Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-09 / 218. szám

© Dunántúlt napló 1977. augusztus 9., kedd Képé*«*** 11 ä i: Vitatkoznék... Vitatkoznék ezúttal, ha meg­engedik. Elsőként a múlt hé­ten technikai okok miatt meg­jegyzések nélkül maradt Vit- ray-műsorról, a Csak ülök és mesélek . .. múltkori riportjá­ról, amely — mint emlékeznek — a kézzel látó ember bemu­tatása, legendájának felderíté­se, egy ,,nyomozás" története volt. Az első számú — és ré­szemről egyetlen — vitapont itt az, hogy emberies volt-e a riport vagy sem. Bizonyos vé­lemények szerint nem volt az. Mert úgymond „kegyetlenül leleplezett egy embert”. Már­most itt persze tisztáznunk kel­lene a kegyetlenség fogalmá­nak mibenlétét is. Ehelyett azonban elégnek látszik, ha megpróbáljuk megkeresni a fogalom ideillő ellentétét. Ez pedig az lenne: elnéző. Elné­ző, vagyis nem teljesen igaz, vagyis hamisított. Vagyis rossz. Ehelyett Vitray többrétegű műsorának egyik erénye ép­pen az emberségesség volt. Azáltal vált ilyenné, hogy nem állt meg a legendáknál, a szenzációnál, a cirkuszi pro­dukció felszínes megtapsolásá- nál avagy kikacagásánál, ha­nem megkereste a mozgatóru­gókat. Emberi sors — dráma kerekedett ebből. Úgy szolgál­tatott igazságot, hogy megkí­sérelte kideríteni az igazat. A legtöbbet nyújtotta, amit új­ságíró tehet. Abban a másik dologban is, ami talán elkerülte a mű­sort óképpen nézők figyelmét, hogy az csakis érdekességet nyújthat. Adva volt itt egy tisztázatlan probléma. Mint ki­derült, többen —■ nem újság­írók, tévériporterek, hanem tu­dós férfiak — foglalkoztak már a jelenséggel. Mire jutot­tak? Semmire se, megálltak félúton. „Leszálltak a témá­ról”. Sok szöveget hallhattunk, igen ünepélyes, igen fölényes nyilatkozatokat is. De tiszta állásfoglalást nem. Akkor az­tán a tévériporternek kellett bizonyíték után néznie. A do­log roppant egyszerűnek bizo- nyúlt: csak Rodolfo mestert kellett megkérnie egy apró szívességre. Mindebből mi kö­vetkezik? Számomra az, hogy Vitray egy füst alatt pellen­gérre állított egy magatartás- formát, egy jelenséget, amely a szemünk láttára egyre vé­szesebben elharapózik, amiről cikkek garmadáját lehetne ír­ni. Ez volt az igazi „kegyetlen leleplezés", ez valóban ke­gyetlen volt, de jogosan és — reménykedjünk — talán hasz­nosan kegyetlen. Vitatkoznék a lőcsei fehér asszony ügyében is. Megértem azok csalódását, akik a Jókai romantikus históriát keresték Maár Gyula filmjében, s per­sze nem találták. De ha ab bál indulunk ki, hogy ez a film nem is a lőcsei fehér asszonyról szólt, hanem az árulás bonyolult lélektanát próbálta felfejteni, a könnyel­műség, a hiúság, a józan ész­érvek szövevényét mérlegelni, a megtérés talán még izgal­masabb okait és motívumait megvilágítani, megkísérelve egy szédülő pillantást vetni a lélek fekete mélységeibe — akkor már nem is ilyen egy­szerű a dolog. Nem hiszem, hogy ez a film végül is elemi erejű válasz lett e kérdések mindegyikére, de egyetlen bosszús legyintéssel sem elin­tézhető. Törőcsik Mari művé­szetében pedig bizonyára újabb fontos állomás. Végül pedig itt ez A baba. Itt csak egyetlen mondattal vitatkoznék: „nem is volt olyan rossz”, mondta valaki. De igen, azt hiszem olyan rossz volt . . . Részletekbe nem is érdemes menni. Untig elég, hogy a háromszor ötven perc belefért volna egyszer ötven­Ismerjük meg a jogszabályokat A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről ■ Szülési segély, díjazás nélküli szabadság ■ Engedélyhez kötött a munkaviszony létesítése Még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a termelőszövetkezetben dol­gozó nő nem ismeri a ré­szére megjáró ellátások egy részét. Ezért ismerteté­sünket ezzel folytatjuk. A végrehajtási rendelet értelmében a nők foglal­koztatására vonatkozó álta­lános rendelkezéseket a termelőszövetkezetek tag­jaira és a családtagokra külön jogszabályban fog­lalt eltérésekkel kell alkal­mazni. A dolgozó nőt: a) nem szabad olyan munka végzésére beosztani, amely testi alkatára hátrányos következménnyel járna; b) terhessége megállapításá­tól nem szabad olyan munkakörben foglalkoztat­ni, amely egészségére vagy magzatának fejlődésére káros; c) a terhesség negyedik hó­napjától kezdve a szopta­tás hatodik hónapjának végéig nem szabad beosz­tani megerőltetéssel járó fizikai munkára, éjszakai munkára, túlmunkára és — ha szállító eszköz nincs biztosítva — .olyan munka­helyié, amely lakásától 3 kilométernél nagyobb tá­volságra van. Abban az esetben, ha azt szülész-, nőgyógyász szakor­vos írásban javasolja, akkor a dolgozó nő részére a c) pont­ban említett időszakra egész­ségi állapotának megfelelő be­osztást kell biztosítani. A terhesség és szoptatási idő alatt foglalkoztatott nő munka után járó részesedése nem le­het kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlag­részesedése volt. (Vhr. 39. § (3) bekezdése.) A terhes nő orvosi vizsgálaton való részvételét — amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik — a termelőszövetkezet munka­idő-beosztás módosításával vagy egyéb más módon, más lehetőség hiányában átlagré­szesedés térítése melett munka­időben is köteles biztosí­tani! HÚSZ heti szabadság illeti meg szülés címén a termelőszö­vetkezetben tagként rendszere­sen dolgozó nőt, amely rendel­lenes szülés esetén további négy héttel meghosszabbítható. A szüléssel kapcsolatos jö­vedelemkiesés pótlásáról - a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelőszö­vetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik. Lehetőséget ad a jogszabályi rendelkezés arra, hogy a szülő nő kérelmére a termelőszövet­kezet vezetősége a szülési sza­badság letelte után a gyermek gondozása céljából, annak harmadik életéve betöltéséig, illetőleg a tízévesnél nem idő­sebb gyermek betegségének tartamára, az otthoni ápolás céljára díjazás nélküli szabad­ságot adjon. Kérelem esetén a termelőszövetkezet a kért sza­badságot köteles biztosítani. (R. 83. § (3) bek.) A díjazás nélküli szabadság időtartama alatt a gyermek- gondozási segélyre vonatkozó rendelkezések és más jogsza­bályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás. A végrehajtási rendelet ér­telmében a szülési szabadság­ból négy hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben (szülési se­gélyben) részesíteni, aki a szü­lést megelőző egy évi időszak­ban a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. A jogszabályi előírások értel­mében a szülési szabadság húsz hetén belül az egy mun­kanapra járó segély összege a szülést közvetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy napra eső részének 75 szá­zalékánál kevesebb és 100 szá­zalékánál több nem lehet. Kórházi vagy szülőotthoni ápolás idejére, ide nem értve az elbocsátás naoját, a szülési segély 90 százaléka jár. • Elég gyakran előfordul, hogy a termelőszövetkezeti tag mun­kát szeretne vállalni. Nem tud­ja azonban azt, hogy ehhez engedély szükséges. A termelőszövetkezeti törvény 65. §-a értelmében a termelő­szövetkezeti tag csak ideig­lenesen, a vezetőség enge­délyével létesíthet munkavi­szonyt. A vezetőség a termelőszövet­kezet tagjának csak határozott időre szóló, ideiglenes jellegű munkaviszony létesítésére adhat enqedélyt. Az enqedély csak írás­ban adható! Nem lehet megtagadni az engedélyt, ha a termelőszövet­kezet a kérelmezőt huzamosabb időn át nem tudja rendszere­sen, vagy szakmai képesítésé­nek megfelelő beosztásban fog­lalkoztatni. A végrehajtási rendelet sze­rint a foglalkoztatás huzamo­sabb hiányát akkor lehet meg­állapítani, ha a termelőszövet­kezet a tag részére előrelátha­tóan 30 napon beiül vagy akár legalább 30 napja nem tud megfelelő munkát biztosítani. Szakmai képesítésének meg­felelő beosztás hiányára a tag csak akkor hivatkozhat, ha elő­zetesen már képesítésének meg­felelő beosztásban dolgozott, vagy a képesítéshez kötött mun­kakör ellátásához szükséges okiratnak a vezetőség részére történt bemutatása óta legalább három hónap eltelt. A termelőszövetkezet vezető­sége az engedély megadását a tagsági viszonyból eredő eqyes kötelezettségek teljesíté­sétől füaaővé teheti. A termelőszövetkezet vezető­sége a tagnak a termelőszö­vetkezetben végzett munkája mellett is engedélyezheti hatá­rozott időre szóló munkaviszony létesítését, ha: a) a munka nem tartozik a termelőszövetkezetnek a külső megrendelők részére végzett tevékenységébe; b) a termelőszövetkezet nem foglalkoztatja más szövet­kezet vagy vállalat dolgo­zóját hasonló munkával; c) a tagsági viszonnyal nem összeférhetetlen; d) a termelőszövetkezeti tag kifogástalanul végzi a ré­szére megállapított közös munkát. Az engedélyben meg kell ha­tározni, hogy a tag a határozott időre szóló munkaviszony kere­tében végzett munkáját a ter­melőszövetkezet által megálla­pított munkaidőben vagy azon kívül látja el. A közösen fog- lakoztatott tag esetében az enqedély megadásakor az ösz- szeférhetetlenségről valamennyi foglalkoztató termelőszövetke­zet vezetősége nyilatkozik. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez is engedély szükséqes, kivéve ha a tevékenység ellátása a ter­melőszövetkezet által megálla­pított munkidő tartamán kívül esik, és a) havi hat napot meg nem haladó fizikai vagy egy­szerű ügyviteli munkavég­zésre vonatkozik, feltéve, hogy azt nem hatósági en­gedélyhez kötött tevékeny­ség körében létesítik; b) havi tizenhat órát meg nem haladó iskolai, tanfo­lyami oktatói munkára vagy vizsgabizottságban való közreműködésre, va­lamint jogszabályon ala­puló bíráló bizottságban való részvételre vonatko­zik. A gépkocsi jövője — a jövő gépkocsija (3.) A gépkocsi aktiv (fék, kormány­zás, kerékfelfüggesztés stb.), vala­mint passzív (energiát elnyelő üt­közési zóna, légzsák stb.) biztonsá­ga az utóbbi tíz évben jelentős fejlődésen ment át. Ennek ellenére az átlagkocsiknál még mindig a vezető ügyességén múlik a blokk o- lásmentes fékezés vagy a bizton­ságos közlekedés pl. ködben és igy tovább. Pedig technikailag már meg­oldott kérdés akár a legkedvezőt­lenebb útviszonyok esetén is (pl. csúszós úton) az optimális fékha­tást biztosító blokkolásgátló fékrend­szer vagy a ködben való tájékozó­dást, látást biztosító berendezés. Ál­talános elterjedésüket elsősorban költséges előállításuk gátolja. Az elektronika további fejlődésével azonban ezen a területen is vár­ható, hogy ezek a biztonságot szol­gáló szerkezeti elemek polgárjogot nyernek az olcsóbb szériakocsiknál is. További javulás várható a ke­rékfelfüggesztés és a rugózás terü­letén, ami a kocsi irányíthatóságát, úttartását befolyásolja kedvezően. A rugózási rendszerek közül nagy va­lószínűséggel a hidropneumatikus megoldás válik általánossá. Nemcsak a rugózási kényelme miatt, de a progresszivitása (terheléstől függet­len rugóállandó) miatt is és nem utolsósorban azért, mert kedvezőt­len körülmények között is biztosíta­ni képes az abroncsok és az út közötti kapcsolatot. Ugyazezen okok­ból várható a jobb tapadású és rugózású, hosszú életű, valamint zaj­talanabb gumiabroncsok megjelené­se is. A biztonság nem kizárólag a ko­csi felépítésén múlik, hanem a ves­zető kényelmén is. Ebben számotte­vő haladást hozhat az elektronika és az ergonómiai kutatások ered­ménye. A ma használatos műszere­ket felváltják a digitalis rendszerű jelzések, az utastér kényelme mind az ülések kialakításával, mind a klimaszabályozás javításával, vala­mint a zajszint mérséklésével foko­zódik. A passziv biztonság területén is várható javulás, bár az ún. biz­tonsági kocsiszekrény utópiának bi­zonyult. Az igy épített kísérleti au­tók túlságosan hosszúak és nehezek. Előállításuk aránytalanul sokba ke­rül, fogyasztásuk túlságosan magas. A jövő megoldása minden bi­zonnyal olyan kompromisszum lesz, ahol az energiaelnyelő deformációs első és hátsó karosszériaelemek nyújtotta biztonságot az utastér bel­ső kialakításával, az eddiginél pon­tosabban és megbízhatóbban műkö­dő légzsákokkal fokozzák. Ha si­kerül biztosítani az utasok túlélését 70—80 km/óra sebességgel történő frontális ütközés esetében, úgy az, feltételezve a sebességkorlátozás fenntartását, elfogadható biztonságot jelentene. Ennek elérése már a mai ismereteink szerint is lehetséges. Milyen lesz tehát a jövő autója? Biztonságosabb lesz, kényelmesebb és gazdaságosabb. Kezelése, kar­bantartása egyszerűbbé válik. Élet­tartama fokozódik, a korrózióval szembeni ellenállása lényegesen jobb lesz. Az autóipar már ma előállít­hatna olyan kocsikat, amelyek mint­egy negyedmillió km-t futnának min­den különösebb gondozás, alkatrész- csere nélkül. A jövő kocsija lehet, hogy ezt a teljesítményt is meg­haladja majd. Mindez persze perc­be kerül, s drágább lesz. A vásár­lási kedvet ez azonban aligha fog­ja mérsékelni. Búsbarna László „Ember az embertelenségben*’ Ady-emlékszoba nyílt Budapesten Budapesten a Veres Pálné utca 4—6. alatti ház I. eme­letének 1. számú lakásában lakott Ady Endre feleségével, Boncza Bertával (Csinszkával) 1917 őszétől 1919 januárjáig. Hotelek, penziók, bérelt szo­bák után, élete végén ez a lakás volt az egyetlen, melyet sajátjának tudhatott. A lakás három lakószobáját a régi formában állítottuk helyre — mondja Sóra Péter, a kiállítás rendezője —, és az egykori bútorokkal rendez­tük be, úgy, ahogyan Adyék idejében volt. A korabeli val­lomások és egykorú fényképek (enteriőr-képek) alapján sike­rült szinte hiánytalanul össze­gyűjteni a lakás egykori bú­torait, képeit és berendezési tárgyait. A hajdani konyhát és a személyzeti szobát kiállító­helyiséggé alakítottuk át. Eb­ben kaptak helyet a Veres Pálné utcai lakással kapcsola­tos iratok, az Ady—Csinszka szerelem dokumentumai, itt idézzük fel Ady háború alatti életét, költői-írói tevékenysé­gét. Az életrajzi és a kortörténe­ti vonatkozású képek mellett kiemeltük Ady legjelentősebb háborúellenes verseinek kéz­iratait és motívumképeit. A he­lyiségben természetesen a költőt, a háború minden bor­zalmát, szenvedését mélysége­sen átélő, a magyarságért és az emberiségért aggódó-har­coló költőt állítottuk a közép­pontba. Az Ember az ember­telenségben című verse akár a kiállítás mottója is lehetne. K. M. PÉCS HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tóbik János és Pulai Zita, Danics- ka Ferenc és Kovács Erzsébet, Lép Ferenc és Szabados Mária, Lajkó Sándor és Antal Mária, Popovics István és Jaksics Mária, Kis Jenő és Stang Zsuzsanna, Tóth László és Takács Mária, Kovács Béla és Nev- rivi Gabriella, Ormos László és Kovács Ildikó, Trenycsényi László és Dani Zsuzsanna. MEGHALTAK: Katona Sándorné Jandó Julianna, Sabacz Józsefné Csonkics Anna, Fekete Zsigmond, Sárközi Árpád, Tóth tmréné Sebők Rozália, Kürtös Ferenc, Adóit Ferenc, Bíró János, Györkö Lajosné Vastag Mária, dr. Magyary Lajosné Szabó Terézia, Ligeti Jánosné Ficher Elvira, Zen- gei Béláné Vörös Margit, Szabó Józsefné Sánta Mária, Szántó Já­nosné Stefánics Eva, Müller Ist- vánné Liszacz Teréz, Javos György­né Suszter Mária, Kari Jakab, Ná- dasdi József, Tóth József, Pesti Györgyné Takács Júlia, Kiss Jenöné Darabos Sára, Taubert András, dr. Parid Ferenc, Orgyán István, Balázs István. SZÜLETTEK: Porkert Krisztián, Márton Csanód, Sclitzer András, Jenei Gábor, Ba­logh Ibolya, Bérces Eleonóra, No­vak Adrienn, Orosz Ibolya, Szilágyi Dezső, Molnár Dóra, Kalamár Ba­lázs, Balogh Tamás, Karácsonyi Ti­bor, Bőgner Sándor, Kovács Són- dór, Nyuschal Balázs, Földvári La­jos, Csonka Sándor, Horváth Ro­land, Reuter Viktória, Neudtvitz Katalin, Pintér András, Tóth-Petrov- szki Katalin, Kopjár Lívia, Götx At­tila, Muszty László, Béres Diónna, Nyéki Ibolya, Gerber Gábor, Bor- bás Anita, Kiss Viktor, Ehreth Ani­ta, Szűcs Judit, Berda Zsanett, PetH András, Hohner Nándor, Majorossy Tibor, Gyöngyössy Andrea, Mecseki Mónika. Az AGROKER Vállalat értesíti Tisztelt Vásárlóit, hogy raktáraiban az alábbi napokon tartja 1977. évi vagyon megái lapító leltárát: Pécs Szigetvár Mohács 1977. aug. 15—31-ig 1977. aug. 17-én 1977. aug. 18-án Fenti időpontokban az ÁRUKIADAS SZÜNETEL, ezért kérjük, szükségleteiket idejében szerezzék be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom