Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-11 / 189. szám
Csőkígyó Krk-sxIgetrSI Másfél év múlva itt az arab olaj! Az acélcső egy része már a magyar szakaszon is a helyszínen van A Dunai Vasmű elkészítette az Adria-, vagy ahogy újabban nevezik, jugoszláv-kőolaj- vezeték magyarországi szakaszának acélcsöveit. A jugoszláviai Krk-szigetről induló vezeték a százhalombattai finomítóba szállítja majd a közel-keleti olajat. Hol tart most az építkezés? Kövessük végig az arab olaj útját az Adriától Százhalombattáig. Krk-szigetén épül már a tárolótér és az olajszállító hajók fogadására szolgáló tankerál- lomás. A jugoszláv szakaszon helyenként kint van már a cső is. A magyar szakasz építésének ütemét az határozza meg, hogy miként épül tovább az adriai tengerpartról induló, csaknem 600 kilométer hosszú vezeték, amely Csurgó mellett lépi majd át a magyar határt. Az új kőolajvezeték jugoszláviai szakaszán 700 milliméter átmérőjű csöveken indul majd az olaj. A Krk-sziget tan- kerállomásáról tenger alatti vezetéken jut a szárazföldre, és Zágráb felé veszi az irányt. Ez tulajdonképpen az első jelentős állomás: innen Pancsova irányába építenek egy leágazást, majd tovább folytatódik a vezeték Sisakig, s azon keresztül a magyar határig. A határ előtt azonban még egy leágazása lesz a vezetéknek Lendva irányába. Sisak és Csurgó között 70 kilométer hosszú a vezeték. Ezt a szakaszt csehszlovák szakemberek építik majd. Sisakon épül fel az a szivattyúállomás, amely óránként 2090 köbméter olajat tud Magyarország felé továbbítani. A vezetéken nemcsak a magyar kőolajfinomítók kapnak alapanyagot, hanem Csehszlovákia is ezen szállítja a Közel-Keleten vásárolt olajat. Százhalombattától azonban nem épül újabb vezeték, hanem a Barátság I. kőolajvezeték felhasználásával szállítják a csehszlovákiai finomítókba. A vezeték évente 5500 órán át a magyar, illetve a csehszlovák igényeket elégíti majd ki: 60—100 000 tonnás chargek- ben (adagokban) jön az olaj. Ez a mennyiség tulajdonképpen egy tanker befogadóképessége. A vezeték ilyen módon évi ötmillió tonna kőolajat tud hazánknak is, Csehszlovákiának is szállítani. Magyarországnak erre az olajra a hatodik ötéves tervtől lesz szüksége. A beruházás nagyságát sok minden mellett jól bizonyítja az, hogy Európában körülbelül tízévenként épül egy ehhez hasonló kapacitású kőolajvezeték. A 210 kilométer hosszú magyarországi szakasz a tervek szerint 1978. december 31-re olyan állapotban lesz, hogy meg lehet kezdeni az olajszállítást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy be is fejeződik erre az időpontra a beruházás, hiszen több kiegészítő létesítményt kell még azt követően elkészíteni. A magyarországi szakasz valamivel vékonyabb lesz, mint a jugoszláviai: hatszáz milliméter átmérőjű csővezetékében „gyorsabban" megy az olaj a finomító felé. A haladási sebességet azok a nagy teljesítményű szivattyúállomások biztosítják, amelyek Csurgón és Kárán, valamint Százhalombattán épülnek fel. Ezeken a helyeken a legkorszerűbb technikát helyezik üzembe. A műszerezettségre jellemző példa az olajátadás —átvétel. Jugoszláv területen állítják fel a mérőállomást: itt ellenőrzik, hogy hány köbméter olaj indul el Magyarország felé. A műszereket azonban Százhalombattán is le lehet olvasni, sőt az ottani kezelőpultnál ülők parancsot adhatnak a jugoszláv határ mentén működő mérőállomásnak az adatok ellenőrzésére. Százhalombattán ugyancsak felállítanak egy mérőállomást: ez azonban már annak az olajnak a mennyiségét határozza meg, amelyik elindul Csehszlovákia felé. A magyar szakasz kiviteli terveit az Olajipari Tervező Vállalat mérnökei készítették. A 2,5 milliárd forint értékű beruházás megvalósításában a siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat mellett részt vesznek a csehszlovák vezetéképitők is. A Somogy megyei Kára és Szqzhalonr£>atta között ők fektetik földbe a csöveket. Százhalombattáéi a tartályparkot ugyancsak csehszlovák szakemberek szerelik össze és ők szállítják a szivattyúegységeket. Az új kőolajvezeték magyar- országi szakasza 1978. december 31. után mindig tele lesz olajjal, hiszen a szállítás mellett jelentős tárolótér is ez a föld alatti csőkígyó: minden három méterében egy köbméter — megközelítően egy tonna — olaj fér el. Csurgó és Százhalombatta között tehát annyi olajat lehet tárolni, amennyi egy nagyméretű tartályhajó befogadóképessége. Az építés ütemét eddig befolyásolta, hogy miként készül a jugoszláviai szakasz. A határ és Százhalombatta között ugyanis nem lett volna értelme korábban megépíteni a vezetéket, mint az Adria és Magyarország közötti szakaszt. Az építők szántóföldeken, erdőkön keresztül fektetik majd a csöveket, amelynek egy része már a helyszínen van. A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VÁJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1,5-2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Autósbüfé a 6-os útnál Autós büfé-falatozó nyílt a 6-os főközlekedési út mentén, a Kakasd melletti sötétvölgyi parkerdő bekö- tőútjónál kialakított tó partján. A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat által berendezett falatozóban hétköznapokon délelőtt 11-től este 8 óráig, szombaton és vasárnap hajnali hattól este nyolcig szendvicsekkel, virslivel, pecsenyével, babgulyással, hűtött üdítőitalokkal, sörrel, borral és feketekávéval szolgálják ki a tájra kirándulókat. A vállalat korszerű fagylaltozót is nyitott Szek- szárdon, a vasút- és autóbuszállomástól a városközpontba vezető fasorban. Itt állandóan nyolcféle faqylaltot mérnek ki. Kevesebb műtrágyára lesz szükség Növekedés- serkentő szer húszezer hektáron Az osztrák cég I millió dolláros bankgaranciát adott — Sógor! Feltalálhatnának mar nekünk is valami jó kencét Jóllehet, az utca embere a piacok zöldséges és gyümölcsös standjain keresztül ítélkezik zöldiparunkról, mégis, a magyar mezőgazdaság tulajdonképpen már évek óta folyamatosan szállítja szenzációit, a városi ember látókörén kívül szinte észrevétlenül válik iparrá, s szolgál újabb és újabb rekordteljesítményekkel. E zöldforradalomnak akadnak kisebb horderejű, de mindenképpen izgalmas közjátéka. Tulajdonképpen biokatalizátor Olvasóink, de még a mező- gazdasági szakembereink közül is csak kevesen tudják, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer több — köztük néhány baranyai — taggazdaságában az idén mintegy húszezer hektáron úttörő kísérletek kezdődtek az osztrák Agromax nevű növekedésserkentő szerrel. A pécs- reménypusztai termelőszövetkezetben egy értekezleten találkoztunk Bodor Pállal, az IKR termelési igazgatóhelyettesével. Megragadtuk az alkalmat, hogy pillantást vethessünk ezekre a kísérleti táblákra. Az osztrák Anilag cég Agromax nevű növekedésserkentő szeréről van szó. Ez tulajdonképpen biokatalizátor, amely feltárja a talajban lekötött, a növény számára egyébként fel nem vehető tápanyagokat. Az Agromax-koncentrátum ugyanis feloldja a talajban lekötött műtrágya jó részét, így a növény a korábbinál többet tud hasznosítani a kiszórt műtrágyából. Vagyis arról van szó, hogy a folyékony Agromax, illetve mikroelemek alkalmazásával kevesebb műtrágyát kell, vagy — természetesen a megfelelő talajvizsgálatok elvégzése alapján — egyáltalán nem kell műtrágyát kiszórni a földekre. Ezáltal csökkennek a költségek, miközben a termésátlag marad, sőt, még emelkedik is. A szer az INTERCOOPERA- TION Rt. közreműködésével került a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalathoz, s annak taggazdaságai most nagyüzemi körülmények között hét növényen — a kukoricán, a cukorrépán, a napraforgón, a szóján, a lucernán, a dohányon és a burgonyán — próbálják ki. A 12 millió forint értékű Agromax-koncentrátumot, illetve mikroelemeket az osztrák cég ingyen bocsátotta rendelkezésre, mindezeken felül az esetleges terméskiesésre 1 millió dolláros bankgaranciát adott. Úgy számolják, ha a kísérletek eredményesek lesznek, hogy a termésátlagok növekedése mellett 30—40 százalékkal kevesebb műtrágyára lesz szükség az egyes növények termesztéséhez. A kukorica esetében például a 2200 forintos hektáronkénti műtrágyaköltség körülbelül 600 forinttal csökkenhet — beleértve az Agromax szer és a mikroelemek költségeit is —, ha a szer beválik. Az Agromax további előnye, hogy nem kell a hagyományos műtrágyáknál oly gyakori 15—20 százalékos, a tárolás miatti veszteséggel számolni, miután a szer folyékony, s ezért köny- nyebb és olcsóbb a földön való szétpermetezése is. Szemre szebb Ezek után halljuk Bodor Pál véleményét. — A szerrel már korábban is folytak kísérletek, például a Vaskút-Bácska tsz-ben, ahol az idén már maga a szövetkezet vásárolt a szerből. Ezek szerint a kísérletek beváltották a hozzá fűzött reményeket. Tudunk róla, hogy a zöldség- termesztésben is kiváló eredménnyel alkalmazták idehaza, korábban értek, szebbek, tar- tósabbak voltak a gyümölcsök. Egyébként az IKR-nél is folytak már kísérletek. Ami az idei eredményeket illeti, a szerrel kezelt táblákon ugyanolyan fejlett — egyesek szemrevételezése szerint még szebb is — a növény, mint azokon a táblákon, ahová ugyan több műtrágyát szórtak ki, de nem használták a szert. Az eddigi eredmények tehát biztatóak. Szeretném azonban han<^ súlyozni, az Agromex nem csodaszer. Ha be is válik, csak egy-két évig dolgozhatunk kevesebb műtrágyával, bizonyos idő után ismételten gondoskodni kell a talajerő visszapótlásáról. Mindemellett várakozással tekintünk a kísérletek befejezése elé. A betakarítás utón, év végén az eredmények értékelésére természetesen visszatérünk. (— mz —) Sok a kocsány a teában, kevés a bor a fröccsben, az elmúlt hetekben többek között ezért háborogtak a minőségellenőrök, s velük együtt természetesen a fogyasztók is. De lássunk részleteket a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet legutóbbi gyorsjelentéséből. A megengedettnél nagyobb a ko- csánytartalma a COMPACK által csomagolt 10 dekás kínai, a 20 grammos indiai, az 50 grammos Aranykanna és a 25 dekás Konzum teáknak. A kifogásolt tételek miatt szabálysértési feljelentést tettek, ugyanakkor javasolták, a kocsánytartalmat illetően véglegesen rendezzék a szabványt. Kevés a töltelék a francia drazséban. A Duna Csokoládégyár ugyanis a vállalt 58-46 százalékos töltelékarány helyett csak 46 százaléknyi töltelékkel készíti termékét. A drazsé cukorbevonata vastagabb, élvezeti értéke kisebb. A hiányosság miatt szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Egy Dunaföldváron tartott kereskedelmi ellenőrzés során tejtermékek kaptak elégtelent. Kisebb volt a súlya, a megengedettnél alacsonyabb a zsírtartalma a dunaújvárosi tejüzem poharas tejfölének, ugyancsak hibádzott a súlya a székesfehérvári teavajnak, míg a szendvics vajkrém a megengedettnél több vizet tartalmazott. Fegyelmi felelősségrevo- nást kezdeményeztek. Fennakadt a rostán a búzadara is: a szekszárdi és a mohácsi malomban nagy korpatartalmú és nagy hamutartalmú búzadarát csomagoltak. Figyelmeztetés, fegyelmi javaslat. Benne vagyunk a nyaralásban, az intézet ilyenkor fokozottabban ellenőrzi az üdítőitalokat, az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel és a rendőrség embereivel gyakrabban szétnéznek az üdülőhelyeken. Általánosságban jellemző a gyümölcs alapanyagú üdítőitalok érzékszerviig gyenge aromája. Némelyik üdítőitalnál különös mellékizt és szagot észleltek, másoknál a szénsav volt kevesebb. A gyárakat figyelmeztették. Ugyanakkor egyes üdülőhelyeken meglehetősen higan mérik az italokat. A bor és borhigitványok, az automatából készített üdítőitalok — az ellenőrök így fogalmaznak - szolgáltatási értéke általában kevesebb. Tíz esetben szabálysértési feljelentést tettek. Az üdítőital-fronton az ellenőrök úgymond továbbra is tartják a frontot, sűrűbb ellenőrzést tartanak. Mikor fogynak el ■ I az oveg- Himaláják? Jelenleg Magyarországon több mint 60 millió felesleges sörösüveg van. Ahhoz, hogy ezt az üveg-Himaláját rekeszekben elszállítsák, közel 10 000 tehergépkocsira lenne szükség. De hová vigyék? Mindennapos bevásárlásaink során már-már megszokottá válik az élelmiszerüzletek raktáraiban, az üvegvisszaváltó pultok környékén ládákban, fűzfakosarakban vagy éppen a sarokban tornyosuló üres üve-, gek látványa. Panaszkodnak az eladók, zúgolódnak a vevők, nem a legkellemesebb a felgyülemlett sörös, boros, üdítő italos rekeszeket kerülgetni. Miként lehetne megoldani, hogy a raktárakban inkább több áru, mint üveg kapjon helyet? Fogyasztói oldalról a képlet egyszerű: minden betétdíjas üveget bárhol és bármikor visszaválthat a vásárló. Erre jogszabály kötelezi az élelmiszeripart. De — főleg hónap végén — egyszerre, özönszerű- en kerülnek vissza az üvegek a boltokba és nem mindig oda, ahol éppen vásárolták. Itt jelentkezik az első gond. Egy- egy nagy ABC áruház heti 5—6 000 darabbal többet vesz vissza, mint amennyit eladott. És mivel egy négyzetméter bolti alapterület építése 10—15 000 forintba kerül, könnyű kiszámítani; a legnagyobb luxus az amúgy is szűk raktárteret üres üvegek tárolására lekötni. A nagyobb egységekből hetente legalább egyszer, a kisebbekből már ritkábban szállítják el az összegyűlt göngyöleget, de a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál dolgozó 12 teherautó közül 3—4 még így is csak üres üvegek vissza- fuvarozásával foglalkozik. Míg az üzletekben az üvegek, addig a vendéglátóiparban inkább ládák és rekeszek gyűlnek össze. Legsúlyosabb a helyzet a sörösüvegek esetében, mert az import sör palackjainak jelentős része a belföldi gyártáshoz nem szükséges. A jugoszlávo- kon kívül egyetlen külföldi partnernek sem kell a saját üvege. A Pannónia Sörgyár például már évek óta nem gyártat palackokat, pécsi és bajai telephelyein mintegy egymillió vár feltöltésre vagy eladásra. A jövőben csökken az import palackozott sör aránya, s megtörténtek az első lépések az üvegek nagyobb mértékű külföldi visszaszállítása érdekében is. A pécsi sörgyár tárgyalásai is kedvezően alakultak, még az idén félmillió üres palackot vesz át egy olasz cég, hogy útépítésre felhasználhassa. Nem egy fórumot járt már meg a javaslat: külföldi mintára dobozos sörök, üdítő italok gyártására térjünk át. Egyelőre azonban drágább a doboz, mint a benne levő folyadék. Ez az út tehát ma még járhatatlan. Mi lehet akkor a megoldás? A szakemberek szerint további üvegvisszaváltó túrajáratok beiktatására van szükség, és arra, hogy a nagykereskedelmi vállalatok arányosan tegyenek eleget visszaszállítási kötelezettségüknek. Követendő a Pannónia Sörgyár példája, ahol is számítógépekkel fejlesztik tovább az értékesítést, még korszerűbbé - téve a szállítást és ezzel szinkronban a göngyöleg visszafuvarozását. Horváth L Hétfői □
