Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-02 / 211. szám

e Dunántúli naplö 1977. augusztus 2., kedd Tévéajánlatunk z egyik tartási helyről a másikra szállított állatok állatbe­tegségeket terjeszthet­nek, ezért szállításukhoz engedély szükséges. 1976. december 31-ig marhalevéllel igazolták az állatok tulajdonjogát, és engedélyezték szállítá­sukat. 1977. január 1-től ehhez állategészségügyi forgalmazási engedély kell. Ezt a tulajdonos a saját maga által kitöl­tött állatkisérö lapon kér­heti. A kitöltött lapot a községi, városi, városi­kerületi szakigazgatási szervhez kell beadni. Ha nincs a községben, városban állategészség­ügyi forgalmi korlátozás (zárlat), akkor az enge­délyt azonnal rávezetik a lapra. Az engedély 6 napig érvényes, de ez ugyanazon a lapon há­romszor meghosszabbít­ható. ffllatkísérő lap és állategészségügyi forgalmazási engedély 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD 20.00: „Vén Európa" Hotel: Remenyik Zsigmond tragédiá­jának közvetítése a veszprémi Petőfi Színházból. „Ez a történet nem kitalált dolog, hanem az életből vett valóság. A hotel áll és a ben­ne szereplő személyek élő ala­kok ..." — írta Remenyik Zsig­mond művének ajánlásában. S drámájával azokra a veszé­lyekre hívja fel a figyelmet, amelyek a megírás pillanatá­ban — 1939-ben — már ott gyülekeztek sötét felhőként Európa egén. A cselekmény középpontjá­ban a hoteltulajdonos, Don Carlos Knöpfle személye áll. A hotelban szerveződő ördögi körnek is ő a mozgatója. Az ő személye, cselekvése, ógálá- sa, s végül szinte fátumszerűen bekövetkező halála példázza a társadalmi és drámai igazság­szolgáltatást. Hiszen Don Car- lost nem a csődbe jutott hotel teszi tönkre, hanem emberte­lensége. Aki mindenkit tönkre­tett, elárult, megalázott — egy hajdani alkalmazottja leszúrá- sa által vész el. állattartóknak minden állatról külön kísérő lapot kell kiállí­tani. Az állatkísérő lap kitöl­téséhez nincs szükség az állat tulajdonának igazolására, ele­gendő, ha az állat tulajdonosa igazolja, hogy az állat mióta van tulajdonában. E kijelentés valódiságáért az állatkísérő lap aláírója felelősséggel tartozik. Állategészségügyi forgalma­zási engedélyt csak egészséges, a betegség szemmel látható tü­neteitől mentes állatra lehet kérni. A szükséges állatorvosi igazolásokat az illetékes állat­orvos az állatkísérő lap hátsó oldalára vezeti rá. Hol kell kérni? Az állattartó által kitöltött ál­latkísérő lapot az állategész­ségügyi forgalmazási engedély kiadása végett annál a helyi szakigazgatási szervnél kell benyújtani, amelynek területén az állatot tartják. Az állatkí­sérő lapot az állat tulajdonosán kívül benyújthatja a tulajdonos meghatalmazottja is. Állategészségügyi forgalma­zási engedélyt a helyi szakigaz­gatási szerv — az illeték lero­vása után - akkor adja ki, ha fertőző állatbetegség miatt el­rendelt helyi zárlat, illetve más állategészségügyi korlátozás nem tiltja az állategészségügyi forgalmazási engedély kiadá­sát. Az állatlorgalmazási lap ér­vényességi ideje. A forgalmazási engedély ki­állítása után 6 napig érvényes. Ha az állatot tulajdonosa a forgalmazási engedély lejárta után ismét forgalomba kívánja hozni, ugyanazon az állatkísérő lapon még 3 alkalommal kér­heti a forgalmazási engedély megújítását. Az állatkísérő la­pot az állat tulajdonosa addig köteles megőrizni, amíg az ál­lat tulajdonában van. Az állat eladásakor az állatkísérő lapot az új tulajdonosnak át kell adni. Ahhoz, hogy az állat forga­lomba hozatalának engedélye­zését ellenőrizni lehessen, az engedélyt az állat tulajdonosa vagy meghatalmazottja köteles az állat szállítása alkalmával magánál tartani. Új állatkísérő lapon új forgal­mazási engedélyt kell kérni, ha az állat tulajdonosa megválto­zik, illetve az állatkísérő lapon már háromszor megújították a szállítási-forgalmazási enge­délyt. Gyakori eset, hogy az álla­tot vásárra, piacra, felvásárló helyre kívánják szállítani, de az állat tulajdonosa nem tudja, hogy az állatot a vevő hová szállítja tovább. Ilyenkor az ál­latkísérő lapon a szállítás he­lye rovatba a vásár, felvásárlás helyét jelölik meg. Ha a vevő az állatot a megjelölt község­ből (városból) tovább szállítja, új engedélyt kell a vásár, felvá­sárlás helye szerinti helyi szak- igazgatási szervtől kérni. Áz engedély illetéke Az állatlorgalmazási enge­dély illetéke. Az állategészségügyi forgal­mazási engedély kiadásáért az állattartónak a következő ille­tékeket kell állatonként illeték- bélyegben leróni: juh és kecs­ke utón 10, sertés után 25. szarvasmarha, szamár és öszvér utón 40, ló után 100 forint. A forgalmazási engedély megújításának illetéke engedé­lyenként 5 forint. Ha az állat tulajdonosa szarvasmarhája utón állami támogatást kíván igénybe venni - illetékmentes — állatkísérő lap kiállításával és a helyi szakigazgatási szerv ál­tal történő nyilvántartásba véte­lével igazolhatja az állattartást. Az állatkísérő lapra és az ál­lategészségügyi forgalmazási engedélyre vonatkozó rendelke­zéseket az állatforgalom egyes állategészségügyi kérdéseinek szabályozásáról szóló 31/1976. (IX. 29.) MÉM számú rendelet tartalmazza. Lörincz Sándor, Pécs m. város Tanácsa V. B. mezőgazd. és élelmezésügyi o. főelőadója 1977. AUGUSZTUS 3., SZERDA 17.40: A méz: A riportfilm szerkesztője, Major Sándor mondja: A méhészkedés jelen­tős devizaforrása népgazdasá­gunknak. Kisfilmünkben ezért mutatunk be méhészkedőket. Szabolcs megyében, a Nyírker­ti Gyümölcstermelő Társulásnál jártunk, ahol a nagyüzemek a vándorméhészeknek családon­ként száz forintot fizetnek és segítenek a szállításban is. Az akácvirágzást Kalocsa és Baja térségében forgattuk, a méz- pergetéssel és a mézátvétellel együtt. Ellátogattunk a Hunga- ro-nektár tabi kaptárgyártó üzemébe és Albertfalvára, a mézüzembe is. A filmben meg­szólal dr. Keresztesi Béla, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója is, aki az akácvi­rág népgazdasági hasznossá­gáról beszél. 1977. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK 20.55: Nem törnek át...: A Spanyol Köztársaság meg­alakulásának 41. évfordulójára emlékezik a műsor, a spanyol ellenállás dalait idézve. A tör­ténelmi dallamok-sorozat — amely már a francia forrada­lom és az „igazi Amerika" da­lait bemutatta — most a spa­nyol polgárháború dallamaival és dokumentumaival tárja a néző elé a forradalom izgal­mas perceit. Nemcsak dalok szólnak, hanem az egész spa­nyol forradalom hangulata megelevenedik az egyáltalán nem szokványos műsorban. Pá­lyakezdő színészek, a Pécsi Ba­lett és fiatal televíziós alkotó­gárda készítette a hangulatos, szép összeállítást. Mikor kell állategészségügyi forgalmazási engedélyt kérni? Az állat tulajdonosa, illetve az állat tartója akkor köteles állategészségügyi forgalmazási engedélyt (állatkísérő lapot) kérni, ha szarvasmarhát, sertést, lovat, szamarat, öszvért, juhot vagy kecskét a községen (vá­roson) belül el kíván adni, vagy ilyen célból helyi vásárra, piac­ra, illetve más községbe (vá­rosba) kíván szállítani. Állategészségügyi forgalma­zási engedély nélkül szállítható az állat kényszervágásra, gyógy­kezelésre, fertőző betegségnek jogszabály alapján elrendelt felszámolására, több községre kiterjedő mezőgazdasági nagy­üzemen belül állategészségügyi felügyelet mellett, az állat átve­vő helyéről a . legközelebbi ál­latrakodó állomásra, legelte­tés és időleges gazdasági mun­kák elvégzése céljából. Az engedély megadása Az állatkisérö lap kitöltése és a forgalmazási engedély megadása. Az állatkísérő lap űrlapját a helyi tanács szakigazgatási szervétől díjtalanul kapja az ál­lattartó. Az állatkísérő lapot és ennek nyilvántartási szelvényét az állat tulajdonosa tölti ki. Az állat tulajdonosának alá kell írni az állatkísérő lapot akkor is, ha valamilyen okból azt nem ő maga töltötte ki. Az egyéni A gépkocsi jövője — a jövő gépkocsija A gépkocsi gyártásával és fejlesztésével foglalkozó szak­emberek véleménye általában megegyezik abban, hogy belát­ható ideig — legalábbis ebben az évszázadban — az autó haj­tóműve a hagyományos belső­égésű motor marad. A távo­labbi jövőben két további erő­forrás jöhet számításba: az elektromos meghajtás és a gázturbina. Sokkal távolabb pedig a magenergiát haszno­sító erőgép. Az elektromos meghajtás elő­nyei a legkedvezőbbek: zajta­lan, működése mentes a mel­léktermékektől. Ugyanakkor a legnehezebben megoldható fel­adat üzemanyagának, az áram­nak kielégítő mennyiségű táro­lása. Sokkal jobb esélyei van­nak a gázturbinának. Ma már felválthatná a dugattyús gé­peket, ha gyártási költségei nem lennének olyan magasak. Kétszer annyiba kerül, mintegy hasonló teljesítményű robbanó­motor. Személykocsiba építhető méretekben ugyanis csak igen magas üzemi hőmérsékleten és fordulatszámon gazdaságos a működése. A szükséges 1330- 1350C-fokot csak fémkeramikus szerkezeti anyagok viselik el tartósan. Ezek előállítása, a nagy fordulat miatti igen pon­tos megmunkálása még nagy sorozat esetén sem teszi ár­ban versenyképessé az Otto- motorral. További hátránya még, hogy részterhelésnél (pl. városi forgalomban) sokkal több üzemanyagot fogyaszt. Előnyei között viszont kiemel­kedik, hogy égéstermékei ke­vésbé mérgezőek és karban­tartást gyakorlatilag nem igé­nyel. Mint további erőforrás-lehe­tőséget meg kell említeni a ro­tációs motorokat (ilyen pl. a Wankel-motor) és a külsőégé­sű motorokat is (ilyen, pl. a gőzgép), bár esélyük rosszabb hatásfokuk, vagy költségesebb előállításuk miatt kisebb, mint a fentebb említett erőgépek­nek. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a motorok fogyasz­tása kizárólag a motor konst­rukciós megváltoztatásával mér­sékelhető. Minden 100 kp súly mozgatásához átlagosan 1 li­ter benzin szükséges. Ezen be­lül pedig egyre nagyobb se­besség felé haladva az üzem­anyag energiájának jelentő­sebb részét a légellenállás emészti fel. Kézenfekvő tehát a megoldás, csökkenteni kell a járművek súlyát és légellen­állását. Ez az irányzat egyéb- rítő jelentőséget a szériakocsi­ként már a huszas években megindult ugyan, de kénysze- gyártásban' csak az utóbbi években kapott. A további súly- csökkentésnek szilárdsági és biztonsági okokból határai van­nak, amelyet az európai autó­gyártás már erősen megközelí­tett. Ennek ellenére számolni lehet - amint pl. az Audi 100, vagy a Porsche 928 bizonyítja- a műanyagok és könnyűfém­ötvözetek szélesebbkörű alkal­mazásából származó súlycsök­kenéssel. Az alumíniumból vagy műanyagból készült kocsiszek­rények szériagyártása nem vár­ható. Egy alumíniumból készült gépkocsiajtó például kétszer annyiba kerül, mint egy acél­lemezből készült és súlya csak 5 kp-dal kisebb. Alig valamivel jobb az arány a teljes kocsi- szekrény esetében. A műanya­gok jelenleg alkalmatlanok a gazdaságos szériák gyártására és a biztonsági követelmények­nek sem tesznek eleget. Az aerodinamikailag kedvező for­májú kocsiszekrény is okoz ne­hézséget. Az alacsony cw ér­tékű) a légellenállásra jellem­ző szám) kocsi homlokfelülete a lehető legkisebb kell legyen. Ezért egészen alacsony és la­pos kocsikat kellene gyártani, aminek viszont a kényelmi szempontok mondanak ellent. Ennek ellenére reális lehető­ség van arra, hogy apróbb fi­nomításokkal, valamint a lég- ellenállás szempontjából eddig elhanyagolt fenéklemez kedve­zőbb kiképzésével mintegy 12- 15 százalékos fogyasztáscsök­kentést érjenek el. Búsbarna László Űj ABC-s könyv készül Jövő szeptembertől forgathatják az elsősök Elkészült az új ABC-s könyv kézirata a még szükséges technikai munkák után. Né­hány héten belül nyomdába kerül, ősszel kezdik a nyo­mását. Megjelenése 1978 má­jusára várható, és 1978 szep­temberétől — az új pedagó­giai dokumentumokkal össz­hangban — már belőle ta­nulnak a kisdiákok. Az ABC-s könyv írói gyakorló pedagó­gusok. Az új könyv tartalmában és formájában is más lesz, és az alkotók szándéka szerint megfelel a korszerű igények­nek. A lényege az, hogy ál­landó aktív közreműködéssel, munkáltatással sajátítsák el a kisdiákok az olvasás és az írás tudományát. A könyvek lapjaira rajzolhatnak is a ki­csinyek: a tanító néni majd jónéven is veszi, ha az arra a célra szánt ábrákat kiszí­nezik, a szavakat aláhúzzák, bekeretezik. Az új ABC-s könyv tulaj­donképpen két kötetből és az ezekhez tartozó munkafüzet­ből és feladatlapokból áll. Az elsősök az első félévben az „Olvasni tanulok" című színes borítójú könyvet, vala­mint az „írni tanulok" című munkafüzetet használják, a második félévben az „Olva­sókönyv” és a „feladatlapok" segítik majd őket, az olvasás és az írás elsajátításában. Az új ABC-s könyv terjedelmé­ben nem haladja meg a ma még érvényben lévőt. A mai a magyar ABC-s könyvek tör­ténetében rekordidőt élt meg. 1963 óta van érvényben és az idei elsősök forgatják majd lapjait utoljára. Ismeretlen az új könyvben az elválasztott, az úgyneve­zett szótagolt szöveg és a- nagybetűket sem helyettesítik kis piros betűk. Egyidejűleg tanulják meg a gyerekek ugyanis a kis- és a nagy­betűket, és a maitól eltérő sorrendben ismerkednek azok­kal. A Tankönyvkiadó Vállalat­nál elmondották, hogy felfi­gyelve a sajtóhangokra, ki­kérték a Nyelvtudományi In­tézet véleményét, szerepel­jen-e az új ABC-s könyvben a „dz" és a „dzs" betű. Nem fog szerepelni, ez a szakem­berek véleménye, megtanítá­suk a második osztály fel­adata. Az ABC-s könyv megköze­lítően 200 ezer példányban jelenik meg. Gondatlan gombaszedők Kedvenc ételeink közé tarto­zik a gomba, hiszen az íze kellemes, nem hizlal, de mégis tartalmaz értékes fehérjéket. Sokan kedvelik és elég sokan gyűjtik is, sajnos megfelelő is­meretek nélkül. így kerülnek a kosárba az ehető gombák mel­lett a mérgesek is. Hiába hang­zik el a tv-ben, rádióban, hiá­ba írják az újságok, hogy fel- használás előtt az így szerzett gombát meg kell vizsgáltatni a hivatásos gombaszakértőkkel, — az „amatőr” gombaszedők saját vélt tudásukban jobban bíznak. A komlói kórházba az utóbbi napokban is négy em­bert szállítottak gombamérge­zéssel, vagy annak gyanújá­val; többek között egy három tagú családot. A tünetek közé tartozik a kettős látás, rosszul- lét, verejtékezés, hasmenés. A mostani esőzések hatására különösen gyorsan nőnek a gombák és így fokozódik a csábítás is. Igen veszélyes a susulyka és a tintagomba, kü­lönösen azért, mert meglepően hasonlít az ehető csiperkére, s aki csak felületesen ismeri, biztosan összetéveszti! Aki tehát a saját-kezűleg szedett gombát főzi meg, fel­tétlenül mutassa be a szakér­tőknek, akik ingyen mentenek életet... • —B.— Fenyöfacsapolás a Mecseken Csapolják a fenyőfákat a Mecseken, ugyanis a kicsurgó gyanta fontos festék-alapanyag. Az Erdőkémiai Vállalat zala­egerszegi üzemegységének hat dolgozója járja Kárász és Kán határát, valamint a Komló mel­letti Jánosi-pusztát, de csak a már amúgyis kivágásra kisze­melt, 80-100 éves fekete és erdei fenyőket „rovátkázzák be.” Az augusztustól október közepéig tartó szezonban egy fából másfél kilogrammnyi gyanta csepeg ki a felfüggesz­tett cserépedényekbe. A szak­emberek ugyanazokat a fákat 4-5 évig is csapolhatják. A fenyőfákat nem az idén csapolják első alkalommal, hi­szen már az 50-es évek elején is végeztek hasonló munkát Magyarhertelenden. Tavaly a Héja- és a Herma-hegyen, a Hegyháton, Alsókövesden, Sas­réten vonták ki a gyantát a fenyőkből. — ba — PÉCS SZÜLETTEK: Kollár Erika, Bolla Dezső, Giesz Attila, Tihanyi Bálint, Varga László. Sipos Judit, Nagy-Mélykúti Bence. Zsurkó Gábor, Szeles Bernadett, Pellei László, Guhr Péter, Czakó Erika, Pálos Katalin, Marton Ildikó, Gonda Krisztián, Pesze Attila, Földi Szilvia, Karczagi Tibor, Kiss And­rea, Schubert Johanna, Krizsuno- vics László, Bartó Csilla, Keserű Krisztián, Mihály Zoltán, Takáts Attila, Kákái Ágnes, Dörnyei László, Szántó Felicián, Schváb Attila, Vil- lenyik Endre, Hegedűs Béla, Bárdosi Regő. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Milder László és Fejes Zsuzsan­na, Horváth József és Gaál Mária, Árvái László és Strasszer Gyöngyi. Éliás Tibor és Csepregi Mária, Gáspár Jenő és Füzék Erzsébet. Kardos János és Berki Éva, Csiz­madia György és Csordás Mária. Rudolf László és Sipos Ibolya. MEGHALTAK: Baksa Gyula, Karácson Andrásáé Vissnyei Róza, Hegedűs Józsefné Orbán Erzsébet, Kovács Vilmosné Simon Julianna, Békefi Vendel, Po­zsonyi Emilné Molnár Mária, Nagy Sándorné Hoffer Éva, Kis Gyuláné Fibinger Antónia, Ács Béláné Véber Irén, Jungvert Istvánné Tatai Anno, Hermész Dezsőné Schali Erzsébet, Király Éva, Völgyi Jenóné Harsányi Erzsébet, Barics István, Bállá Ven­del, Topár Istvánná Valdesz Mária. Páll Jánosné Gyurgyovics Júlia» Teknyós Áron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom