Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-27 / 235. szám
2 Dunántúli napló 1977. augusztus 27., szombat kartondobozokban II mezőgazdaság teljesíti exportját Négyezerféle élelmiszer hazai fogyasztásban Bőséges a kínálat Filmjegyzet Veri az ördög a feleségét Szupersteril tej Munkatársunk jelenti: . Tegnap délelőtt Budapesten a MÉM-ben. a mezőgazdasági és az élelmiszeripar kereskedelmének helyzetéről tájékoztatta a sajtó munkatársait Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes. A mezőgazdaság az ipar egyik legnagyobb vevője, hisz az ágazat az 1977. évi 174 milliárd forint értékű termeléséhez 40-45 milliárd forintértékű ipari anyagot vásárol meg és használ fel, — mutatott rá bevezetőjében a miniszterhelyettes. Az ország gáz- olajforgalmónak 40 százalékát, a benzin 10 százalékát használja fel a mezőgazdaság. Egymillió tonna műtrágyát vásárol csak a hazai ipartól, az ipari anyagok felhasználása 1960-hoz képest meghatszorozódott. Mit ad el ezzel szemben a mezőgazdaság? Évente 37,5 millió tonna áru* termel és 24 millió tonna árut forgalmaz az ágazat, s ez egy lakosra esőén 24 mázsa árunak felel meg. A lakosság élelmiszerellátását ma már lényegében a hazai termelés biztosítja. Évente 90 milliárd forint értékben 4 ezer féle élelmiszer és élvezeti cikk kerül forgalomba. Importra lényegében csak az itthon nem termelhető cikkekből — déligyümölcs, kávé, kakaó, fűszerfélék — szorulunk, illetve azokat a cikkeket hozzuk be — fehérjetakarmány, rizs — amelyeket a nemzetközi munka- megosztásban érdemesebb importálni, mint megtermelni. Ezenkívül hozunk be külföldről olyan termékeket is — sör, bébiétel — amelyekből a hazai gyártási kapacitás még szűk. A továbbiakban a miniszter- helyettes arról számolt be, hogy a bőséges élelmiszerkínálat lehetővé teszi a fogyasztási struktúra alapvető változtatását. Nő az élelmiszerek feldolgozottsági foka. Ezt a tendenciát jelzi, hogy míg 1950- ben az összfogvasztásnak 60 százalékát tette ki a saját termelésű fogyasztás, ma már csak 12—14 százalékát. A tárca fokozott gondot fordít arra, hogy az élelmiszer az ország minden részén jó minőségben jusson a fogyasztóhoz. Az idén 200 újabb községet kapcsolnak be a pasztőrözött tej ellátásba, s a tavalyinál több községbe, falusi boltba szállítanak tőkehúst, vágott baromfit. A belkereskedelemmel együttműködve megszervezik a tej és tejtermékek mozgó árusítását is a falvakban. Az iskolákban és az egyetemeken pedig tejautomatákat szereltetnek fel. Gyors intézkedéseket tettek a zöldség- és gyümölcsárusítás megjavítására. Az elmúlt hetekben 350 új zöldség-gyümölcs bolt és elárusítóhely nyílott az országban, a szezonban pedig vasárnaponként 150 helyen árusítanak zöldséget, gyümölcsöt. Növelték a piacok nyitvatartásának idejét is. A sikeres dinnyevásár után szeptemberben olcsó alma- és csemegeszőlő-vásárt rendeznek. A minőség megóvása és a választék bővítése érdekében is történtek intézkedések. A tárca rendelkezésére csak szabványban előírt tőkehús kerülhet forgalomba, a húsipar pedig szeptember 1-től 11 fajta új húskészítménnyel jelentkezik. A tejipar tőkés importból beszerzett ultra pasztőröző berendezése és új csomagológépe lehetővé teszi- a tartósított tej forgalmazását. A kartondobozba csomagolt szuper steril tej még az idén forgalomba kerül. A kedvező árualap folytán a mezőgazdaság és élelmiszeripar ebben az évben teljesíti, sőt várhatóan túlteljesíti export tervét. Csak a Szovjetuniónak 270 ezer tonna almát exportálunk. Bővül a tőkés export is. A lakosság maradéktalan ellátásán túl több mint 4,5 millió tonnát tesz ki az az áru, amit az idén a mezőgazdaság és az élelmiszeripar exportál. Két fontos témát taglaltak tegnap délután a HNF Baranya megyei Elnökségének ülésén: az állami és a magánlakásépítés helyzetét, gondjait. Dr. Adóm Antal megyei elnök megnyitója után Sziklai László, a Baranya megyei Tanács osztályvezető helyettese adott áttekintő képet lakás- helyzetünkről. Baranyában az ötödik ötéves tervben 14 660 lakást építünk, s e lakásmeny- nyiségnek 46 százalékát kapjuk állami forrásokból. Égető kapacitáshiánnyal küzdünk, s csak a komlóiak, mohácsiak lehetnek elégedettek. Pécsett nemcsak megyei, hanem országos szemüvegen át nézve is nyugtalanító a helyzet, hiszen míg Debrecenben 12 000 lakás épült a IV. ötéves tervidőszakban, addig Pécsett 6100. A jelen tervciklusban Debrecen ismét 12 000 lakással dicsekedhet, Pécs 8500-zal. Az elnökségi ülésen többen megkérdezték: mi biztosítja azt, hogy 1980-ig a tervezett lakások felépülnek? Hiszen nagyon feszített az ütem. Balaskó István, a Pécs városi Tanács tervosztályának vezetője három biztosítékot is említett: megyénkbe hívtuk a kecskeméti házgyárat; a Mecsek nyugati részén kb. 200 lakást vállalataink házilagos kapacitásból építenek — nem építőipari vállalatokról van szó —; a vasút is létrehoz egy építésvezetőséget, s az építőipari szövetkezet segítségére siet. További gondunk, hogy előreláthatólag 1980-ig építőipari vállalataink többletkapacitást nem tudnak felmutatni, sőt: forgóalapok hiányában fokozott gépesítéssel sem számolhatnak. A munkaerőhiány réa Déli Hadseregcsoport főparancsnoka Pécsett Fjodor Filipovics Krivda vezérezredes, a hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka és felesége két napot töltött Baranyában. Csütörtökön Pécsett a megyei Pártbizottság épületébeáa vendégeket fogadta dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, aki tájékoztatót adott Baranya gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről. A találkozón részt vett Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkára. F. F. Krivda tegnap ismerkedett Pécs város kultúrtörténeti nevezetességeivel, a történelmi városrészekkel és megnézte az új városnegyedeket. seit így lehetetlen betömni. Éppen ezért a vállalatok közötti koordinációra, a beruházások még fokozottabb rangsorolására van szükség. A népfront elnökségi ülésen Steinhőler Károly megyei főelőadó írásos munkájában a magánlakásépítések pillanatképét adta. A téma nagyságát egy szám bizonyítja: az ötödik ötéves tervidőszakban 8000 lakást várunk magánerőből Baranyában. Mindez a telekvásárlással kezdődne, de megyénkben igen kevés a telek — hiányos a nyilvántartás — és sok esetben a telek-eladás feltételei is tisztázatlanok. Az engedélyeztetési eljárás hosz- szadalmas, s figyelemreméltó a magánépítkezők hirdi fórumán elhangzott kérés: a tanácsok készítsenek egységcsomagot, s tegyék bele az összes engedély, kérelem, melléklet nyomtatványait. Felesleges „pingpongozástól” kímélnék meg az embereket. Sok egyébről nem beszélve, ma a legégetőbb gond az építőanyag-ellátás. Kincsképző eszközzé vált a kisméretű tégla, a mészhidrát, a cement, s próbáljon valaki ezek hiányában házat építeni. S ha valaki mégis beszerzi a téglát, a cementet, hogy vigye haza? Fuvarost ma legalább ilyen nehéz kapni. Utalnék mégegy- szer a hirdi fórumra: az építtetők vasárnap is fogadnák az anyagot, fogadnák a teherautót. A népfront elnökségi ülésén több hozzászólás is bizonyította: napjainkban a magánépítkezés feltételei rosszabbodtak, s az építői kedv magában édeskevés. Kozma Ferenc Az előzetes propaganda- és reklámanyagok vígjátéknak minősítik András Ferenc rendező Veri az ördög a feleségét című filmjét. A vígjátéki elemek túlsúlya, a kacagtató, vaskos élethelyzetek valóban felkínálják ezt a meghatározást, nevethetünk is a film részletein könnyünk csordultáig, a lényeg, a művészi mondanivaló azonban egyáltalán nem nevetséges. Már az első percekben szembetűnik, hogy az alkotók sokkal többre törekedtek annál, mint hogy egy vidéki átlagcsalád — „magasrangú vendég” fogadásával, vendégül látásával megtűzdelt — ünnepnapját — optimális hitelességgel — bemutassák. Mi a többlet? Mindaz, ami e mögül a néhány órás történést magába foglaló életkép mögül ránk kiált. E kommentálatlan néhány óra szociográfiai felmérések, kötetek sokaságának tanulmányozását képes helyettesíteni — olyan sarkalatos kérdések tárgyában, mint: hogyan élünk ma történelmileg adott lehetőségeinkkel sorsunk megjob- bításában? Hol helyezkednek el nálunk az életmód, a társadalmi, emberi érintkezés me- legpontjai? . . . Vagy inikább hidegpontjai. Az anyagi elmaradottságból volt is, lesz is kiút, a tudati elmaradottságból kivezető útra azonban csak botladozva találnak rá népünk egyes rétegei. Közéjük tartozik a háztájinak élő, filmbéli vasutascsalád is: emeletes házat épít gyermekeinek, milliós javakkal, holdas szőlővel rendelkezik, kriptaépítő szenvedélye ragyogóan eligazítja az előbb említett utak racionálisabbikán, az anyagin, szellemi-tudati oldalról nézve azonban „jóléRangos nemzetközi fotópályázatról adott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót a Doktor Sándor Művelődési Központban dr. Lajos László, a Mecseki Fotóklub társelnöke. — Ez év novemberében van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, idén ünnepli 20 éves fennállását a Mecseki Fotóklub. Ez a két alkalom, illetve a tavalyi nők nemzetközi éve adta az apropót arra, hogy Nő '77 címmel idén novemberben egy olyan nemzetközi fotókiállítást rendezzenek Pécsett, amilyen hosszú évek óta nem volt Magyarországon. 1976 novemberében küldte szét a Mecseki Fotóklub a pályázati kiírást, s ez év januárjában jött meg az első küldemény egy angol fotóművésztől. Eddig 2633 fénykép érkezett be 37 országból: egész Európából, a Szovjetuniótól Portugáliáig, az amerikai földrészről, s olyan távoli tájakról is, mint India, Üj-Zéland, Fülöp-szige- tek, Hongkong. Az alkotások a legkülönfélébb fotóművészeti irányzatokat, technikákat alkalmazva gazdag és változatos Csikós Nagy Márton faszobrász mintegy 22 alkotását, Ná- szay Csilla tíz grafikáját és a kishajmási kerámiaüzem „ipar- művészeti gyártmányait" tekinthetik meg az érdeklődők az abaligeti művelődési házban, augusztus 28-ig naponta 11-től 17 óráig. Az idén először rendezett kiállításon a látogatottság a vártnál nagyobb. tűk” nem más, mint egy már- már csődhelyzet külsőségesen csillogó foglalata. A film nem vállalkozhatott arra — meg is haladta volna teherbíróképességét —, hogy a fölvetett kérdéseket társadalmi, történelmi távlataikban — a gyökérzetet is érzékeltetve — elemezve kommentálja. Nem kommentál semmit. Egy múltból örökölt — mondhatni „földrajzi" adottságként létező, emberek közötti szakadékot jár be a kitűnően kezelt kamera, szakadékot, amely mély ugyan, de még nem életveszélyes. Feltölthető szakadék ez, fel is kell tölteni mihamarabb! A „hogyan” és a „mivel" azonban még nem teljes mértékben tisztázott. A gyomornedvek kifinomult játéka mögötti elsődleges mozgatót, az éhséget belülről érzi az ember, a szellemi éhség azonban más természetű. Érzékeléséhez az önismeret táguló körein át vezet az út. Az ilyen társadalmi méretű problémák megoldásához mindenekelőtt társadalmi önismeretre van szükség. A Veri az ördög a feleségét egészen az öniróniáig tágítja az ebben az értelemben vett önmegismerés köreit, s ezáltal valamennyiön- ket érdekeltté tesz a probléma megoldásában. Nem úgy beszél a film szereplőiről, hogy „azok”, hanem úgy, hogy „mi”. És ez talán a legtöbb, amit egy mai magyar filmtől elvárhatunk. A film eddigi hasonló tapasztalataink alapján csekély hazai, ám annál nagyobb nemzetközi elismerésre számíthat. Ha ez utóbbi bekövetkezik, azt mindenekelőtt a rendezőnek, Bereményi Géza kitűnő forgatókönyvének és a főszereplő Pásztor Erzsinek köszönhetjük. képet adnak a Nő '11 témájára, munkaképektől életképeken és portrékon át az akt-fotókig. — A legszínvonalasabb kollekciót a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, Belgium és Franciaország küldte be, s úgy tűnik, hogy a mai fotóművészet legprogresszívebb irányzatát ma ezek az országok képviselik — mondotta dr. Lajos László, a Mecseki Fotóklub társelnöke, a kiállítás titkára. Tegnap délelőtt kezdte meg munkáját a zsűri: Féner Tamás, Hemző Károly, Halász Rezső és Tillai Ernő fotóművészek, Schenk János, a Pécs városi Tanács közművelődésügyi csoportvezetője és G. Molnár Judit, a Baranya megyei Tanács művészeti főelőadója. A november 5-re tervezett kiállítás 300-340 képet mutat majd be Pécs város Színház téri kiállítótermében, illetve egy 60 darabos válogatást a BARANYA- KER Vállalat Új Tükör Klubjában. A legjobb 30 alkotást a zsűri Rétfalvi Sándor szobrász- művész bronzplakettjével jutalmazza. Hétköznap átlag 140-en, ünnepnapokon átlag 260-an tekintették meg eddig az augusztus 17-én megnyílt tárlatot. A látogatottságról statisztikát készítettek azzal a céllal, hogy fölmérjék: a jövő évben megvalósítandó „Abaligeti nyár” rendezvénysorozatba milyen kiállításokat, közművelődést elősegítő programokat tervezzenek. A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyára felvételre keres: — felsőfokú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szerszámszerkesztőket, — gépipari szakközépiskolát végzett, katonaviselt munkaerőt diszpécseri beosztásba, — mechanikus műszerészeket, — gépipari, vegyigépipari és egyéb szakközépiskola gépész tagozatán végzett fiatalokat mechanikus műszerész munkakörbe, — nagy gyakorlattal rendelkező szerszámkészítő szakmunkásokat, — hőkezelésben jártas szakmunkást, — esztergályosokat, marósokat, — forgácsológépek javításában járatos Szakmunkásokat, — fényező szakmunkásokat, — szobafestőt és mázolót, — villanyszerelő szakmunkásokat, — elektroműszerészeket, — szállítómunkásokat, — férfi és női betanított munkásokat, — férfi és női segédmunkásokat, — takarítónőket. # JELENTKEZÉS: Pécs-Kertváros, Szilva utca 1—3., munkaügy — Rné — Egységcsomag az engedélyezéshez? Épülő új családi házak Lippón. Nyolcezer lakás magánerőből Bebesi Károly 37 ország fotói a zsűri előtt G. O. Kiállítás Abaligeten
