Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-06 / 184. szám
6 Dunántúli napló 1977. július 6., szerda Lev eleink nyo mában Hobolí kesergő Kisebbrendűségi érzésben szenvedünk? Több közvetlen autóbusz- járatot Abaligetnek Jogi tanácsadó K. Judit tanulmányainak befejezése után az elmúlt hetekben szakmunkás bizonyítványt szerzett. Kérdése: Ho a közeljövőben gyermeket szül, jogosult lesz-e gyermekgondozási segélyre? Általánosságban gyermek- gondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő, aki a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá o gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadságot vesz igénybe. A jogszabályi rendelkezések alapján gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül munkaviszonyt, vagy ipari szövetkezeti Tagsági viszonyt létesít és a fentebb ismertetett feltételekkel rendelkezik. Ha olvasónk a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követő 90 napon belül munkaviszonyba lép a fentieknek megfelelően, úgy jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre akkor is, ha a szülést megelőzően még nem rendelkezik 12 hónapi munkaviszonnyal. I K. J. üzemi balesete miatt hosszú ideig nem dolgozott. Felgyógyult, újra munkaképes. Kérdése: volt munkáltatója köteles-e újra alkalmazni? A Munka Törvénykönyvének 19. § (1) bekezdése értelmében a vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség folytán rriegrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkaviszonya korábban megszűnt. Itt mondjuk el azt is, hogy a Munka Törvénykönyv végrehajtási rendeletének 10. §-a értelmében az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok kötelesek a számukra alkalmas munkakörökben alkalmazni, célszerű foglalkoztatósukat minden rendelkezésükre álló módon — így különösen belső munkaerőátcsoportosítással, a munkahelyek illetve eszközök megfelelő átalakításával, átképzéssel és egyéb úton is — biztosítani, a munkaviszonyuk megszüntetését pedig korlátozni kell. A most ismertetettek szerint nem foglalkoztatható csökkent munkaképességűek munkába állítását a tanácsok kötelesek elősegíteni. Azokat a csökkent munkaképességűeket, akiknek állapota miatt ésszerű foglalkoztatása, s ezen keresztül anyagi ellátása már nem biztosítható, szociális támogatásban kell részesíteni. A fentebb ismertetettek alkalmazása szempontjából csökkent munkaképességű dolgozók körét, valamint a foglalkoztatásukról és anyagi támogatásukról szóló részletes szabályokat az arra illetékes miniszterek egyetértésben állapították meg. A vásárlók könyve Mint boltvezetőjelölt, örömmel olvastam, hogy a panaszkönyv helyét a vásárlók könyve váltja fel. Ügy érzem, több kollégám örömmel fogadja ezt az újszülöttet. Úgy gondolom a vásárlók többsége ezután majd nagyobb segítséget nyújt az elkövetkező időben: gondolok itt az árúmegrendelésre, minőségjavításra, több új cikk megjelentetésére stb. Remélem azonban, hogy nemcsak a negatív jelenség felderítése kerül napvilágra, hanem azt is észreveszi a vásárló, hogy milyen sok aprólékos munkát vesz igénybe egy-egy áru elkészítése, amíg értékesítésre kerül. A vásárlók könyvét jól használjuk ki. Papp Pálfi Istvánné „Tisztelt szerkesztőség I Nem nagy bizakodással, de azért mégis egy utolsó mentésként önökhöz kénytelen vagyok fordulni magam is egy nem eldobni való „város" lakói nevében. Ugyanis a híres Szigetvár megkapja a városi címet, a környező falukat hozzácsatolták, így Hóból község is Szigetvár nevét viseli, és eltűnt, vagy rövid időn belül eltűnik az élők sorából, hacsak sürgős intézkedés nem történik. Különben Gyűrűfű sorsára jutnak az utcák. A megye területén nem lehet ilyet látni, vagy észlelni, de keveset találnánk az országban is. Az utcák elnéptelenednek lassan, október óta lehetetlen végigmenni a falu (város) utcáin. A tsz gépei romba döntötték, a jó idő beálltával a békák beköltöztek az utcát elfoglaló mocsárba. Tüzelőt vagy egyéb anyagot, ha valaki nem tudja májustól szeptemberig megvásárolni, utána már csak a hátán, vagy járdán (amelyik utcában van) cipelheti haza. A fiatalság elmenekül messze, hogy ne is lássa a még fönnálló szülői házat, amelyben nyomorognak az öregek és csak nézik az utca siralmas látképét. .." Szegény pszichológus, aki kitalálta annak idején a kisebbrendűségi komplexust, nem is gondolta, hogy nemcsak személyek, hanem települések komplexusa is lehet. A levél, amelyből idéztem, nagyon elkeseredett hangvételű, és gyanítom, hogy a közeli múltban történhetett valami kellemetlenség a levél írójával, mert csak akkor hagy figyelmen kívül minden egyebet az ember, ha kívülről befolyásolják a történések. Az elején szögezzünk le valamit. Jó szorosan, ne mozduljon semerre. Mégpedig azt a tényt, hogy a levél írójának teljesen igaza van, elhanyagoltak az utcák Hobolon, bár nem mindegyik, az, amelyikben a levélíró lakik, bizonyosan. Mellé szögezhetjük elvágólag a másik tényt, hogy egyhamar nem lesz szilárd burkolata az említett hoboli utcának. Ebből induljunk ki. És mielőtt tovább mennénk, gondolkodjunk csak el egy kijelentésen, amiért kisebbrendűségi érzéssel vádolom a települést. „Ugyanis, hogy a híres Szigetvár megkapja a városi címét, a környező falukat hozzá csatolták . . ." Hóból — ha a városi tanácson jól informáltak — már a tanácsi A közelmúltban cikk jelent meg a városi közlekedéssel kapcsolatban, kihangsúlyozva, hogy a gyalogosok a járdákat vegyék igénybe és ne járjanak az úttesten, kitéve magukat baleseti veszélynek. A napokban a Magaslati úton sétáltam, a Tettye felé vezető részen. Az úgynevezett járda, kriminális állapotban van, helyenként hatalmas kövek állnak ki, melyekbe köny- nyen belebotlik az ember. A túloldalon pedig földmunkába kezdtek, kiirtva fákat, növényeket, csak azért, hogy sétautat létesítsenek a francia emlékműhöz. Megdöbbentő ez a pusztítás, hiszen az építkezések következtében úgyis nagyon fogy a zöldterület. Az emlékmű a buszmegálló közelében van, bárki könnyen elérheti. Amibe ennek az útnak a megépítése kerül, azon az összegen bizonyára rendbe le- hett volna tenni, leaszfaltozni a járdát, hogy a járókelők, a összevonások idején, 1962-ben Szigetvárhoz csatoltatott. Azóta közös tanács működött, nem a „városi rang” miatt volt szükség Hobolra. Nézzük meg azokat a hoboli házakat, ahonnan egyáltalán nem menekül senki sem, emeletes, manzard-beépítéses csodapaloták is vannak ám Hobolon. És különb orvosi rendelő, mint akár Szigetvá- rott. Kíváncsi lennék, mire jutna egymagában ez a község, az évi legfeljebb negyvenezer forintos fejlesztési alapjával? Nem vitás, hogy a városi státusz olyan kötelezettségekkel jár, igazgatási oldalról is, amelyek előnyöket biztosítanak a lakosságnak. Szigetvárott és környéki községéiben csak a kedvezményes áramdíjszabás, és a jólszervezett egészség- ügyi ellátás van meg — ez viszont nagyon sok! Igaz, hogy nincsen helyi autóbusztarifa. Igaz, hogy nincsen babatej. Hogy miért, ördög tudja, ha én várossá nyilvánítanék egy települést, a kutyabőrrel együtt megadnám azt is, ami jár... De nem én nyilvánítottam várossá Szigetvárt, s aki tette, biztosan meg tudja indokolni, hogy miért csak fél-város? A pénz nagy úr. Ha neki úgy tetszik, akkor kevés van belőle. Szigetvárott is. S azt a keveset okosan kell felhasználni. Helyszűke miatt nem térek ki arra, hogy mi mindenre kéne pénz, s hogy csak legutoljára kerülne sor egy-két hoboli utcácskára, amelyeket néhány millió forintért aszfalt- burkolattal látnának el. Egyetlen dologban igazat adok a levél írójának: a termelőszövetkezet odafigyelhetne. Ha már ezen az úton járatja a munkagépeit, időnként meg is igazíthatná azt az utcát. De jó is volna, ha nemcsak írott malaszt volna, hogy a gazdasági „egység" a területnek egy kicsit gazdája is . . . A levél végéről idézek néhány sort: „Még egyszer megkérném a tisztelt szerkesztőséget, hogy legalább annyi fáradságot vegyenek, jöjjenek ki egy pár percre egy fényképezőgéppel és önök is örökítsék meg, ha más nem is történik, legalább egy élmény lesz ... Még egyszer elnézést kérek úgy a magam, mint Kis- és Nagyhobol lakói nevében a jó levegőre vágyó sétálók biztonságban legyenek. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy ezen a séta úton több ház előtt a járdán autók álltak. A járdákat mindinkább az autósok foglalják el. Például a Perczel utcában, végig a fél járdán kocsik állnak. Az utca végén, a Megyeszer épületénél, még szűkén sem fér el a gyalogos, tehát lekényszerül a száguldó motorosok, autók közé az úttestre, ahol könnyen baleset érheti. Ugyancsak a 48-as téren, a parkban — ahová pihenni ülnek a környék lakói —, a virágok közti utakon is autók parkolnak. Az Aradi vértanúk útján a járókelőket életveszély fenyegeti. Több alkalommal kévésén múlt, hogy az autóbusz lesodort a keskeny járdáról. Az Áliatkert- tő! a Mandulás felé vezető szegélyezett sétaúton is autók állnak, évről évre szaporodik a számuk. Aggasztónak látom a gyalogosok jövőjét, E. E. zavarásért, de úgy érzem, ez nem magánügy, hanem annál egy kicsivel több... a nevemet, ha lehet, ne írják ki, csak a fényképet, ha jól sikerül a fölvétel." Félreértés ne essék: a levél nem névtelenül érkezett, aláírója kérését tiszteletben tartjuk. De a fénykép... Az nem készült. Ugyanis igen nagy volt a kísértésem, hogy Pécsett, netán a fővárosban fotografál- jak hasonló utcákat... Kampis Péter Pécs város nem tartozik a tiszta városok közé, mert sokat szemetelünk. Ott van például a Kossuth téri fedett váróhelyiség. Sokszor olyan szemetes, akár csak a vcsúti III. osztályú váróterem. De nem néz ki különbül az autóbusz-megállók előtti járda sem, ahol tele van szétszórt cigaretta csikkekkel, pedig mindenütt ott A „Mecsek Tourist" szép és gazdag baranyai programjában szerepel a mohácsi emlékpark megtekintése is. Különböző idegenförgalmi irodáknak és iskoláknak küldték meg ezt a programot, amit igen sokan igénybe vettek. Sajnos, a nyitási idő sem az egyéni, sem pedig a csoportos turistáknak nem kedvező, mert a 11 órai nyitás igen késő. De talán még ennél rosz- szabb, hogy nincs megfelelő tájékoztatás sem. A zárt ajtónál az érdeklődő az alábbi felvilágosítást láthatja: az emlékpark megtekinthető április 4- től november 7-ig. Ezek után gondolkodhat a jó idegen, hogy hány órakor kell ide kijönnie, ha a parkot meg akarja tekinteni? Ha szerencséje van a látogatónak és ott van a takarítónő, ő megmondja, hogy 11 órakor nyitnak. Azt is mondta legutóbb, úgy halJúnius 11-én reggel fél 8 órakor az Orfű-Abaliget felé tartó autóbusz már az első, a Mártírok úti megállóhoz is zsúfoltan érkezett, mellette pedig elsuhant — üresen - a mentesítő járat, amely nem vette fel a tíz várakozó utast azzal az indokkal, hogy csak az újmecsekaljai megállótól vehet fel kirándulókat. Nekem sikerült feljutnom és amikor tájékoztattam a gépkocsivezetőt, hogy a mentesítő elment üresen, akkor ő Üjmeesekalján telefonon kért újabb mentesítő járatot és a megállóknál megnyugtatta az utasokat, hogy értük is jön autóbusz. (Ezt vannak a szemétgyűjtő edények. A közeli hetekben járt a Szovjetunióban egy rokonom, aki elmondta, hogy az ottani városok tiszták, nem lehet látni szemetet az utcán, vagy szemetelő embert. Vajon nem lehetne itthon is ránevelni az embereket arra, hogy ne szemeteljenek? Győr Sándor lotta, hogy június 1-től 10 órakor lesznek nyitva. Június 5-én erre az időre vittem egy csoportot, sajnos még mindig nem vezették be a 10 órai nyitást. Szerintem ez nem szolgálja megyénk jó- hírnevét. Nem is beszélve arról, hogy az ottlevő ajándéktárgyakat egy órával később lehet vásárolni. Véglegesen rendezni kellene e fontos történelmi park nyitvatartási idejét, ugyanakkor megfelelő tájékoztató táblát kellene elhelyezni, hogy mikortól, meddig lehet megnézni a parkot, öt alkalommal jártam ott csoporttal és csak a takarítónő előzékenységével tudtam a vendégeknek megmutatni e csodálatosan szép parkot. Remélem az illetékesek hamarosan találnak megfelelő megoldást. Tegzes Béla idegenvezető azonban nem minden gépkocsivezető teszi meg!) Később tudtam meg, hogy szombaton útközben az egyik mentesítőbusz elromlott. Hasonlóan jártunk aznap az Aba- ligetről Pécsre induló zsúfolásig megtelt kocsival is, melynek megterhelése szinte már életveszélyes volt. A nagy hőség és levegőtlenség miatt már az ájulás kerülgetett bennünket és egyórás késéssel érkeztünk Pécsre. Másnap, 12-én, vasárnap is a fenti útvonalat zsúfoltság jellemezte, nem beszélve a lemaradt utasokról. Figyelembe kellene azt is venni, hogy nemcsak Orfűn, hanem Abaligeten is állandóan növekszik a nyaralók száma. Mi, abaligeti nyaralótulajdonosok, vagy kirándulók, sérelmesnek tartjuk, hogy nincs közvetlen autóbuszjáratunk, illetve csak minimális. Valamennyi abaligeti utas nevében kérem a vállalat mielőbbi intézkedését. Bállá Józsefné Az illetékes válasza „Miért bömböi a zene?" A Kossuth Lajos u. 3. sz. ház lakói, illetve a levél írója, a sajtón, valamint hozzánk írt levélen keresztül több alkalommal felhívta figyelmünket, hogy a Mecsek Cukrászdából kiszűrődő zene az ott lakók pihenését zavarja. Ezzel kapcsolatban többször felhívtuk az üzletvezetőink figyelmét, hogy a zeneszolgáltatás hangerejét csökkentsék, illetve a helyiség szellőztetését zeneszünetben oldják meg. Miután ezt követően a lakók továbbra is panasszal éltek, a lakóbizottsóg vezetőjével és a lakókkal való személyes megbeszélés során megállapítottuk, hogy a zaj kiszűrődése objektív okok miatt (a terem rossz akusztikája, az épület nem megfelelő hang- szigetelése stb.) áll fenn. Határozatot hoztunk, hogy a Mecsek Cukrászda esti üzemelését — annak ellenére, hogy a város központja ilyen jellegű szórakozóhellyel egyáltalán nem rendelkezik — 1977. július 1-től 24 óráig tartjuk nyitva. Varga Csaba igazgató „Repülőgépes növényvédelem" Új „csodaszer” a mezőgazdaságban — ezt az alcímet adhatnánk a Dunántúli Naplóban június 26-án megjelent fenti című cikkének. A cikkíró- a következőket írta: „A legkedveltebb levéltrógya a- WUXAL, jó védelmet nyújt a levéltetű, krumplibogár és a répabolha ellen. A repcét például ma ötször hintettem be vegyszerrel." Nem feltételezzük, hogy Fantó Jenő (gazdaságunknál is végzett helikopteres növényvédelmet) nemcsak mint pilóta, hanem mint szakember is ilyen kijelentéseket tett volna. A Wuxal valóban jó levéltrágya, de a felsorolt kártevők ellen semmi védelmet nem nyújt. Az sem valószínű, hogy egy repcetáblát egy nap ötször „hintenek" be vegyszerrel. Sokkal valószínűbb, hogy azt a táblát öt felszállással végezték el. Jánossy Balázsné, a Szigetvári AG Agrokémiai Központ növényvédő üzemmérnöke Mi lesz a gyalogosok sorsa? A járdán autók állnak... szerkesztőség postájából „ Környezetvédelem ?” Vajon kik es miért hordták az Aradi vértanúk és a Hunyadi út sarkára, — a bontási területre, — a képen látható összetört és kidobott „használati” tárgyakat, ami nem tekinthető építési törmeléknek? így védjük városunk tisztaságát? Nem vigyázhatnánk közösen, hogy az ilyen rendbontók is betartsák a rendelkezéseket? összefogással biztosan sikerül. Legyen tiszta a város! Miért nem nyitnak reggel, korábban?
