Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-09 / 218. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 9., kedd Védettséget érdemelnek geológiai értékeink Évmilliók geológiai szépségét, titkait őrzik a kőzetek kristály- börtönei. A nagyharsónyi kőbá­nya hévizes eredetű barlangjai­ba ritkán téved el turista, alig­ha élvezheti -a langyos, de né­hol forró gyógyvizet és nem csodálhatja a sziklafalakat be­borító sárgás-vöröses, csillogó ásványi bevonatot, vagyis a bor­sókőt, Legfeljebb egy haldokló népi legenda vall arról — ami egyébként igaz is — hogy Nagyharsányba.n az öregek tudnak még egy kútról, mely­nek keserűsó-tartalma magas és vizével régen a felfúvódott teheneket itatták. Ugyanitt egy másik kút rendkívül sós és vi­zét ételízesítésre használták még 1950-ben is. Földtani, geológiai értékről van szó, melyek óhatatlanul is, itt épp a terjeszkedő kőbányá­szat áldozatául esnek, ha nem nyernek védelmet. Koch László, a MÉV geológusa egy javaslat- tervezetet készített el a Bara­nya megyei Természetvédelmi Bizottság részére és ebben a megye védelemre szoruló geo­lógiai értékeit veszi leltárba. Hévizes barlang a kőbányában jr Útmutató táblák Jakab-hegynél Emlékünnepség a gödi fészekben Az illegális munkásmozgalom egyik találkozóhelyén, a gödi fészekben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére megemléke­zéseket rendeztek. A program szombaton este az úttörők, KISZ-fiatalok és veteránok ta­lálkozójával kezdődött. Vasár­nap megkoszorúzták a váci or­szágút mentén emelt munkás- mozgalmi emlékművet. A gödi Duna-partot több mint 50 évvel ezelőtt, 1924-ben fedezték fel a budapesti mun­kások, köztük az MTE sportolói. Vasárnaponként ide jártak pi­henni, sportolni, szórakozni. Az ide járó kommunisták, szerve­zett munkások, baloldali szo­ciáldemokraták itt vitatták meg a mozgalom tennivalóit, felada­tait, s gyakran tartottak szemi­náriumokat is. Anélkül, hogy különlegessé­geiket részleteznénk, a követ­kező területek érdemelnek föld­tani védettséget Baranyában: — Harsány-hegy, Villányi-hegy­ség, abaligetí, Máriagyűdi bar­lang, Melegmányi-völgy, Sár­kány-szakadék, Sárkánykert-for- rás. A természetvédelmi bizott­ság már idén helyszíni bejá­rásokat, kutatásokat tervez a pécsi Tettye—Havihegyen, az Ifjúság úti és a Danicz-pusztai homokbányában, a Mohács-szi­geti triász-korú mészkőrögöknél, az Istenkúti-forrásnáI, valamint Bodára, az aleukít előfordulás­hoz. Útmutató és magyarázó táblákat helyeznek el — kez­detben csak a Jakab-hegynél; utóbbi ilyen jellegű népszerű­sítésre idén a Központi Föld­tani Hivatöl 600 ezer forintot biztosított. Legjelentősebb munka, mely csaknem egy évtizedig tart el, _ a Jakab-hegy végleges megvé­dése. Elkészült a természetvé­delmi javaslat és várhatóan 1978-ban országos szinten vé­dett lesz c hegy és a Cserkúti- dombsor. A mintegy 200 hek­táros geológiai komplexum Eu­rópában egyedülálló. A felépí­tő kőzet o földtani ókor perm- időszakában született, csaknem 200 millió éves, de előfordul­nak itt a legkülönbözőbb part- szegélyi és sekélytengeri üle­dékek is. A kovás, kavicsos, ke­ményebb homokköveket a kül­ső földtani erők valósággal ki­preparálták és változatos alak­zatokká merevítették, melyeket a népi mondák megszemélyesí­tettek. Említhetnénk a termé­szet szoborremekeit; — a kő­gombákat, a kőasztalokat, vagy a „kővé-vált nászmenetet". Földtani kuriózum a hegytető tava és a homokkőben kiala­kult Remete-barlang. Évmilliókkal ezelőtt a kőzet­tömeg felboltozódott, majd kö­zepe betöredezett, lepusztult; itt található ma Cserkút köz­ség. A boltozat délen folytató­dott: pillérei napjainkban a mostani Cserkúti-dombok. Remélik, hogy 8—10 év alatt a Jakab-hegy geológiai értéke­it feltárják, megmentik és Ba­ranya nagyhírű földtani sza­badtéri múzeummal gazdago­dik. Jelenleg még csak egy ilyen múzeum működik hazánk­ban, a tatai Kálvária-dombon. Nagyon fontos feladat, hogy út épüljön a Jakab-hegyre és en­nek megvalósítását egy ifjúsági építőtábor is segítse. — Csuti J. — Modern textil­kiállítás Pécsett A mai magyar textilmű­vészet legjobbjainak mun­kásságát reprezentáló kiál­lítás nyílt vasárnap délelőtt Pécsett, a Színház téri ki­állítóteremben. A Megyei és a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályai, a dr. Doktor Sándor művelődési központ és a pécsi Janus Pannonius Múzeum rende­zésében megnyílt iparmű­vészeti tárlaton Sarkadiné Hárs Éva múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket, megnyitót mondott Mendől Zsuzsa művészettörténész. A kiállításon néhány Pé­csett élő művész — R. Fürtös Ilona, Martyn Ferenc és Zs. Kovács Diána — mun­káit is megtekinthetik az érdeklődők - szeptember 4-ig — (kedd kivételével) naponta 10-től 18 óráig. A magasház első emeletén Költözik a hivatal * Uj otthonban a KSH Baranya megyei Igazgatósága Közzétett jelentéseikben rend­szeresen beszámolnak Baranya ipari, gazdosági erősödéséről, mennyivel emelkedett a lakos­ság életszínvonala és száma, mennyit költöttünk erré-arra, mennyi tv-vel, autóval rendel­kezünk, hányán költöztek új, modern lakásba, stb. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal Bara­nya megyei Igazgatósága pon­tosan, precízen informált ed­dig is minden vonatkozásban, a jelentéseikbe ugye nem Ír­hatták be mégse, hogy milyen áldatlan körülmények között végzik a munkájukat. Huszonegy éve költöztek be Gáztűzhelyek, sütők ontják a meleget Lengyel László konyhafőnök (jobbról) Miklós Tibor szakáccsal ebédet készít. A konyha — nyáro Ürüpörkölt, nyolcféle zöldségből főzeléktál Szárnyasvadtenyésztési rendszer a Nagyberekben Ez év januárjában kezdte meg működését a Somogy me­gyei Balatonnagybereki Állami Gazdaság gesztorságával a szárnyasvadtenyésztési rendszer, amelyhez eddig 14 partnergaz­daság csatlakozott 166 ezer hektárnyi területtel. A rendszer célul tűzte ki a fácán- és vad­réce-, valamint a későbbiekben kialakítandó fogoly-, apróvad- tenyésztési technológia alkal­mazását, a vadászati ágazat -árutermelő jellegének megte­remtését. Két darab Nációnál típusú 25 ezres keltetőgépet vásárolnak négy bujtatóval, hogy a rendszer saját fácán­telepéről tudja kielégíteni a partnergazdaságok napos- és előnevelt fácánigényét. A szakszerű, körültekintő munka nyomán ebben az év­ben már több mint 100 ezer előnevelt fácánt, húszezer da­rab röptetett vadkacsát és 300 000 pecsenye vadkacsát ne­velnek fel. Nem mondom, jó kis ebéd lenne tizenkét kiló kacsából, negyven kiló sertéshúsból, kö­retnek hozzáadva vagy hatvan kiló zöldség alapanyagot. S tulajdonképp ez az ebéd na­ponta el is készül, meg is esszük pécsi polgártársaink­kal a Nádor étteremben. Az idézett számok a napi nyers­anyagszükségletnek csak egy részét reprezentálták. Az alapvető nehézség csak az, hogy mindezeket meg kell főzni, sütni, párolni, mire íny­csiklandó falatok lesznek. S ahogy mondják: a konyha melegétől csak a nyugdíj véd meg. Amint végigmegyünk a Nádor folyosóján, már messzi­ről megcsap bennünket a szinte tapintható forróság. A mérhetetlenül nagy gáztűzhe­Baranyai pajtások Csillebércen Ifjú képzőművészek kavalkádja örültek a pécsi meg a kom­lói gyerekek szombaton este Csillebércen. Nagy kavalkádot rendezett ugyanis a tábor a hirosimai atombombázás évfor­dulóján. így nevezték: kaval- kád, az pedig színes, kellemes forgatagot jelent, s első hal­lásra nem alkalmas egy ször­nyűség elleni tiltakozásul. Átté­telesen mégis alkalmas lett: hi­szen a pusztulás, a pusztítás ellen az élet színes forgatagá­val tiltakoztak. Az ország úttörőinek 1400 vezetőjét képezik e két héten Csillebércen, és a tegnapi ka- valkád főszereplői — Baranya megyeiek voltak. Százával vet­ték tőlük a kedves, nemegy­szer remek domborított réz nyaikdíszt, meg más gyerekkéz kalapálta domborművet, karra vagy nyakravaíót. A pécsi és a komlói úttörőház 10—10 főnyi képzőművész szakköre dolgozik a táborban, mint meghívott ven­dég. Munkájuk — pedagógia is. Amit formálnak, kalapálnak, ahogy ezt végzik, az 1400 ma­gyar úttörővezető látásmódját is formálja: mennyi mindennel lehet gyerekeket foglalkoztatni. Ez pedig az egész ország út­törőihez eljut majd, legalábbis szemlélet dolgában. Ezért vol­tak büszkék szombaton este a pécsi és komlói gyerekek. A pécsieket Rétfalvi Sándor szob­rászművész vezeti: — Remek ez a tábor! — mondja. Az Egri Tanárképző Főiskola végzős növendékei ki­vételes pedagógiai képesség­gel irányítják azt az altóbort, ahol mi vagyunk. Munkalehető­ség van, néha kicsit sok is. De így két hét alatt többet ta­nulnak a gyerekek, mint oda­haza egész évben. Tíz gyerek a város öt iskolájából, leg­több — három — az Építők útjáról. Blumschein Dezső, a komlói­ak vezetője: — Mi is törzsvendégek va­gyunk itt, akár a pécsiek, s a 10 gyerekünk 7 komlói iskolát képvisel. Jó év tehát a '77-es a ba­ranyaiaknak: eddig még so­sem hívtak meg teljes létszá­mú szakkört Csillebércre. Ez is, meg a szombaton este a tá­bor javára eladott majd ezer kézmíves, szép nyakdísz, réz­veret Pécs és Komló büszkesé­ge. (Földessy) lyek, sütők ontják a meleget, működik az elszívó berende­zés, a ventillátor, ennek kö­szönhetően „csak” negyven fok körüli a hőmérséklet. — Ez még hagyján — só­hajt a konyhafőnök, Lengyel László — de például július elején a kánikula tetőzésekor, mikor a kinti hőfok harminc körül volt, itt bent elérte a negyvenöt fokot is. Ez ellen kü­lönösképpen védekezni nem tudunk, az egyetlen segítség a védőital: ásványvíz. A főzés meleggel jár, és a legmoder­nebb berendezések sem nyom­hatják el a tűzhely forróságát. Az erős hétfő délelőtti mű­szakban nyolcán dolgoznak: négy szakács és négy kisegítő, pedig az utóbbiakból nyolc is kevés lenne. — Igen. Állandó létszám­gondjaink vannak. A konyha­létszám harminchárom fő, de ez még sosem volt, négy-öt ember mindig hiányzik. így aztán kevesebben vagyunk, nagyobb a hajtás. — Mégis igyekszünk igé­nyeiket kielégíteni, főleg a „konyhafőnök ajánlata" cím­szóval jelzett ételekkel. Ilyenek a könnyű, vajas borjúszelet karottával, vagy például a fő­zeléktál párizsiasan: nySlcféle zöldség, közte gomba, vajas karotta, zöldbab. A húsok közül az ürüpörköl- tet ajánlom. Ritkán beszerez­hető ínyencség. Hatalmas fazekak, kondérok Totyognak teli étellel a tűzön. A fehér ruhás, sapkás szaká­csok, kisegítők naponta négy­féle levest, ötféle főzeléket-kö- retet, tizenegyféle kész és har­mincféle frissen készülő ételt „gyártanak" a hőségtől ájul- dozva szájunk íze szerint. . . Szántó Péter Boa Magdolna szakácsnő elő­készítés közben A konyhafőnök kiporciózza a megrendelést a felszolgálóknak. Erb János felvételei a Gelsler Eta utcába, pár, nap­pal is sötét, agyonzsúfolt he­lyiségbe és irigykedve olvasták, hogy más megyék sorra új, kor­szerű irodaházakat kaptak, ahol kényelmesen dolgozhatnak em­berek és gépek. Most végre változott a helyzet, elfoglalták új helyüket a magasház első és második emeletén. A költözködést csütörtökön kezdték el és tegnap fejezték be. Teherautók sorra hozták az íratkötegeket, berendezési tár­gyakat, asztali számoló és más kisokos gépeket, aztán sorra a helyére került minden. Rostás Józseffel, a gazdasági osztály előadójával jártuk be tegnap a helyiségeket, nem győzte di­csérni az építők és a posta gyors és precíz munkáját. — Eddig három helyen vol­tunk szétszórva a városban, most együtt van a megyei igaz­gatóság és a járási felügyelő­ség is a két szinten. A meglévő elektronikus gépparkunkat sem tudtuk teljes egészében mű­ködtetni a helyhiány miatt, itt még fejlesztésre is nyílik lehe­tőség - kezdi. Az első emeleten kapott he­lyet a gqzdasági és a tájékoz­tatási osztály, a lakossági ösz- szeirásokat végző ELAR-csoport, az igazgató, a könyvtár, tár­gyalóterem, irattár és az új telefonközpont. A második eme­letet a szervezési és feldolgo­zási osztály, valamint a járási felügyelőség foglalja el, na és persze a géptermek. Ide kerül­nek a harmadik generációs, Olivetti gyártmányú kis kompu­ter berendezései, melyet ma kezdenek átköltöztetni. A helyiségekben vegyes kép fogad: pakolás, rendezkedés, egyszóval a honfoglalás kísérői.• és az érdemi munka, kattognak az írógépek és az asztali szá­mológépek. Az új helyen, lénye­gesen jobb körülmények között a költözködés miatt sem lehet leállni, néhány napon belül el kell küldeniök az 1976-os me­gyei statisztikai évkönyvet a KSH-nak. M. L. Corvina kirakat­verseny Egyéni ötletek és a kihelye­zett kötetek elrendezése, cso­portosítása volt a cél azon a kirakatversenyen, melyet a Cor­vina Kiadó hirdetett meg július 23-tól augusztus 8-ig. Pécsett négy könyvesboltban, míg Szi­getváron a Zrínyi Miklós könyv­üzletben rendeztek be egy-egy kirakatot a tájegységre jellem­ző népművészeti, iparművészeti és régészeti tárgyak felhaszná­lásával. Jól igazodott a versenykiírás­hoz Konrád Zsuzsa kirakatren­dező, aki ötleteivel, a könyvek és albumok kiválasztásával Pé­csett a Hunyadi János és o Móricz Zsigmond, Szigetváron pedig a Zrínyi Miklós köny­vesboltot rendezte be. A Cor­vina embléma alá méltón ke­rültek olyan kötetek, valamint népművészeti tárgyak, melyek összhatásukban az olvasókö­zönség és a szakmai zsürí fi­gyelmét egyaránt felkeltette. A fiatal kirakatrendező elképzelé­sei megvalósításához nagy se­gítséget ad Keresnyei László és Keresnyei József, akik min­den évben segítik dekorációs anyaggal és féltve őrzött ipar- művészeti tárgyakkal. A kirakatokat tegnap délelőtt lebontották és már csak’ a zsűri értékelése van vissza. Eredményhirdetés szeptember végén lesz. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom