Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-11 / 220. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 11., csütörtök Tisztább lesz Komló levegője Komló nagyon is szennyezett levegője várhatóan tovább tisz­tul, ugyanis a Pécsi Hőerőmű Vállalat a komlói hőerőművé­ben újabb két villamos pernye- leváiasztá filtert szerelnek fel. A Komló Városi Tanács csak­nem húszmillió forintot fordít a beszerzésükre és a felállításuk­ra. Megépítésére már a kivi­telezővel, vagyis a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal megkötötte a kivitelezési szej- ződést: a munkák 1978-ban in­dulnak. A géoi szerelést a hő­erőmű tmk-brigódjai végzik majd. A kivitelezés két éven át tart, vagyis 1980-ra adják át az új filtereket. Addigra nagymér­tékben megnő Komló hőigénye, mert egyre több új lakás épül. A hőerőmű egyébként mór rég­óta döntően hőenergiát állít elő. Négy kazán szolgáltatja o fűtéshez, fürdéshez felhasznált hőenergiát: nyáron egy, télen kettő, csúcsidőszakban még egy dolgozik. Közülük kettőt olajjal működtetnek, ezzel is jelentősen csökkent a levegő szennyezettsége. Most a két olajtüzelésűt átalakítják széntü­zelésűvé, mert elegendő szenet tudnak beszerezni. Biztosított az évenkénti 60—65 ezer tonna mennyiség. Közismert, hogy o mecseki szén kéntartalma rend­kívül magas és az égésekor ke­letkező kéndioxid a füsttel együtt a levegőt szennyezi. Hiá­ba száz méter magas a hőerő­mű kéménye, ha így is csak harminc méterrel emelkedik ki a környező hegyek, dombok fö­lé. Tulajdonképpen a szén-fűtő­anyag miatt szereznek be új fil­tereket ismét az NDK-beli lip­csei PKM-cégtől. Ezeket a na­gyobb üzembiztonság és a jobb hatásfok jellemzi, vagyis folya­matosan üzemeinek, még egy másodpercre sem hagynak ki, mint mostani elődjeik. A jelen­legiek hatásfoka 99,5 százalék, az újaké 99,8 százalék lesz. Az NDK-cégtől most kértek ajánla­tot a legmodernebb típusokra. Elkészültek a rekonstrukció tervei is, hiszen a kazánokat át­építik, hogy a széntüzelésre tér­nek át. Csak erre kétmillió, míg a filterek beszerzésére húsz­millió forintot fordítanak. A széntüzelésre már a hatvanas évek közepén gondoltak, ami­kor felújításra került sor és már akkor a filterek állványait ki­alakították. A két régi pernye­leválasztó elég jól üzemel, egy köbméter füstgázban csak 4-5 gramm pernye fordul elő. A megengedett, vagyis még nem büntetett érték 5,5 gramm. Az összes pernye, miután a zagy­kazettákban kezelik, az elha­gyott bányajóratokba kerül. — Csuti — go program J úlius 28-án 781 mé­ter mélységből per­cenként 2100 liter 62 fo­kos termálvíz tört fel a szigetvári II. kútból. Ez a tény új helyzetet teremtett a város héviz-programjá- ban. A viz fogadására és hasznosítására már koráb­ban felkészültek, de tény­legesen csak a megjele­nése után számolhattak a vízzel. Az új szigetvári ter- málviz-kút egyike az or­szág legbővebb hozamú hévíz-kútjainak. A termálvíz birtokában a sok­oldalú hasznosítás terén to­vábblép a város. Szigetvár az első dunántúli város, ahol az „ingyen kapott" geotermikus energiát városméretben hasz­nosítják. Nehezebben menne o dolog, ha Szigetvárnak saját erőből kellene a víz hasznosí­tásával kapcsolatban felmerü­lő valamennyi problémát meg­oldania. Az új kút szerencsére olyan időpontban futott be, amikor az ÉVM városi mélyépí­tés-fejlesztési célprogram bizott­ságának 11,4 millió forint állt rendelkezésére, amelyet az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság adott a távfűtés és használati melegvízellátás cél­jára történő geotermikus ener­gia hasznosítására. Szigetvár ebből az összegből 4—4,5 mil­liót kap előreláthatóan. A prog­ramot a MÉLYÉPTERV dolgozta ki, a végrehajtásra a napok­ban írták alá a megállapodást a város és a tervező vállalat megbízottai. Vizsgálni fogják a távlati hasznosítás biztosítása érdeké­ben a kutak egymásra hatá­sát; megoldják a víztermelés automatikus szabályozását, hogy csak annyi vizet hozzanak ki, amennyit fel is használnak; a víztermelést egységesítik, az­az a kutak vizét egy helyről osztják el (ezt segítik azok a Äiläl T ermálvíz Hasznosítják a geotermikus energiát Állami támogatás az új feladatokhoz 400 köbméteres vörösfenyőből készült cseh tárolók, amelyek­ben igen csekély hőveszteség­gel tárolható a melegvíz). Új hőszigetelési eljárást kísérletez­nek ki a vezetékeknél, amelye­ket ezáltal a földbe fektethet­nek, s megtakaríthatják az igen drága betonoszlopokat. Megol­dás kínálkozik a termálvízzel való fűtésre. Jelenleg az a helyzet, hogy a szokásostól el­térően kétszeres mennyiségű öntöttvas radiátort kell alkal­mazni, ami lakásonként 20 ezer forint többletköltséget jelent. Az új Lenin-lakótelepi iskolá­ban az őszi hónapokban egy újfajta ún. termálvíz-konvektort próbálnak ki. Ha ez beváltja az előzetes reményeket, a la­kásokban is ezeket szerelik fel. Az eddig itt nem használha­tott lemezradiátorokkal szem­ben csupán 30 százalékos költ­ségtöbblet jelentkezik, amit az állami lakásberuházásoknál a kísérletekre szánt összegből fe­deznek. Vizsgálják a haszná­lati melegvíz minőségét is. Szigetvárott nagyon drága az ivóvíz (rosszak a vízbeszerzés feltételei), ezért célszerű lenne a melegvizet fürdésre, mosásra stb. is használni. Ilyen tekintet­ben igen jelentős vízfogyasztó lesz az új kórház, amelynek1 el­ső ütemét még nem a meleg­vízre tervezték, A tanács azt szeretné, ha legalább részben — pl. takarításhoz — már az első ütemben is igénybevenné a kórház a melegvizet, a má­sodik ütemnél pedig már ele­ve számolnának is a melegvíz felhasználásával. A kitűnő hozamú termálkút vizének jelentős felhasználója lesz a Zöldségszaporító és Haj­Munkavédelmi kiadványok Biztonságtechnikai útmutatók, óvórendszabályok, munkavédel­mi kiskönyvtárak és a szakfo­lyóiratok sokasága teszi zsúfolt­tá a kis helyiséget, a Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyó­iratkiadó Vállalat két megyét ellátó kirendeltségét. A február közepétől működő egység Ba­ranya és Tolna vállalatainak, kisiparosainak kíván segítséget adni főként a munkavédelem területén. A vállalatoknak, üzemeknek nem kell Budapestre utazniuk a szükséges kiadványokért. Mindenféle szabványplakátok, üzemen belüli oktatótáblák, gépkezelési utasítások, tűzren­dészet! szemléltető anyagok megtalálhatók a polcokon. A gépkocsivezetőket foglalkoztató vállalatok részére 28 programos továbbképző film kerül forga­lomba rövidesen. A mezőgazda­ságra vonatkozó kiadványok is akadnak bőven. Lehet vásárolni készpénzért, átutalási betéttel, és ha netán mégsincs a kért mű a kívánt időpontban, a megrendelőlap kitöltése után a vállalat beszer­zi. Jó, ha a címet megjegyez­zük: 7633 Pécs, Szántó-Kovács János út 1/a„ és a 18-472 tele­fonon lehet érdeklődni. Dinár és pengő a perselyekben Még egyszer a jegyautomatákról Tegnap délután egy numiz- mata által is megirigyelhető pénzkollekciót mutattak be Pécsett a 12-es Volán köz­pontjában. Akadt közöttük osztrák, NDK-beli, lengyel, jugoszláv fémpénz is, de még alumínium egypengős is, egy nagy zacskóval. Az érméket a csuklós autó­buszokon a tavasszal rend­szeresített jegyautomatókban találták. így egybegyűjtve az egész több kilóra tehető. A különböző fajtájú és korú pénzek mellett hamis kétfo­rintosok és rúdból levágott rézdarabok is előkerültek az automaták „gyomrából". A készülékek próbaideje alatta 39-es vonalán csak néha do­báltak be egyes utazók nem kétforintos érméket, de je­lenleg ez mind gyakoribbá vált. A jegyautomaták súlyzáras rendszerűek, így a berende­zéseket be lehet „csapni", ha a kétforintoshoz hasonló sú­lyú pénzt dobnak be. De aki, vagy akik ezt megteszik, nemcsak a Volán dolgozóit bosszantják, hanem a becsü­letes utazókat is. Olyan ké­szülék nincs, amit ne tudna bárki tönkre tenni. Nekünk utasoknak kell vigyázni, hogy ne rongáljuk, illetve szaksze­rűen használjuk. Ezvalameny- nyiünk érdeke ... R. N. tató közös Vállalat A közeljö­vőben döntenek arról, hogy a termelt vízből hogyan részesed­jen a város, a közös vállalat és a Baranya megyei Fürdő Vállalat, amely a fúrás társ­beruházója volt. A biztonságos melegvízellátás érdekében szük­ségesnek látszik a tervezett III. kút lemélyítése is. Gidrán és fecskehasú mangalica Megmentik az ősi állat­fajokat Borod-pusztán Az ország egyik teljesítmény- vizsgáló állomása A csillagos homlokú, sárga szőrű paripák viszonylag nyu­godtan viselték a meleget, a bezártságot. Egyikük mintha az ellenkezőjét bizonyítaná, felve­tett fejjel, szinte harciason kör- benyargalt, de azután a len­dület eltűnt és csöndesen be­állt az árnyékot adó tető aló, a többiek közé. Jóval a határidő előtt Az újonnan átadott Dunántúli Tudományos Intézet egyik irodája (balról). Jobbról a KISZ-klub. Ideális körülmények a kutatómunkához Újjászületett az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének székháza A lépcsősort szürke és zöld márvány borítja, az oldalfala­kon hangulatos világítótestek sorakoznak. Nagy még a sür­gés-forgás, hatalmas ládákat cipelő emberekkel találkozunk lépten-nyomon a Magyar Tu­dományos Akadémia Dunántú­li Tudományos Intézetének új­jászületett, Kulich Gyula utcai székházában. Az irodákat, ku­tatóhelyiségeket éppen most bútorozzák, az egyes szintekről még a szakipari munkások ne- szezése hallatszik. Zalán Lászlóné, az intézet gazdasági vezetője ki tudja, hányadszor járta már be pin­cétől padlásig az épületet. Ilyenkor mindenre nagyon oda kell figyelni. — A 15 millió forintos költ­ségű teljes felújítás, átépítés előtt mintegy 35-en dolgoztok az intézetben, a tervezett fel­futási létszám — a segédsze­mélyzettel együtt 70 fő. Ko­rábban csak az épület alsó szintje, összesen 18 hasznos alapterületű helyiség tartozott hozzánk, most körülbelül 75 helyiségünk van — tájékoztat a gazdasági vezető. A tervezési munkálatokat a PTV 1. számú tervezőrészlege végezte Szigetvári János épí­tész vezetésével, Máté András belsőépítész közreműködésével, a kivitelező pedig a Mecseki Szénbányák építési üzeme volt. — A kivitelezők kitűnő mun­káját nem lehet eléggé di­csérni. Az átadási határidő tu­lajdonképpen december 31-e lett volna, az épület pedig öt hónappal a határidő előtt el­készült. A múltheti műszaki átadáson semmi komolyabb hiányosságot nem tapasztaltak az átvevők. A tudományos kutatói mun­kahelyek minőségét tekintve a rekonstrukció és az átépítés révén komoly fejlődés követke­zett be. A jelenlegi intézeti irodákban maximum két kuta­tó dolgozik egy szobában. Je­lentősen bővültek a kutatás kiszolgáló egységei is. A 25 ezer kötetes könyvtár modern tolópolcos raktárba kerül. Az olvasótermet a raktárral könyv­tári lift köti össze. A korábbi­nál szinte összehasonlíthatat­lanul jobb körülmények között dolgoznak majd a tudományos segéderők is. Végigjárjuk az épületet. Be­nézünk néhány irodahelyiség­be: mindenütt ízléses, szép a berendezés, különösen a tető­tér beépítésével kialakított manzárd-helyiségek hangulato­sak. Az emeletről kiköltözött gyermekvédő intézet helyén szintén irodahelyiségek sora­koznak. A folyosó végén jól felszerelt KISZ-klub áll az in­tézet 16 KISZ-tagja rendelke­zésére. A színestelevízió is be van állítva már az egyik sarokba. Az olvasóterem egyelőre üres, csodálnivaló mennyezet­világítása elsőosztályú ipar- művészeti munka. Talajmechanikai laboratóri­um, étkező helyiség, térképtár, telex-szoba . . . Lassan leérünk az alagsorba. Az automata Komfort-gázkazánokkal fölsze­relt kazánhoz akárcsak egy laboratórium — tiszta, tágas, vonzó munkahely. Az udvar is újjászületett. A hangulatos parkot Kalla Gá­bor kertészmérnök tervei alap­ján a Parképítő Vállalat dol­gozói varázsolták kellemes pi­henőhellyé. Az új székház ünnepélyes átadására szeptemberben ke­rül sor. — B. K. — A kesely-lábú, sok jegyet vi­selő lovak már csak külső „vonásaikban” hasonlítanak XIX. századi őseikhez, a királyi ménes hires gidrán hátasaihoz. Már nem vágtatnak rajtuk csa­tára, bár ugyanolyan vagy még nagyobb becsben tartják őket itt, Borod-pusztán. Hiszen mindössze 56 gidránjuk van. ezek viszik tovább a fajtát. A gidrán lovat 1850-ben te­nyésztették ki Mezőhegyesen o királyi ménes részére. Munká­ra nem alkalmasak és így o XX. század közepe táján las­san kezdtek eltűnni. Több mint tíz éve, még a kihalás előtt megmentettek néhányat és így maradt fenn a faj a Borod- pusztai telepen. Az Országos Állattenyésztési és Takarmányo­zási Felügyelőséghez tartozó teljesítményvizsgáló állomás egyik feladata is a gidrán és a délvidék disznaja, a fecske­hasú mangalica, vagyis ha­zánkban e két őshonos állat megőrzése. Vajon miért szükséges o lenntartásuk, ha már más te­kintetben „ korszerűtlenek"?- Nem szabad hagyni, hogy végleg kipusztuljanak, hiszen történelmünkhöz tartoznak Azonkívül, sosem lehet tudni, mikor kell „visszanyúlni" hoz­zájuk, mert ezek az ősi fajok sokkal ellenállóbbak a maiak­nál! — válaszol Horváth Mihály, az állomás igazgatója.- Gidránból is, mangalicá­ból is folyamatosan nevelünk bizonyos számú egyedeket. Leg utóbb Bulgáriából hozattunk egy gidrán mént fajfelfrissítés céljából. Még úgy 1930 táján magyarok szállítottak ki egy csoport gidrán lovat és az így fennmaradottakból kértek ha za egyet. Ezért hívják a tele­pünket gén-banknak, gén-re­zervátumnak, bár nemcsak ez­zel foglalkozunk. A borodiak az ország 14 tel - jesitményvizsgáló állomása kö­zé tartoznak. Feladatuk az egy- hasznú húsmarhák és tenyész­bika-jelöltek vizsgálata. Beso­rolják a tenyészbika-jelöltek utódját. Elválasztják a javító, a közömbös és a rontó hatású bikákat. A négyszáz hektárnyi terüle­ten legeltetik az állatokat, ter­melik a takarmányt. Saját épi- tő brigádjuk pedig elvégzi o bővítési, beruházási munkákat Termelési értékük jelenleg 25 millió forint évente, de az V ötéves terv végére a 40 milliót tűzték ki célul. A mostani 1100- as szarvasmarha-létszámot 1500—1700-ra kívánják növelni Ennek érdekében már hozzá­fogtak a három, egyenként 300 férőhelyes, favázas istálló és az új teljesítményvizsgáló építésé­hez. ,- Az ivadékokat külön bo- xokban gondozzuk, egységes táppal etetjük. Kiskoruktól kezdve figyeljük őket, egészen 420 napos korukig. Ez időszak­ban végeznek próbavágóst. húsminősítést is. A teljesítmény­vizsgálat most ősszel kezdődik újra, addig felépül az új he­lyiség is, így egyszerre 72 bikát vizsgálhatunk ilyen szempon­tokból. Emellett évente 800 hi- zóbikát adunk a Kaoosvári Hús­kombinátnak, de exportra is küldünk! — Barlahidai Andrea — — Fáradt olajat minden meny- nyiségben átvesz az ÁFOR me- csekaljai kirendeltsége Pécs és a megye területéről. A környe­zetvédelem érdekében fél év­vel ezelőtt kezdték meg a hasz­náltolaj átvételét. Ma már nyolcvan-száz tonnát küldenek kéthetenként a péti és a nyir- bogdányi feldolgozó helyekre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom