Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-03 / 212. szám
Az életszínvonal tényezője Ha egy gyárban modern, korszerű gépsort állítanak fel, akkor egy befektetett forint 2 forinttal növeli a termelési értéket. Ha azonban valamilyen javító-szolgáltató üzembe fektetjük a pénzt, akkor egy befektetett forint a termelési értéket évenként legfeljebb 25 fillérrel növeli. Egy korszerű üzemben dolgozó munkás évenként akár egymillió forint értéket is képes előállítani. A cipőt foltozó bácsika azonban a javítóműhelyben talán még 30 ezer forint értékű munkát sem végez egy év alatt. Ezek a rideg, közgazdasági tények. Ha ez így van, akkor érdemes volt a IV. ötéves tervben 6 milliárd forintot költeni a lakossági szolgáltatás fejlesztésére és szabad ebben az ágazatban kétszázezer embert foglalkoztatni? A kérdés merőben szónoki. A válasz ugyanis egyértelmű: szabad, sőt kell. Erre az álláspontra helyezkedett az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottsága is, amely kedden tárgyalta meg a lakossági szolgáltatások helyzetét. A fejlesztés két szempontból is nélkülözhetetlen. Az egyik — és bármily furcsa, kevésbé lényeges — a gazdasági megfontolás. A lakosság tulajdonában pillanatnyilag 250 milliárd (!) forint értékű „javítani való” van. Ekkora értéket nem hagyhatunk pusztulni. A fontosabb szempont azonban a politikai. A szolgáltatás az életszinvonal része, mégpedig sok egyebet megelőző, az emberek közérzetét lényegesen befolyásoló tényezője. Ezen a döntő területen a negyedik ötéves tervben, valamint tavaly és az idén is erőteljes fejlődésnek lehettünk és lehetünk tanúi, haszonélvezői. Jól kamatozik az a megkülönböztetett figyelem, amit a társadalom; és az a támogatás, amit az állami költségvetés erre a célra fordít. Az ideális, vagy legalábbis kielégítő helyzettől mégis messze vagyunk. Az igények évi 5—6 százalékkal növekednek, a szolgáltatások legfeljebb 2 százalékkal. Ezt az egészet valahogyan jobban kellene csinálni. Rendelettel már nem oldható meg, de ugyanilyen fontos, hogy a szolgáltatásban is növekedjék a termelékenység, egy dolgozó több munkát tudjon azonos idő alatt elvégezni. Az ehhez szükséges műszereket, kisgépeket, eljárásokat nagyrészt már feltalálták. Csak minálunk nem gyártják. Néha — időnként ötletszerűen — hozunk be külföldről ilyen eszközöket. Pedig sürgető, hogy meginduljon a hazai gyártás. És legyen helyiség is, ahol ezeket a kisgépeket alkalmazni, a javításokat elvégezni lehetséges. Feltalálták már a könnyűszerkezetes, gyors építési módot is, de központi akaratnak kellene érvényesülni, hogy kidolgozzanak javító-műhely építésére típusterveket és ezeket az ország legkülönbözőbb részein valósítsák is meg. A képviselők bíráló és javasló megjegyzéseit a bizottsági ülésen jelen lévő állami vezetők helyesléssel fogadták. Bejelentették, hogy bizonyos jogszabályok felülvizsgálata, gazdasági intézkedések megtétele már folyamatban is van, más ötleteket pedig majd a következő átfogó koncepció kidolgozásánál vesznek figyelembe. Növényvédőszer-bázis Hidason Gyökeret ver a vegyipar Baranyában Jó termést ígér a Az aratás befejeztével a baranyai gazdaságok teljes erővel a tarlóhántásra, az ősziek alá való talajelőkészi- tésre és a másodvetésekre koncentrálják erőiket. Az időjárás ugyan nem a legkedvezőbb az utóbbi napokban, ennek ellenére az erőgépek szinte minden percet kihasználva a földeken dolgoznak. Várhatóan hatezer hektáron végeznek másodvetést. összeállításunkban három baranyai termelőszövetkezet munkájáról adunk számot. A mohácsi „Duna Völgye" Termelőszövetkezetben a múlt hét csütörtökén vágták le az utolsó tábláról a kenyérnekva- lót. Azóta megvonták az idei aratás mérlegét. Az 1632 hektárról átlagosan negyvennyolc mázsa étkezési búza került a raktárakba hektáronként. Volt olyan táblájuk is, amely hetven mázsát adott hektáronként, ennek ellenére elmaradtak a tervezett hozamoktól: a „fő bűnös" az MV 1-es fajta, arrtely mindössze 32 mázsás átlagtermést adott. A tarlóhántás javában folyik, a terület nyolcvan százalékán végeztek e fontos munkával. A hét elején megkezdték a kender vágását: a homorúd-sárosi határ 240 hektáros tábláján nyolc betakarítógép dolgozik. A szövetkezet, amely tagja a Szegedi Kender• Bőriszap hasznosítása • Növényvédőszer i kilós csomagolásban Az elkövetkező egy esztendő alatt csaknem megkétszereződik a Budapesti Vegyiművek Hidasi Gyáregységének termelése, 1985-re viszont — az előzetes számítások szerint — már eléri a 800 millió forintot. A számadatok jól érzékeltetik azt a rohamos fejlődést, amely jellemző lesz a gyáregység életére, s amely az egész megye szerkezetére kihat. A gyáregység jövőjéről beszélgettünk tegnap Boros László igazgatóval. A fejlesztés első mozzanata: a növényvédőszer csomagolóüzem beindítása, amely a háztáji és kisegítő gazdaságok régi gondján kíván enyhíteni. Hiszen 1978-tól 9 növényvédőszer lesz kapható egykilós csomagolásban. Maga az üzemépület már elkészült; a tavaszi BNV-n megvásárolt NSZK csomagoló automata pedig novemberben érkezik Hidasra. Évente 4200 tonna növényvédőszert csomagol poly- etilén zacskóba, azokat pedig kartonokba. így a gépsorról lekerülő dobozok azonnal szállíthatók. Az automata kezeléséhez mindössze 20 ember szükséges. November elején két dolgozó egyhetes tanulmányútra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik, hogy elsajátítsa a gépsor kezelését. Hazaérkezésük után majd ők tanítják be kollégáikat. A Budapesti Vegyiművek távlati elképzelése az, hogy Hidasra telepítse fővárosi nö- vényvédőszer-üzemeit. Azokat, amelyek termeléséhez nem szükséges az ipari víz. Hidas lenne tehát a poralakú növényvédőszert gyártó bázis. Ennek megvalósítása tulajdonképpen elkezdődött. A BA- RANYATERV tervezői már a tereprendezés kiviteli dokumentációin dolgoznak. Tizenhárom hektárnyi laza, nedves talajt kelj előkészíteni: mintegy 130 ezer köbméter föld szükséges feltöltéséhez. A majdani üzemépületek helyén pillanatnyilag az öreg patak folyik; jövőre új mederbe terelik. Egy újabb iparvágányt is lefektetnek, mert a meglévők nem elegendők a szállítások lebonyolítására. A rakodás könnyítésére rámpákat készítenek. Új transzformátorállomás is épül, amit 1979-ben adnak át. Mindezeken felül a dolgozók szociális körülményeinek javítására fekete-fehér öltöző építését kezdik meg jövőre. A növényvédőszer-üzemek építése csak ezek elkészülte után kezdődhet. Bár tanulmány- tervét átadták a tervezők, az építők a VI. ötéves tervidőszak elején látnak munkához. A hidasi gyáregység fejlesztési programjában még egy figyelemre méltó terv szerepel. Nevezetesen a bőrhulladék feldolgozásakor keletkező bőriszap hasznosítása. A két esztendeje folyó kísérletek eredményei igen biztatóak. A bőriszap tárolása eddig gondot okozott, s a kísérletek bizonyítják, besűrítve, majd tőzegágyban érlelve istállótrágyával egyenértékű trágyát nyerhetnek belőle. Dániából centrifugát vásároltak, amit a külföldi cég augusztusban állít üzembe. A szükséges tőzeget a Tolna megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat szállítja. Évente megközelítően 6000 tonna bőriszap keletkezik a gyáregységben, hasznosítása tehát környezetvédelmi szempontból is igen fontos. Horváth Teréz Kulturált szórakozási és művelődési lehetőségekhez jutnak a Baranya megyei Épitőipari Vállalat munkásszállójának lakói, de azok is, akik vendégként idelátogatnak. A szállók végében 400 személyes, modemül felszerelt kultúrházat épít a vállalat. Fotó: Erb János szőlő Villányban termelési Rendszernek, Duna- földvárra szállítja majd a kévébe kötözött alapanyagot. A kenderbetakarításban közel 450-en vesznek részt. Scheich István főagronómus elmondta, hogy a levágott őszi takarmánykeverék után szakaszosan vetették el a területet silókukoricával. Ugyancsak szecskánakvalót takarítanak majd be arról a tizenöt hektárról is, amelyen a tavaszi takarmánykeverék volt. A kertészet melletti tízhektáros búzatáblán őszi kelkáposztát ültettek, amely november közepe táján kerül majd az üzletekbe. A borjádi „Új Élet” Termelő- szövetkezetben a legnagyobb erőket a szénabetakarításra összpontosítják. Schpengler József gépcsoportvezető szerint idén kiemelkedően jó volt a termés. Két brigádjuk a szalma kazlazásán dolgozik a kisbud- méri területen: két műszakban működnek a homlokrakodók. Ha az eső nem szól ismét közbe, a hét közepére ezzel a munkával is végeznek, csakúgy mint a tarlóhántással. A borjádi határban egyébként eddig tizennyolc hektáron került másodvetésként földbe a takarmánynak való napraforgó- mag. Kemény Lajos a villányi „Új Alkotmány" Termelőszövetkezet elnöke legszívesebben cifrákat mondana az időjárással kapcsolatban. — Tegnap is hiába keltünk hajnalban, reggel hétre ismét megeredt. Négy John Deere- unk és a tizenöt MTZ csak szakaszosan szánthat, tárcsázhat, illetve hengerezhet. A tarlóhántással még nem végeztünk: az 1700 hektáros területből hatszázon nem jártak a munkagépeink. Ivánbattyán határában egy százhektáros táblán még áll a gabona: ha az eső nem szól közbe, ma estére végre befejezhetjük az aratást. A villányi közös gazdaságban kétszózhúsz hektáron vetettek másodvetésű napraforgós-borsós takarmányt és silókukoricát. Nagy részét zölden föletetik, a többi a Fáni majorban és a magyarbólyi tehenészeti telepen kerül silóba. Az elnök elmondta, hogy a kis jégkártól eltekintve jó szőlőtermést várnak: hektáronként 95 mázsás átlagterméssel számolnak, az oportó szépen pirosodik. Ha napos idő lesz, ebben az esztendőben előbb szüretelhetnek a villányi borvidéken mint tavaly. S. Gy. Szomáliái bombatámadások Etiópia ellen / Szomáliái harci repülőgépek több bombatámadást intéztek a hét végén és hétfőn az etióp hadsereg Ogaden tartományában (Keiet-Etiópia) kiépített állásai ellen és súlyos veszteségeket okoztak a körzet polgári lakosai körében — jelentette kedden a Tan- jug jugoszláv hírügynökség Addisz Abeba-i tudósítója. Feleke Gadle Giorgis etió- piai külügyminiszter kedden fogadta az afrikai országok Addisz Abebában akkreditált nagyköveteit és ezen az úton felkérte az afrikai vezetőket, támogassák az AESZ gyűlésének gyors összehívását és határozott intézkedések meghozatalát a fegyveres támadás megfékezésére. Újjáépül, szélesedik Pécsett a Rákóczi út egy je lentős szakasza. A Rózsa Ferenc utcától a lég- szeszgyár utcáig 15,5 méter, innen a 48-as térig 14,6 méter széles lesz. A Bercsényi utcától a Zsolnay Vilmos utca torkolatáig új aszfaltburkolatot kap a nagyforgalmú út. A Budapesti Asz- faltútépitő Vállalat pécsi üzeme augusztus 13-ára fejezi be a munkálatokat. Fotó: Erb János Az NDK miniszterelnök- helyettese és a miniszter Baranyában Tegnap a dr. Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vendégeként hazánkban tartózkodó dr. Hans Reichelt, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, környezetvédelmi miniszter és Jan Proska, a Szlovák Szocialista Köztársaság építésügyi minisztere családjukkal vendéglátójuk kíséretében Baranya megyébe látogattak. A vendégeket elkísérte Gerhardt Reiner, az NDK magyarországi nagykövete és Tóth Imre, az ÉVM pártbizottságának titkára. A magasrangú vendégeket Pécsett a megyei tanács épületében dr. Földvári János, megyei tanácselnök-helyettes fogadta és tájékoztatta őket Baranya életéről és fejlődéséről, s különös részletességgel ismertette a megyében folyó környezetvédelmi tevékenységet és eredményeit. A tájékoztató után a felszabadulási emlékművet tekintették meg, s onnan gyönyörködtek a pécsi panorámában. Pécsről Siklósra utaztak, ahol ebéd utón a várral ismerkedtek, majd a villányi szoborparkot keresték fel. A vendégek délutáni programjában részt vett Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke is. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságáhak lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli i napló XXXIV. évfolyam, 212. szám 1977. augusztus 3., szerda Ára: 80 fillér > Esőből is megárt a sok Másodvetés hatezer hektáron
