Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-09 / 218. szám
A szakszervezet kíváncsi a nyugdíjasokra Számtalan tanulság kívánkozik egyik dunántúli megyénk nyugdíjas-felméréséhez. Félreértés ne essék, a felmérést nem nyugdíjasok készítették, hanem a szakszervezetek megyei tanácsa. Viszont a nyugdíjasok helyzete volt a vizsgálat tárgya. Sikerének nyitja pedig, hogy konkrétan igyekezett összegezni a dolgot. Mert — úgymond — a nyugdíjasokkal nem általában, hanem differenciáltan kell törődni. Nos, ez utóbbi lenne az a tanulság, amely ide kívánkozik. És amely egyenes következménye annak a módszernek, amely a felmérést jellemezte. Először is — az 1976 januári mozgalmi statisztika alapján — számításba vették, hogy a szak- szervezeti tagok közül mennyi a nyugdíjas. Ennek megfelelő számú — nyolcezer — kérdőívet szerkesztettek. Eddig nincs is semmi rendkívüli a dologban. Ám ezúttal nem a postára, nem a rovatok gépies kitöltésére bízták a felmérés sikerét. Az adatgyűjtést a csaknem 7,5 ezer nyugdíjas személyes meglátogatásával kezdték. A munkában kétezer szakszervezeti tisztségviselő — bizalmi és szocialista brigádtag, szb-tag és szociálpolitikai felelős — vett részt. Ami a dolog tartalmi részét illeti — a kérdések, illetve a válaszok teljes képet adnak a nyugdíjas körülményeiről, életmódjáról. Az anyagi-szociális helyzettől az egészségi állapotáig. E három tényező együttes ismeretében alakul ki a feladatok sorrendje, hogy kit, miben kell segíteni. Mert nyilvánvaló, hogy más elbírálás alá esik az — ilyen a 40 százalék —, aki nyugdíjas létére is dolgozik, mint aki, noha anyagilag rászorulna, kora vagy betegsége miatt képtelen erre. Jóllehet, a felmérés általában elég törékeny egészséget, tehát az orvosokkal fenntartott szoros, rendszeres kapcsolatot tükröz, viszonylag ritka a panasz. A többség elégedett a rendelőintézeti, kórházi ellátással, gondozással. A mégis felfelbukkanó panaszok nyomán — a felmérés jóvoltából — mód nyilt eljárni, intézkedni. A gondoskodás speciális formája a kapcsolat a régi munkahellyel. Ez az úgynevezett mentális (lelki) gondozásnak is beillő megnyilvánulás tartja fent az emberben a szükségesség érzetét. Amelynek jelentőségére abból is következtethetünk, hogy a megkérdezettek 63,3 százaléka igényli az üzemi rendezvényekre való meghívást Kétségtelen tehát afeletti örömük, hogy egyáltalán megkeresték őket, kérdéseket intéztek hozzájuk. Jól esett ez annak is, akinek jól megy a sora, de kiváltképp annak, aki segítségre szorul. És aki meg is kapja. Ez is egyik fő tanulsága a szakszervezeti felmérésnek, amely igazán követésre méltó példa. Lukács Mária mes emberi életet élni csak békében lehet. Márk Bertalan röviden vázolta a kétezer éves Pécs történelmének kiemelkedőbb eseményeit, megemlékezve a legnevezetesebb dátumról, 1944 november 29-ről is, amikor a város felszabadult a fasiszták uralma alól, hogy újjászületve, gyors ütemben fejlődjön a dinamikus jelen felé. A Magyar Népköztársaság törekvései messzemenően egybeesnek a Helsinkiben aláírt történelmi jelentőségű záróokmány ajánlásaival. Reméljük, hogy az ott is megfogalmazott gondolatok jegyében átfogó kép alakul ki a nyári egyetem vendégeiben a magyar nép eddig elért és óhajtott céljairól. A TIT megyei ügyvezető elnöke a rendezőszervek jókívánságainak tolmácsolása után megnyitotta a XIX. Népek Barátsága Nyári Egyetemet. Ezt követően Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője Magyarország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődése címmé^ tartotta meg nyitó-előadását. —■ Magyarország fejlődésének kezdetét egy dátumhoz kapcsolom. 1945. április 4-e az a nap, amikor hazánk a Vörös Hadsereg dicsőséges, áldozatos harca nyomán felszabadult. Azóta a magyar munkásosztály a pórt vezetésével társadalmunk vezető osztálya, a hatalom birtokosa lett. Társadalmunk másik osztálya, a parasztság arculata teljesen megváltozott, ma már szocialista jellegű. A termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek. A termelés hasznát az egész magyar nép élvezi. Jelentősen nőtt az életszínvonal hazánkban, népünk egyre többet tud fordítani kultúráló- dósra, szabad idejének hasznos eltöltésére — mondotta. Rajnai József a következőkben a fejlett szocializmus építésének kérdéseit elemezve ismertette az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozatában megfogalmazott feladatokat, az V. ötéves terv eddigi eredményeit, a magyar társadalom politikai, ideológiai és kulturális életének jellemzőit. — Kívánom, érezzék nagyon jól magukat, ismerjenek meg minél többet szeretett hazánkból. A nyitóünnepség végén dr. Tóth István nyugalmazott főiskolai docens, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. — B. K. — Igazi nyári nap fogadta tegnap Harkányban a XIX. Nyári Egyetem résztvevőit. A vendégek az elegáns Dráva szálló előadótermében gyülekeztek reggel kilenc órakor. Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei Szervezetének titkára köszöntötte a Bulgáriából, Finnországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Magyarországról, az NDK-ból az NSZK bál, Puerto Ricából, Romániából, a Szovjetunióból és az USA-ból érkezett vendégeket, valamint a nyitó ünnepség elnökségét, amelyben többek között helyet foglalt Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője, Papp Imre, Pécs város Tanácsa elnökhelyettese, Szőke Attiláné, a KISZ Baranya megyei Bizottsága titkára, Horváth Alajos, a siklósi városi pártbizottság első titkára, dr. Kovács Géza és Lőrinczi László, a TIT központjának osztályvezetői. Márk Bertalan, a TIT megyei ügyvezető elnöke, továbbá a járás és a te: lepülés párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői. A XIX. Népek Barátsága Nyári Egyetemet Márk Bertalan ügyvezető elnök nyitotta meg. A TIT megyei elnöksége, Baranya megye és Pécs város lakossága nevében üdvözölte a rangos nyári baranyai kulturális rendezvény résztvevőit, megemlékezve arról, hogy ez- idáig 15 nemzet csaknem 5 000 képviselője tett tanúbizonyságot ittlétével, tartós barátságával a nyári egyetem J alapgondolata mellett: értelA munkában mintegy 90-100 fő vesz részt, a bikali rendszerű mozgóállványos betakarítógépekkel fenn és lenn elvágják a növényfüzért, majd a szállító- járművekkel a központi telepen üzemelő négy kombájnhoz hordják a komlót. Ekkora területen régebben legkevesebb 1500 munkásra lett volna szükség a betakarításhoz. Hazánk második legnagyobb komlótermelő gazdaságában (Tamásiban az új telepítésekkel együtt 180 hektár, a bólyi gesztorgazdaságban 114 hektár a komlóterület) 11—12 vaA Statisztikai Hivatal egyik, már berendezett irodája a magasház első emeletén. (Tudósítás a 2. oldalon.) ' Erb János felvétele Kezdődhet a komló szárítása a korszerű üzemben Megkezdődött a komlöszüret Betakarítógépekkei vágják a növényfüzért Az idén termőre fordult a negyvenhektáros új telepítés Fokozódó igény az új fajták iránt Megkezdődött a komlószüret tegnap délután a Bikali Állami Gazdaságban. Délelőtt a gépészek még üresen járatták a két belga gyártmányú ALLAEYS kombájnt, a másik két cseh kombájnon is az utolsó javításokat végezték, délután azonban megérkezett a gazdaság 150 hektáros területéről az első szállítmány az Egyházasko- zár határában levő központi komlótelepre. Molnár Miklós kertészeti fő- ágazatvezető szerint az időjárás nem volt kedvező, a vízigényes növény az utolsó hat hétben viszonylagos szárazságban fejlődött. A betakarítás tegnapi kezdetétől számítva 40 nap alatt tervezik a munkát befejezni. A tényleges komlószüret tulajdonképpen 28-29 munkanap alatt befejezhető, a biko- liak azonban minden lehetőséget kihasználnak a nagyobb termés érdekében, a különböző fajták beérését megvárva kezdenek a betakarításhoz. gon termésre számítanak, a mázsánkénti 17 ezer forintos ár idén is jelentős jövedelmet biztosít a Bikali Állami Gazdaságnak. Bikaion éppen 20 esztendeje kezdték meg a komló termesztését, az első telepítésű növények cseréjére, az elöregedés és a söripar új fajták iránti igénye miatt éppen most kerül majd sor. A mostani söripari technológiák számára a finom- aromájú és mennyiségileg is bőven termő francia fajtákat kell termelni. Bikaion például a 40 hektárnyi új telepítés az idén fordult először termőre. L. J. III. anyanyelvi knnferencia Hétfőn Budapesten, a villányi úti Kaffka Margit Gimnázium dísztermében ünnepélyesen megnyitották a III. anyanyelvi konferenciát. A konferenciára mintegy két és félszáz résztvevő, köztük mintegy 20 országból 120-nál több külföldi vendég érkezett, akik a világ minden táján élő magyarság képviseletében jöttek el fővárosunkba. A megnyitó ülésen az elnökségben foglalt helyet Gosz- tonyi János oktatási államtitkár, Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, továbbá a politikai, kulturális, tudományos élet több más vezető személyisége. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 218. szám 1977. augusztus 9., kedd Ára: 80 fillér Jó közepes termésre számítanak Bikaion Rajnai József tartotta meg a szabadegyetem első előadását — Szokolai felv. — Népek barátsága nyári egyetem
