Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-12 / 221. szám
2 Dunántúli napló 1977. augusztus 12., péntek A terven felüli |IÍI1|11M^ A z építőipari kapacitás és a beruházási igények közötti egyensúlyhiány évek óta feszitő gond. A hazai építőipar, Baranya építő szervezetei a jelen helyzetben képtelenek maradéktalanul eleget tenni azoknak a feladatoknak, amit a beruházók várnak a minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti cégektől. Megyénkben, az V. ötéves terv időszakában 12,9 milliárd forint a rendelkezésre álló építőipari kapacitás, az igények ugyanakkor megközelítik a tizenötmilliárd forintot. Cél, a beruházási egyensúly kialakítása Korszerű szervezési módszereket az építőiparba! A fentiekből kitűnik, hogy az építőipari kapacitás növelésének milyen nagy szerepe van Baranya gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából. A termelésfejlesztés bővítésének lehetőségei, annak elemzése a továbblépés egyik legfontosabb láncszeme. Ezért is igen időszerű, hogy o Baranya megyei Tanács tervgazdasági bizottsága tegnapi ülésén többek között e témával foglalkozott. Az igen élénk vitát kiváltó előterjesztésből kitűnt, hogy a megye építőipari szervezetei fejlesztési elképzeléseik szerint a pénzeszközök felét gépek vásárlására kívánják fordítani. Mindez természetesen az új technika és korszerű technológia nagyobb arányú térhódítását jelenti. Ilyen például az UNIVÁZ-szerkezetek alkalmazása, a LIFTSLEP-technológia és a NOÉ zsaluzási rendszer bevezetése, az új anyagok fel- használása. Kétségtelen, hogy a technika korszerűsítésére a meglévő munkaerőhiány is szorítja a vállalatokat: a létszám- növelés tehát mindinkább háttérbe szorul. Ugyanakkor a megye építőipari szervezeteinek egy része nem fordít kellő hangsúlyt a hiányszakmákra, ami a munkaerő-gazdálkodási politikájuk kritikája. Általános tendencia a helyszíni munkafolyamatok csökkentése, a kivitelezés szerelő jellegének fokozása. A Baranya megyei Építőipari Vállalat például megkezdte a homlokzati falpanelek komplettírozását, iparszerűen állítja elő a lakások vizesblokkjait. A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat a jövő esztendő végéig bevezeti az előregyártást a víz-, fűtés- és villanyszerelési munkáknál. műszaki-gazdasági előkészítésének és végrehajtásának jelentős eszközei. Többen felvetették — és erről a jelentésben is szó esett —, hogy főként a szövetkezetek és kisebb építőipari szervezetek nem rendelkeznek megalapozott és hosszabb távra szóló kapacitásfejlesztési tervekkel. Az anyagi eszközök hiánya miatt szinte valamennyi baranyai építőipari cég számára elérhetetlennek tűnik, hogy a terven felüli kapacitásnövelő pályázaton megfeleljenek a követelményeknek. Az Állami Tervbizottság által országosan biztosított — az építőipari kapacitás, az ipari háttér, az építőanyag-termelés növelésére szánják — négymilliárd forintból tehát aligha kerülhet baranyai építőipari szervezet kasszájába akár néhány millió forint is, a vázolt okok miatt. A tervgazdasági bizottság megállapította, hogy alig néhány vállalat alkalmazza a folyamatszabályozást, az üzem- szervezés ismert és hatékony módszereit. A kisebb építőipari szervezetek nem ismerik az alkalmazható szervezési sémákat holott ezek a termelés Ebben a helyzetben tehát egyetlen megoldás lehetséges — erről szólt többek között dr. Dányi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a tervgazdasági bizottság ülését vezette — a beruházási igények visz- szafogása, aminek következtében csökkenthető a kivitelezési idő és ismét kialakulhat a beruházási igény és a kapacitás közötti egyensúly. Természetesen ez feltételezi a beruházások fontosság szerinti sorolását is. A megfelelő koordináció érdekében szükségesnek látszik a megyei szintű kapacitásfejlesztési és gazdálkodási bizottság létrehozása. A vitában több hozzászóló hiányolta, hogy tatarozásra, felújításra alig jut építőipari kapacitás, amely a gondokat csak súlyosbítja az egyébként is elavult és korszerűtlen épületeknél. Mielőbbi megoldásra váró feladatként merült fel a különböző építőipari szervezeteknél a profiltisztítási kérdése: mindezt égetően sürgetik a kommunális beruházások. Ugyancsak kritikai megjegyzésként hangzott el a párhuzamos fejlesztések szükségtelensége, ami hátrányára válik a megye építőiparának: ezért is látszik járható útnak a megyei szintű koordinációs bizottság felállítása, amely a kapacitásfejlesztési és gazdálkodási feladatokon kívül a szomszédos megyékkel is kapcsolatot tartana. S. Gy. Üzembiztos gázpalackszelepek Hazánkban jelenleg 1.7 millió háztartásban használnak gázpalackot. A cserénél ezeket csak meglehetősen bonyolult művelettel lehet csatlakoztatni. Most a Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomás olyan új szelepet kísérletezett ki, amellyel a jelenleginél nemcsak egyszerűbben — egyetlen mozdulattal — lehet a gázcsöveket összekapcsolni, de biztonságosabb is. A vizsgáló állomás SOO ilyen szelepet már legyártott, s jelenleg a pest megyei Rád község 150 háztartásában próbálják ki a felhasználók. Ha a gyakorlatban beválik, folyamatosan valamennyi gázpalackot ilyen üzembiztos szeleppel szerelnek majd fel. „Ha minden megye rendezne, akkor is ide jönnék...” Kitűnő rendezés Pillanatképek a népek barátsága nyári egyetemről A reggel nyelvgyakorlással kezdődik. „Kétszáz szó magyarul" - ez a nyári egyetemi előirányzat a külföldi vendégeknek. Utána reggeli a Hotel Napsugárban. Előadás, konzultáció, ebéd. Délután fürdés, szabad program. Vacsora, „nemzeti esték”. Körülbelül így fest a XIX. Népek Barátsága Nyári Egyetem egy átlagos hétköznapja a harkányi Dráva Szállóban. Törekvés az erdei munkagépek gyorsabb javítására A Mecseki Erdőgazdaság Megyeri úti Műszaki Erdészetében a régi épületek bontásával már biztosították a helyet az új létesítményeknek. termelő berendezések minél korszerűbbek legyenek, a meghibásodott gépek minél hamarább a munkába álljanak: ez a cél a Mecseki _ Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Pécsett levő Megyeri úti műszaki erdészeti telepén is. Itt épp emiatt tegnap csaknem húszmillió forintos rekonstrukció indult azzal, hogy egy üzemviteli épület alapjait kezdték el ásni. Három év alatt három ütemben az egész telepet korszerűsítik saját kivitelezésben: a felújítás 1979-ben fejeződik be. Az új üzemviteli épület összterülete 750 négyzetméter; két szintjén helyet kap egy hatvan személyes öltöző, fürdő, mosdó, ebédlő, társalgó, klub és könyvtár, de kialakítanak egy anyag- és alkatrészraktárt is. Újdonságnak számít a zárt kocsimosó, ahonnan az olajos szennylevet összegyűjtik, szűrik, Húszmillió forintos ülepítik, vagyis nem szennyezik Pécs csatorna- és patak- rendszerét. A második ütemben, vagyis a jövő évtől felépül a 900 négyzetméteres alapterületű, hét méter magas új szerelő- csarnok dunaújvárosi előregyártott acélvázakból. A központi javító-bázison csaknem hatszáz munkagép javítására, műszaki ellenőrzésére nyílik lehetőség. Egy műszakban várhatóan hatvan szerelő dolgozik a legmodernebb javító- eszközök segítségével, így sor kerülhet a gépesített és gyors Tegnap Pécsre érkezett Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke látogatást tett a megye szövetkezeti iparában. Útjára elkísérte Maletics Miklós, a Pécs városi Ipari Szövetkezetek Pártbizottságának titkára és Haász József, a KISZÖV elnöke, akik egyben tájékoztatást adtak a szövetkezeti ipar aktuális gazdasági kérdéseiről és feladatairól is. Az OKISZ elnöke először a Népművészeti Szövetkezetét kereste fel. Domonkos Dezső- né elnök adott tájékoztatást az utóbbi időben igen dinamikusan fejlődő és ma már 36 millió forint értékben termelő szövetkezet életéről. Az egyeztető megbeszélésen az elsősorban baranyai tájjellegű szőtteseket, kerámiákat és fafaragásokat előállító szövetkezet külpiaci kapcsolatainak bővítéséről, népművészeti és népi elnöke Baranyában Komplett vegyiüzemeket exportálna Sellye Húszezer pár kesztyű terven felül iparművészeti tevékenység fejlesztéséről folytattak konkrét tárgyalásokat a szövetkezeti ipar országos és megyei vezetői. Rév Lajos ezután a legnagyobb exportőr szövetkezetét, a Pécsi Kesztyűs és Bőrdíszműipari Szövetkezetét kereste fel. Itt Stettner Jenő szövetkezeti elnök és Magyar Béláné párttitkár először a szövetkezet új központi telephelyét mutatták be a vendégeknek, majd az ez évi 120 millió forintos tervük teljesítésének feltételeiről adtak tájékoztatást. A szövetkezet vezetői bejelentették, hogy a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére közel húszezer pár többlet termeléssel 610 ezer pár hagyományos és sport- kesztyű gyártását vállalták a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat részére. Ezután az 1978-as évi kesztyű és bőrdíszmű mintakollekciójukat mutatták be. Az OKISZ elnökének megyei látogatása a sellyei Agrokémiai Szövetkezetben fejeződött be. Soós Attila elnök a ma már közel 220 millió forint értékben termelő szövetkezet tevékenységéről adott először tájékoztatást. Ezt követően a különböző növényvédőszereket, homlokzati festékeket és mezőgazdasági vegyi anyagokat előállító üzem távlati terveiről folytattak konkrét tárgyalásokat. Mint ismeretes, a szövetkezet komplett növényvédőszereket és nedvesítőszereket előállító üzemek szellemi exportját ajánlotta fel elsősorban a fejlődő afrikai országok mezőgazdasáaának fejlesztése céljából. A szövetkezet fejlesztési elképzeléseinek egyeztetésével ért véget az OKISZ elnökének baranyai látogatása. javításra. Felszerelnek diagnosztikai műszervizsgálókat, kiemelőket, futódarukat és szerelőpadokat. A tervek szerint egy időben négy járművet szemlézhetnek és a szemle ideje a korábbi 140—150 óráról 120-ra csökken. Legfontosabb a különféle fűrészelő gépek azonnali és pontos karbantartása. A harmadik ütem ideje alatt korszerűsödik a régi üzemcsarnok, tágasabb és világosabb lesz, ezen kívül úgy rendezik el a berendezéseket, hogy azok jól kapcsolódjanak egymáshoz termelés közben. Az ésszerű üzemszervezés válik fontos feladattá. Elsősorban forgácsolókat helyeznek el a megújuló csarnokban. A vállalat munkagépeinek zöme idekerül felújításra. Ennek a gépparknak a fele rendkívül kényes, speciális munkaeszközökből áll. Nem mindegy, hogy karbantartásukat hogyan végzik. Ami szintén fontos, hogy nagymértékben javulnak a dolgozók munkakörülményei, szervezettebb és biztonságosabb lesz a munkavédelem. Ezen kívül a javítóbázis teljesen modernizálódik. — Cs. J.— Reggel fél kilenc. Kint tüzel a nap. Az átmelegedett üvegfolyosón tablósor — érdekes kiállítás Adyról, aki éppen a mai előadás témája lesz. A Nyugat 1925. évi 18-as száma, Beck ö. Fülöp rajza, Ady síremléke, halottas ágya ... A másik tablón a tegnapi előadást illusztráló anyag „A világ békeerőinek varsói tanácskozásáról, a belgrádi csúcs előtt.” Háromnegyed kilenc. Az előtérben ül már Nemes István, a PTF tanszékvezető főiskolai tanára, perceken belül megkezdi előadását Ady költészetéről. Dr. Tóth István, a nyári egyetem igazgatója és Bocz András, az igazgatóság munkatársa segítségével rögtönzött kerekasz- tal-beszélgetést folytatunk a vendégekkel. Az asztal körül Makarcsuk Sztyepán Arszentijevics, a Lvovi Znánije (az ottani „TIT”) elnökségének tagja, Cserepovszki Leonyid Nyikolajevics, a Lvovi Népművészeti Főiskola párttörténeti tanszékének vezetője, Hramovics Alexandr Fjodorovics, a Lvovi Történeti Múzeum igazgatója foglalnak helyet. A történeti múzeum igazgatója kitűnően beszél magyarul, és mintegy alkalmi tolmácsként ő mondja el a 10 fős tudósokból álló szovjet delegáció tagjainak véleményét a nyári egyetemről. — A részünkről megnyilvánuló nagy érdeklődés elsősorban a magyar nép iránti testvéri kapcsolatokban gyökerezik. Baranya megye és a Ivovi-terület között egyébként is igen sok az összehasonlítási lehetőség, hogy mást ne mondjak, a mi dolgozóink között is a bányászság van túlsúlyban. Sok magyar fiatal tanul nálunk, jelentősek a magyar történelmi emlékek is. Az a véleményünk, hogy Baranya Magyarország legszebb vidéke. A magyar emberek nagyon kedvesek hozzánk. Idejö- vet, útközben nemcsak a tájat, a dolgozók munkájának gyümölcseit, a szépen gondozott földeket, a gyárakat is láttuk. A legszebb azonban maga az ember, akivel nap mint nap találkozunk. — Hogyan tanult meg ilyen kitűnően magyarul? — Szeretetből ... Annak tudatában, hogy — mint Marx mondja - a nyelv fegyver a békéért folytatott harcban . .. A nyári egyetem vendégei között olyan is van, aki már harmadszor vesz részt a nyári egyetemen. Karla Nitzsché-nek hívják, Drezdában él, közgazdász, tervezés-ellenőrzéssel foglalkozik. Azt is hallottam róla, hogy többeket rábeszélt már: jöjjenek el ide, érdemes. Tőle csak azt kérdezem meg, mit mond akkor, amikor a Népek Barátsága Nyári Egyetem mellett érvel? — A kitűnő szervezettségre, a ragyogó változatos, érdekes programra hívom fel mindenekelőtt a figyelmet. És a, magyar nyelvre, a helyi színekre, az arcokra. Az utóbbiak, azaz az itteni emberek, a társaság igen fontos. Ha Magyarország minden megyéje rendezne ilyen nyári egyetemet, én valószínűleg akkor is ide jönnék ... Fél tíz. Bent már javában folyik Nemes István előadása. Beszélgetőtársaim sietnek, hogy amit lehet, még meghallgassanak belőle. Bebesi Károly Szovjet képzőművészek rajzkiállítása Budapesten Szovjet képzőművészek rajzaiból nyílt magas színvonalú, változatos kiállítás csütörtökön a műcsarnokban. A több mint *60 grafikából álló tárlat anyagát hatezer rajzból válogatták, melyet a Szovjetunió össz-szövetségi kiállításán a közelmúltban mutattak be Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulója alkalmából. A változatos témakört felölelő müvek — különböző toll-, tus- és ecsetrajzok, szénrajzok, krétarajzok és vegyes technikával kénült munkák — hű képet adnak a szovjet képzőművészet értékeiről, magas művészi színvonaláról. A tárlatot Bálványos Huba grafikus, a Magyar Képzőművészek Szövetsége grafikai szakosztályának titkára nyitotta meg. A kiállítás szeptember 4-ig tart nyitva.
