Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-05 / 214. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 5., péntek Rekordtermés paradicsomból Tanácskoztak a termelők és feldolgozók Munkaértekezletet tartottak tegnap Szigetváron, a járási hivatal, a Szigetvári Konzerv­gyár, a Kaposvári Cukorgyár és a járás valamennyi cukor­répát termelő gazdasága kép­viselői részvételével. A szigetvári járás területén 2343 hektáron termelnek cu­korrépát. Hektáronként 440 q- val számolva közel 10 000 va­gon a várható termés. A szál­lítási nehézségeket tetézi, hogy még mindig kicsi a rakodótér, bár e területen az utóbbi évek során javult a helyzet és a szigetvári átvevőhelyen vesz­nek át Somogy megyéből is évente 2000 vagon cukorré­pát. Mivel hogy a járás mély­fekvésű agyagos talajú terü­letein az őszi esős idő beáll­tával szinte lehetetlen a gépi betakarítás, és mivel ilyen nagy mennyiségű cukorrépáról van szó, indokolt, hogy a cu­korgyár idejében megkezdje az átvételt. Szintén komoly gondot okoz az átvételnél. a minősítés. Ez érinti legérzékenyebben a cu­korrépával foglalkozó gazda­ságokat. A tanácskozáson több javaslat is elhangzott arról, hogyan lehetne a mintavételt, a minősítési rendszert mindkét fél részéről elfogadható ob­jektív alapokra helyezni, annál is inkább, mert a jelenlegi szabványminta a korszerű, gé­pesített termeléshez képest kor­szerűtlen. Tóth Lajos, a cukor­gyár igazgatója elmondotta, hogy 1978-tól megoldódik a cukortartam szerinti mérés, 250 milliót kap az ipar ennek megteremtésére. Addig azon­ban a meglévő feltételek mel­lett kell megoldani a problé­mákat. Kérték a Kaposvári Cu­korgyár jelenlévő vezetőjét a vasárnapi átvétel gondosabb megszervezésére, valamint ar­ra, hogy ha időnként 1-2 te­herautóval több répát szállíta­nak a tervezettnél, ne küldjék vissza. A répaprogram mellett a zöldségfélék, különösen a pa­radicsom ütemezését is meg­beszélték. Bernót Béla, a Kon­zervgyár igazgatója elmon­dotta, hogy napi 30 vagon lé­paradicsom, és 8—10 vagon salátaparadicsom fogadására készen áll a gyár. Mivel az idei paradicsomtermés a várt nál gazdagabb, a gazdaságok a szedésben számítanak a diá­kok segítségére is. Hegedűs Magdolna Trabant a lyukban Megrepedt a nyomóvezeték, üreget vájt a víz Leszakadt az úttest tegnap hajnalban Pécsett, az Irányi Dániel téren. A vadász-horgász bolt előtti úttestrész alatt hú­zódó 200 milliméteres nyomó- vezeték hosszirányban megre­pedt, és a feltörő víz meglazí­totta az aszfaltszőnyeget. A be­szakadás szerencsére csak 3 négyzetméteres területen tör­tént, és a mélysége megha­ladja az egy métert. Negyed 6- kor érkezett oda a trabantos, aki a szabályosan kihelyezett védőkorlátot megkerülve kívánt a járda mellé parkolni. Nem sikerült, mert a kis kocsi, mi­előtt odaért volna, egy nagyot zökkent, és az eleje eltűnt a Javítsd magad... Hibaelhárítási tanfolyam autósoknak A nők jobban odafigyelnek Ugye ismerjük az olyan autó­vezetőket, akik égő gyufát tar­tanak a benzintank nyílásához, hogy meggyőződjenek az üzem­anyag mennyiségről? De van­nak olyanok is, hogy egész éj­szakát töltenek az út szélén, mert kiolvadt egy biztosíték és nincs világítás. Valljuk be, nem mindenki ért az autójavításhoz. Szép szám­mal akadnak az új és régi ve­zetők között egyaránt olyanok, akik nincsenek megáldva sze­relési érzékkel. Sok esetben gödörben. Személyi sérülés nem történt, de a járművet a térdig- érő vízből kellett kivontatni. A Pécsi Vízmű dolgozói megkezd­ték a helyreállítási munkákat. A felgyülemlett sártól folyama­tosan tisztítják a teret, és a forgalom biztonsága zavarta­lan. M. I. Bicafozni jo Kerékpárral keresztül- kasul Magyarországon Rostockból érkeztek — Még szerencse, hogy Pécs­től mindössze 500 méterre kap­tam dúrrdefektet az első kerék­re — mondja Klaus Proske — s így sikerült új gumit vásárolni a szaküzletben. Félreértés ne essék, nem autógumiról van szó, csupán egy kerékpártöm- lőről. Amikor felértem a pécsi kempingbe, már a megjavított bicikli is ott állt a többi há­rom mellett, útrakészen. A Ros­tockból érkezett négy tagú csa­lád ugyanis kerékpárral járja körbe hazánkat. Pécsett már négy napja tartózkodnak, mert nagyon megtetszett nekik a vá­ros. Különösen a jól felszerelt kemping marad emlékezetes számukra. Minden évben más ország­ban töltik a szabadságukat, persze kerékpárral. Idén Ma­gyarországot választották a turizmus céljául. A család dön­tött így, és nagyszerűen előraj­zolt térkép segíti őket a tájé­kozódásban. A kétkeréken meg­tett teljesítményt jegyzetfüzet­ben vezetik. Eddig 332 kilomé­tert kerekeztek, és az út több mint fele még visszavan. Hol­nap reggel startolnak, irány Baja, majd Dunaföldvár és Du­naújvároson keresztül Buda­pest.- Jó kis testedzés - szól köz­be Ivette Proske és csak előny­nyel jár, ha legalább a sza­badságunkat mozgással töltjük el. Ma már elengedhetetlen a jó fizikai felkészültség. Egész­ségünk megóvása érdekében tesszük, csak - sajnos — az NDK-ban is kevesen vagyunk olyanok, akik a biciklit választ­juk az autó helyett. A két gyerek félrehúzódva suvicoklja a járgányt, már a holnap reggeli indulásra kon­centrálnak. Az egyik csak úgy megjegyzésképpen utánam szól. -— Jó dolog ám bicajozni... M. J. PÉCSI ÚTTÖR0TÜZ0LTÓ SIKERE Tankovics Jenő Bulgáriában járt Második helyezést ért el a magyar csapat A TU-134-es repülőgép mél­tóságteljesen emelkedett a ma­gasba, Tankovics Jenő a pécs- gyárvárosi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója úgy érezte, gyomra süllyedni kezd. A gép Bulgáriába re­pült . . . Idén a Burgasz melletti Rav- nában rendezték meg a szo­cialista országok úttörőinek ha­gyományos tűzoltóversenyét. A szervező Bulgária mellett a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország legjobb gyerektűzoltói vettek részt a ta­lálkozón. A hattagú magyar fiúcsapatban helyet kapott Tan­kovics Jenő pécsi pajtás is. — Hogyan kerültél a legjob­bak közé? — A gyárvárosi iskolában 1976-ban alakult meg Horváth László tanárbácsi vezetésével a tűzoltó szakkör. Már kisgye­rek koromtól érdekel a tűzol­tók munkája, mert bátorság Figyelemre érdemes, java részében dokumentumműsor áldozott Ady emlékének a pé­csi körzeti stúdió legutóbbi adásában. Füzes János szer­kesztő-riporter gondos, hiteles tényekre, eredetiségre törek­vő, felkutató-válogató munká­ja nyomán mindenekelőtt egy eddig ismeretlen eseményre derült fény. Tüskés Tibor ré­vén megtudhattuk, hogy 1910. október 1-én, a Nyugat pécsi estjén Ady Endre is részt vett és négy versét felolvasta. A rendezvényt, amelynek fő szer­vezői dr. Doktor Sándor és dr. Hajdú Gyula voltak, a Vi­gadóban (ma: Kamaraszín­ház) tartották meg. Az adásnak ez az első har­mada volt a legegységesebb és — az Ady-fotókkal, Latino- vitS verstolmácsolással, Dutka­idézettel — a legkerekebb is. A további rész Ady költésze­tének 1919-es hatásával fog­lalkozott, Molnár Piroska és Melis Gábor szép, ihletett előadásé versszemelvényeivel; a pécsi Szélkiáltó Együttes és a Pécsi Nevelők Háza kama­rakórusa átélt muzsikájával. (A Reinitz-dalt viszont helye­sebb lett volna énekes szí­nésszel előadatni.) Ez a rész rendkívül izgalmas archív hír­adórészletekkel villantotta fel a forradalmak idején antant megszállás alatt álló Pécs ut­cáit, arcait és tereit, melyek akkor sztrájkok, tüntetések színhelyei voltak. A munkás­ság ellenállásának erejét és konkrét demonstrációit itt Ady forradalmi költészete is szítot­ta. Ennek tényszerű dokumen­tumait dr. Szita László levél­tárigazgató foglalta össze. Ady-esteket és -matinékat tar­tottak 1919 tavaszán egy kö­zépiskolában, a Kamaraszín­házban, az Apolló (ma: Kos­suth) moziban és a Búza téri Winkler moziban. Itt valóban több ezren mozdultak meg, annál is inkább, mivel a be­vétel jelentős részét a készülő Ady-szoborra fordították. (Mel­lesleg budapesti Ady-szóborról volt szó, ami nem derült ki egyértelműen.) Megszólalt Csuka Zoltán költő és műfor­dító, a pécsi Felsőkereskedel­mi Iskola önképzőkörének ko­rabeli elnöke is. Személyes vallomásából a diákok Ady- kultuszának, baloldali de­monstrációinak hiteles emléke és ereje sugárzott ki. A mű­sor befejező szakaszában mai fiatalok vallottak Ady hatásá­ról, időszerűségéről. Néhány szép gondolatuk ellenére is ez a rész megtörte az adás mű­faji egységét, vele csak hosz- szabb lett a műsor, több nem. De van más kifoqásunk is Téglásy Ferenc rendezésében. A bevezető szöveg szerint Ady pécsi látogatása „ ... a néhány órás szellemi együtt- lét... 1919-ben ezreket tudott mozgósítani". Ez így nem igaz! Dicséretes dolog a hagyo­mányőrzés, ám egy apró ese­ményből jelentőségen túli kö­vetkeztetésre jutni — enyhén szólva arónytévesztés... Az Ady-látogatás emléke valóban élt bizonyos rétegekben. Ami viszont öt-hatezer embert tömegdemonstrációra készte­tett, az — a látogatástól füg­getlenül is — Ady költészete volt. Ady verseit a munkások közül sokan ismerték. Főképp a Pécsi Munkásiskola iroda­lomoktatása, Fehér Sándor előadásai nyomán. S bár megemlítették, az ő személye nem kapott megfelelő hang­súlyt, miként az is kimaradt, hogy a matinékról 1919 tava­szán a több ezres tömeg nagy része kiszorult az utcákra: ott várta végig az Ady-előadáso- kat. Több momentum homály­ban maradt e műsorban, még­is, hibái ellenére is, érdekes, hasznos vállalkozás részesei lehettünk. Még valamit a rendezésről: szép a szerénység, de az a kameraállás, amiből tartósan csak a riporter jól „sveifolt" zakóját látjuk — hátulról, esetleg félprofilból — már- már udvariatlanság a nézővel szemben. W. E. kell hozzá. Úgy éreztem, hogy itt lehetőségem adódik arra, hogy közelebbről megismerjem. Nem csalódtam. Idén már több versenyen indultunk; a megyei megnyerése után Zónkán az ország legjobb úttörő tűzoltói­val találkoztunk. Nem állt mel­lénk Fortuna, ennek ellenére ötödik helyen végeztünk. Ez­után szóltak, hogy eredmé­nyeim alapján bekerültem a Bulgáriába utazó csapatba. — Milyen versenyszámban szerepeltél? — A 800-as kismotorfecsken­dő szerelésben. Ez bizonyult a vetélkedő legizgalmasabb számának. Sokáig vezettünk, de végül a szovjetek 0,2 másod­perccel megelőztek, így a má­sodik helyre kerültünk. A három hétig tartó sereg­szemlén a tűzoltógyakorlatok mellett játékos vetélkedőkön, nemzeti délutánokon is össze­mérték tudásukat a pajtások és megismerkedtek a környező városokkal. — Milyen élményekkel tértél haza? — Csodálatos repülőn utaz­ni és nagyszerű érzés látni a tengert. Rengeteg barátot sze­reztem, akikkel levelezni is fo­gok. Most hirtelen nem is jut eszembe minden, annyi új dol­got láttam. Mikor elkezdtem a szakkörbe járni, bizony nem gondoltam, hogy ilyen sikert elérek. A sovány, gyorsbeszédű fiú szobafestő szeretne lenni. A tűzoltás, a tűzoltómunka is ér­dekli, de hivatásszerűen csak a szakmunkásbizonyítvány meg­szerzése után akarja csinálni. Persze biztos, hogy addig sem lesz hűtlen a szakkörhöz, a tűzoltókhoz. Baranya megyében mintegy 1400 iskolás foglalkozik kü­lönböző módon a tűzoltóisme­retek megszerzésével. Munká­juk célja a tűz elleni véde­kezés gyakorlati elsajátítása. A szakkörökben nem tűzoltó­kat nevelnek, hanem tűzoltást tudó és értő embereket. Tan­kovics Jenő már fiatalon szép eredményeket ért el, életre szó­ló élményeket szerzett. Roszprim Nándor még a gyújtógyertyát sem tud­ják kiszerelni. Bár az autóve- zetőképző-intézetekben tanítják a műszaki-elméleti ismereteket, de ez kevés, mert a gyakorlati tudás hiánya akkor érződik, il­letve jelentkezik, amikor az el­hagyatott útszakaszon magunk­ra vagyunk utalva. A drága pénzért vásárolt autók javítási összegét sokszor tetézik olyan kiadások, melyek elkerülhetők, ha alapvető hiba- elhárítási ismeretekkel rendel­kezünk. E tudás megszerzésé­hez nyújt évek óta nagy segít­séget a Magyar Autóklub Ba­ranya megyei szervezetének műszaki állomása Pécsett. A klub szerelői jól felkészült szakemberek és az ő irányítá­sukkal könnyen megtanulhatjuk, miként keressük meg és javít­suk ki az olyan apró hibákat, melyek menet közben előfordul­hatnak. Oktatják a leggyako­ribb típusok, Zsiguli, Trabant, Skoda, Wartburg, Dácia ama­tőr szerelését. A hallgatók munkaköpenyt kapnak, szerszá­mot vesznek a kezükbe, és kez­dődik a mesterséges hibaelhá­rítás, „Javítsd magad a gépko­csidat” jelszóval. A 4x2 órás tanfolyamon megtanulható a defekt elhárítástól kezdve min­den alapfogás. így például; a porlasztó szerelése, lámpák és izzók cseréje, a motornál adódó hibák kiküszöbölése. Vagyis egyáltalán hol kezdjük keresni a hibát. Jelentkezést egész évben el­fogadnak, de egy típus oktatá­sa csak akkor indul, ha az ér­deklődők száma eléri a tizet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nyáron holtszezon van, kevés a jelentkező, de ősszel már nagyüzem jellemzi a mű­szaki állomást. örömmel tapasztalják a klub vezetői, hogy az előadásokon fele-fele arányban vesznek részt a nők és férfiak. Ricza László szakelőadó szerint a gyengébb nem figyelmét jobban leköti a megtanulandó anyag, mint a „mindent-tudó” férfiakét. Egy tanfolyam eredményét csak akkor tudjuk lemérni ha az ott tanultakat képesek va­gyunk önállóan alkalmazni. Nem kell várakoznunk az úttest szélén, mert minden további nélkül sikerrel végezhetjük el a javítást, persze ha jól odafi­gyeltünk az előadásokon . .. Müller István A statisztikai mágnesszalag: hivatalos irat A KSH elnöke most megjelent rendelkezésében intézkedett a statisztikai adatok elektronikus feldolgozásáról,.és tárolásáról. A szabályozás fő célja, hogy az egyszer mór összegyűjtött, feldolgozott és ellenőrzött ada­tokat ne kelljen másoknak kü­lön összegyűjteni, az adatok bármely érdekeltnek rendelke­zésére álljanak. Erre jó lehető­séget biztosítanak a számító- gépes feldolgozások, mert az adatok mágnesszalagon kis helyen bármeddig tárolhatók. A rendelkezés éppen a feldol­gozás, a mágnesszalagok meg­őrzésének módját egységesíti. Kimondja, hogy az állami sta­tisztika egységes rendszerében gyűjtött, s ellenőrzött adatokat tartalmazó mágnesszalag irat­nak számít. Ugyanúgy kell te­hát nyilvántartani, kezelni, mint egyéb hivatalos bizony­latokat. Minden mágnessza­lagról két másolatot kell ké­szíteni, s ezeket egymástól el­különítve biztonságos helyen kell tárolnia az adatgyűjtő szervnek. így értékes adatban­kok jönnek létre, amelyek va­lamennyi illetékesnek rendel­kezésére állnak. ADY PÉCSETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom