Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-22 / 230. szám
Elégtelen Keserű a szárazkolbász Mözsön, helyenként vizezik a tejet Baranyában, szemetes a bab a kereskedelemben. íme, néhány kifogás a Megyei Élelmi- szerellenörzö és Vegyvizsgáló Intézet augusztusi gyorsjelentéséből. Mindemellett a minőségellenőrök kedvező tapasztalataikról is számot adnak, egyes — korábban kifogásolt — termékek minősége lényegesen megjavult. Újabban mind több az olyan édesipari termék, melynek a súlya hibádzik. Ezúttal a Szerencsi Csokoládégyár 10 dekás Kakaópora mérettetett meg és átlagban csak 9 dekának találtatott. De egy-két grammal „könnyítettek” a gyártók a parányi Rumba csokoládé súlyán is. A felelősök ellen fegyelmi eljárást javasoltak. Az intézet a Szekszárdi Zöldért Vállalat mözsi húsüzemében négy mázsa, erősen keserű mellékizű, emberi fogyasztásra alkalmatlan füstölt kolbászt talált. Az üzemben elkerülhették volna a bajt, ha történetesen nem nyár-, fenyő- és fűzfa fűrészporral füstöltek volna. A kolbászt zárolták, marad .a tanulság. Az intézet zöldség-ellenőrzései során megállapította, egyes boltokban a babot, a felesborsót szemetesen, hibás, hiányos — a fogyasztói ár nincs feltüntetve — megjelöléssel csomagolják. Ennél riasztóbb: elharapódzott a tejvizezés. A tejátvétel jelenlegi elszámolási rendszere mellett mind a gazdáknak, mind a tejkezelőnek „megéri" a tej hamisítása. A Baranya megyei Tejipari Vállalat ellenőrei nagyszabású munkát kezdtek a tejvizezések feltárására és az intézetet kérték fel a szükséges vizsgálatok elvégzésére. Eddig tíz esetben javasoltak szabálysértési feljelentést a hamisítókkal szemben. Kedvező változás: a sorozatos szankciók eredményeként javult a málnaszörp minősége a nagy- kozári szörpüzemben. Jobb minőségű nyersanyagot használnak fel, aromában gazdagabb a málnaszörp. Jobb feltételekkel kezdte a zöldbabszezont a Paksi Konzervgyár. Egy angol töltő-, egy svájci gyártmányú doboz-zárógép beállításával és egy pneumatikus rendszer bekapcsolásával megkétszerezték a zöldbabvonal teljesítményét, miközben a zárás biztonságosabb, a zöldbab szeletelése apróbb, tetszetősebb, a töltősúly is pontosabb. (— mz —) Me/eg vizű strandok, palackozott gyógyvizek Kincsünk és gondunk a termálvíz Már a múlt század végén idegenforgalmi jelszó volt: „Budapest, fürdőváros". Ki lehet-e terjeszteni ezt az egész országra? A kérdés nem ilyen egyszerű. Részben jónéhány fürdő tönkrement a háború alatt és az új fürdők sem oldják meg a gondokat A fürdőgazdálkodás nagy állami támogatásban részesül. A margitszigeti Palatínuson például az egy fürdő- zőre jutó költség 25—30 forint; a bevétel a felemelt árak mellett sem éri el a ráfordítás felét. Palackozó épül Zánkán? Kérdőív a külföldiekhez Gyógyfürdők esetében a betegek a társadalombiztosítós terhére veszik igénybe a fürdőt, tehát a tényleges költséget az állam viseli. A gyógyfürdőt azonban nem lehet exportálni, tehát a vendéget kell „importálni”. E térén a hévízprogram, a fejlesztési koncepció csak lehetőséget teremt új fürdők létesítésére. A vendégek ellátásához ugyanis nem elegendő a gyógyvíz, a medence, hanem a gyógyszállókra, üzletsorokra, szociális és kommunális létesítményekre is szükség van. Ezek költsége óriási. Mégis elkészült egy gyógyvíz-idegenforgalmi terv, amelynek kidolgozásához az ENSZ is szakértői segítséget adott. A mezőgazdaságban 10—15 év alatt megtérül a létesítmények költsége, ugyanígy a gyógyvízidegenforgalomban is, de ez utóbbinál összehasonlíthatatlanul magasabb beruházási hitelt kellene előteremteni. Ez 1985- ig például 26 milliárd forintos többlet-beruházást jelentene, amire pillanatnyilag a népgazdaságnak nincs ereje. Néhány évvel ezelőtt a határon belépő külföldiek között kérdőíveket osztottak szét. Az egyik kérdés így hangzott: „Magyarországi tartózkodása alatt kíván-e hévizes fürdőt meglátogatni?” E kérdésre a külföldieknek csupán egynegyede adott igenlő választ. Ahhoz, hogy melegvízű strandjaink, gyógyfürdőink közelében európai színvonalon tudjuk ellátni az odalátogatókat, egész sor gyógyszállóra és vendéglátóipari létesítményre volna szükség. A 135 fürdőből az első 12—15-öt kiemelten kezelik, ezek fejlesztésére nagy összegeket fordítanak a hatodik ötéves tervben. Sokat tesznek a tanácsok és a helyi idegenforgalmi szervek az ország különböző vidékein lévő fürdők helyi fejlesztése érdekében, s ez is egy országos terv részének tekinthető. A hévízhasznosítás további formája a palackozás és a vizek forgalombahozatala. Tavaly ötmillió palack különböző ásvány- és gyógyvizet hoztak forgalomba. Ezt jövő év végére 16 millióra növelik. Az előzetes elképzelések szerint Zánkán nagyteljesítményű töltőüzemet létesítenek, ahol füredi, zán- kai és hévízi vizet fognak palackozni. Ennek teljesítménye 90 millió palack lesz évente. Ennyi palackozott vízzel az egész Balaton környékét és a Dunántúl nagy részét el lehet majd látni jóminőségű ásványvízzel. A töltőüzem beruházási költsége 200 millió forintot tesz ki. A víz palackozása nagyon fontos szociális és egészségügyi gondot old meg. A szakemberek szeretnék, ha azokba a falvakba, ahol nincs vízmű, rendszeresen palackozott vizet szállíthatnának a lakosság számára. Ez a víz ugyanis teljesen Több tisztított baromfi Zalaegerszegről Megkezdik a gigant pulykák vágását Egy esztendővel ezelőtt kezdte meg az üzemszerű termelést a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó. A holland és magyar technológiai berendezések állAz APOR Ásványolajforgalmi Vállalat eladja az alábbi használt, de jó állapotban lévő HOLLERITH lyukkártyagépeit 1 db IBM 421. tip. táblázógép, 1 db IBM 602. tip. szorzógép, 2 db SOEMTRON 432. tip. rendezőgép. Jk Felvilágosítást ad: Mészáros Ferenc oszt vez. et., ÁFOR adatfeldolgozó és számítástechnikai főosztályán, telefon: 201-620. A gépek megtekinthetők ugyanott Budapest- XIII., Lőportár u. 16. ták a próbát, s a korszerű üzemben egyre nagyobb rutint szereztek a megyeszékhelyen és a környékről bejáró lányok, asz- szonyok is. Az utolsó negyedévben már átlagosan 32 ezer csirkét vágtak naponta egy műszakban a feldolgozóban, és a tisztított baromfi nagy része exportra került. Az esztendő első felében Zala, valamint a környező megyék ellátásán túl 2,3 millió dollár és 350 ezer rubel értékű exportot bonyolított le a zalaegerszegi „csirkegyár”. Ezentúl viszont még több baromfit tudnak vágni és exportálni, ugyanis az elmúlt napokban kétműszakos termelésre állt át az üzem. Naponta hajnali fél öttől este 10-ig a tervek szerint 48-52 ezer csirkét vágnak és dolgoznak fel az üzemben, melynek kapacitása így évi 1300 vagonra nőtt. A második műszak bevezetésével hamarosan megkezdik a gigant- pulykák vágását is, a 13-16 kilós állatoknak különösen Angliában nagy a keletje. K. G. nitrátmentes. A nitráttartalmú víz pedig köztudottan ártalmas, különösen a csecsemők számára. A hévízprogram megvalósítása tehát sokoldalú, műszakigazdasági kérdés. Megvalósításával egész társadalmunk hasznára fordíthatjuk egyedülálló természeti kincsünket. Bermann István Nemzetközi játékkiállítás Budapesten A vásárrendezők végre gondolnak a gyerekekre is: szeptember 16—25-én, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben nemzetközi játékkiállítást rendeznek. Az I NTERPLAYEXPO-n, melyet a játékipar és a játékszergyártás nemzetközi eredményeinek bemutatása, a 'kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása céljából első ízben1 rendeznek, bemutatják az óvodáskor előtti, az óvodáskori, az iskolás- és felnőttkori játékokat, a gyermekjátszóterek, játszóparkok, játszó- és gyermekszobák berendezéseit és játékszereit, a játéksport eszközeit. A kiállítás helye a Budapesti Nemzetközi Vásárváros „D" pavilonja, ahol a gyermekeid részére játszósarkot is berendeznek, s az ott bemutatott játékókról, használatukról pszichológiai felméréseket is végeznek. Az INTERPLAYEXPO kiállítói között találjuk a Szovjetuniót, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Jugoszláviát, Kínát, Ausztriát, Angliát, Olaszországot, Dániát, az NSZK-t, Görögországot és Mexikót. — m — Szivaccsá vált pozdorjafalak Monstre per a lakókért Bevallom megdöbbentem. Halasi Lászlóné a felszakadt tapéta helyén megkaparta a falat és apró pozdorjadarabok hulltak a kádba. A megvetemedett és szivacsossá vált For- vál falat talán csak a tapéta tartja össze. Reménytelenül legyint: a Forvál per legalább másfél éve tart és semmi reményt nem lát arra, hogy a közeljövőben befejeződik. A falak közben tovább rothadnak. — Novemberben lesz három esztendeje, hogy beköltöztünk a négyszázezer forintos új otthonunkba, de örömünk gyorsan elmúlt. Észrevettük, hogy a fürdőszobában a kád felett átázik a fal: a hibát azóta sem javították ki. Halasiék bosszúsága nem egyedüli: 501 kertvárosi lakás tulajdonosa bosszankodik a Forvál és Nypanel válaszfalak miatt. Legalább ezerötszáz ember mindennapját keseríti meg ez az ügy, amely már a Legfelsőbb Bíróságot is megjárta, és még mindig nem zárult megnyugtatóan. A lakók hovatovább építési „szakértőkké", a paragrafusok bonyolult útvesztőjének ismerőjévé válnak és abban reménykednek, hátha akad szakértő, aki vállalni meri a felelősséget és kimondja: a Forvál és Nypanel szerkezeteket nem lett volna szabad beépíteni a lakások vizesblokkjába. Tisztában van ezzel a beruházó, a tervező és a kivitelező egyaránt, de mivel az EMI által minősített anyagról van szó, egyikük sem marasztalható el egyértelműen. A lakókon kívül a legnagyobb gondba a kivitelező, a Pécsi Építő Szövetkezet került. A Megyei Bíróság még az elmúlt év nyarán arra kötelezte a szövetkezetét, hogy az első ütemben épült százötven lakás fürdőszobáiban végezze el a szükséges javítási munkákat. A Pécsi ÉPSZÖV a LegForvál-Nypanel és hulló csempék Miért vonakodnak a szakértők? felsőbb Bírósághoz fordult, amely ez év március végéig adott határidőt a Forvál falak javítására. Azóta sem történt semmi és az ügy ismét a Megyei Bíróság elé került, amely szeptember végéig kötelezte a szövetkezetét a felületkezelés elvégzésére. — A kísérletezés költségeit a továbbiakban nem vállalhatjuk — mondta László Imre, a szövetkezet elnöke. — ötszáz- egy lakást kénytelenek voltunk úgy megépíteni, hogy a Forvál és Nypanel szerkezetekhez kapcsolt műszaki leírásokban nyomát sem leltük a szükséges technológiának. A második ütemben épült lakásokban csempével borítottuk a pozdor- jafalakat, a burkolat viszont meglazult, s több helyen lepotyogtak a csempék. Hiába adott tehát instrukciókat az Építésügyi Tudományos Intézet, javaslatuk nem vált be. Arra vonatkozólag, hogy a pozdorjából préselt falak hogyan viselkednek a melegvíz okozta párás fürdőszobában, nem volt semmi utalás a tervdokumentációkban. Az Építő Szövetkezet szakemberei több tervező vállalatot megkerestek, hogy vállalják a szükséges technológia kidolgozását, de a kilincselés eredménytelen maradt. A Forváltól és Nypaneltől mindenki „fázik”. A terméket egyébként a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombathelyi gyára készíti. Szakértők sora utasította vissza, hogy felülbírálja az Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet korábban megfogalmazott minősítését. Végülis a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építési tanszékének vezetője dr. Kubinszky Mihály vállalta a szakvélemény elkészítését, ami már a Megyei Bíróságon van és többek között a következőket állapítja meg: „A meghibásodott válaszfalak aligha javíthatók ki. Megnyugtató megoldás csak a válaszfalak cseréje lenne, de ez a lakók kiköltöztetését vonná maga után ...” Ennyit a Kubinszky-féle szakértői állásfoglalásból, s mindjárt hadd tegyük hozzá, aligha elképzelhető többszáz család szükséglakásokban való elhelyezése az amúgyis szűkös lehetőségek miatt. A megoldást nagyrészt a szakértői véleménytől várják a lakók, az OTP, a beruházó, és a kivitelező egyaránt. Ez viszont nem old meg semmit. A négyszázezer forintos korszerű technológiával épített házakban a tapétával vagy csempével borított falak tönkremennek. Nemes Dezső a Kamilla utca 7-ben lakik. A felvételt az ő fürdőszobájukban készítettük. Hallgassuk meg mit is mondott a fiatal családapa. — Két esztendeje a tapéta helyett csempét ragasztottak a falakra. Egy évig fedték a Forvált, aztán egymásután leestek a csempék. Eltört a tükör, megrepedt a mosdókagyló. Egy ideje én szedem le a meglazult lapokat, nehogy a fiam fejére zuhanjanak. Á lakás 394 500 forintba került. Ezért a pénzért nem hiszem, hogy luxus lenne az az igényünk, hogy zuhanyozhassunk! Ennyit tehát a Forvál—Nypa- nelről; hogy a pert végülis ki nyeri meg, a lakástulajdonosokat nem érinti. Az viszont módfelett zavarja őket, hogy mindeddig egyhelyben topogás jellemzi az ügyet. Salamon Gyula Hétfőin
