Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-19 / 258. szám
után Hol ráncol a magyar ruha? Válaszol: dr. könnyűipari Szabó Imre m i n iszterhelyettes A klasszikus angol gyapjúkosztüm. (A Magyar Divat Intézet 1977—78. őszi-téli kollekciójából.) Új gyáregységekkel és termékekkel szépen gyarapodott az idén a baranyai bőr- és bőr- feldolgozó ipar, több lesz a nemes cipő- és ruházati bőr, több a legigényesebb külföldi piacokon is keresett cipő, bőrkesztyű és bőrruha. Mindezek felett szemlét tartottak a könnyűipari tárca vezetői is, a miniszterasz- szony és munkatársai a nyáron megfordultak Baranyában. Ez késztetett bennünket arra, hogy kérdéseket juttassunk el a tárcához — beszéljünk a ruházkodásról. Kérdéseinkre dr. Szabó Imre könnyűipari miniszter- helyettes válaszolt. Világszínvonal — Hol tart a könnyűipari rekonstrukció a ruházati iparágakban, és sikerült-e a termékek minőségét illetően azt hoznia, amit a rekonstrukció eredményeként jogosan elvárhattunk? — A ruházati ipar 10 évre tervezett rekonstrukciós programjának megvalósítása a terveknek megfelelően jó ütemben folyik. A fejlesztési program keretében minden eddigi tervidőszaknál nagyobb, lehetőségek nyíltak az elavult termelőberendezések cseréjére, a munka- körülmények javítására és a termékszínvonalunk növelésére. A megváltozott vagy változóban lévő termelési feltételek a korszerű, új technika alkalmazása lehetővé tette új gyártmányok és új technológiák bevezetését, ígv kevés szűk keresztmetszettől eltekintve a ruházati iparágak képesek korszerű, maqas minőségű termékek gyártására. Az eddigi időszak eredményei érzékelhetők a korszerűbb qyártmányszerke- zet kialakításában és a fogyasztói iqények jobb közvetítésében. A termékek minőségi színvonala fokozatosan növekszik, azonban még az általunk kívánatosnak tartott szintet nem érte el. A rekonstrukció eredményeinek továbbfejlesztése érdekében feltétlenül tovább kell javítani a minőségbiztosítás, a minőségellenőrzés és a minősítés színvonalát és megbízhatóságát. Fokozatosan tovább kell közelítenünk a minősítés paramétereinek és a vásárlók értékítéleteinek összhangját is. — Melyek az ipar azon cikkei, amelyekre nyugodt szívvel rámondhatjuk, hogy az világszínvonalú, s hogy a többieknek is valami ilyesmit kellene felmutatniuk? — Iparunk a Magyarországon forgalomba kerülő ruházati cikkek 85 százalékát adja. Széles igényskálát kell kielégítenie, a konzervatív öltözködési igénytől a divatosig. Biztosítani kell a különböző rétegek és kor- o-’válvok szükségleteinek kielégítését. A belföldi ellátás kötelezettsége következtében, figyelembe véve az igények széles skáláját is, meglehetősen változatos termékszínvonali kép alakul ki. Ezen a területen a világszínvonal megítélése amúgy is nagyon szubjektív lehet. Mindezek tudatában példaképpen néhány termék azokból, amit úgy ítélünk meg, hogy a kül- és belföldi piac szívesen vásárol, és az árak, a ráfordítások, a minőség és a használati érték egyensúlya jó: műbőrök, nyomott mintás textiliák, bőrkesztyűk, bőrkonfekció termékek, néhány vállalatunk öltönyei és kabátjai, a len keverékű öltözködési szövetek, körkötött nyírott plüssből készült termékek, a nyomott jerseyek egy része, kötött csecsemőruházat, a Woolmark védjegyű szövött és kötött felsőruházati cikkek, a korszerű konfekcionálást technológiát lehetővé tevő szövött közbélés stb. — Nemzetközi összehasonlitásban elegánsan öltözködünk-e mi magyarok? — A kérdés önmagában rejti a problémát. Tudomásul kell venni, hogy az életkörülmények javulása, a fokozódó szabad idő, az életstílus fokozatos megváltozása nem kedvez annak az öltözködési irányzatnak, amit elegánsnak nevezünk. Jelenleg a világon az ellentét és a harmónia uralja a divatot. A három fő divatirányzat, a klasszikus, a sportos és az úgynevezett fantázia irányzat. Ha a kérdést úgy értelmezem, hogy mennyire divatosan és ezeknek a divatirányzatoknak megfelelően öltözködünk mi magyarok, akkor azt hiszem, ruházkodásunk színvonalának értékítélete jobban megközelíthető. A klasszikus irányzatba tartozó ruházkodási cikkek — melyek fogyasztói köre jelentősnek tekinthető - megfelelő mennyi-, ségben és minőségben jelen vannak a magyar piacon. Eltérés talán csak a színválasztékban mutatkozik. A sportos divatirányzat követése lassabban halad és bizonyos cikkekből a magyar ipar reagáló képessége különösen lassú volt. Az úgynevezett fantázia irányzat szélsőséges típusokat képA BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VALLALAT BÚTORBOLTJA, PÉCS, Temető utca (Balokány-liget mellett) vásárol és értékesít modern lakószobákat, szekrénysorokat, garnitúrákat, valamint egyedi bútordarabokat 1000,— Ft feletti vásárlásnál az OTP-ügyintézést helyben végezzük Érdeklődni lehet: a 11-006-os telefonszámon. visel, ezek szabása, mintázata jelentősen eltér a megszokott városi öltözködéstől. Talán ez a divatvonal az, amely a magyar ruházati iparok számára a tömegtermelés körülményeinek figyelembevétele mellett a legnagyobb nehézséget jelenti. Ahogy említettem, az öltözködési divatvonal megítélése csak szubjektív lehet, de véleményem szerint a magyarok átlagosan jól öltözködnek, de nem mindig a legdivatosabban. — Általános vélemény, ruházati iparunk lassan, csak két-három éves késéssel követi a nemzetközi divatot, s hoqy a magyar ruházati cikkek a közepes minőséget képviselik a fejlett országok piacain. Mivel van a baj? — Több irányban végzett vizsgálatok eredménye azt mutatja és ez az általános fogyasztói vélemény is, hogy a magyar ruházati ipar divatosság szempontjából a nyugateurópai országokhoz képest fáziskésében van. A fáziskésés önmagában nem lenne probléma, azonban a lemaradás mértékét túl soknak tartjuk. A legfontosabb feladatuk a ruházati iparágaknak a divatkövetés gyorsítása, az igények mind jobb kielégítése és a megfelelő piaci pozíció elérése érdekében. A divat irányítással és a divat befolyásolásával foglalkozó legfontosabb intézményünk, a Magyar Divat Intézet megbízásunk alapján kutatásokat végzett arra vonatkozóan, hogy mi az oka a fáziskésének és hogyan lehetne minél gyorsabban megszüntetni vagy legalábbis csökkenteni azt. A kérdésben felsorolt okok közül megítélésünk szerint a tájékozottsáq hiánya a legkevésbé tekinthető oknak. Az alapanyaghiány időnként ténylegesen befolyásolja a divat követését, de alapvetően a vállalatok gyártmányfejlesztésének rugalmassága, s néhány esetben árrendszerünk sajátosságaiból fakadó termelői érdekeltség okoz problémát. Természetesen még mindig gond a kereskedelmi és iparvállalatok egyes szakembereinek szemlélete, sok esetben konzervativizmusa is. Ahogy egy előző kérdésnél megemlítettem, a magyarországi lakosság ellátásánál nagyon széles igényskálát kell kielégíteni és hogy a hagyományostól, a megszokottól való eltérés fokozatosságot kíván. Ebből a helyzetből a kivezető utat megfogalmazni viszonylag könnyű: ipari és kereskedelmi szemléletváltozás és nagyon kemény fejlesztői és kereskedelmi munka. Megvalósítása azonban a dolog természetéből eredően nem egyszerű és egycsapásra megoldható, de nagyon fontos feladat. Gyolcsing — Miért sorvadtak el a hazai gyárak mintaboltjai és a minisztérium miért nem szorgalmazza ezen mintaboltok felvirágoztatását? — Először szeretném helyesbíteni a kérdésben foglalt megállapítást. A gyárak mintaboltjai nem sorvadtak el, sőt az utóbbi időben több vállalat nyitott új boltot. Az elsorvadás azokra az üzletekre jellemző, amelyek nem közvetlenül vállalati irányítás alatt állnak, hanem úgynevezett ipari-kereskedelmi közös üzletek. Ezeknél a közös érdekeltség, illetve annak hiánya olyan helyzetet teremtett, hogy sem az áruellátás színvonalában, sem a fogyasztói igények megismerésében nem nyújtották azt, amire létrehozták őket. A minisztérium a vállalati mintaboltok, illetve a kereskedelemmel közös mintaboltok más jellegű szervezeti felépítését tartja célszerűnek és ezt szorgalmazza. Az előrelépés e területen azonban a jelenlegi üzlethálózat, illetve a hely- és költségproblémák miatt vontatottan halad. — Végül: az örök kérdés, a farmerok. De most nem is ez, hanem a gézingek. Ugyanúgy járunk a gézingek hazai gyártásával, mint a farmerokéval? — Amint azt a vásárlók már tapasztalhatják is, jelentős változások következtek be. Már kaphatók az üzletekben a jobb minőségű magyar farmerok, külföldi márkás farmerok, az import és belföldi gyolcsingek is - válaszolta végezetül dr. Szabó Imre könnyűipari miniszter- helyettes. Miklósvári Zoltán Utolsó út a roncstelepre i Totálkáros Lada a Diós! úti javitótelepen Sorozzák a hadköteleseket Majd holnap bevonulunk... Hát ennyire megfordult a világ?! A mai gyerekek már tegnap szeretnének elmenni a „seregbe", mi meg akkor — majd holnap, holnapután, talán semmikor... Soroznak. Nagy a nyüzsgés ezekben a napokban Pécsett, a hadkiegészítő és terület- védelmi parancsnokság Per- czel utcai épületében. Négy bizottság előtt folyik a hadköteles ifjak sorozása. Kiben ne idézné fel azt a napot, amikor sorozásra szólították. Amikor, mint mi is, tizennyolc évesen, érettségi előtt félszegen sorakoztunk a sorozó bizottságnál, várva a döntést: sor kerül-e, és ha igen, mikor a bevonulásra. Akkor még titkon reménykedtünk, sok víz lefolyik a Dunán a mundérosztásig, talán el is felejtenek, elkalíódik a kartonunk és így valahogy elkerülhetjük az egyenruha felöltését. De mi miatt izgulnak a mai sorkötelesek? Egy röpke kis időre üljünk be a sorozó bizottság irodájába. Alacsony, szúrós szemű fiatalember toppan be, kezében degeszre tömött szatyor, mintha innen már nem is haza, hanem egyenesen a laktanyába indulna. — Kilencen vagyunk testvérek, ebből öten fiúk. Bátyáim mind leszolgálták már a két évet, miért pont én lennék kivétel? — mondja Sípos Imre geresdlaki fiatalember. — Bár kőműves a tanult mesterségem, talán mégis a műszakiaknál találnám fel legjobban magam. De azt sem bánnám, ha a néphadseregben futballozhatnék, akár csak otthon a falu tizenegyében. Egy jó csapatért még a hátvédposztot is vállalnám, csak már túl lennék az egészen, minél előbb. Azért nem megy ez olyan gyorsan, hiszen a jelenleg sorozottak csak 2—3 év múlva számíthatnak arra, hogy behívóval a kézben csenget a postás. Nem tudja még ezt Treitz József sem, akinek nehezebbnek ígérkezik a búcsú, hiszen nem a jó öreg meztől kell megválnia egy időre, hanem feleségétől és a pici Henriettától. — Mindenki szerint jobb hamarabb bevonulni. Meg aztán a szaktudásom sem bánná a két évet, hentesre a „seregnek” is szüksége van. Annyit azért már kitudakoltam, hogy a nősök 100 kilométeres körzeten belül maradhatnak, közelebb lesz tehát a család. Nekem kimondottan jól jönne az „alkalmas” bejegyzés, a tavalyi sorozáskor ugyanis beteg voltam, a mostani minősítés azt jelentené, hogy meggyógyultam, újra egészséges vagyok. Újabb fiatalember kopogtat. — Majd egy órát motoroztam Bakócáról ebben a csípős reggeli hidegben, át is fagyott mindenem, nem ártana egy kis lélekmelegítő — mondja Mosztbacher József. — Én azért könnyen beleegyeznék abba, hogy csak négy év múlva vonuljak be. Idén vettek fel a Tanárképző Főiskolára, levelezésként, szívem szerint a tanári diplomával a kézben ölteném fel a mundért. Nehéz otthagyni a bakócai nevelőotthont, ahol idestova egy éve tanítok. Valamikor kifejezetten vonzott a katonai pálya, ha a kedv le is lohadt azóta egy kissé... majd meglátjuk odabenn. Horváth László Akikért a sziréna szól Az utóbbi időben gyakrabban robog a szirénázó mentőautó közúti balesethez, s feltűnő, a biztosító kárfelvételi helyén és az autójavítóban egyre több új rendszámú gépkocsi látható. Sokuknak ez az utolsó útjuk, ami ezután következik: irány a roncstelep. A rendőrséget és a biztosítót is nyugtalanítja a helyzet, ezért elemzéseket végeztek. A súlyosabb balesetek elemzése során kiderült, többségüket nem is a kezdő vezetők okozták, hanem a tapasztalt, több éve kocsizó pilóták. Ez arra enged következtetni, hogy sok gépkocsivezetőben néhány tízezer kilométer lefutása túlzott magabiztosságot vált ki, mintha őket már 'nem is érhetné baleset. Kiderült, azokra, akik hét közben keveset autóznak, s csak a hét végén vállalkoznak hosz- szabb túrákra, fokozott veszélyek leselkednek, s gyakran a visszautat már autómentővel teszik meg. Az új autótulajdonosok közül ugyanis kevesen ismerik egy-egy veszélyhelyzetben kocsijuk viselkedését, ami akár végzetes is lehet. E téren sokat segíthetne a már régóta sürgetett tanpálya, ahol a kritikus pillanatokbeli magatartást lehetne oktatni. Sajnos, idestova másfél éve húzódik a baranyai rutinpálya megépítésének ügye, jó lenne már hozzákezdeni. Ennek hiánya különösen ilyenkor ősszel érződik, amikor megérkeznek az esős napok, s amikor könnyebben csúszik meg és válik kormá- nyozhatatlanná a gépkocsi, több a baleseti forrás. A rutinpályán a bizonytalanok kellő gyakorlatra tehetnének szert. Addig is: óvatosabb, körültekintőbb, fegyelmezettebb vezetést! Műszakilag kifogástalan gépkocsikat! Mert hiába a gyakorlat, ha túl nagy a sebes- ság vagy ha például lekopott, tükörsima az autógumink. S akkor majd remélhetően miattunk soha nem szól a sziréna. (h. I.) Szódát ivott a kurdi állomásfőnök kacsája Ivóvíz kutat fúrtak 1912-ben a TolA falu lakói a vizet már a húszas na megyei Kurdon, a vasútállomás években demizsonokkal és kishordókterületén. A következő évben 230 mé- kai hordták haza. Egyszer azonban tér mélyből szénsavas víz tört a fel- a nagy mennyiségű szénsav elpuszszínre, szétvágva a fúróállványt, az titotta az állomásfőnök kacsáit és állomásépület tetejére szórva a sa- virágait, ezért csaknem harminc zsák rat. A kutatást tovább folytatták 250 cementet szórtak a gödörbe. A harméter mélységig, de fedőszerkezetet mincas évektől a kitörések kéthetennem helyeztek rá, így a víz szaba- kénti gyakorisággal jelentkeztek, dón elfolyt az állomás melletti árok- Napjainkban hidrogeológus szakba. emberek vizsgálják a víz minőségét A MÁV Igazgatóság megbízásából és megállapították, hogy az szennye1918 szeptemberében helyszíni szem- zéstől mentes. Kénes jellege íeljesen lét tartottak és megállapították, eltűnt. Palackozásra és ivókúrákra hogy a kút helyén talpfával elfedett, kiválóan alkalmas. A Földtani Intóméternyi mély gödörben fortyog a zet munkatársai szerint nagy lehetőgázos víz, melynek szúrós, kénes sza- ségeket rejt magában még mindig ga volt. Az állomás körüli réteken a több négyzetkilométer nagyságú is szénsavtól buzogó ingovány kelet- szénsavtelep. kezett. G. I.
