Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-06 / 184. szám
2 Dunántúlt Tlanlo 1977. július 6., szerda II nyár végéig ebzárlat Hírt adtunk már arról, hogy május 31-én újabb két veszett állatot találtak Pécs területén. Ezért az állattartási rendelkezés értelmében a nyár végéig meghosszabbították a kötelező ebzárlatot. Sajnos az előírásokat sokan nem tartják be. A veszettség elleni kötelező oltást minden évben az ősz folyamán végzik el. Ennek alap- feltétele az ebek nyilvántartásba vétele. Ha a statisztikai adatokat nézzük, bizony elég szomorú képet kapunk. Az elmúlt oltási időszakban Pécsett csak a harmadik kerületben többszöri hatósági felszólítás ellenére 242-en nem vitték el kutyájukat az oltásra, ebből 86 személy ellen kellett szabálysértési eljárást indítani. Gondot okoz az állatok ösz- szeirása is, ugyanis egyes családok felszólítások ellenére sem tartózkodtak otthon — így nem tudták nyilvántartásba venni háziállataikat. Ezen úgy próbált segíteni a városi tanács 1977-től, hogy az állattulajdonosok jelentsék be állataikat a kerületi hivataloknál. Sokan ennek sem tesznek eleget. Pedig a sajtó, a rádió és a hirdetmények által széleskörben propagálták a Pécs megyei város Tanácsa 1977. évi 3-as számú tanácsi rendeletét. Érdemes elgondolkodni még azon, hogy a meghosszabbított ebzárlat miatt egyre több kutyabarát tiltakozik, s az „elvett szabadságról”, emberségről beszélnek. Figyelmen kívül hagyják azonban azt, hogy az intézkedés a lakosság érdekében látott napvilágot. Tudni kell a veszettségről, hogy az erdei rágcsálók körében még mindig pusztít, így a veszély továbbra is fennáll. S mivel lappangó betegségről van szó, előfordulhat, hogy csak hetek múlva jelentkeznek a fertőzött állatnál a tünetek. Jankó Tamás A TOTelnökség ülése Országos tanácskozást rendezett kedden a TOT Elnöksége, a területi szövetségek elnökei, titkárai és a revizori irodák vezetői részvételével. Szabó István elnök megnyitója után dr. Czimbalmos Béla főtitkár tartott vitaindító előadást a termelőszövetkezeti ellenőrzést segítő munka helyzetéről és ismertette a TOT Elnökségének a továbbfejlesztés feladatairól hozott állásfoglalásait. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Egyetemisták a tömött táblákon Nemzetközi építőtábor Sátorhelyen Gyékényesnél eltévedtek — Két és fél méter a kukorica, én meg másfél méter magas vagyok! — panaszkodik Kiss Gabriella. Sátorhelyen vagyunk, a nemzetközi egyetemista-főiskolás építőtáborban, pontosabban a Törökdomb felé eső kukoricatábláknál. S a kukorica idén valóban megnőtt: a négy heti szárazság után az utolsó pillanatban jött a várva várt eső. Ez jó a növénynek, de nem jó a címere- zőknek, mivel meg kell hajlítaniuk a szárat, s csak utána dolgozhatnak. Zsebpénzt is kapnak A pécsi felsőoktatási intézmények — az Orvostudományi Egyetem, a Tudományegyetem és a Tanárképző Főiskola — valamint a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát kapcsolatai immár hagyományszámba mennek, idén másodízben rendezik meg a kéthetes építőtábori turnust. Ismét jöttek a külföldi testvérintézmények hallgatói is: hétfőn érkezett meg a szovjet csoport, a lengyelek egyelőre még váratnak magukra; Jénából is megjöttek a vendégek, igaz, néhányuk kis kitérővel, mert Budapesten a gyorsvonat utolsó kocsijára szálltak föl, és Gyékényesnél lekapcsolták őket. így késve, de rendben megérkeztek a határőrség segítségével. — A tervezett négyszázötven helyett egyelőre csak három- százharmincan vagyunk — mondja Firkóné Schaub Ilona, a tábor tanárképző főiskolás diák-vezetője. — A tavalyi rendhez képest annyi változás van, hogy a gyerekek kétszáz forint zsebpénzt is kapnak munkájukért. A többi bevétel az intézmény KISZ-pénztárait gazdagítja. A legjobb hat dolgozó pedig külföldi jutalomutazást kap. A tábor rendje a jólbevált módszer szerint működik: reggel ötkor ébresztő, indulás a földekre, fél kettő körül ebéd, Országos értekezlet a „Somogy” tanyahajón Folyamszabályozás Szakemberek útja a Duna és Dráva magyar—jugoszláv közös érdekeltségű szakaszán Egyedülálló esemény színhelye a „Somogy” tanyahajó. Tegnap délelőtt 11 órakor Mohácsról indulva a Dunán a Dráva torkolatáig ereszkedik le a hajó, majd 4 nap alatt a Dráván Vízvárig felkapaszkodva otthonául szolgál az országos folyamszabályozási értekezletnek, melyet ezúttal először rendeznek a Duna ma- gyar-jugoszláv közös érdekeltségű folyószakaszain. Az OVH, utána sportversenyek, szabad program, este színvonalas kulturális műsorok. Idén ezekről a műsorokról a tábor vezetősége és a mezőgazdasági kombinát gondoskodik, mert a KlSZ- KB „műsorajánlói” csak táborlakónként! száz forint befizetése ellenében adtak volna programot — vagyis 45 000 forintért. Vége az első sornak, az árokparton a POTE egyik brigádjával beszélgetünk. Meglepő módon nem elsősök, pedig építőtáborba inkább az „ifjabb nemzedék” szokott eljönni. — Eddig minden nyáron szakmai gyakorlatunk volt — adja meg a magyarázatot Jámbor Margit —, így most tudtuk először szabaddá tenni magunkat. Pfeiffer Mária és a brigádvezető Atalai Zsuzsa a kukoricára panaszkodnak: sűrű, magas, nehezen dolgoznak, aligha tudják teljesíteni a tervet. A munkairányítók egyelőre még nincsenek velük megelégedve, azt mondják, tavaly is nagyobb órabért kerestek maguknak a gimnazisták. — Csaknem két forinttal — állítja kísérőnk, Kereszthegyi Mihály, a vállalati szb kultúr- felelőse. — Idén egyébként számottevően javultak a körülmények: új táborunk van Ká- rolymajorban, a békási leánytábor hidegpadlósról parkettás lett. Egyébként ez a rész szeptembertől oktatási központkén üzemel majd. Kellemes körülmények Egyelőre viszont még a magas kukorica a gond, sőt bánat. Ez persze nem látszik az arcokon, a munka vidáman folyik, hisz nincs rekkenő hőség, kellemesek a körülmények, már amennyire kellemes lehet másfél havi vizsgaidőszak, könyv melletti kuporgás után a munka dandárjába csöppenni.. . Sz. P. A biztonsági öv rendben? Takarékosságra intik a lakosságot Az elmúlt hetek kiadós esői alig segítettek valamit: a törpe vízművek kútjai több faluban továbbra is kisebb hozammal üzemelnek. Az aszályos időjárás még érezteti hatását, emiatt másodfokú vízkorlátozást rendeltek el Mohácson, Orfűn és Geresdlakon. Pécsett szerencsére ugyanezt nemrégen feloldották, de továbbra is takarékosságra int a Pécsi Vízmű és csak este tíztől reggel hatig szabad locsolni a kerteket, mosni a kocsikat. Orfűn a karsztforrás víz- mennyisége csappant meg váratlanul és ezer üdülőtelek, 120 lakóház, 15 vállalati üdülő vízellátása akadozik. Valószínű, hogy a nyár végéig érvényben marad a korlátozás. Jelenleg már biztosítják, de csak ivás- hoz és fürdéshez a napi 400— 600 köbméter vizet, míg ezzel szemben az igény 800-1000 köbméter, hiszen már javában tart az üdülőszezon. Szigorúan Kevés az ivóvíz büntetik azokat, akik a törpe vízmű vezetékrendszerérői kertet locsolnak, vagy kocsit mosnak. Geresdlakon hirtelen csökkent a két kút hozama, az egyiké a percenkénti 90-ről 60, a másiké pedig 110-ről 70 literre. Azóta a búvárszivaty- tyúkat lejjebb nyomták és elérték az eredeti kapacitást. A gondokból azonban cseppet sem lett kevesebb, ugyanis egy-két héten át a magaslatokon lévő lakásokban alig volt víz, legfeljebb délutánonként egy-két órában. Itt történt meg, hogy sokan nemcsak kertjeiket locsolták, de az autóikat is a törpe vízműről érkező vízzel fürdették... Mohácson a Je- nyei-völgyben lévő karsztkutak készlete évről évre rohamosan fogy, nincs utánpótlás, és nehezen töltik fel a tárolókat. Estefelé a fogyasztói csúcsban a harmadik, negyedik emeleteken épp hogy csordogálnak a csapok, míg a földszintek lakói minden takarékosságról megfeledkezve kertjeiket öntözik. Nem véletlen, hogy korlátozást rendeltek el, ami vonatkozik a vállalatokra is, melyek naponta 20 százalékkal kevesebb vizet használhatnak fel. A másodfokú vízkorlátozásra ritkán kerül sor községekben: legfeljebb néha nyár végén. Most rendhagyónak számít, hogy nyár elején léptettek életbe szigorú takarékossági intézkedéseket a Baranya megyei Vízmű Vállalat utasítása alapján a helyi tanácsok. — Csuti J. — Minden rendben. Csupán a gyár felejtette el beépíteni a harmadik rögzítő pontot, melyhez a biztonsági övét kell rögzíteni. Közlekedési őrjárat A járművezetők megértették a rendelet fontosságát Számoltuk a Komló felé közlekedő személygépkocsikat. Pécs határában, az órpádtetői elágazásnál, tegnap valameny- nyiben szabályosan szerelt biztonsági öv volt és az elöl ülő utasok kivétel nélkül használták is. Egy Zaporozsec jön Árpádtető felől. Az ellenőrzéskor derül ki, nincs életmentő öv. Vezetője védekezik, hiányzik a harmadik felfüggesztési pont és most járt műszaki vizsgán; ott átengedték a kocsit. Valóban a küszöbnél a gyár „elfelejtette" a menetes rögzítő pontot kialakítani. Nem egyedi eset, vannak olyan típusok, ezen belül szériák, ahol gyárilag hiányzik a furat. A KPM Autófelügyeleti Szerve szabályozza, hogy a hárompontos biztonsági öveket milyen típusú személygépkocsikba kell beszerelni. Csak olyanokba, ahol a rögzítő pontokat gyárilag építették be, vagyis a Lada, illetve Zsiguliba, a Polski Fiat 125p és 126p típusokba, a Skoda minden változatába — kivéve'Octávia —, aztán Dáciába, Volkswagenekbe és Zaporozsecekbe. Minden évjáratú Trabantba és Wartburgba is szükséges elhelyezni, azonban e két típusnál egyedileg bírálják el a beszerelést, mivel a C-vel kezdődő rendszámú gépkocsik esetében a gyár egyes sorozatoknál nem hegesztette be a menetes anyát. Ezeket a gépkocsikat különös gonddal vizsgálják majd. Az olyan járműveknél, ahol az első ülés nem osztott kivitelű — rendszámtól függetlenül —. a biztonsági öv meglétét nem szabad követelni. Ilyenek például a Warsawa, Moszkvics 408 és Volga M 21. Azok a gépkocsik, melyek mentesek a jogszabály alól, nyugodtan közlekedhetnek. Házilag lyukat fúrni, hegeszteni helytelen. A nyugati márkájú gépjárművek: Renault, Mercedes, Opel, Ford, Volvo, Audi, Austin, BMW, Fiat 127, 128 többsége rendelkezik a hárompontos rögzítésű lehetőséggel, de itt is előfordul, hogy egyes sorozatoknál ez nincs meg. Ez jellemző a C-vel kezdődő rendszámoknál. A jogszabály életbelépésének napján 185 gépkocsit ellenőrzött a közlekedésrendészet Baranyában. Megnyugtató, hogy általában olyan autók vesznek részt a forgalomban, melyekben már található szabvány öv. Harmincöt esetben fordult elő, hogy nem kapcsolták be a „gurtnit”, főleg lakott területen. Elfelejtették. Hihető, hiszen minden újdonsághoz fokozatosan alkalmazkodnak az emberek. A tegnap délelőtti őrjáratunkon úgy tűnt, a járművezetők megértették és érzik szükségességét. Csupán egyetlen személyautó-vezetővel találkoztunk, aki „szellősen” vezetett, bár az öv ott lógott az oszlopon. Az elmúlt néhány nap tapasztalata szerint a baranyai autósok nem idegenkednek az öv használatától és nem csupán a jogszabály vezérli őket, hanem az értelem. Akik elkéstek a beszerzéssel, most pótolhatják a vásárlást. Majdnem minden típushoz kapható biztonsági öv a Pécsi Ipari Vásáron. A nyitás napjától árusítja az AUTÓKER pécsi fiókja a licenc alapján Sopronban készült öveket — egységes, 480 forintos áron. Tehát arra sem lehet ezentúl hivatkozni, hogy nem kaptam. Van, be kell szerelni és használni, hiszen ezzel életeket mentünk meg. Müller István hazánk 12 vízügyi igazgatóságának vezetői, a VITUKI, az Árvíz- és Belvízvédelmi Készenléti Szervezet vezetői, majd Bezdánnál beszállva jugoszláv vízügyi szakemberek menetközben tájékoztatják egymást a folyószabályozás legújabb eredményeiről, a tudományos és gyakorlati tapasztalatokról, amelynek alapján meghatározzák, hogy a legközelebbi időkben mit lehet például a Dráván a Bodrog szabályozása közben szerzett tapasztalatokból hasznosítani. A magyar és jugoszláv szakemberek ezúttal számbaveszik az elmúlt egy esztendő munkáit, összehangolják az elkövetkezendő egy év konkrét feladatait. Nem lehet ugyanis a folyón úgy semmit sem tenni, hogy a másik parton ellenintézkedésre sor ne kerüljön. A két parton szigorúan összehangoltan kell a partvédelmi és folyamszabályozási műveket építeni. Polohn István, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvíz és folyamszabályozási osztályának vezetője a hajóút alatt átfogó ismertetést ad a Dráváról, a tegnapi indulás előtt megkértük, hogy lapunkat tájékoztassa a folyó jövőjéről. Hazánk területén 2800 kilométernyi folyószakasz található, amelyből 50 százalék teljesen, 22 százalék részben szabályozott, 25 százalék pedig szabályozatlan. A Dráva közös érdekeltségű szakasza a Dráva dunai torkolatától a Mura beömléséig tart, 238 kilométer. A két ország ebből 143 kilométeren közös teherviseléssel tartja kordában a Drávát. Érdemes összehasonlítást tenni, hogy országosan a folyók 72 százalékban teljesen és részben szabályozottak, míg a Dráván az arány csak 56 százalék. A tennivalók más nagy csoportja a vízerőhasznosítás. Amíg a Dunán a teljes vízerő hasznosítás elméletileg 75 százalékos lehet, a Dráván a folyó teljes vízerőkészletét hasznosítani lehet. Jelenleg Ausztriában és Jugoszláviában 14 vízierőmű üzemel, továbbá a két országban 4 van tervezés, illetve építés alatt. A számítások szerint összesen 22 vízierőmű építésére van mód, az említetteken kívül előkészítés alatt van a durdevaci, barcsi, moszlovinai és eszéki. A megvalósításukkal foglalkozik a magyar és jugoszláv kormány is. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a 115 MW teljesítményre tervezett durdevaci és 90 MW-ra tervezett barcsi vízierőművek együttes költsége több mint 400 millió dollár. A hajózásról szólva szó esett arról, hogy az erőművek megépítése döntő mértékben javítani fogja a drávai hajózás feltételeit. A feljegyzések szerint már 1816-ban hajóztak a Dráván, 1880 és 1914 között volt a legnagyobb forgalom, amely ezután fokozatosan visz- szaesett, a második világháború után pedig szinte megszűnt. A drávai hajózás jogi feltételeit az elmúlt években megteremtették, a műszaki és köz- gazdasági lehetőségek azonban még akadályozzák a drávai hajózást. A folyót szabályozni kell, kikötőket, rakodókat, hajójavító bázist kell teremteni, másrészt a vízi szállítás fuvardíjait kellene ösztönzővé tenni, hogy a Dráva ismét forgalmas víziúttá váljék. Lombost J.
