Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-07 / 185. szám

e Dunántúli napló 1977. július 7., csütörtök Bárévá megye: iéNgi'átprtiéI Dr. Fischer Béláné ma is több könyvet olvas egyszerre toy népiskola a relorm- korban Még a tridenti zsinat előírá­sa szerint a megyéspüspök kö­teles egyházmegyéje minden helységét időközönként meglá­togatni, és az ottani állapo­tokról, a plébánia és a vele kapcsolatos iskola helyzetéről jegyzőkönyvet felvétetni. Ezek az ún. egyházlátogatási jegy­zőkönyvek (visitatio canonica) egy adott kornak a legmeg­bízhatóbb forrásai, mivel a benne foglaltak általában min­den szépítés nélkül tartalmaz­zák a valóságot. Szepesy Ignác püspök arról ismert, hogy szívügyének tekin­tette a falusi népoktatásügyet és a tanítóképzést. Érdemes megemlíteni, hogy Szepesy a püspöki líceum alapításával 300 főiskolást vonzott Pécsre az akkor 500 gimnazista mellé, és 1830-ban megszervezte Pé­csett a tanítóképzőt is. (Az or­szágban az első tanítóképző 1828-ban Egerben nyílt meg. Ezt követte 1829-ben a soproni, majd 1830-ban a pécsi. Az el­ső állami tanítóképző 1840- ben nyílt meg Budán.) Szepesy egyházlátogalási jegyzőköny­veiben mindenütt központi kér­désként foglalkozik a népok­tatással. 1829. május 10. és 11. nap­ján tett hivatalos vizsgálatot a „Németh-ürögh-i”, a mai rácvárosi plébánián Szepesy Ignác. Az ekkor készült jegy­zőkönyvből most vizsgáljuk meg ennek — a ma már Pécshez tartozó területnek az iskola­ügyét. Az akkori Németh-üröghi plébániához tartozott Magyar- ürögh, Patacs és Szentkút ne­vű helység is. Ezek ma is Pécs lakott területei, illetve vá­rosrészei. Iskola azonban csak a plébánia székhelyén, a mai Rácvárosban volt. A szereplő épületek nagyjából ma is meg­vannak: a templom, mellette a régi iskolaépület, és velük szemben a mai plébánia épü­let melletti házban a plébá­nia. A mai plébániai épület az uradalom gazdatisztjeinek a lakása volt. A felvett és hitelesnek te­kinthető statisztikai adatok sze­rint Németh-Oröghön (a mai Átalakítva, megszépítve — mai nyelven szólva: restaurál­va és rekonstruálva — újra megnyílt az Ybl Miklós utcá­ban a CASINÓ cukrászda és eszpresszó. Nem hírverést sze­retnénk csapni az eseménynek, erre nincs szükség. Csupán azért említjük, mert titokban reméltük, hogy nemcsak a cuk­rászda belső része cserélődik ki, hanem a címtábla is. Amíg a Pécsett levő cukrászdák többségének találó neve van (Kismama, Kuckó, Misi, Mű­vész, Napsugár, Neielejcs stb.) addig a CASINÓ az átalakí­tás után is régi rossz nevére hallgat. Mert mi is a kaszinó? A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint több jelentése is van. E szó hallatára a va­lamikor élt arisztokrácia és a polgárság zárt társasköreire gondolunk, ahová csak a ki­váltságos osztálybélieknek volt szabad belépni. A tiszti és úri kaszinók voltak a letűnt társa­dalmi életnek a mentsvárai. A kaszinó szó másik jelen­tése: külföldön, rendszerint előkelő fürdőhelyen létesített Rácvárosban) 42 tankötelesből 24, Magyar-Uröghön (a mai Drog) 36 tankötelesből 10, Pa- tacson 65 tankötelesből 24, Szentkúton 10 tankötelesből egy se járt iskolába. (Ez utób­bi hely még ma is eléggé „kies" fekvésű). A plébánia te­rületén nyilvántartottak 135 tankötelest, ebből 76 járt is­kolába. A plébánia kegyura, egyben az iskola fenntartója is a pé­csi székeskáptalan volt, mint földbirtokos. Iskolamester — egyben kántor — ebben az év­ben Koszér lános, aki Bánfán született feltehetően 1797-ben. A vizitációkor 32 évesnek mond­ta magát. Feljegyzik róla, hogy iskoláit Sumonyban és Bogdá- sán végezte. „22 éves korá­ban, amikor már 7 éves házas lenne (!)” segédtanítónak ment a kővágószöllősi iskölatanító- hoz „felesége beleegyezésé­vel". (Ez utóbbi megjegyzés érdekesen szemlélteti a „fele­ségi jogállást" az adott idő­ben). Kővágószöllősön 3 évig gyakorolt és tanult. Ezalatt le­tette a Szepesy által rendsze­resített tanítói vizsgákat. Majd „az uradalomnak beleegyezé­sével és az egész népség hoz­zájárulásával tanítónak felvet­ték. Szolgál 9 év óta." Az iskola és a kántortanító lakása a jegyzőkönyv szerint egy épületben van. Az épület nagyon régi, és a vizsgálat előtti évben tataroztatta a föl­desúr káptalan. Három helyisé­get foglal magában. Ebből kettő szoba, konyha és kamra a tanítói lakás, egy helyiség pedig a tanterem 75 tanuló számára. Van egy kis udvar. A kerítés az utca felől kőből van rakva, a többi része pa­lánkból áll. Kújja nincs. Istál­lója vályogból van, „elég nyo­morult, csak két barmot képes befogadni". Magtárul az épület padlása szolgál. A kántortanító lakásának és az iskolának a fenntartása az olyan szórakozóhely, ahol ha­zárdjátékokat játszanak. Sem az előbbi, sem az utób­bi értelemben vett kaszinókra nálunk nincs szükség. Van per­sze még egy tájszójelentése is e szónak: kerti szerszámok tá­rolására használt kerti házikót, filagóriát jelent. Nem valószí­nű, hogy ez az értelmezés ra­gadta volna meg az ismeret­len névadót. Talán arra a tré­fás szólásmondásra gondolt, amelyet akkor mondunk, ha valaki időt lopva mással tár­salog, s ekként nógatjuk mun­kára: — Kaszinózunk, kaszinó­zunk? Akárhogy áll is a dolog, nem volt telitalálat ezt a ne­vét adni az új városrész új cukrászdájának. És hozzá még milyen hibásan került az utcá­ra a cégtábla! uraságnak a kötelessége, a plébánia népei azonban ehhez kézi munkával és igás nap­számmal kötelesek hozzájárul­ni. Az iskola táblával és padok­kal van ellátva. Csak egy osz­tály van, amelyben hittant, és a faluk részére előírt olvasó­könyvből olvasást, írást, szá­molást tanítanak. Van egy se­gédtanító is, akit a kántor­tanító fizet. A tanító minden gyerek után 1 forintot kap a szülőktől. (Ez mai értékben kb. 20 forintnak felel meg.) A jegyzőkönyv megállapítása sze­rint 76 beírt tanulója van az iskolának, akik általában igen szép előmenetelt tanúsítanak, „de sokan igen gyakran kima­radtak az iskolából." A kántortanító javadalma a házi kerten kívül („amely elég bő") az uradalomtól járó 12 öl fa. Ezt megfelelően eloszt­va a három község köteles le­vágni és behordani. Emellett kap 12 pozsonyi mérő búzát (kb. 6 mázsa) és 12 akó bort (kb. 6 hl). Német-ürögben kap még minden egyes pártól 15 krajcárt és 5 itce bort. A köz­ségtől kap egy szekér szénát. Ehhez a tanító jövedelemhez járul még a kántori jövede­lem, amely a jegyzőkönyvi fel­sorolás szerint elég tekintélyes összeget tesz ki. Panaszolja azonban a tanító, hogy a pa- tacsi és a magyar-ürögi szü­lők nagyon hanyagul küldik a gyerekeiket iskolába, és „az iskolamester járulékainak meg­fizetésére hanyagok és nem­akarók". Óhajként jegyzi fel a vizsgálat, hogy az iskolames­ter „ne a szülők által, hanem az illetékes község által fizet­tessék, hogy így a szegényebb gyermekek iskolázása akadályt ne szenvedjen". Szigorúan meghagyja a püs­pök a plébánosnak és a köz­ségek elöljáróinak, hogy a szü­lők a gyermekeiket 7 éves kor­Köztudott, hogy a casino szó olasz eredetű. Idők során ma­gyarosan kezdtük írni, és most már a kaszinó írásmód az el­fogadott. De nemcsak a kaszinókkal van baj! Sajnálatos az is, hogy a szálló, szálloda sza­vunkat kiszorítja a francia ere­detű hotel szó. Milyen szép szavunk volt régebben a ven­dégfogadó! Ma már minde­nütt a hotel szó virágzik. A jó öreg Nádor homlokzatán még ez olvasható: Hotel Nádor Szálló. Nem az a baj tehát, hogy a külföldiek számára érthető hotel szót használjuk, hanem az, hogy csak ezt a szót hasz­náljuk, holott a vendégek több­sége mégsem külföldi. Ha már a szálló, szálloda, vendégfogadó stb. helyett a tói 10 éves korig „midőn ott­hon úgyis kevés hasznot hajta­nának", már szeptember köze­pétől kezdve szorgalmasan küldjék az iskolába. Minden év január és május havának végén a szülők meghívása mellett a gyermekek előmeneteléről nyil­vános vizsgát kell tartani. Itt a legjobbakat nyilvánosan meg kell dicsérni, és csekélyebb ju­talmakkal kell buzdítani. A gyermekek három évig járja­nak iskolába. Utána 15 éves korukig minden vásár- és ün­nepnap kötelesek legyenek reggel 8 órától és délután 1 órától kezdve a beharangozá­sig (ez reggel 10 órakor és délután 3 órakor van) az is­kolában lenni. Ott az iskola- mester ismételje velük azokat a tantárgyakat, amelyeket az iskolában tanultak. Erre az ok­tatásra november 1-től augusz­tus végéig kötelesek járni. (Ez elég súlyos megterhelést jelent mindegyik fél számára.) Érdekesképp említem meg, hogy a vizitációt tartó püspök elrendelte: „Május 1-től kezd­ve szeptember utolsóig este 10 órakor, egyéb hónapokban este 9 órakor a nagyharangot egy negyed óráig kell huzatni, és ezen harangozás elhangzása után nem szabad megengedni, hogy valaki akár az utcákon kóboroljon, akár a korcsmában dőzsöljön." A jegyzőkönyv igen érdekes és szemléletes képet fest a re­formkorszak egyik plébániájá­ról, illetve az ahhoz tartozó négy helység életéről. Szinte a mindennapi életet látjuk a lapok olvasása során. Ez an­nál érdekesebb, mert a tár­gyalt plébánia egész területe ma már Pécs város szerves ré­sze, és így ez az egyházláto­gatási jegyzőkönyv Pécs hely- történetének is igen fontos és megbízható forrása. hotel szót használjuk, legalább ne írjuk németesen előre, mint­ha város Pécsről, tér Széche­nyiről beszélnénk. Pécsett sem Minaret Ho­telről beszélnek, hanem Ho­tel Minaretről. „A Musica An­tiqua Hungarica együttes kon­certet adott a Hotel Minaret udvarán" — olvassuk az új­ságban. A júniusi Pécsi Mű­sor felsorolja a városunkban levő szálláshelyeket — ekként: Hotel Fenyves, Hotel Mecsek, Hotel Nádor, Hotel Dömörka- pu, Hotel Napsugár stb. A hé­vízi Thermál Szálló bejáratá­nak felirata: Hotel Thermal Hévíz. Egyik budapesti napilapunk bejelentése: a HUNGEXPO a Hungar Hotels vezetőségével tárgyalva megállapodott ab­ban, hogy Hotel Expo néven új szállodát létesítenek. Végül egy falragaszokon hí­rül adott pécsi hír: TERASZ DISCO SHOW a HOTEL FENY­VES TERASZÁN! Ó, szegény magyar nyelv! Tóth István dr. Pécs irodalmi élete a 30-as években Pécsett, a Káptalan utcában él; immár 38 éve az a hölgy, aki sokszor látta vendégül Né­meth Lászlót, Babits Mihályt, Weöres Sándort és Nyirő Jó­zsefet. Megfordult házában a puritánságáról híres Veres Pé­ter is. Dr. Fischer Béláné, aki ma 93 éves, segítőtársa volt férjének, aki 1931-ben Lovász Pállal és Surányi Miklóssal a Janus Pannonius Társaságot alapította. A Társaság havon­ként üléseket tartott, ahol a meghívott vendégek saját mű­veikből olvastak föl. Ezt köve­tően délben Fischeréknél ebé­deltek, miközben zajos viták és irodalmi értékelések foly­tak. Márta néni így emlékszik: — Surányi Miklós nagyon szerette a rántott békacombot, Veres Péter pedig nem fogad­ta el soha férjem nyakkendő­jét, inkább állig begombolt ingben és csizmában olvasott föl. — Találkoztam Ady Endré­vel, amikor a Vigadóban sa­ját verseit olvasta föl, ekkor már nagyon beteg volt, ez érezhető volt lelkiállapotán, megjelenésén. 1941-ben ünne­pelte a társaság megalakulá­sának tízéves évfordulóját, ezen az ünnepi eseményen részt vett Németh László, Vár- konyi Nándor, a pécsi költők közül Babits Mihály, Csorba Győző, Weöres Sándor és Lo­vász Pál, de itt volt még Ko- dolányi János is. — Egy alkalommal, ponto­sabban 1943-ban a Társaság Székelyföldre is ellátogatott, évekkel később ők jártak itt vendégségben. A kapcsolatnak a célja a szellemi tapasztalat- csere. így találkoztam Ignácz Rózsával, Berda Máriával és Nyirő Józseffel. Tartott a jó­barátság akkor is, amikor csak arra volt lehetőség, hogy le­vélen keresztül tájékoztassák egymást, az akkori irodalmi Először rendeznek főiskolai hall­gatók részvételével nyári régészeti- ósató tábort Szekszórdon a helyi Béri Balogh Adóm Múzeum és a Pécsi Tanárképző Főiskola történe­lem tanszéke szervezésében. Az el­ső — két hetes — turnusban kedd­től több mint húsz hallgató dolgo­zik dr. Rosner Gyula tudományos fő- munkatárs vezetésével Szekszárd és Bogyiszló között a Keselyűsi út men­tén, ahol egy avar falut tárnak fel. Evek óta folynak itt ásatások: eddig már megtalálták a temető összes sírját, jelenleg a majdani település házait, udvarait, portáit kutatják. életről. Márta néni levelezett Babitscsal, Móricz Zsigmond- dal és Lovász Pállal. Ezek a levelek személyes jellegűek, de a Társaság életével is kapcso­latosak voltak, ezeket a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak adta. Nyolc éve egyik sze­mére vak, de így is naponta öt-hat órát olvas. Kedvenc köl­tője Petőfi és Ady, az előbbi­től még félszáz, az utóbbitól legalább harminc verset tud kívülről. Ágya mellett a kis asztalkán Ady-kötet; ez min­dennapi olvasmánya. A F^écs és Baranya irodal­mával kapcsolatos cikkeket ki­ollózza, rendszerezi. Őrzi és gyűjti például az Entz Béláról megjelent megemlékezéseket, akit személyes jóbarátjának mondhatott. Bensőséges kap­csolat fűzte Gebauer festőmű­vészhez is. A róla megjelent írásokat a művész norvég szár­mazású feleségének rendszere­sen elküldi. Csaknem ezerkötetes könyv­tára van, amely csak részben található nála, helyszűke miatt. Most Tüskés Tibor: Változatok Pannóniára című művét olvas­sa épp%n. Gyakran több köny­vet 'forgat egyszerre. Időnként kiül a teraszra és magára húz­za flanell takaróját, ha hirte­len szél járja át az udvart. .. Veres Ilona A diákok elsősorban a földmunkák* ban segédkeznek, de elméleti síkon az igazán szakmai kérdések meg­oldásába is bevonják őket. A törté­nelem szakos tanárjelöltek így is­merkednek a hajdani korok régé­szeti emlékeivel és igy jutnak még valódibb történelemközelségbe. A napi ásatási munka után előadáso­kat hallgatnak Tolna megye törté­nelméről, a népvándorlások és a honfoglalás eseményeiről. A máso­dik turnus elsősorban pécsi diákok részvételével július 18-án indul.- Cs. J. Az EIVRT Sopiana Gépgyára felvételre keres: O esztergályos O marós O köszörűs szak- és betanított munkásokat O forgácsoló szakma megszerzésére lehetőséget adunk TOVÁBBÁ: KÖZÉPISKOLÁT VÉGZETT FIATALOK részére munkalehetőséget biztosítunk az alábbi forgácsoló szakmákban: O esztergályos O marós O köszörűs Később lehetővé tesszük szakmunkásképesités megszerzé­sét a választott szakmákban. Képesítés megszerzésének időtartama egy év. Vidékieknek munkásszállót biztosí­tunk! Továbbtanulást támogatjuk! Betanulási időre is ma­gas órabért fizetünk! GYÁRUNK MEGKÖZELÍTHETŐ: a 10, 19, 30, 39, 39/a, 40, 41, 42-es autóbuszokkal. JELENTKEZES: PÉCS, Szalai András út 8., felvételi irodán. TELEFON: 15-277/77. Dr. Rajczi Péter Tollseprü Casinó? amatőr régészek az avar faluban Főiskolások régészeti ásatő tábora Szekszárdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom