Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-05 / 183. szám
6 Dunántúli napló 1977. július 5., kedd Képernyő éiőtt I Jubiláló kedvencünk Ez a cím aligha vitatható, a Tv-híradó közkedveltségét a legnépszerűbb műsor sem veszélyeztetheti. Nem, mert a híradó örök és sosem változó — ugyanakkor nincs két egyforma pillanata. Örök annyiban, hogy amíg emberek és események lesznek,- addig mindig meglesz a közvetlen tájékozódásnak ez az igénye és ez a formája. Változó pedig azért, mert hiszen minden esemény csak addig érdekes, amíg nem történik egy újabb. A Tv-híradó tehát nem tűnhet el, nem válhat soha érdektelenné, nem szoríthatja ki semmi. Más kérdés persze, hogy lehet igen jól és lehet kevésbé jól csinálni. Az események tálalása, a tálalás technikája és kulturáltsága ma sokkal jobb, mint húsz évvel ezelőtt volt. Ami azt is jelenti, hogy a mainál is lehetségesebb jobbat csinálni. Ahogy fejlődik a televízió, úgy fejlődhetik a Tv- híradó is. Az a tizenöt perces kisfilm, amely a szombati Tv- híradót megelőzte s a híradó készítéséről, „műhelytitkairól" szólt, erre is utalt. A kitűnő törzsgárda mellett mindiq új és új szakemberek nőnek fel, akik azért dolgoznak, hogy „mindennapi tájékozódásunk" biztosítva legyen. Az önünneplésben a televízió elkövetett már néhány aránytévesztést, ezúttal azonban mértéktartóan és ízléssel emlékezett meg a Tv-híradó huszadik jubileumáról. A bevezető kisfilm nem nélkülözte ugyan az újságírói közhelyeket, képsorokból tudhattuk meg például azt, amit úgyis tudunk, hogy a levegőben, föld alatt, víz alatt is dolgoznak az operatőrök — mindazonáltal mégiscsak stílszerű, kellemes megemlékezésben volt részünk, nem utolsósorban azért, mert a Tv-híradóról szóló kisfilm szervesen, frissen illeszkedett a soronkövetkező, aznapi híradóhoz. A húsz év előtti felvételek visszajátszása, az akkori híradó szereplőinek bemutatása Ipper Pál okos kommentálásával pedig valóban a híradó lényegére mutatott rá: a híradó nemcsak összegyűjti számunkra a világ érdekes eseményeit, de mindennapi életünk hűséges krónikása is. H. E. Ismerjük meg törvényeinket! P écs városában 13 lakásfenntartó és 4 lakásépítő szövetkezet működik, mintegy 4800 lakást és 5200 fős taglétszámot magába foglalóan. A lakásszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket az ez év július 1-én hatályba lépett 1977. évi 12. tvr., valamint az ennek végrehajtásáról szóló 20/1977. (V. 12.) ÉVM—PM számú együttes rendelet tartalmazza. Azokban a kérdésekben, amelyeket a törvényerejű rendelet nem szabályoz, az 1971. évi III. törvényt, továbbá az ezt módosító és végrehajtó jogszabályokat kell alkalmazni. A törvényerejű rendelet leszögezi: Fontos tudnivalók a lakásszövetkezetekről A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok — a közös összefogással, személyes közreműködéssel -és anyagi hozzájárulással gondoskodjanak a lakásszükségleteik kielégítését szolgáló épületek és egyéb építmények fenntartásáról. Alapszabály A lakásszövetkezet alapszabálya tartalmazza mindazokat — a jogszabályokból és a tagság akaratából folyó szervezeti, működési és gazdálkodási — rendelkezéseket és követelményeket, amelyeknek érvényesülése elsődleges biztosítéka a szövetkezeti célok megvalósításának. A lakásszövetkezet szervei a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A lakás- ______________ szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amely a wjeyfillV tagok összességéből áll. A VI3A4JIIJT tagság dönt a szövetkezet mű- ■■ ■— ■ ködösének, gazdálkodásának és társadalmi tevékenységének legfontosabb ügyeiben. Választás útján létrehozza az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a szövetkezet egyéb bizottságait, ellenőrzi a szövetkezet szerveinek működéA hatálybalépő jogszabály egyik legfontosabb újítása a küldöttgyűlés intézményének rendezése. A küldötteket a tagok sorából a tagértekezlet választja, legfeljebb három évre. A küldöttek tevékenységüket a tagértekezlet állásfoglalásainak megfelelően végzik és arról választóiknak rendszeresen beszámolnak. A küldött- gyűlés mindazokban az ügyekben dönthet, amelyeket a jogszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóságot a tagok sorából a közgyűlés (küldött- gyűlés) titkos szavazással öt évre választja, amely a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét. Határozataiért és azok végrehajtásáért a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) felelős. A felügyelő bizottság feladata a szövetkezet egyéb tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzés. A bizottság csak a közgyűlésnek felelős. A tisztségviselők az elnök, az elnökhelyettes, az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, a területi küldöttközgyűlésre választott küldöttek. A tisztségviselőket a közgyűlés (küldött- gyűlés) munkájukkal arányban álló díjazásban részesítheti. Tulajdonsát és gazdálkodását, beszámoltatja a tisztségviselőket. A törvényerejű rendelet taxatíve felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a döntés meghozatala a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A gumiabroncsok nyári védelme Az új gumiabroncs az elhasz* aálódásig mintegy 15-40 millió fordulatot tesz meg és ennyiszer lapul be a terhelés alatt. Az eredetileg átlagosan 8 mm-es profilmélység - a gumi minőségétől, szerkezetétől függően — 30-80 ezer km lefutása alatt kopik a biztonság alsó határát jelentő 1 mm-es mélységre. Normális használat mellett tehát 1—2 mm-nyi gumianyag használódik el 10 ezer km alatt. Az abroncs tartósságát sok tényező befolyásolja. Feltételezve a futómű optimális állapotát, elsősorban a vezetőn múlik, hogy milyen gyakran kell a zsebébe nyúlnia a gumicsere érdekében. Nyilvánvaló, hogy a „sportos" vezetés a túlpörgetett kerekekkel való indulás, a síró gumikkal vett kanyarok, a fekete csikók jelezte fékezések ugyancsak megrövidítik a gumi életét. Az elvárható élettartam így felére, harmadára csökken. Nem jár sokkal jobban az a gondatlan vezető sem, aki elhanyagolja a minimális gondozást, amivel nemcsak a gumit, de biztonságát is védené. A helytelen guminyomásról van szó. A gumigyárak olapos vizsgálat alá vetették az abroncs túlnyomása és az élettartama közötti összefüggést. A kísérlet- sorozat azt igazolta, hogy ennek hatása igen jelentős. A szükségesnél 20 százalékkal keményebbre pumpált abroncs élettartama 10 százalékkal rövidül. Ugyanennyivel alacsonyabb nyomásnál 15 százalékkal. A negyven százalékkal kevesebb levegőnyomás már közel kétszeresére gyorsítja a kopást, még a 60 százalékkal alacsonyabb túlnyomásnál a gumi élettartama a jgyedére csökken. A helytelen túlnyomásnak természetesen nem egyedüli következménye a gyors elhasználódás. A jármű stabilitása, tehát a biztonság is komoly veszélybe kerül. A túlzott keménységnél a gumi tapadási felülete csökken, mert csak a futófelület középső részén fekszik fel. Ugyanez a helyzet a kelleténél alacsonyabb nyomásnál, de akkor csak az abroncs két széle viseli a terhelést. Ehhez járul még az erőteljes hajtogatási munka miatt a gumi túlhevülése (ez elérheti a 100 C-fokot is). A gumi ellenállása ennek következtében jelentősen gyengül, ami szétrobbanással is járhat. Ugyancsak veszélyes mértékben mérséklődik az oldalerőkkel szembeni ellenállása, amely még a gyakorlott vezető számára is lehetetlenné teszi a kocsi biztonságos irányítását. A gumik túlnyomásának rendszeres ellenőrzését elhanyagolni vétkes könnyelműség tehát. Különösen az most nyáron, amikor a meleg miatt a gumi kopásállósága amúgy Is gyengül. Sokat tehetünk kocsink gumijainak védelmében azzal, hogy nagy melegben mérsékeltebb tempóval haladunk. Bár a napfény gumikárositó hatásával szemben adalékanyagok védik az abroncsokat, mégis célszerű, ha a hosz- szabb ideig tartó napsugárzástól (pl. nyaralásnál) megvédjük azokat. A kőolajszármazékok gumioldó tulajdonsága a nyári melegben fokozottabb mértékben érvényesül. A gumira került olajzsírszennyeződése- két meleg, mosószeres (pl. Ultra) vízzel távolítsuk el. Rendellenes kopásokat okoz a kiegyensúlyozatlan kerék is, a kerékfelfüggesztést, kormányt és lengéscsillapítókat károsító hatását nem is említve. Nyáron gyakoribbak a gumidefektek. A javítás miatt a kerék kiegyensúlyozottsága többnyire megszűnik. A felszerelés előtt gondoljunk erre is. Búsbarna László A tulajdonviszonyok a lakás- szövetkezetben: a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helyiségek, központi berendezések, a ház- felügyelői lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények, építmények és vagyontárgyak a szövetkezet tulajdonában, a lakóházhoz tartozó földrészlet a lakásszövetkezet tulajdonában vagy tartós használatában állnak. A lakóházban lévő lakások állampolgári tulajdont képeznek. Az elidegenítési szándékot a tulajdonos — a lakásszövetkezettel történő elszámolás céljából — köteles az igazgatóságnak bejelenteni, amely erről igazolást ad, és amelyet az adásvételi szerződés mellékleteként kell kezelni. Ha az elidegenítés az értékesítéstől számított 5 éven belül történik, a tulajdonos köteles a szándékot a lakás fekvése szerint illetékes első fokú lakásügyi hatóságnak bejelenteni. E kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha a lakás elidegenítése 15 éven belül első ízben — másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében— csereszerződéssel realizálódik, vagy ha az elidegenítés egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermek stb. javára történik. Mentességi esetek Úgyszintén nincs bejelentési kötelezettség, ha a tulajdonos a lakást a házasság megszűnése esetén, a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági, vagy bírósági határozat alapján, és végül, ha életjáradéki szerződéssel idegeníti el. Mindezen túl — a használatbavételi engedély, illetőleg az OTP általi értékesítéstől számított 15 éven belül adásvételi, ajándékozási vagy élet- járadéki szerződéssel történő elidegenítés esetében a lakással kapcsolatos állami támogatást is vissza kell fizetni, kivéve akkor, ha a lakást újraelosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja, az OTP útján az állam javára idegeníti el, valamint a már említett egyeneságbeli rokon stb. számára az ellenérték fejében juttatja, vagy az elidegenítést a házasság megszűnése, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat tette szükségessé. A tulajdonosnak az állami támogatás visszafizetése címén a lakás — évenkénti egyszázalékos értékcsökkenés összegével csökkentett — eredeti eladási árának 40 százalékát kell megfizetnie, kivéve a már említett mentességi eseteket. Fenntartási hozzájárulás A fenntartási hozzájárulást lakóházanként külön-külön kell megállapítani. A költségeket a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének az összes lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint kell viselniük az érdekelteknek. A jogszabályok által nem rendezett közüzemi szolgáltatások díját, a használók — a közgyűlés döntésének megfelelően — vagy az előbbiek szerint, vagy pedig a lakásban lakó személyek száma arányában, nem a lakás céljára szolgáló helyiség esetében a szolgáltatás igénybevételének arányában viselik. A fenntartási hozzájárulást az érdekeltek havi egyenlő részletekben előre kötelesek — minden hó 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. A késedelmi kamat a lejárt részletek után évi ó százalék. A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés határozza meg, de az évente tanácsi értékesítésé lakás esetében a szociálpolitikai kedvezmények levonása nélkül számított lakáseladási ár 0,5 százalékánál nem lehet kevesebb. A felújítási hozzájárulást úgyszintén havi egyenlő részletekben — minden hó 15. napjáig kell befizetni. A viták eldöntése A tagsági viták eldöntése: a tag jogaival és kötelezettségeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és tagjai között keletkezett vita eldöntése, valamint az egymásnak okozott kár megtéríté- tésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Az állami törvényességi felügyeletet a lakásszövetkezetek felett Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztálya gyakorolja. Jogköre kiterjed a szövetkezet jogszabályszerű és alapsza- bólyszerű működésének vizsgálatára. Nem tartozik hatáskörébe azonban a szövetkezet gazdasági műveleteinek és a szövetkezet szervei döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból történő vizsgálata. E tevékenység ellátása a pénzügyi szervek feladata. Dr. Bajtai Dezső, Pécs megyei város Tanács V. B. építési és közlekedési osztályának főelőadója A 700 éves Seprőn Templom utcai részlet A cím nem teljesen helytálló. Sopron ugyanis nem 700 éves, hanem már több mint 2 ezer éves város. A 700. évforduló az 1277-es esztendőhöz fűződik, amikor a város lakói kaput nyitottak IV. László királynak, aki akkor II. Ottokár cseh király ellen viselt háborút. IV. László a polgárok hűségét méltányolva, kivette Sopront a megyeispán joghatósága alól s szabad királyi városi rangra emelte. Ebben az időben mindössze néhány városunk rendelkezett csak ezzel az önállósággal. Intéző Bizottság alakult — A város lakosságának a haladásért vívott küzdelme hét évszázad olatt sokszor megmutatkozott — mondja dr. Erdély Sándor tanácselnök és Kocsis József elnökhelyettes. Károly Róbert 1317-ben megerősítette a város kiváltságait és Sopront az „ország kapujának” nevezte. Ez ma is helytálló. Az ünnepi esemény tiszteletére már jóval korábban megalakult a 700. évforduló „Intéző Bizottsága". A jubileumi évben mintegy 120 országos, illetve nemzetközi rendezvényre kerül sor. A politikai, társadalmi események mellett nagyon gazdag a tudományos, a kulturális és a sportprogram is. A jubileumi programok már javában tartanak. Kiállítások is emelik az ünnepi év fényét. Az első már januárban megnyílt és ezt követte jónéhány képzőművészeti és egyéb bemutató. A jubileum alkalmából jelent meg a Soproni írók Antológiája. Országos érdeklődés Mindez országos, sőt nemzetközi érdeklődést ébreszt. Sorban alakulnak a Sopron Baráti Körök a fővárosban és másutt. Eddig 27 kör alakult, tagjaik változatos módon működnek közre a jubileum megünneplésében. Dr. Erdély Sándor és Kocsis József kiemelik a várost megtisztelő két kitüntetést. Egyik a Hild János Emlékérem, a másik pedig a Műemléki Európai Aranyérem. Mindkettőt azért kapta a város, mert mai lakói úgy építik, formálják, hogy az elmúlt évszázadok értékeit is megőrzik. —Nem akarunk Sopronból minden áron úgynevezett modern várost csinálni — hangoztatják gyakran a város vezetői. A városnak ma is az és a jövőben is az lesz az értéke, hogy jól ötvöződnek falai között a műemlékek és a modern épületek. Ezt a képet akarjuk megőrizni az ezredfordulóra is. Ezért nem emelünk Sopronban beton rengetegeket. Épül ugyan egy háromezer lakásos modern lakónegyed, de az is különbözni fog elhelyezésében, környezetében, külső megjelenésében az ismert házgyári lakónegyedektől. Harmóniában a természettel A soproniaknak nagyon szoros a kapcsolatuk a természettel. A Keleti Alpok hazánkra eső nyúlványainak fenyves- és lomberdői valósággal benyúlnak a városba. A várost övező csaknem 3 ezer hektárnyi erdőséget parkerdővé alakítják át. Az üdülőnegyedben, a Lővérekben szigorú építési tilalom van érvényben. Az üdülőkben egyszerre 1300—1400- an tudnak pihenni: Van ezenkívül több száz szanatóriumi hely is. S hogy milyen létesítményekkel gazdagodik a város a jubileumi esztendőben? Hosszú a felsorolás. Az új lakások, óvodai férőhelyek, tantermek, üzletek mellett elkészül az idén Sopron új személypályaudvara, amely méreteiben, külső és belső megjelenésében egyaránt méltó lesz a jubiláló városhoz. Felavatják Sopron másik büszkeségét, a fedett uszodát, amely egész évben szolgálja a helybeliek és a vendégek pihenését, gyógyulását. Cs. I. A Pécsi Bőrgyár felvesz: 16. évet betöltött diákokat nyári szünidei munkára, valamint férfi-női termelőüzemi segédmunkásokat, — 1 kádárt vagy kádár szakmunkához értő asztalost, — ügyeleti munkára villanyszerelőt, hőközpont- kezelőt, ' — vizsgával rendelkező női vagy férfi villamostelep-kezelőt többműszakos beosztásba, — lánghegesztő vizsgával rendelkező fűtésszerelőt, — nappali üzemviteli munkára felvonószerelőt, — energiaüzemi segédmunkást. Jelentkezés: a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán.
