkozik az esztétika a kedvező aerodinamikai fórmával — ezt szemléltetik ezek az oldalak. A verseny- és sportautók világába vezet a következő részlet, amelyben számos technikai érdekességgel és figyelmet érdemlő megállapítással találkozhatunk. A könyv típusismertetéssel zárul. Mintegy 100 modell műszaki adatairól nyújt tájékoztatást. Az „Autótípusok" tartalma gazdag, szerkesztése kitűnő. Ám ez nem egyetlen erénye. A közvetlen, közérthető hangvétellel a műszaki irodalom követésre méltó műfaját alkotta meg a szerző. Nem kisebb érdeme, hogy hiánypótló munka. Épp ezért tanulságos olvasmány. Azok számára, akik csak mostanában barátkoznak az autóval és azoknak is, akik már évtizedek óta az automobilizmus lelkes hívei. Búsbarna László lant, Halmágyi Rita, Fürj Erika, Vér Antal, Kiefer Beatrix, Földvári Éva, Kudlimann Zsolt, Vörös Dalma, Garami Roland, Gaál Brigitta, Kosa Péter, Szabó Eszter, Péntek Boglárka, Mihálkó Gábor, Havasi Viktor, Harth Klaudia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Antal Sándor és Reining Erzsébet, Kiffer Ádám és Hohmann Anna, Varga Emil és Kis-Gadó Katalin, Nagy József és Hantosi Margit, Somlai Ferenc és Keserű Anna, Karács László és Porkoláb Ágnes, Túrós András és Stuiber Zsuzsanna, Perger Antal és Polozgai Lívia, Sas István és Farkas Zsuzsanna Mária, Skoda 'Imre és Mikus Magdolna Margit, Petes István és Varga Agnes, Horváth György és Gyúrok Katalin, Jakabovics Béla László és Sza- lavári Ágnes, Nagy György János és Peczelák Terézia, Zsömle Károly és Odor Mária Erzsébet, Varga László József és György Margit Erzsébet, Fodor István és Tóth Julianna Erzsébet, Kojkov Nikolaj Sztefanov és Magyar Erika, Várhidi Tamás és Pap Margit. Szegényi József és Kővári Ibolya, Arnold Károly János és Reichardt Éva. mindig kész a lelkűk, és a testük, örömre és csalódásra egyaránt. Bár a homlokuk bal- ladás, szájuk derűsebb dalra igazodik: Majd megszáll a Nyárád ... Szerelem és hűség vigyázza őket. Elég ez a megmaradásukhoz; a szerelmesek a veszedelem hidegében is úgy bújnak egymáshoz, „mint holdvilágon a virág.” Tudják, akármilyen nagy bánat is szakad a szívre, szeretni kell, s helyt kell állni a történelem alatt is. Csupa erő, fiatalság ez a vadrózsa szépségű világ, Ábelekkel, népi hősökkel benépesítve. Még a járásúk is tava- szias, szinte suhogva járnak, erő és selyem van a kopogásukban. Azt példázzák, hogyan kell élni minden időben, még a setétségben is: sugarasan, csillagoson. Vagyonban, hatalomban bármilyen aprók is, emberségben lehetnek hatalmasok. Annyira nem lehet leszorítani az embert, hogy az emberségét feladja. Emberek maradnak minden időben: „Aki embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas" — mondja egyik novellabeli embere. A magyar itt olyasmit jelent, mint Ady verseiben: szépet és emberit. Mikor emberei szinte derékroppanásig küzdenek sorsuk sárkányával, akkor is, mintha azt mondanák legényes mozdulattal: játék ez, megy az élet tovább. Tamási Áron erdélyi íróként teremtette meg tündéri világát. Életműve, teremtett világa irodalmunk egyik legszebb fejezete. Remekei olyan tetőket jelentenek, ahonnan messzire látni, vissza a múltba, s egyben a jövőt jelentő emberség térés mezőire is. A legnagyobb dolgok egyikét cselekedte: műbe örökített egy világot, fényeivel, rezdüléseivel, s egy történelmi sorsfordulóhoz érkezett népcsoportot, — mielőtt még mássá lehetne — átadott a művészet halhatatlanságának. Máig, s talán mindörökké úgy látjuk Erdély székely magyarjait, ahogy ő rajzolta: balladásan, ünnepi fénnyel a homlokukon, még a „pokol tölcsérében” is mosolyogva. Felbecsülhetetlenül nagy Tamási Áron cselekedete: egy népet kötött be olvasói, egy nemzet szívébe. Művészete mindenütt örökség, ahol az Ábelek igazát vallják. Kitép- hetetlenül. örökre. C. M. Ismét kapható a Tenkesalja ÁFÉSZ beremendi vasboltjában O KERTITOX KISTRAKTOR O műanyag bordázott viztömlő ‘/2 és % O poliészter hullámlemez O 30x30x1,25 zártprofil redőnyacél O 10x10 mm négyzetvas Cím: Beremend, Kossuth u. 86. Telefon: 112
