Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-08 / 217. szám
Az iparpolitikai elképzelések és az olcsó beruházás kereszttüzében Lesz-e éj cementgyár Beremenden, házgyár Pécsett? Beszélgetés dr. Tiszai Istvánnal, az ÉVM beruházási főosztályának vezetőjével Házgyár? Sok ezer lakás- igénylő — Dél-Dunántúlon bizonyára jóval tízezren felül — azt hiszem minden nehézség nélkül saját nyelvére fordítja a gyakran emlegetett építőipari kapacitáshiány fogalmát. Új cementgyár? Amikor még a bányászatnak köszönhetően Baranya az ipari fejlődés szempontjából előbbre járt, mint most, szinte vonzotta azokat a létesítményeket, amelyek nélkül ma már Pécs, a Dunántúl déli megyéi aligha tudnák elképzelni életüket. Gondoljunk csak a 400 ágyas klinikára, a műszaki főiskolára, közgazdasági egyetemre, Sikhéz lenne teríteni. Hangsúlyozom, nincs egységes álláspont kialakulva I — ön hova építené? — Lábatlanba. A távolabbi iparpolitikai szempontok ezt szelesen feltételezi, hogy Baranya, Somogy és Tolna megyék szoros együttműködést alakítanak ki a házgyár észszerű kihasználásában. Lombosi Jenő Csak a grédert kell kenni lós és Szigetvár városi rangjára . . . Lesz-e házgyár Pécsett, új cementgyár Beremenden? A kérdés nincs eldöntve. Dr. Tikövetelnék. Ha azonban a népgazdaság mostani teherbíró képessége, tehát a beruházás olcsósága lesz a döntő, akkor Beremendre kerül a Mi lesz veled» kábeles televízió? Útépítők gyár. Az én véleményem egyébként, hogy Beremenden csak a gyár tükörképét érdemes a vasúton túl megépíteni, Egyetlen vonal miatt nem lenne érdemes q, BCM termelését- megbontani. Külön tv-műsor csak szai István, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője még semmi bizonyosat nem tud mondani: — Az építési és városfejlesztési miniszter novemberben terjeszti az Állami Tervbizottság elé ,,az új cementgyártó kapacitás létrehozásának fejlesztési célját". — A hely tehát még nincs meghatározva? — Lábatlan és Beremend jöhet számításba. Mindkettőnek számos előnye és hátránya van. Nincs egységes álláspont még kialakulva. — Beremenden a szociális létesítmények, a vasút, a tmk- műhely, az út, a jól működő BCM hatása egyedülálló lehetőségeket kínál ■ ■ . — Valóban. A beruházás most sokkal olcsóbb lenne Beremenden, mint Lábatlanban. Távolabbi iparpolitikai szempontokat is figyelembe véve azonban már nem ilyen egyszerű az új cementgyár telepítése. Észak-Dunántúl iparilag fejlett területe 15—20 évig nyeli majd a cementet. Lábatlanban jobb a kő minősége, a szállítás vízi úton is lehetséges. Tatabányán és Lábatlanban régi hagyományai vannak a cementgyártásnak. Tatabányán 8—10 esztendő múlva feáll a gyár, Lábatlan rövidesen rekonstrukcióra szorul. A két gyárban csaknem 2000 munkás dolgozjk, az itteni telepítés esetén a munkaerőigényt gond nélkül meg lehet oldani. Beremendről nehéz a cementet elszállítani. A BCM megoldhatná Szeged, Békéscsaba ellátását, de nincs hozzá vasút, újabb 1 millió tonna cementet különösen ne— Mikor kezdődhet legko rábban az építés? — Talán 1980-ban ... Az év végén valószínűleg erről is döntenek. — Pécs régóta reménykedik eqy házgyárban. Ennek nagyobbak az esélyei, mint az új BCM-nek? —- Az ÉVM tanulmányokat készít a szükségességéről, a lehetőségekről. Nincs még döntés. — Az ön véleménye szerint szükséges Pécsett, vagy ebben a térségben házgyárat építeni? — Baranya munkaerőhelyzetét figyelembe véve elérkezett az idő, amikor a tömeges lakásépítést már aligha képesek házgyár nélkül megoldani. Pécsett a panelüzem rekonstrukciója, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat új telepének meg- épültével némileg csökken az építőipari kapacitáshiány. Ennek ellenére akár a pécsi, a somogyi, vagy a Tolna megyei panelüzemben 1300 óra alatt lehetséges egy lakást előállítani. Házgyárban ez nem-több 800—900 óránál. — Említette, hogy tanulmányozzák a szükségességét. Mekkora házgyárról lenne szó?- — Évi 4200—4500 lakás építésére alkalmas házgyárat gondolunk építeni. Ez termépécsieknek? A mór megtette a kötelességét - a mór mehet A kábeles elosztású nagyközösségi antenna a környék fölé magasodva messze kinyújtja „csápjait" az éterben, s viszonylag távoli adók műsorát is venni tudja, s ezekkel a műsorokkal akár egy egész várost is képes ellátni. Ebben a rendszerben azonban a programválaszték bővítésének van egy másik módja is: speciális eljárással mágnesszalagon rögzített műsorokat lehet - adóállomásoktól függetlenül — kábelen a tv-készülékek képernyőjére juttatni, a szabad csatornákra. Ezáltal a tv-néző - jónéhány nyugati országban — akár 15-20 program között is választhat, sőt egyes műsorokat előre meg is rendelhet magának. (Ez ám az igazi kívánság- műsor!) A kábeles televíziózás kifejlesztésében Pécs jelenleg az elsők között van Magyarországon. A nagyközösségi központi TV- és rádió vevőantenna rendszerek építését a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat kezdte el és végzi ma is. Mostanáig 5 500 lakást kötöttek rá az uránvárosi és a szigeti városrész nagyközösségi antennájára. Áll már Kertvárost és majdan a siklósi városrészt ellátó nagyközösségi antenna árboca is. A berendezéseket ősszel szállítja a Magyar Híradástechnikai Vállalat. A tervek szerint 1980- ig mintegy 25 000 lakást lehetne erre a három nagyközösségi antennára rákötni. A PIK lelkes kis kollektívája által készített tervek azonban nemcsak a hálózat, hanem a műsorválaszték bővítésével is foglalkoznak, annak a 7-8 szabad csatornának kihasználásával, amellyel még tetszés szerint rendelkezünk, adó által sugárzott műsort úgysem lehet rajtuk fogni. Ezen csatornák bármelyikéhez — akár többhöz is - csatlakoztatható olyan vevőkészülék, amely venni tudja egy helyi kisméretű stúdióból telerecording szalagról és lejátszó berendezésről továbbított műsort. Ez lehet akár nyelvlecke, akár ismeretterjesztő előadás, mese, kis- és nagyfilm, közoktatás számára feldolgozott tananyag és még sok más egyéb. Megfelelő technikai eszköz beiktatásával a tv- tulajdonos közvetlen hangi, képi kapcsolatot teremthet például a mentőkkel, tűzoltósággal, rendőrséggel,, rendelőintézetekkel stb. Ennek a rendszernek a kiépítésével az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója is jóval többször, akár rendszeresen mutathatná be műsorait a pécsi tv-nézőkA tizenhét emeletes nagyközösségi antennája. nek. Ami ennek a tömegkommunikációt forradalmasító programnak a megvalósításához kell, az nagyrészt már megvan: ugyebár a tv-készülékek, amelyek átalakítása darabonként alig 300 forint, valamint a kábelrendszer. Szükséges még egy kisméretű stúdió lejátszóberendezésekkel, egy csomó műsorkazetta és egy tárolóhelyiség. Az összköltség mindössze 5 160 000 forint, amely 2—3 év alatt alighanem megtérül. A logikai sorrend azt kívánná, hogy ezek után e terv megvalósításának előkészületeiről írjunk. Ilyenről azonban nem tudunk. Ellenben létezik egy terv: amely a nagyközösségi antennarendszerek építését szándékozik elvenni a PIK-től, s átadni más, nem tanácsi vállalat kezébe. Az indok: a kábeles televíziózás kiépítése nem tartozik a PIK profiljába. Csakhogy Pécsett jelenleg nincs olyan cég, amelynek ez a munka a profiljába tartozna, kivéve a Postát, ahol nem kívánnak evvel foglalkozni. Olyan cég pedig mégkevésbé található, ahol rendelkeznének az ilye munkához szükséges tapasztalatokkal és szakemberekkel. A PIK országosan — sőt nemzetközileg — ismert és elismert munkát végzett és példamutatóan jó kapcsolatokat alakított ki a berendezéseket gyártó Híradástechnikai Vállalattal. Tanácsi vállalat, tehát a gazda és nem egy külső cég igyekezetével tevékenykedik, s a fejlesztési elképzelések összehangolása nem okozhat gondot. Mindez azonban úgy látszik kevés: ,,a mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. Minek is kezdett bele a munkába (a felügyeleti szerv jóváhagyásával!), ha más nem vállalta, vagy nem jutott eszébe? Döntés egyelőre még nincs, a hálózatfejlesztés azonban máris megtorpant. (Szóbeli utasításra!) Mi lesz veled pécsi kábeles televíziózás? Dunai Imre Szélesítik a völgyhidakat Ezer méter magasból olyan lehet ez az út, mint egy eldobott madzagvég. Girbe-gurba, keskeny kis út — Szentlőrinc- től indul a madzag, a vasúti átjárótól Királyegyháza felé, a falun áthaladva kettéágazik: egyik szára Sumony, másik pedig Gyöngyfa felé tekeredik. A nagy gépekkel Kirólyegy- jházán találkoztam, délelőtt, verőfényben, tikkasztó melegben. Nem öröm ilyenkor utat építeni. Követ, kátrányos, bitumenes anyagokat teríteni, viliázni. Megizzad az ember. Gyöngyfa előtt sárgállik egy úthenger az úttest szélén. A KPM Közúti Igazgatóságának tizenkettes számú üzemmérnöksége szélesíti ezt az összekötő- utat — Magyarmecskétől Boksáig, Csányoszróig a harkányi üzemmérnökség dolgozik. A munka eredményeképpen gyarapodunk egy széles, jóminőségű összekötő úttal. A da- rány—harkányi utat köti ez össze a hatossal. A munkások állnak. — Valószínűleg elromolhatott o rakodógép — mondja egyőjük — már rég itt kéne lenni a kőnek. Bükkösdről hordják ide a teherautók a kőzuzalékot. Alapozzák az úttest újonnan készülő részét, ők az előőrs. Géppel kivájják az árkot, azt telerakják kővel, tömörítik hengerrel, arra jön négyzetméterenként négy kiló bitumen és harminc kiló zúzottkő. Tudom is már ezt a dolgot. Mohácsi János brigádja már messze jár Királyegyházától. Csaknem Gyöngyfáig készen vannak. Akkor jöhet Aschenbrenner József brigádja, akik most Királyegyházán várják az anyagot — nem követ, hanem impregnált anyagot. Ez a neve annak a fekete masszának, amit elterít a gréder, vagyis a magónjáró földgyalu. Ez vágja a tükröt is. Ez nem más, mint az a gödör, amit Gyöngyfa felé láttam, amibe Mohácsiék rakják a követ. Alapnak. A gréder odébb van, az emberek árnyékbon ülnek, Ketten elmennek, egyőjük kezében vödör. Látom, hogy a gréder hatalmas lapátját megkenik. Bólogatok. — Itt is van kenés — mondom. — Van hát — mondja Lizán Mihály úthengeres — ha az ember azt akarja, hogy csúsz- szon valami, akkor kenni kell, nincs mese. A gréder kanalát gázolajjal kenik, ne ragadjon rá a bitumen. Elbeszélgetünk. — Harsányi tizenkettő-hu- szas anyagból lehet szép utat csinálni — mondja „Józsi, az úthengeres", így hívják a többiek Lizán Mihályt — mert azt a henger elpattintgatja, s a bitumenen szép, kétcentis réteget képez. Nem bír az kiizzadni olyan hamar. — Mikor lesznek készen? — Ha elkészülünk vele. Ez legalább olyan terminus, amit be is tartanak. Szélesítik a mecseknádasdí völgyhidakat is. Mindhármat. Van két nagy, meg egy, amelyik a faluból felfelé jövet útszűkületet okoz. Itt a Hídépítő Vállalat pécsi építésvezetőségének emberei dolgoznak. Pettermann János a művezető. — Kicseréljük a dilatációs szerkezetet, nyolcvan centiméterrel kiszélesítjük az úttestet, szalagkorlátot teszünk fel és új burkolatot kap az úttest. Hogy mikorra? Egy híd körülbelül három-négy hónapot vesz igénybe . . . Kampis Péter hétfői □ A BARANYA MEGYEI TANÁCSI MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VALLALAT PÉCSI, SZIGETVÁRI ÉS MOHÁCSI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGÉRE FELVESZ: — kőműveseket, — ácsokat, — vasbetonszerelőket, — lakatosokat, — vízvezeték-szerelőket, — fűtésszerelőket, — üvegeseket, — hidegburkolókat, — tetőfedőket, — hőszigetelőket, — segédmunkásokat, — kubikosokat. Szükség esetén szállást is biztosítunk. Jelentkezni lehet: a mohácsi, siigetvári építésvezetőségeken, valamint a vállalat munkaügyi osztályán, Pécs, Fürst Sándor u. 5. sz. alatt.
