Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-15 / 224. szám

Tudósítóink jelentik - Tudósítóink jelentik Tudósítóink jelentik -- Tudósítóink jelentik Siklós; Kerámiakiállítás a Perényi-kertben Szabadtéri díszítőelemek, téglatoronyszerű kertplasztikák, különleges alakú térformák, térelválasztó rácsok vonták magukra figyelmünket tegnap délben a siklósi kolostor bel­ső zárt udvarában, az ún. Perényi-kertben, ahol kert­plasztika kiállításon mutatta be ezen a nyáron készült al­kotásait a Vili. Siklósi Kerá­mia Szimpozion rendezősége. Mint korábban hírül adtuk, az idei évben 11 fiatal hazai ke­rámiaművész (Budapestről, Hódmezővásárhelyről és Pécs­ről) vehetett részt a siklósi kerámia alkotótelep és szimpo­zion munkájában. Nyolc héten keresztül számos megkapó, helyenként különlegesen szép alkotás született — ezeket mu­tatták be a tegnapi kiállításon. Az alkotómunka eszmei kö­zéppontjában a „ Kerámia a kertben" gondolat állott, csak­úgy mint az elmúlt évben. A műveket magas hőfokon éget­ték ki. Jelentős részük az ún. pirogránit anyagból készült, következésül fizikálisán is időt­álló lehet. Esztétikai vonzere­jükre nézve pedig — esetle­ges sorozatgyártásuk után — szívesen látnánk belőlük park­jainkban, köztereinken, és — miután több alkotás gondola­tában gyermekeink mozgását, szépérzékét kívánja szolgálni — játszótereinken is. Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott megnyitót. Jelen volt dr. Orbán László, az Országos Közműve­lődési Tanács elnöke s ott vol­tak a helyi alkotókon kívül a nagyatádi és a villányi szob­rásztelep képviselői is. Hivata­losan bejelentették: Polgár Il­dikó budapesti művész épp ezekben a napokban veszi át Faenzában (Olaszország) az ottani nemzetközi kerámia bi- ennálén a kormány elnökének aranyérmét azokért a munkái­ért, amiket ezen a télen, itt Siklóson készített. A közönség nagy szeretettel és figyemmel vette körül J. Móker Zsuzsa pécsi kerámia tervező művész pirogránit játszótéri mászóka-, virágtartó- és ülőkesorait. S nemcsak azért, mert valóban szépek. Mint hivatalosan is közölték, a fiatal művésznek három hete itt. Siklóson, éppen munkája befejezésekor született meg a második kislánya ... A kiállítást szeptembertől a nagyközönség is megtekintheti. (w. e.) Kápolna-puszta: Bivalyrezervátum avatás Dombóvár: Novemberre elkészül a vasúti felüljáró Mintha három óriás láb állt volna meg a hegynek tartva: olyan a három vasbeton híd- pillér, melyek Dombóvár első felüljáróját tartják majd. A fe­lüljáró a sásd— dombóvári 611- es utat tereli el a Kapos folyó völgyében megbúvó romos Gólyavártól fel — a Kakas­domb tetejére, megkerülteti a most is még balesetveszélyes, félórás és félkilométeres közle­kedési dugókat okozó vasút- út kereszteződést. A Káposztás­völgy ingoványából startol a csaknem egy kilométer hosszú felüljáró, érintve a Kapos part­ját, átívelve a vasútvonalat és fenn, a dombtetőn a Szabad­ság utcában köt ki. Jelenleg két szélső tartó­pillér már áll, most kerültek le oldalaikról a merevítő vas- és favázak. A középső most ké­szül fenyőfaállvány-erdőbe buj­tatva, magassága hét méter lesz. Ez, ami látszik, ugyanis talapzatába, a föld mélyébe harminc darab tizenkétméteres vasbeton cölöpöt vertek le. Hogy a híd súlyát igazán tart­hassa, talpába egy úgyneve­zett betonkoporsót is süllyesz­tettek: 42 köbméter vasbeton­ból, ami 42 tonnával egyenlő, egy téglalap alakú tartótömböt (tüsköt) alakítottak ki. Az ácsok és a kőművesek — a kivitelező Kaposvári Közúti Építő Vállalat Tamási: Népművészeti napok Tolna és Baranya megyei fa­faragók és népi fazekasok pá­lyázati kiállításával Tamásiban vasárnap megnyílt az alkot­mány idei évfordulójának tisz­teletére rendezett járási nép- művészeti hét. A zsűri a beér­kezett 249 kerámiából 181 mun­kát, és 243 fafaragásból 63 Dombóvár— Szakcs: fafaragást javasolt o kiállítás­ra. A faragók közül a két­ezer forintos első díjat Baricz Béla bátaszéki fafaragó érde­melte ki - Szüretelés című alkotásáért. Második díjat a komlói Krausz György, harma­dikat a fürgedi Gyárfás Mátyás kapott. A tamási nagyközségi- közös tanács és a Gőgös Ig­nác Járási Művelődési Központ 2500 forintos különdíjával oz ócsárdi Réti Imrét jutalmazták. A fazekasok sorában a kishaj- mási Magyari Péter első díjat nyert kollekciójával, a szekszár­munkásai a farácsozat közé acél tartóléceket és -rudakat erősítenek, ami közé elkezdték önteni a vasbetont és ebből formázzák meg a felfelé széle­sedő, végül legyező-formát fel­vevő hídtartó pillért. Az eredeti átadási határidő október 15., amit nem tudnak tartani, de csak két hetet kés­nek az ígéret szerint és novem­ber elejére megindulhat a for­galom Dombóvár első felül­járóján. Cs. J. Mohács: Sétahajó a Dunán Hazánk egyetlen bivalyrezer­vátuma új helyre költözött. Előző telepük Sávolyon tartá­sukra alkalmatlan volt, ezért a Nagykanizsai Álami Gazda­ság, a Nagykanizsai Erdőfel­ügyelőséggel és a Zala me­gyei Idegenforgalmi Hivatallal közösen „igazi” rezervátumot létesített. A 60 hektáros bivalylegelőt és karámot a Zalakomár és Balatonmagyaród között lévő Kápolna-pusztán, a 7-es főköz­lekedési út közelében alakítot­ták ki. A terület áttekintésére egy 13 méter magas, 4 szintes kilátótornyot építettek, ahon­nan biztonságos körülmények között nézelődhetnek a látoga­tók. Tiszta időben a Kis-Bala- ton csodálatos mocsárvilága és rengeteg vízimadara is lát­ható. Kápolna-pusztán 65 bivalyt tartanak. Ezek a feketeszőrű, őstulok leszármazottak — me­lyek rokonai India mocsaras területein ma is vadon élnek — felbecsülhetetlen zoológiái értékűek. A törökök még ágyúk vontatására is használták a bivalyokat. A rezervátumot vasárnap délelőtt avatták fel Zala me­gye vezetőinek és a látogatók százainak jelenlétében. R. N. lslltSiöIl ég a víz is tisztább­nak látszik ilyenkor. Felszállt a hajnali köd a Duna felett, kánikulát ígér ez a reggeli ragyogás. Va­sárnap, háromnegyed nyolc, növekszik a nyüzsgés a mohácsi sétahajó-kikö­tőben, a Bendegúz moto­roshajó körül. Tegnap a Mohácsi Farostlemezgyár „Utgzók Klubjának" tagjai bérelték ki a kishajót. Hatvanon jelentkeztek az útra, egyrészük már elfog­lalta a legjobbnak vélt he­lyeket. Érkezik a „kapitány" — hivatalosan hajóvezető — Hüber Antal, teli szívvel mosolygó bácsi, aki nem­csak a hajót érzi sajátjá­nak, hanem az utasokat is hozzátartozóinak. Tíz éve, mióta a Bendegúz Mohács­ra került, ő irányítja a ha­jót a Dunán. Most büsz­kén mutatja a gyönyörűen felújított motorost. Elől sé­tafedélzet, hátul a fedett utastér kényelmes ülések­kel, lecsavarható oldalab­lakokkal. A gyerekek az ablakoknak ezt a tulajdon­ságát azonnal felfedezték. — Nagyon szeretem a kirándulókat. Ők mindig vidámak, a jó hangulat pe­dig nagy kincs. Ha nincs idegenvezetőjük, én kalau­zolom őket Baján, Gemen- cen, Érsekcsanádon — mondja a régi dunai ha­jós. Amíg beszélgetünk, egy kisfiú fellopakodott a ve­zetőfülkébe és titkon fordít egyet a kormánykeréken. Hüber bácsi persze hogy látja, de minek is szólna? Tudja, micsoda élmény ez. Lassan megtelik a hajó. Filákovits József, az uta­zás szervezője, máskülön­ben a MOFA KISZ bizott­ságának a titkára, gyors létszámellenőrzést tart. — Ügy látom, mindenki itt van. Ifjú párok, csalá­dok, jóbarátok. Még gyor­san elszaladunk az Rév­kapu vendéglőhöz a lán- gosért, az üdítőital már itt van, kezdődhet az egész­napos élménygyűjtés. Meg­nézzük a Sió torkolatát, végigjárjuk Gemencet, este Dunaszekcsőn halászlét va­csorázunk. Az út szemé­lyenként 67.— forintba ke­rül. Néhány perccel múlt nyolc óra, elkövetkezik az indulás pillanata. A gyere­kek már nagyon izgatottak, mikor a hajókürt rövid har­sonással búcsúzik, egy napra a mohácsi parttól. Kurucz Gyula Megyei sportnap és lovasjátékok Vasárnap Dombóváron ren­dezték meg a KPVDSZ sportolók Tolna megyei sportnapját. A vasutas sporttelepen ünnepélyes felvonulással kezdődött a ta­lálkozó, melyen atlétikai, lö­vész-, asztalitenisz és sakkver­senyeken, kispályás labdarúgó és kézilabdatornón mérték ösr- sze erejüket, ügyességüket a kereskedelmi, pénzügyi és ven­déglátóipari dolgozók. A közön­séget tréfás versenyszámok is szórakoztatták, kötélhúzás, va­lamint a pincérek versenye te- lepoharas tálcával. Ugyanakkor a Dombóvár városkörnyéki kör­zetébe tartozó Szakcs község­ben lovasjátékokat rendeztek a helyi Új Élet Termelőszövetkezet közreműködésével. Az egész na­pon át zajló műsorban kettes és négyesfogatok versenyeztek, ezen kívül lovasbemutatót, nép­viseleti és táncparádét tartot­tak. — B — di Fusz Lajos második, a dom­bóvári Balázs Istvánná harma­dik díjat nyert. A Tolna megyei és a járási KISZ bizottság kü­löndíjával a kishajmási Horváth Évát, a legjobb kollekcióért ki­tűzött díjjal a szekszárdi Bíró Annamáriát, a járási művelő­dési központ különdíjával a ta­mási Vincze Józsefet tüntették ki. A megnyitót a szakályi cite- razenekar műsora és a helyi díszítőművészeti szakkör bemu­tatója is színesítette. A járási népművészeti napok jegyében Tolnanémediben Hegyi Flórián népi fafaragó, Regölyben Vin­cze József népi fazekas mun­káit bemutató, (regszemcsén a Kapos-Koppány mente népraj­zát megörökítő kiállítás nyílt ugyancsak vasárnap. Este Ta­másiban a dunaföldvári népi együttes, Regszemcsén a bári német nemzetiségi népi együt­tes adott műsort. (b.l.) Közülotek, magánosok, figyelőm! A Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat felszámolás miatt központi raktárában Pécs, Névtelen u. 5. sz. (Gyárvárosi Tanács épülete mögött) 1977. augusztus 18-án és 19-én börzenapot rendez Igen kedvezményes, olcsó áron értékesítésre kerül a raktár valamennyi készlete, új és használt anyagok, fogyóeszközök, szerszámok, munkaruhák, irodabútorok stb. A közületek bélyegzővel, magánosok a helyszínen készpénz fizetés ellenében vásárolhatnak. Németh István felszámoló Letenye: X. Mura menti napok A határ menti nagyközség­ben, Letenyén augusztus 14— 21-ig tartják meg a jubileumi, tizedik Mura menti napok kul­turális rendezvényeit. Az egy hétig tartó eseménysorozat megnyitóját vasárnap tartották meg, mégpedig a mohácsi dél­szláv ének- és táncegyüttes egész estét betöltő, önálló mű­sorával. Hétfőn délelőtt egyszerre há­rom kiállítás megnyitójával folytatódnak a Mura menti na­pok. A Dél-Zala népművészete című kollekcióban helyet kap­nak a nagykanizsai járás textil- művészetét reprezentáló mun­kák, valamint a letenyei hímző­szakkör lányainak, asszonyai­nak legszebb alkotásai és Za­la megye tíz fafaragójának legbecsesebb munkái. Ehhez a témakörhöz, a népművészethez kapcsolódik Korniss Péter fo­tóművész Egy eltűnt életforma című fényképkiállítása. Egy egészen más területre, a határ­őrizet dokumentációs anyagai­nak a világába kalauzolja el az érdeklődőket a harmadik kiállítás, amely ugyancsak a gimnázium tantermeiben kap helyet. Augusztus 17-én a Fáklya Művelődési Központban Zala megye közművelődésének ak­tuális kérdéseiről tanácskoznak a népművelők. Este a Bojtor­ján együttes ad hangversenyt. Másnap kertbarátok mutatják be kiállításra érdemes termé­nyeiket a Kenyeres Júlia Gim­názium tornatermében. Augusz­tus 20-án határőrközséggé avat­ják Letenyét, s az alkotmány­ünnep tiszteletére térzene, sportrendezvények, amatőr mű­vészeti együttesek bemutatói és a hagyományos bál várja az érdeklődőket. M. J. Barcs: Termékbemutató A farmernadrágoktól, a kü­lönböző műszőrmekabátokig, 82 ruházati terméket vonultat­tak fel a manökenek tegnap Barcson, a DRÁVA Ipari Szö­vetkezet termékbemutatóján. És amit nem tudtak a hölgyek magukra húzni, azt a szomszé­dos kiállítóteremben tekinthet­ték meg az érdeklődők. A barcsi ipar és mezőgaz­daság bemutatkozásaként idén első alkalommal az 1951-ben alakult DRÁVA szövetkezet ál­lít ki. A 400 dolgozót foglalkoz­tató cég a műszálas overálo- kon, papucsokon, cipőfelsőré­szeken túl a munkakörülménye­ket és a szolgáltatási tevé­kenységét is bemutatja. A szí­nes és gazdag kiállítás augusz­tus 17-ig tekinthető meg a Barcsi Művelődési Központ­ban. — R — Harkány: Baranyai kirándulás A XIX. Népek Barátsága nyá­ri egyetem külföldi résztvevői va­sárnap reggel egésznapos ba­ranyai kirándulásra indultak. Megtekintették a siklósi vár­múzeum kiállításait,- a harká­nyi emlékmúzeumot; Mohácson a történelmi emlékparkot, a Kanizsay Dorottya Múzeumot, majd a villányi szobrász szim- pözion szabadtéri kiállítását. Mindenütt célirányosan a me­gye történelmi emlékeivel, kul­turális és művészeti értékeivel ismerkedtek. Délután pedig a hagyomá­nyos magyar konyha sajátos ízeivel: Tenkes oldal-beli „pin- cézésen” a szalonnasütéssel, este egy régi csárdában a ha­lászlével kötöttek bizonyára emlékidéző ismerettséget. — W —

Next

/
Oldalképek
Tartalom