Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-25 / 203. szám
A Róma-hegyi villa Interior a villában Rippl-Rónai síremlék Jávori Béla felvételei A Róma- hegyen RipplRönai Hazatér Kaposvár, Ráma-hegy. Itt ^it egykor a magyar festészet történetének kiemelkedő alakja Rippl-Rónai József. A kis, sárga villa kalaplevéve szemléli mi történik körülötte, vele. Idomvasvázat kap, új tetőszerkezetet, olyan lesz, mint valaha. És a kalaplevétel meg is illeti az itt dolgozó munkásokat, ha erre képesek lesznek. Bizakodjunk. A Somogy megyei Tervező Vállalat iqazgatója, Szigetvári György tervrajzokat terít elém. Az emlékház műemléki épületnek számít, rekonstrukciójának terveit Szabó Tünde épétész- mérnök készítette el. Kivitelező a Kaposvári Építőipari KTSZ. A felújítás teljes költségét másfél millió körüli összegre becsülik előzetesen. A villát Rippl-Rónai 1908-ban vette meg, 1927-ig élt ott nyaranta — vendégül látva a kor nem egy kiemelkedő személyiségét, hogy mást ne mondjunk, például Adyt is. Az épületet eredeti formájában állítják helyre, az eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal rendezik be. A tervezők és a kivitelezők úgy gondolják, hogy az építészeti munkálatokkal jövő nyárra készülnek el. Mi sem tehetünk mást, minthogy lekapjuk a kalapunkat a gyors mentési akció megelőlegezett és feltételezett sikere előtt. Rippl-Rónai hajdani szülőháza helyére emeletes ház épült, a gyógyszertár, ahol patikárius segéd volt, szintén fontos állomása életének. A felújítással párhuzamosan talán ezek az épületek sem szégyenkeznének egy-egy emléktáblától, amelyek a világhírű mesterre emlékeztetnék az arra járókat. — B. K. — Hódít a „zsebkendő” fazon r* wrammmemm a wmrr.-. ramfcUMi«*» Meddig zsugorodhat a bikini? A strandöltözék egyik elengedhetetlen kelléke a fürdődressz vagy fürdőruha. Igen, csak az egyik kellék, mert egy jól öltözött srandoló nő nem jelenik meg fürdőhelyeken strandruha, esetleg ruhák nélkül, és a fejére feltétlenül vászon vagy szalmakalpot tesz. De sorolhatnánk még a strandtáskát, papucsot, különböző kozmetikai szereket... Elmondhatjuk tehát, hogy a fürdőzésnek is megvannak a maga szertartásai, megjelenési formái, akár a bálteremben egy ke- ringőnek. No, de maradjunk a fürdőruhánál! A pécsi áruházak és üzletek kirakatait, polcait nézegetve az első, ami szembe- * tűnik, nagy a választék. Csak azért nem szögezem le, hogy minden korosztály számára, mert talán a fürdőruhadival jár legelői a korosztályok öltözködése közötti különbség felszámolásában. Bátrak a mai nők! A teltka rcsúak és idősebbek sem szorítják testüket vastag anyagok, kényelmetlen mellkosarak közé. Legtöbben a kétrészes fürdőruhákat, könnyű, gyorsan száradó kelméket keresik, ezt bizonyítja, hogy nagy méreteket, például a négyeseket is sokan vásárolják. Az idei bikiAz idei nyár sztárja a kengurú nik szintetikus anyagokból készültek, rengeteg mintával, és a szivárvány csaknem összes színével. Mégis a legnépszerűbbek a piros, sárga és fekete, különösen a fekete alapon virágmintás modellek. Hódít a „zsebkendő" fazon: a bikini felsőrészének nincs melltartókiképzése, egy kis háromszög az egész, úgyszintén a nadrágrész sem túlméretezett, mohd- hatni éppenhogy takar. Az üzletek eladói csaknem mindenütt elmesélték, hogy a kertbarátmozgalom még a fürdőruhavásárlás terén is érezteti hatását. Igen sokan vásárolnak olcsó kartondresszeket, külön kertészkedés céljából, a férfiak pedig hasonló meggondolásból vesznek több cam ping nadrágot. A férfiak strand-öltözködésére is az jellemző, hogy idősebbők és fiatalok egyaránt a színes, modern fazonú úszókat hordják. Különösen népszerűek a hazaiak mellett az NDK-beti, és jugoszláv modellek. Egyszínűből a sárga és piros, a vágott szárúból pedig a csíkos a kelendő. De újra megjelentek a hosszított szárú fazonok, melyek talán a fiatalok körében lesznek ismét sztárok, jelölteik. Mit húzzunk a fürdőruhára? A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül a legfrissebb divat diktálta strandruhák között válogathatnak a női vásárlók. Almazöld, narancs- és citromsárga, drapp és piros színekben, frottíranyagból készült a legtöbb modell. Jellemzőjük, hogy a hátrész mélyen kivágott és nyakba akasztható pánt fogja össze. Újdonság a női strandnadróg, amelyet jersey hatású anyagból varrtak, póló felsőrésszel. A négy-tízévesek körében nagy divat az egyszínű frottír, kapucnis fürdőköpeny. Az idei nyár nagy sztárja pedig a „kengurú”, a fiatalság körében hódit. Ez nem más, mint frottírból készült, kézelővel ellátott, kapucnis felsőkabátka. Hűvösebb Balaton melletti napokban a legkellemesebb viselet a kicsiknek és nagyoknak egyaránt a praktikus tréningruhák mellett. Lassan a nyár vége közeleg, de sokaknak még most kezdődik a nagy szabadság, az igazi nyár. Nincs okuk szomorúságra, őket is nagy választékkal, szakszerű kiszolgálással várják a pécsi üzletekben. Gáldonyi Magdolna Privilégiumlevél a Nyírkállói kódexben Aranybánya a Keleti-Mecsekben? A kaliforniai Colomában, a dúsgazdag Johann August Suter kapitány új-helvéciai birtokán 1848 januárjában találták meg az első aranyrögöket. Amerikában és Európában az új földrész felfedezése óta példátlan méretű aranyláz ütötte fel a fejét. Tízezrek utaztak Kaliforniába ásóval felfegyverkezve. A XIX. század és a XX. század eleje produkált még a kaliforniaihoz hasonló járványos — sok halálos áldozattal járó — aranylázbetegséget — Ausztráliában, Dél-Afrikában, Alaszkában. Az aranynak, ennek a különben meglehetősen „haszontalan" fémnek a legendája persze máshol is, más korban is működésbe hozta az emberek fantáziáját. Nem kell mesz- szire mennünk: nálunk is szárnyra kaptak legendák különféle arany- leletekről, annál is inkább, mert az egykori Magyarországon nemcsak aranymesék, de jelentős aranybányák is voltak. Amerika felfedezéséig Európa aranyának felét Magyarországon bányászták (Körmöcbánya, Selmecbánya, Zalatna, Nagybánya); Károly Róbert 1328-as bányászati reformja után évi 15 mázsás termeléssel. A Mecsek hegység ma a feketeszenéről híres, a középkorban azonban ezt az értékes ásványt nemigen hasznosították. A Keleti-Mecsekben szerény hozamú vasbányák működtek, a nyomaik ma is megtalálhatók. A népmondák' és az egykori helységnevek (Magyareg- regy környékén) évszázadokon keresztül táplálták a Mecsek aranyának legendáját. Az egyik ismert népmonda például a Zengő kincséről szól, eszerint a Zengő minden virágvasárnapon megnyílik és a szótlan asszonyoknak (I) megmutatja rengeteg kincsét. (Talán a lehetetlenséggel határos feltétel miatt nem lett a Zengő környékéből El- dorádó?) A Mecsek aranyáról szóló népmondákat azonban egy XV. századi oklevél hitelesíti némiképpen. Az oklevelet Koller József, pécsi kanonok (1745—1832), a pécsi püspöki könyvtár és levéltár neves kutatója találta meg. Ebben a királyi oklevélben a pécsi püspök kap aranybányászati jogot a Mecsek' hegység területére. A dátum 1464, az akkor uralkodó király Hunyadi Mátyás, és az akkori pécsi püspök (s egyben a királyné kancellárja) Janus Pannonius I Arról sajnos nem maradtak fenn adatok, hogy e királyi kegy kérelemre vagy jutalmazás szándékával született. 1464-ben a felemás sikerrel járó boszniai török elleni hadjárat utáni évben Janus Pannonius még Mátyás udvarának egyik legbefolyásosabb embere. Egy évvel később egy sikertelen diplomáciai akció miatt kegy- vesztett lett, majd hét év múlva mint az elbukott Mátyás elleni ösz- szeesküvés egyik vezéralakja, menekülés közben hal meg a horvátországi Medve várában. Sajnos arról sincs adat, hogy csupán kutattak arany után, vagy sikerült is aranybányát nyitni a Mecsekben, s ha valóban volt egy ilyen bánya, mennyi lehetett a hozama? Ha voltak is ilyen adatok, elvesztek a mohácsi csata utáni országos zűrzavarban, amikor a pécsi káptalan kétszer menekülni kényszerült a török elől, akik Pécset felgyújtották 1526-ban. S ha volt, hol volt a mecseki aranybánya? Legtöbben a Magyar- egregy közelében lévő úgynevezett Barnakő oldalában található, javarészt beomlott lyukra (bányára) gyanakodnak. Állítólag évtizedekkel ezelőtt közvetlen közelében egy középkori érczúzda nyomaira bukkantak. Ám jobb, ha féken tartjuk lelkesedésünket és nem rohanunk a boltba ásóért. A geológusok, akik az utóbbi harminc évben keresztül-ka- sul kutatták a Mecseket ásványi kincsekért, meglehetősen szkeptikusan nyilatkoznak a mecseki aranybánya egykori létezéséről. Az itt található kőzetek nem jellemzőek az arany előfordulására. Legfeljebb egy igen szerény mennyiségű és hamar kimerített aranyleletről lehetett szó a XV. században. Ha igaz, ennek kibányászását engedélyezte a pécsi püspöki könyvtár egyik legbecsesebb kincsében, a Nyírkállói kódexben található privilégiumlevél. Dunai Imre Százharminc „nagylelkű** ember Viszik a pécsi zenekultúrát Most gyürkőzz, magyar zenepedagógia! Százharminc muzsikus, százharminc ember, akinek „nagy lelke van!" Hogy tizenhét országból jöttek? Mindegy! Tizenhét ország kazánkovácsai valószínűleg azonnal értenék egymást, de százharminc „nagy lelkű” művész ... Lássunk közülük néhányat! * Mondják, Rainer Stark remek vagány, aki bármi- íj kor képes szíves..qr f ségből kocsival felV rohanni Pestre. L J|gg|| Most hosszú fagot- hHH tol és rövid nadh rággal, fegyelmezett ■ muzsikusként áll a Kk zenei tábor Gers^Pi win-termében. — Hannoverben tanulok, jövőre szerzem meg a diplomámat fagott szakon. Bayreuth-ban voltam zenei táborban, ott barátkoztam össze magyarokkal, s így jöttem el Pécsre. Nagyon jól érzem magamat. Bayreuth-tal összehasonlítva nagyon tetszik nekem, hogy itt sokkal élőbb a kapcsolat a tábor vezetőivel, tanáraival. Talán mert a tolmácsok, szervezők, a tanárok egy része velünk egykorú és nagyon jó légkört biztosít. Nekem a legtöbbet Kovács Imre tanárúr adta. Nagyszerű ember, szinte sodor bennünket magával, igen sokat lehet tőle tanulni, amit majd magammal viszek. De elnézést, egy egészen modern Hidas-fúvósötöst tanulunk, hadd menjek vissza. Jövőre úgyis eljövök ide. Monsieur Robert Luc az egyetem nyomdásza Orle- ans-ban. Bajuszos és fegyelmezett. Táborlistája? — ötször Franciaország, egyszer Bayreuth és másodszor Pécs. — Egy hivatásos zenekar tagjaként angolkürt szólista vagyok, — mondja. — Ha nem törekszem állandóan tökéletességre, fejlődésre, akkor kitesznek a zenekarból. Amellett egy másik együttesben is játszom. Törékeny belga lány, Liege-ből: Brigitte Foccsoulle: — A konzervatóriumban zongorát, ellenpontot, zeneelméletet tanulok, egyebek kö. zött. Nagy érdek- | j I lődéssel jöttem, •h- 1 mert ez életem elijferi* - ső zenei, tábora,------ hozzá külföldön. Szer ettem volna kipróbálni, hogy milyen külföldiekkel együtt muzsikálni. Én zongorázom, tehát sok mindenféle kamaramuzsikálási lehetőségem van. Amit már megfigyeltem: nagyon sok a különbség a munkamódszerben. Odahaza kevesebben gyakorlunk, s ezt is itt kicsit nyaralásnak is szántuk. De a magyar résztvevők fegyelme ránkragadt. Az első napokban még úgy éreztem: mi, sok külön egyéniség versengünk egymással, de a tábor össze tudta olvasztani ezeket az egyéniségeket. * Zeneszerző Rigából. Halk szavak és valami biztonság a mondatok mélyén. Imants Zemsaris lett művész, a Szovjet Zeneművészek Szövetségének tagja. — Három éve már itt voltam, ezért még köny- nyebben illeszkedtem bele a tábor életébe. Remek volt a Tomsics-kvintett előadása és a három fiatal magyar zeneszerző-kolléga estje, saját műveik bemutatója. Máskülönben én magam a közönség és a zene legmélyebb kapcsolatát keresem. S erre a színházban van a legnagyobb lehetőség, főleg amikor fiatalok ülnek a nézőtéren. így lettem színházi zeneszerző, nem operát, nem is általános értelemben vett musi- cal-t írok, hanem széles változatban sokféle színházi muzsikát. A százharminc egyéniség közé „belemerítve", íme négy arcéi, négy vélemény, négy barátja a pécsi kultúrának, a magyar zenének. F. D. A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyára felvételre keres: — felsőfokú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szerszámszerkesztőket, — gépipari vagy közgazdasági szakközépiskolával rendelkező munkaerőt diszpécseri beosztásba, — katonaviselt gépészt diszpécseri beosztásba, — vegyész vagy vegyigépész szakközépiskolát végzett női munkaerőt, — mechanikus műszerészeket, — gépipari, vegyigépipari és egyéb szakközépiskola gépész tagozatán végzett fiatalokat mechanikus műszerész munkakörbe, — esztergályosokat és marósokat, — szerszámkészítő szakmunkásokat nagy gyakorlattal, — elektroműszerészeket, rádió- és tv-szerelőket, , — nagy gyakorlatú szerszámgépjavító-lakatosokat, szerkezeti lakatost, — villanyszerelő szakmunkást, — férfi és női betanított munkásokat, — férfi és női segédmunkásokat, — takarítónőket. Jelentkezés: Pécs-Kertváros, Szilva út 1—3., munkaügy.
