Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-25 / 233. szám

játék a műhelyben Új szövetkezeti áruházak, felvásárlótelep A statisztika szűkszavú, nem értékel. Tényeket, adatokat kö­zöl, most például arról, hogy az esztendő első öt hónapjá­ban — az elmúlt év azonos időszakához képest — ijesztő mértékben emelkedett a ha­lállal végződött üzemi balese­tek száma. A balesetek oka rendkívül sokrétű. Ha egyáltalán kide- rithetök az igazi, a valóságos okok. Sokaknak ugyanis nem érdekük egy-egy baleset kö­rülményeinek pontos felderíté­se, igy aztán a baleseti jegy­zőkönyvek gyakran — tisztes­ség ne essék — hemzsegnek a tények tudatos elferdítésétől. A kárvallott — nemcsak fizi­kai, de jogi értelemben is — legtöbbször a sérült; se szeri se száma azoknak a lehetősé­geknek, amelyek révén vi­szonylag könnyűszerrel bebizo­nyítható, hogy a baleset oka a személyes felelőtlenség volt Ezzel az ügy rendszerint ad acta kerül, a sérült vagy meg- ' gyógyul vagy nem, a lényeg, hogy marad a prémium, és természetesen maradnak azok az áldatlan munkakörülmények, is, amelyek között — és ame­lyek miatt — a baleset be­következett. S e munkakörülményekről szólva nemcsak az elavult, öreg, balesetveszélyes gépek­kel felszerelt, agyonzsúfolt munkahelyekre kell gondol­nunk, mert a legkorszerűbb munkahelyeken is bekövetkez­hetnek súlyos balesetek. Pél­dául akkor, ha a csodálato­san korszerű munkahelyen órá­kon, vagy napokon át nincs elvégezni való munka, s ez esetben mit tesznek a munká­sok, főleg tí fiatalabbak? Szó­rakoznak, hogy ne mondjam játszadoznak, — veszélyesen, sokszor életveszélyesen. Jól emlékszem arra a hír­adásra, amely beszámolt eqy józan ésszel csak nehezen fel­fogható balesetről: a műhely­ben napok óta lógatták a lá­bukat a munkások, mígnem az egyiküknek eszébe jutott, hogy benzinben kimossa a munka­ruháját. A nem mindennapi jelenetet általános heccelődés kisérte, s merő tréfálkozásból égő gyufát hajítottak a benzi­nes edény mellé. A következ­ményeket nem részletezem ... Ha e játszadozások baleset­tel végződnek, akkor ezt a fe­lelősséget villámgyorsan és egy­értelműen meg is állapítják, a szankciókat pedig ennek meg­felelően szabják meg. Mind­ennek ott a nyoma a baleseti jegyzőkönyvekben. Egyetlen esetre sem emlékezem, amikor ezek a vizsgálatok kissé mé­lyebbre is ástak volna, amikor arra is kíváncsiak lettek volna a vizsgálódók, hogy ki miatt kínlódott a fél műhely már órák óta halálos unalomban; másképpen fogalmazva: az emberi felelőtlenségen és os­tobaságon kivül, végül is mi idézte elő a gyakran tragiku­san végződő munkahelyi ját­szadozást. A valóságos okok felderítéséhez ez is hozzátar­tozna és — ki tudja — a megbízhatóbb helyzetelemzés esetleg hasznosítható következ­tetésekkel is együttjárna. Vértes Csaba Dr. Tigyi József akadémikus, a POTE rektora köszönti a vándor- gyűlés részvevőit az egyetemi tanács nevében Új vegyes- és italboltot építenek Somogyhatvanban 249 millió forint — beruházásokra Fogorvosok vándor- gyűlése Pécsett Háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött büszkeségét, az új Stomatoló- giai Klinikát. A POTE kollektí­vája, politikai és társadalmi szervezeteinek nevében dr. Té­ny I Jenő professzor üdvözölte a vendégeket, s a fogorvoslással szembeni társadalmi igények­ről, a fáradozásokról beszélt, amelyek ezt az igényt hivatot­tak kielégíteni. Árkovy Józsefről dr. Szabó Imre emlékezett meg. Árkövy József a múlt század közepén született, amikor a fo­gászat nem orvosi tevékenység volt. Foghúzó mesterek, fog- technikusok „barkácsolták” a fogakat, fogsorokat. Árkövy az­zal a szándékkal iratkozott be az orvosi fakultásra, hogy fog­orvos lesz. Az általános orvosi diploma megszerzése után Lon­donban tanulta meg a szak­mát, hazajött és hallatlanul nagy érdemeket szerzett a fog­orvoslásnak. Nevéhez fűződik a budapesti Mária utcai klini­ka létrehozása, s az a tény, hogy csaknem hetven éve hi­vatalosan oktatják a fogásza­tot az orvosi egyetemeken. Ö volt a világon az első fogor­vos-professzor. Az emlékbe­szédben dr. Szabó Imre rész­letesen ismertette a jelenlegi fogorvosképzés rendszerét, elő­nyeit és a további reformálá­sok lehetőségeit. Négy évvel ezelőtt alapítot­ták Körmöczy Zoltán, a Fog­orvosi Szemle első főszerkesz­tője emlékére azt a pályadí­jat, amelyet első alkalommal most osztottak ki. Dr. Tóth Ká­roly adta át az első díjat dr. Fazekas Andrásnak és munka­társainak, valamint a három második díjat dr. Ferenczy Idá­nak, dr. Orosz Mihálynak, dr. Gera Istvánnak és munkatár­saiknak. A pályadijakat szín­vonalas tudományos publiká­ciókért kapták. A - pályadíjak kiosztása után a Mecsek Fú­vósötös adott koncertet. Ma már a tudományos mun­ka kezdődik. A három nap alatt több, mint száz előadás, filmvetítés, kerekaszta 1-beszéP getés szolgálja a szakmai in­formációcserét. Az érdeklődés­re, jellemző, hogy Ausztráliától a Harward-egyetemig sorolhat­juk azokat, akik eljöttek Pécs­re előadni és előadásokat meghallgatni. Európa szinte valamennyi országából érkez­tek vendégek, a szocialista or­szágok is kivétel nélkül képvi­seltetik magukat. A tegnapi megnyitó fogadás­sal ért véget. Kampis Péter Este hét órára benépesült a POTE aulája, ünnepi hangulat­ban várta több száz ember a megnyitó ülés kezdetét. Pon- ban hét órakor foglalta el he­lyét az elnökség, s elsőként dr. Szabó Imre professzor, a POTE Stomatológiai Klinikájának igazgatója köszöntötte a ven­dégeket. A házigazda köszön­tője után dr. Tóth Károly pro­fesszor, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke nyitotta meg a soron következő, XII. „Árkövy” vándorgyűlést. Rövid megnyitó beszédében többi kö­zött elmondta, hogy az egye­sület vándorgyűléseinek törté­netében még nem fordult elő, hogy több szekcióban kellett a tanácskozást lebonyolítani. A vándorgyűlés résztvevőit ezután dr. Tigyi József akadé­mikus, a POTE rektora kö­szöntötte az egyetem tanácsa nevében. Utalt arra, hogy a pécsi egyetemen négy eszten­deje képeznek fogorvosokat, mégpedig egészen új rendszer szerint. Látogatásra invitálta az ország minden részéből érkezett fogorvosokat, s a külföldi ven­dégeket, hogy háromnapos itt- tartózkodásuk során tekintsék meg városunk és a POTE egyik Több mint ötezer négyzetmé­ter alapterülettel bővül a fo­gyasztási szövetkezetek keres­kedelmi és szolgáltató hálóza­ta. Az időszak legjelentősebb építési beruházásai a követke­zők: a harmadik negyedévben kezdik meg a Komlói Általános Szövetkezeti Áruház építését, amelynek bekerülési költsége csaknem 45 millió forint lesz. Több mint háromezer négyzet- méter alapterületű kereskedel­mi egység javítja majd Kom­lón ezt a fontos szolgáltatást. Az áruházat 1979 év végére adják át. Szentlőrincen ABC áruházat építenek, 17 millió forintos költséggel és 1516 négyzetméter alapterülettel. Az építkezést ez év negyedik ne­gyedévében kezdik meg és két év múlva fejezik be. Pécsett 1100 négyzetméter hasznos alapterülettel komplex felvó- sárlótelepet építenek, mely 9 millió forintba fog kerülni. Az építkezést ez év harmadik ne­gyedévében kezdik és egy évig fog tartani. Tízmillió forintba fog kerülni a Szigetvári Lakbe­Az Uszty llimszkben dolgozó - szabadságukat itthon töltő - Eszi István drávacsepelyi kőmű­ves, Barabás György pécsi festő, Vass Zoltán siklósi kőműves, Kálmáncsei Emil mohácsi fes­tő és Csotics István pécsi kőműves tegnap délután a KISZ Baranya megyei Bizottságán ta­lálkozott Piti Zoltánnal, a KISZ megyei titkárával és a KISZ-bizottság munkatársaival és ba­ráti beszélgetés során a Szovjetunióban végzett munkáról adtak tájékoztatót. A fiatalok szombaton utaznak vissza szibériai munkahelyükre. Ülést tartott a MÉSZÖV Kilencvenötmillió forintot költöttek el Baranya fogyasz­tási szövetkezetei a IV. ötéves terv idején beruházásokra. Ez az öt híján százmillió forint tekintélyes summának tűnik, ám szinte eltörpül a jelenlegi ötéves terv 249 millió forintos beruházási előirányzatai mel­lett. Jóllehet, eredetileg 216 millió forintot irányoztak elő az V. ötéves terv időszakára, az eddigi tapasztalatok, az új tervciklussal életbelépő szabá­lyozó rendszeri módosítások hatására dolgozták át az elő­irányzatot és 33 millió forinttal — amelyet építésre kívánnak fordítani — felemelték a beru­házásokra szánt összeget. A beruházási célkitűzések több mint kétszeres növekedé­se az előző öt év tényszámához viszonyítva az igények oldalá­ról a korszerűtlen üzlethálózat modernizálását, a differenciált ellátási feladatokhoz igazodó hálózat kialakítását célozza, a lehetőségek oldaláról pedig azt mutatja, hogy a szövetke­zetek a korábbiakhoz viszonyít­va jelentősen megerősödtek, lehetőségeik e területen is ki­szélesedtek. Elnöksége rendezési Áruház, amely nagy hiányt fog pótolni ezen’a te­rületen. Az áruház 1500 négy­zetméter alapterületű lesz, 1980 első negyécfevében kezdik építeni, 1981 végére készül el. A beruházási költségből a bolti kiskereskedelem 81,1 szá­zalékkal, a szövetkezeti ven­déglátás 3 százalékkal, a fel­vásárlás 12,7 százalékkal, az ipari tevékenység 3,2 százalék­kal részesedik. Feltűnő, de tel­jes mértékben indokolt a fel­vásárlás fejlesztésére tervezett viszonylag magas arány. A korábbi évekre az volt a jellemző, hogy a szövetkezetek a mezőgazdasági kistermelés szervezésében tett erőfeszítései- j két nem kapcsolták össze az j élelmiszergazdaság technikai, I anyagi felszereltségének szük­séges mértékű fejlesztésével. Az ágazat által megtermelt nyereségből képződő fejlesztési alap jelentős része nem itt ke­(Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes hazaérkezett Koreából Szerdán hazaérkezett Pú­ja Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterel­nök-helyettes, külügymi­niszter meghívására hiva­talos, baráti látogatáson járt a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaságban, előzőleg pedig a Mongol Népköztársaságban, aho­va a kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatás­ra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál kül­ügyminisztérium i államtit­kár fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió, B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete és O Szang Gvon, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 233. szám 1977. augusztus 25., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom