Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-19 / 228. szám

1977. augusztus 19., péntek Dunántúli napló 3 Szakmai tudás és nyelvismeret Minden szakmában kere­settek a magyar szakmun­kások. Feltéve, Hogy a mű­velője magas elméleti tu­dással, rátermettséggel és nyelvi tudással rendelke­zik. A fejlődő országokba küldött szakértőknél első helyen az orvosok állnak, majd a mérnökök és az egyetemi oktatók következ­nek. Szinte nagyítóval ke­resik a hegesztőket, a szi­getelő-bádogosokat, illetve azokat a szakembereket, akik két szakmával és nyelvtudással rendelkeznek. Dr. Hídvégi Gábor tál, a TESCO Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda közigazgatási és piac­kutató osztályának vezetőjétől kérdeztük meg: idén hány ma­gyar szakember lép munkába külföldön? Köztük hány bara­nyai? — Amíg a 60-as években mindössze 10—12 szakember dolgozott külföldön, ma már több száz magyar szakértő utazik a fejlődő országokba hosszabb, vagy rövidebb időre. Az onnan érkező ösztöndíjasok száma jóval meghaladja az 1000 főt. Minden évben több ezer mérnök és szerelő vállal munkát külföldön. Éves átlag­ban 3000—3500 szerelőt fog­lalkoztatunk idegen országban. Baranyaiakról külön nem készí­tünk statisztikát. Példaként em­líthető Várbíró Gábor, a Me­cseki Szénbányák dolgozója, aki korábban Tanzániában töl­tött két évet, most pedig Ghá­nában van. — A máslél évtizede műkö­dő vállalat elsősorban szakér­tők, mérnökök, szerelők utazta­tásáról ismert, holott ez csak egy töredékét képezi munká­jának . . . — A TESCO jelenleg három lő irányban fejti ki tevékeny­ségét. A szocialista országok­kal való műszaki-tudományos együttműködés keretében talál­mányokat, gyártási eljárásokat, műszereket exportál és impor­tál. Mi bonyolítottuk a bara­nyai jégrakéták behozatalát a Szovjetunióból. Műszaki fejlesz­tési programokban vesz részt a vállalat. Közös tudományos­műszaki kutatásokat végez. — Másik fő iránya tevékeny­ségünknek: műszaki-tudomá­nyos együttműködés a fejlődő országokkal. Ezekbe az álla­mokba magyar szakértőket, szakdelegációkat küldünk. Fo­gadjuk azokat a külföldi ösz­töndíjasokat, akik Magyaror­szágon szándékoznak tanulni. Feladatunk még: a magyar kormánvsegélvek, külüavi segé­lyek eljuttatása a fejlődő or­szágokba. — Végül a műszaki szolgál­Keresettek külföldön a magyar szakemberek • Szakértők, mérnökök, szerelők, orvosok a fejlődő országokban • A TESCO sokirányú tevékenysége tatások exportját és importját említeném, amely a világ vala­mennyi országára kiterjed. Ér­demes kiemelni a felmérést, a kutatást, a tanulmánytervek, kiviteli és technológiai tervek készítését. Ezen mérnöki ter­vezési tevékenységhez kapcso­lódó találmányok és gyártási eljárások adás-vételét. Műve­zetést, ellenőrzést, általános konzultálási tevékenységet, technológiai szerelést. — A népgazdaság szinte va­lamennyi ágazatára támaszkod­va végzi munkáját a TESCO. Szakértőket például minden főhatóságtól toborzunk. Mű­szaki szolgáltatásoknál a ter­vező intézetek és a technoló­giai szerelővállalatok a fő partnereink. Kitűnő társunk a Pécsi Tervező Vállalat, amely jó néhány NDK kórház tervét készítette el már. — Hány országhoz köti üz­leti kapcsolat a TESCO-t? — Valamennyi szocialista országgal, mintegy ötven fej­lődő országgal és megközelí­tően tíz fejlett tőkés állammal áll kapcsolatban a vállalat. Legfontosabb partnereink: a Szovjetunió, az NDK, Csehszlo­vákia, Algéria, Líbia, Irak, Ni­géria, az NSZK és Ausztria. A TESCO csaknem 20 országban tart fenn fiókirodát, vagy van képviselője vegyesvállalatok­nál. — Mennyi devizát hoz éven­te az országnak az önök mű­ködése? — Tevékenységének értéke­lésekor nem lehet csak a for­galmi adatokból kiindulni, mi­vel a fejlődő országokhoz fű­ződő kapcsolatoknak politikai töltete van, szerves részét képezik a magyar segélypoli­tikának. Számokkal szintén ne­hezen fejezhető ki az is, amivel a szocialista országokkal va­ló együttműködés során a tudományos és műszaki színvo­nalunk emeléséhez hozzájáru­lunk. Kereskedelmi területen az iroda éves forgalma kétmilliárd forint körül alakult az utóbbi években. — Az elmúlt tizenöt eszten­dő tapasztalatait mérlegelve Oz újítómozgalom gondjai és eredményei a MflV-nál Bár külön napirendként sze­repelt, mégis szerves egységet alkotva tárqyalta tegnap Pé­csett az SZMT székházában a Vasutasok Szakszervezete Pé­csi Területi Bizottsága az újító mozgalom eredményeit és a NOSZF 60. évfordulójának tisz­teletére kezdeményezett mun­kaverseny tapasztalatait. Közel tízezerén vesznek részt a jubi­leumi versenymozgalomban, s az első félévre tett vállalásaikat egyes területeken már túltelje­sítették a MÁV Pécsi Igazgató­ságának dolgozói. Hat hónap alatt 15 millió forint értéket ta­karítottak meg a szállításnál az önköltségcsökkentéssel, to­vábbi hatmilliót pedig a taka­rékos felhasználással. A válla­lások teljesítésében mindenütt a szocialista brigádok mutatnak példát. A második félév során is elsősorban rájuk számít az igazgatóság. Egyebek között az őszi szállítási csúcs lebonyolí­tása érdekében. A zavartalan szállítás a fuvaroztatók lelkiis­meretes megértő munkáján, rakodási készségén is múlik, befolyásolja miként tud eleget tenni a vasút a megrendelések­nek. Az erről szóló jelentést el­fogadta a területi bizottság, és határozatokat hozott a má­sodik félév felajánlásainak még eredményesebb teljesítésére. Az újító mozgalomra vonat­kozó előterjesztés kapcsán sok szó esett problémákról. Werling Jenő, a közgazdasági bizottság vezetője elmondta, hogy min­den javaslattal érdemben kell foglalkozni, gyorsítani kell az átfutási időt az ötlet és az al­kalmazás között, valamint meg kell szüntetni azokat a feles­leges ügyiratváltásokat, melyek hátráltatiák az újítási díj kifi­zetését. Mészáros András igaz­gatóhelyettes is a nagyobb ügyszeretetre hívta- fel a figyel­met. Halmay Árpád, a területi bi­zottság titkára, az újítások nép- gazdasági jelentőségét kiemel­ve felhívta a területi bizottság tagjainak figyelmét arra, hogy a jövőben a szakszervezeti tisztségviselők is folyamatosan kísérjék figyelemmel az újító­mozgalom problémáit. milyen lehetőségei vannak a TESCO-nak a jövőt tekintve? — A fejlődő országok igény­lik szakembereinket s növelni szeretnék a hazánkba érkező ösztöndíjasok számát is. Mun­kánkban a jövőben is fontos szerepet kap a KGST-országok közötti műszaki-tudományos in­tegrációs folyamat. Horváth Teréz Kárbecslő­telep Gyorsabb és szakszerűbb kárfelvételt kíván biztosíta­ni ügyfeleinek az Állami Biztosító új kárbecslő tele­pén Pécsett az Acsády ut- cábanr Eddig a sérült gép­kocsik vizsgálatát a Szalai András úton, a Biztosító épületé előtt végezték. Ez szeptembertől az új helyen bonyolódik le. A jövőben tehát a balszerencsés veze­tő egy helyen rendezheti a karambolozott autóval járó összes kellemetlensé­geit.' Ez év februárjában kez­dődött a kárbecslő iroda és a mellette lévő vasvá­zas, fedett parkoló építése a Szigeti úti AFIT szerviz tőszomszédságában. Az Építő és Tatarozó Vállalat a kivitelezést e hónap vé­gére befejezi. A hatékonyság útjai (4.j Amiben nincs kivétel Tetten érték a rendetlenséget, közömbös magatartást Sok munkahelyen híján van­nak az elemi rendnek is, s ilyen körülmények között a ha­tékonyság emlegetése a foga­lom megcsúfolása. Ott, ahol a kopott etalon miatt háromszor köszörülnek újra egy-egy alkat­részt, ahol két számlát szeren­csétlenkedve, szekrényeket föl­forgatva kutat hét ember fél napon át, ahol a készáru ki­szállításához csak egy valami hiányzik, a láda, mit takar az a kifejezés, hogy rend? Érdekes vizsgálódást folyta­tott a Magyar Tudományos Akadémia Ipargazdaságtani Kutató Csoportja több gépipa­ri vállalatnál. A hatékonyság, a termelékenység növelésének tartalékait kívánták feltárni, mégpedig elsősorban műhely- és üzemméretek között. Kide­A többletmunka fárasztó, de örömöt ad Akikre mindig számíthat a gyár Azt mondta a keresztespusz­tai szociális otthon egyik ve­zetője, hogy ő még nem látott embereket ilyen tempóban dol­gozni, Olyanok sem, akik fize­tést kaptak a munkáért. A bri­gád fizetsége pedig „csak” az otthon lakóinak köszöneté volt. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat mohácsi gyárában dolgo­zik a karbantartók Ady Endre szocialista brigádja. — Elhatároztuk, hogy vala­milyen módon segítünk az idős, elhagyatott embereken. A leg­járhatóbb útnak egy szociális otthon patronálása látszott. El­jutott hozzánk a keresztespusz­taiak kérése. Megbeszéltük, hogy ki mikor ér rá, a többi ment magától — mondja Vis- nyei György esztergályos, a brigád vezetője. — Mohácstól kissé messze van ez az otthon. Hogyan jut­nak el oda, ha segíteni kell valamit? — Amikor több anyagot, szer­számot viszünk, akkor a gyár teherautóján megyünk. Ha ki­sebb munkákról, vagy csak lá­togatásról van szó, akkor sa­ját személykocsikkal. A benzin­költséget a brigádpénztárból fizetjük. — Es a segítés módja? — Kezdésképpen 120 négy­zetméteren lebetonoztuk az ud­vart, hogy a rokkantkocsikkal közlekedni lehessen. Teljesen felújítottunk egy Velorex rok­kantkocsit. Nemrégiben két ké­zi szövőszéket készítettünk. Él ott egy faesztergályos bácsi, neki használható faanyagot vá­logatunk. Viszünk habszivacs­hulladékot, textilmaradékokat. Most készítünk a társalgóba egy 6,5 méteres térelválasztót, segítettünk a pécsi „Életet az AzAdy-brigád újításai A hármas jelszó jegyében éveknek" kiállítás berendezésé­ben ... Az Ady brigádról tavaly hal­lottam először az új székgyár átadásakor. Azt mondták ró­luk, ha ők nincsenek, veszély­ben lett volna az ígért határ­idő. De ott voltak. Harminc­kilencen, — kőművesek, festők, villanyszerelők, géplakatosok, forgácsolók. Rájuk mindig szá­míthat a gyár. Nemcsak a társadalmi mun­ka a rengeteg túlóra, ha arra volt szükség, hanem egy sor újítás is őrzi kezük munkáját. Kertész László eddigi 50 újítá­sáért a „Kiváló újító" cím bronz fokozatát kapta. Nem­csak egyéni, hanem brigád­újításaik is vannak. Az elmúlt évben összesen 1.5 millió fo­rint többlet értéket hoztak a gyárnak az újításokkal. A jubileumi '-'-inkavercenv- ben hat eqyéni és két brinád- úiítást vállaltak. Célul tűzték ki. hogy az anyaqtakarékos- ságban elérik az 50 000 forin­tot. Fejenként 8 óra tórsoHalmi munkát vállaltak, továbbá azt, hogy teljes létszámmal részt vesznek egy kommunista mű­szakon. — Amit ezután csinálunk, azt már pluszként tesszük, mert teljesítettük a vállalásainkat — mondta a brigádvezető. Mindehhez még az kívánko­zik, hogy nemcsak a szociális otthont, hanem két óvodát és két általános iskolát patronál­nak, az első félévben 1340 tár­sadalmi munkaórát teljesítet­tek. — Nagy többletmunka, néha fárasztó is, ezt kár lenne ta­gadni — mondja Földváry László géplakatos. — De az ember tudja, hogy mit miért csinál, és nagyon jó ebben a társaságban lenni. Az igazi öröm az, amikor látjuk, hogy örömet szereztünk — vélekedik Dóczi Mihály esz­tergályos. Az összeszokottság, a sok közös élmény segíti a közös munkán kívül. A nőnapon pél­dául maguk állítottak össze egy paródiaműsort, sikerüknek híre ment á városban. Sokat járnak közösen, családostul ki­rándulni. Szinte ingyen van, mert a brigád jelentős pénz­tárral rendelkezik. A brigád­újítások díja a pénztárukba folyik, a közös jutalmak is a közös kasszát gazdagítják. Eb­ből aztán telik a szórakozá­son, művelődésen kívül a pat­ronáltak megajándékozására is. Bevezették „Ha olvasol egy jó könyvet, ne tedd el, hanem add tovább" mozgalmat. Szin­te olvasójegy pontossággal adminisztrálják, hogy kinek a könyve éppen kinél van. Je­lenleg a nagy sláger: Eric Knight: Légy hű magadhoz cí­mű regénye. Csupa jót hallani róluk. Szuperbrigád? Nem. Csak ép­pen nagyon komolyan veszik azt, amit csinálnak. Kurucz Gyula rítették egyebek mellett, hogy az állásidők fele belső — gyá­ron belüli — zavarforrások kö­vetkezménye, holott e források túlnyomó része egyszerű szer­vezési intézkedésekkel fölszá­molható lenne. Igen, felté­teles módban, mert sem szán­dék, sem megfogható intézke­dés nem bizonyította az aka­ratot, arról csupán szavak ta­núskodtak. Rendetlen portának hanyag a gazdája, csakhogy esetünk­ben ki a gazda? Hosszú a lista! Éppen ezért nem erköl­csös bárkire is rámutatni, sazt mondani, ő hordta össze a porszemhegyet. Tették ezt vala­mennyien, gyórigazgató és ud­vari segédmunkás, szerszámki­adó és technológus, művezető és gyalus. Az elemi rend, az alapvető szervezettség megkö­vetelése nem iskolamesteri, s még kevésbé kaszárnyái szol­gálatvezetői rigolya, hanem el­engedhetetlen feltétele az ipa­ri termelésnek. Ismét a már említett ipargazdaságtani vizs­gálódásra hivatkozva: az érin­tett üzemekben a selejt két­harmadát az elemi előírások megszegése miatt termelték. Rábukkantak a kutatók pél­dául olyan esetre is, amikor figyelmeztetés ellenére folyta­tódott a selejtgyártás, mond­ván, majd ha valamelyik fő­nök szól, akkor másként csi­nálják. Tetten értük a közöm­bösséget, ám rögtön leírjuk: ez a magatartás nem születik vele senkivel. A környezet ha­tására alakul ki, s mivel a szóban forgó munkahelyen minden a feje tetején állt, a' legegyszerűbb feladatok vég­rehajtása is seregnyi akadály­ba ütközött, a vállrándítva űzött selejttermelés törvénysze­rű következménye. A termelés menete ugyanis megbonthatat­lan lánc, ha ennek egyetlen szeme elpattan, füstté válik az eredeti rendeltetés. • Nem egyik napról a másik­ra bomlik fel a rend, az át­tekinthetőség, nem egyik órá­ról a másikra lazulnak meg a fegyelem kapcsai. Kezdetben szinte észrevehetetlen folya­matról — mármint a végső következményeket nézve észre­vehetetlenről — tanúskodnak a tapasztalatok. Ahogy a víz- cseppek kivájják a sziklát, a szervezetet is ezen a módon kezdik ki az apró megalkuvá­sok, az elkerülhetetlennek lát­szó engedmények. A műveze­tő a munka kiadásakor nem figyelmezteti á gépkezelőt, hogy a földarabolandó anyag más keménységű, mint a teg­napi volt, s percek múlva már el is törött a szerszám. Nincs kivétel abban, hogy rendet tartani annyi, mint a legkevesebbet megtenni. Ez alól senki sem kapott, mert nem kaphatott felmentést, ám a kötelező sorrend logikája szerint a rend kereteit azok­nak kell kialakítaniuk, akik irá­nyító poszton állnak. Ahol te­hát elemi rend sincsen, ott a vezetés bizonyítványa ez, még­pedig alkalmatlanságáról. Kemény, túlzó megállapítás lenne? Az sokkal keményebb, húsbavágóbb megállapítás — tudományos vizsgálatok igazol­ták —, hogy hatalmas nép- gazdasági veszteségeket okoz a termelő állóeszközök gyatra kihasználtsága, a veszteségidők jelentős aránya a teljes mun­kaidőn belül. Ezek a vesztesé­gek milliárdokkal mérhetők, s tetemes részük az elemi rend hiányából táplálkozik. Aligha tűrheti a társadalom, ilyen ha­talmas summával rövidítsék meg azok, akik annyi fárad­ságot sem vesznek, hogy ren­det tartsanak portájukon. Azon a portán, amelyet a nagy kö­zösség — a társadalom nevé­ben az érintetteket — kinevező testület, személy — bízott rá­juk, s azzal, tegyenek meg mindent az eredményes mun­ka érdekében. (Következik: A lelke is van.) Lázár Gábor munkaerőnek ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom