Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-09 / 187. szám

1977. július 9., szombat Dunántúlt napló 3 Munka- és politikai akciók, művelődés, sportolás Erősödött a KISZ kommunista jellege Baranyában Az 1976/77-es mozgalmi év értékelése Lezajlottak az értékelő és feladatmeghatározó alapszervezeti taggyűlések, véget ért a KISZ 1976/77-es mozgalmi éve. Milyen eredményeket hozott, miben sikerült előbbre lépni, mi az, ami továbbra is „napi" feladatként kell szerepeljen az ifjúsági moz­galomban? Megyénk ifjúságának közel egyharmada KISZ-tag. Ezer­kétszáznál is több a titkárok és ötezer a vezetőségi tagok szá­ma. A titkárok 58 és a vezető­ségi tagok 49 százalékát újra­választották — tehát rászolgál­tak a további bizalomra. A ta­gok közül több mint 1300 vett búcsút n KISZ-től megszünte­tés, vagy kilépés útján és majd kétezret vettek fel, a taglét­szám tehát emelkedett. A KISZ-esek számos akciót bo­nyolítottak le az elmúlt évben, szép gazdasági és sportered­ményeket értek el, de a folya­matos, tartalmas alapszervezeti élet, az egyéni és a közösségi vállalások teljesítése sok he­lyütt háttérbe szorult, a kevés­bé kitartóak főleg az akciókra vártak. Egy-kettőben kiemelke­dő eredményt produkáltak és aztán a rendszeres cselekvésről lemondva, várták a következőt. A fiatalok több társadalmi munkaakcióban bizonyították: lehet rájuk számítani. A sport- rendezvények száma emelke­dett, de ezek csak szűkebb körben mozgatták meg a fiú­kat és a lányokat — továbbra is hiányzik a rendszeres és a tömegeket mozgósító sportte­vékenység. Tudom, a feltételek nem a legjobbak, de némi fan­táziával mindenki talál alkal­mas „sportkombinátot”: stran­dok, erdők, országutak, sík te­repek is alkalmasak a mozgás­ra és még csak pénzbe se kerül. A politikai képzésben többen vettek részt. A felkészült fiata­lok köréből többen vállaltak propagandista feladatot. Az előadások és csoportos fog­lalkozások megtartása és le­vezetése felkészülést, rátermett­séget igényel. Érdemes az elő­adók „életszerűbb" felkészíté­sére nagyobb gondot fordítani. Megéri. Az értékelő taggyűlések be­számolói. de a hozzászólók is szűkszavúan érintették a műve­lődéssel, kulturálódással kap­csolatos kérdéseket. A vélemé­nyek alapján ez a tevékenység főként a klubmozgalom kereté­ben, annak részterületén folyik. Ez helyes, de itt is tovább kell lépni. Javult az úttörőkkel való „tö­rődés”, valamennyi úttörőcsa­patnak van már patronáló alapszervezete. Most a tarta­lom gazdagítására kell össz­pontosítani. Lanyhult a figyelem, az ér­dekvédelem az egyéni értéke­lésekkel kapcsolatos kérdések iránt. A KISZ-csoportok, a szű­kebb közösségek véleményének és kezdeményezésének nagyobb lehetőséget-és jogkört kell kap­nia, tagjai együtt dolgoznak, jobban ismerik egymás ered­ményeit és hibáját mint a nagy közösség. A KISZ elmúlt évi akcióprog­ramja összességében megvaló­sult, a KISZ szervezettsége és politikai jelentősége kedvezően változott, a választások sorárv érvényre jutottak a káderpoli­tikai célkitűzések és új elem: mindenütt létrehozták az inst- ruktori hálózatot, az alapszer­vezeti felelősi rendszert. Gondolkodni kellene azon és megoldást találni, hogy a KISZ-ben túlzott terhelést je­lent a tavaszi csúcsidény a tagságnak és a vezetőknek egyaránt: értékelések, vezető­ségválasztások, egyéni és a közösségi feladatvállalások, il­letve már az akcióprogramok elkészítése, az új tagsági iga­zolványok kiadása, statisztikai adatfelvételek, a FIN rendezvé­nyek egész sora követi egy­mást —, így nem csoda, ha az egyéni elbeszélgetésekre, a folyamatos minőségi munkára és önértékelésre nem jut elég idő és energia. A KISZ megyebizottság érté­kelte az elmúlt mozgalmi évet, az eredmények javítását és a munkát nehezítő tényezők megszüntetését tűzte ki célul, előtérbe állítva a folyamatos, kiegyensúlyozott tartalmi mun­kavégzést. Murányi László Áruszállítás A MÁV dolgozói jeles ered­ménnyel ünnepelhetik a 27. vasutasnapot. A MÁV-vezér- igazgatóság gyorsjelentése szerint ugyanis a vasút az el­ső félévben 64,7 millió tonna árut szállított el, 1,1 millió tonnával többet, mint a múlt év azonos időszakában. A másik nagy közlekedési ágazat, a Volán — átlépve oz évekkel ezelőtt még elér­hetetlennek tartott 16 milliós határt — rekordteljesítménnyel 16 millió 240 ezer tonna áru elfuvarozásával zárta júniust. Jól fejezték be a Volán-válla­latok az első félévet is, ösz- szesen 78,6 millió tonna árut szállítottak el, 3,6 millió ton­nával többet, mint egy évvel korábban. összességében az év első felében kielégítette az igénye­ket a Volán, amelyre a vasút­hoz hasonlóan a második fél­évben jut a feladat nagyobb része. „...igyekeznek céljuk felé, és én odaviszem őket” Ifcisiitosok Szalai Lajos ügyeletes vasúti tiszt a pécsi állomáson. Kinn a vágányok, a váltók, vasúti kocsik között van igazán ele­mében. Az általános iskola el­végzése után a Szegedi Vas- útforgalmi Technikumba irat­kozott, majd az éppen beindult közlekedési főiskolát is elvé­gezte. Sajnos, a pécsi állomás eléggé korszerűtlen, itt alig- alig tudja hasznosítani az ott tanult magasabb ismereteket, mint például a kibernetika, vagy modern vasúti üzemszer­vezés. így aztán a vágányok között jobban kiismerte magát. — Pontos terv szerint kell mozgatni a kocsikat (fejből so­rolja a vagonok helyét, rendel­tetését, fontos a gyors intéz­kedés, pillanatok alatt kell dönteni, hogy a szállításban ne legyen fennakadás, az utas- forgalomban gyorsan szabad kocsit kell a szerelvényhez kap­csolni, ha nagy a zsúfoltság. — A főiskola elvégzése után azonnal ilyen felelős beosztás­ba került? — A vasútnál nem lehet azon­nal. Itt gyakorlatban is meg kell ismerni a szakmát. Három évig tulajdonképpen inaskod- tam, majd 1972-től Villányban voltam forgalmi szolgálatveze­tő, 74-ben helyeztek Pécsre. Az idén januárban neveztek ki KTG tisztnek. Feladatom a teher- és személyforgalom irá­nyítása. Szeretem látni, ami­kor az állomás rendben van, a szerelvények a megtervezett helyen állnak. Jó érzés, ami­kor menetrendszerinti pontos­sággal húznak ki az állomás­ról a rendben megrakott sze­relvények . . . Nagy Károlyné három évtize­de került a vasúthoz, a deb­receni állomáson segédmun­kásként kezdte. A hétgyerekes család az apa napszámos bé­réből élt, nem nagyon válo­gathattak állásban. — Azt mondta apám: ha Vasutasnapi kitüntetések A 27. vasutasnap alkalmából a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 51 dolgozónak adomá­nyozott „Kiváló Vasutas", 34- nek „A Közlekedés Kiváló Dol­gozója” kitüntetést, 70 vasutas miniszteri, 125 pedig vezér- igazgatói dicséretben részesült. A kitüntetéseket pénteken a Nyugati pályaudvaron tartott központi ünnepségen Pullai Ár­pád közlekedés- és postaügyi miniszter és Urbán Lajos ál­lamtitkár adta át. A dicsérete­ket a vasútigazgatóságokon rendezett ünnepségeken vették át az arra érdemes vasutasok. dolgoztok, mindenetek lesz, ha nem, semmitek, még becsüle­tetek sem. Hozzászoktam a munkához, ha kellett, takarí­tottam, postát hordtam. Bevett szokás volt, hogy a mérnökök lakását is takarítani kellett. Nagy Károlyné már 1945- ben a kommunista párt tag­ja volt, 49-ben éppen a párt ösztönzésére jelentkezett a MÁV tisztképző iskolájába, ahol ekkor vettek fel először nőket is. Kettőszázötven hallgató kö­zül 25 nő volt. — Sok probléma volt, az idős vasutasok nehezen fogadták el, hogy egy fiatal lány a felette­sük. Forgalmi irányítóként kezdtem, két év alatt Püspök­ladány, Nádudvar, Hajdúszo­boszló, majd ismét Debrecen voltak az állomáshelyeim. 52- ben kerültem Pécsre forgalmi távírásznak, 21 éve pedig a pécsi Biztosítóberendezési Fenn­tartási Főnökség munkaügyin­tézői beosztásban dolgozom. — Ez talán közelebb is áll önhöz, mint a forgalmi irányí­tás... — Jó az emberekkel foglal­kozni, jó érzés ügyes-bajos dol­gaikon segíteni. Sokszor a va­sutasok nincsenek tisztában jo­gaikkal. Négy esztendőm van vissza a nyugdíjig, amikor majd a kis szőlőm, meg az unokám lesznek mindennapjaimban a főszereplők, akkor majd jólesik visszagondolni, hogy a vasút­nál én is tettem valami hasz­nosat . . . A mozdony lassan kigördül a pécsi fűtőházból a jelentkező helyre. Nemsokára indul az eszéki vonat. Komlási József 28 esztendős mozdonyvezető a mikrofonhoz lép: — Jó napot kívánok! az M-47 2032-es a 2932-es számú vo-' nathoz jelentkezik. Komlósi József vegyipari gé­pésztechnikumot végzett. Fél éves motorvezetői gyakornok- ság és hathónapos motorve­zetői tanfolyam elvégzése után került az első önálló útra. — Milyen érzés volt először vezetni? — Félelmetes és csodálatos is. Indulás előtt az utasokat figyeltem, akiknek sejtelmük sem volt, hogy először viszem önállóan a vonatot. Amint ka­paszkodtak a kocsikra, arra gondoltam, hogy ezekért az emberekért én vagyok a fele­lős. Amikor a motort bekap­csoltam, már nyugodt voltam és jóleső érzés fogott el, hogy az 1000 LE egy mozdulatomra, 1 akaratom szerint cselekszik. Ez azóta sem múlott el, a vál- Jsfvp tozó növényzet, legelésző nyó- • jak, őzek, szarvasok között ro­hanva érzem, hogy a kocsikban ugyanezt nézik az utasok, be­szélgetnek, nevetgélnek, gond­talanok, igyekeznek céljuk felé, és én odaviszem őket. . . Szalai Lajos Nagy Károlyné Sarok Zsuzsa Komlósi József Jugoszláv nap a PIV-en Kooperáció, szakosodás, műszaki haladás Például a Rába és a Lehel — Eszéki pártvezető látogatása PÉCSI IPARI VÁSÁR V A Rába—Steiger kabinjából kiszűrődő zene ugyan nem konkurrálhat a vásári hang­szórókkal; de önmagában az a tény, hogy rádió szól az óriás traktor vezető állásában, meg­babonázza a tinédzser korosz­tályú vásárlátogatókat. A gye­rekek felmásznak a hatalmas erőgép kabinjába, mindezért természetesen • nem szólnak a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár képviselői. Hadd ismer­kedjenek a 6. Pécsi Ipari Vá­sár nézői az Európa-szerte el­ismert erőgéppel. Persze azt már kevesebben tudják, hogy ez a korszerű trak­tor tulajdonképpen a nemzet­közi kooperációnak köszönhető. A Rába ugyanis néhány esz­tendeje együttműködési meg­állapodást kötött az Egyesült Államok-beli Steiger céggel, s így született meg a Rába-Stei- ger. A győri mammutcég célja végsősoron az, hogy egy olyan erőgép családot fejlesszen ki, amely megfelel a korszerű me­zőgazdasági művelés igényei­nek. A létrejött megegyezés alapján a Rába első- és hát- sóhidakat szállít a Steigernek, az amerikai partner pedig a kormányművet, a sebességvál­tót és a légkondicionáló be­rendezést küldi Magyarország­ra. S, hogy ez a kooperáció nem csupán közvetlenül kétol­dalú, jól érzékelteti: a légkon­dicionálót egy japán cég gyártja és a Steiger közremű­ködésével kerül hozzánk. Eb­ből is kitűnik, hogy a gazdasági kapcsolatok sokkal összetetteb­bek, mint gondolnánk. A Rába egyébként ebben az esztendő­ben megjelent az ötszáz ló­erős erőgépével is, — a proto­típus december utolsó hetében készült el. A Pécsi Ipari Vá­sáron az első Rába—Steiger, valamint annak továbbfejlesz­tett változata látható; a száz- nyolcvan lóerős erőgép. Nem túlzás, ha azt mondjuk, bárme­lyik európai mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat meg­irigyelné. A vállalat nemzetközi kap­csolatai egyáltalán nem merül­nek ki a Steigerrel kialakított kooperációban. Közismertek az utakon futó Rába-MAN típusú tehergépkocsik. A licenc díjat alkatrészekkel fizeti a Rába és a nagymúltú cég csereszava- tosnak ismeri el a győri alkat­részeket. A vállalat által kifejlesztett hátsóhid-család igen kelendő a KGST tagországaiban. Az éves termelés meghaladja a százezer darabot: ennek ki­lencven százaléka exportra ke­rül. A Rába részese valamennyi szocialista ország járműipará­nak. A Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába, Lengyelországba hátsóhidakat, Romániába mo­torokat, Jugoszláviába pedig teherautókat szállít a győri cég. De közvetett exportként fogható fel az Ikarusokba be­építendő Rába motor és hát- sóhíd is. A Rába mellett az egyik leg­nagyobb licenc vásárló a Jász­berényi Hűtőgépgyár. A há­rommilliárdos termelési értéket produkáló vállalat évente tizen­ötmillió dolláros exportot bo­nyolít. Utóbbiból is kitűnik, hogy csak úgy képes helytállni a nemzetközi piacon, ha ter­melési kapcsolatai széles kö­rűek. A Lehel, amely idén ün­nepli megalapításának huszon­ötödik évfordulóját, a műszaki fejlesztést három irányban vég­zi. A licenc vásárlásokkal a kö­zel tízéves műszaki szintbeli különbséget kívánják csökken­teni, ezt egészítik ki az időköz­ben létrejött nemzetközi koope­rációk és a saját fejlesztés. Legújabb termékeik a Bosch licenc alapján gyártott hűtő- szekrények, az ősszel jelent­keznek a 240, jövőre pedig a 280 literes hűtőszekrénnyel. A Jászberényi Hűtőgépgyár di­namikus fejlődését 1968-tól számíthatjuk. Az első hűtőszek­rények még három percenként jöttek le a szalagról, ma pedig negyvenhárom másodpercen­ként készül el a legkorszerűbb hűtő. Mindebbe természetesen az is közrejátszik, hogy a vál­lalatnak évente legalább het­venöt ösztöndíjasa van: kéthar­maduk a műszaki egyetemen tanul, a többiek közgazdászok lesznek. Gondjaik viszont hasonlóak a többi hazai vállalatéhoz. Mó- náth Ferenc kereskedelmi igaz­gató keserűen jegyezte meg, hogy a honi kooperációs part­nerek műszaki fejlesztési üte­me elmarad a kívánalmaktól: példaként a kompresszorgyár­tást és a villásdugó hiányt említette. ír A 6. Pécsi Ipari Vásáron tegnap rendezték meg a jugo­szláv napot. A huszonkét szla- vónija—baranyai kiállító nevé­ben, a déli órákban rendezett fogadáson Mirko Knezevics, a Jugoszláv Kommunisták Területi Szövetsége szlavónija-baranyai titkára köszöntötte a meghívott vendégeket: köztük Czégény Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Lukács Jánost, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, Ja- kabos Zoltánnét, a Baranya megyei Tanács osztályvezetőjét, valamint dr. Németh Lajost, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettesét. Mirko Kneze­vics köszöntőjében részletesen szólt a testvérvárosi kapcsola­tokról, s reményét fejezte ki. hogy a következő PIV-en több jugoszláv cég vesz részt. Salamon Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom