Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-04 / 182. szám
A pécsi színház Sopronban és Gyulán Pécsi hódítás után jönnekagyulaiak Egy nagy hamutartó emléke llflcigis csők tudja, Intim Pistol A színész, a rendező két hétnél tovább nem tud üdülni. Megőrül, ha nem játszhat. A Pécsi Nemzeti Színház is emiatt most 600 kilométeres távolságra ment, kétfelé, hogy játékot vigyen messzi nézőknek, sporoniaknak, gyulaiaknak. A balett például már az elmúlt hét végén tapsorkánokat aratott Sopronban. írót ennyire még nem ismertek színészek. Hiszen most a „tanárúr" darabját játsz- szák. A „tanárúr": Hegedűs Géza, szinte mindenkit tanított, pécsi rendezőket, színészeket, dramaturgokat, néhány kritikust. Merthogy negyed századon át oktatta a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a drámatörténetet. Most pedig, hogy Lackner Kristófról szóló darabját keltik életre Sopronban, életre kel a színészek előtt egy hatalmas hamutartó is, hosszú évek színes, szép történeteivel. A böhöm- nagy hamutól tulajdonképpen nem is hamutál volt, hanem a főiskola kacatjai közül előhúzott filmtekercs-doboz, vagy 35 centi átmérővel. Másfél- órás előadásai alatt Hegedűs tanár úr többnyire szépen, arányosan telenyomkodta ezt a lavórnyi hamutartót csikkel, huszonöt éven át. Magam megszámoltam egy Bemard Shaw-t bevezető előadás alatt 31 csikket. Szálltak a füstpamacsok és szárnyaltak a történetek, Hegedűs tanár úr remek sztorijai — éltük, láttuk a világ drámatörténetét. o Nógrádi Róbert igazgató, az új darab rendezője mondja: — Sopron város megrendelt tőlünk egy bemutatót. Mi ezt teljesítjük. Megtisztelőnek tartjuk, hogy részt vehetünk a 900 éves Sopron ünneplésében, és nagyon szeretjük a tanár urat, aki főleg rádiójátékokat írt. Tisztelettel és szeretettel gondozzuk művét. A darab a Sopron egykori jeles polgár- mestere, Lackner Kristóf körüli közéleti és magánéleti konfliktusokról szól. A színház sok vezető művésze is játszik a Lackner Kristófban: Győry Emil, Kovács Dénes, Labancz Borbála, Vári Éva, Dávid Kiss Ferenc, Galambos György, Szivler József, Fülöp Mihály, Pákozdi János. Holnap, július 5-én este tehát megjelenik a soproni színházban Bethlen Gábor fejedelem (Pákozdi János) és II. Ferdinánd császár (Dávid Kiss Ferenc), Jánosa Lajos díszletei között, Vágó Nelli jelmezeiben és a premierre sok osztrák turistát is várnak. A második előadás szerdán este lesz. o Gyula. Az Alföld legszebb vára megadta magát a 32 fokos melegnek és — a pécsieknek. A jövőre 15 esztendős várjátékokon negyedik éve rendez Sík Ferenc, s az utóbbi két esztendőben ő a művészeti vezető. Pécsi a leghalkabb magyar színházi titkár: Simon István, a tüzes Szegváry Menyhért, a hatalmas Huszár László, aztán ott van Faludy Laci bácsi is. Szóval Pécs kicsit átvette a hatalmat Gyula felett. Sík, aki legalább olyan jó diplomata, amilyen remek rendező, azonnal igazítja ez utóbbi mondatot: — De Gyula is jön Pécsre. A pécsi nyár rendezvénysorozatán szerepel egy produkcióval. Tervezzük, hogy ezt az együttműködést szorosabbra fűzzük. A vendégszereplés: Lászlóffy Csaba: Nappali virrasztás című darabjával valósul meg. Én rendeztem, de nincs benne egyetlen pécsi színész sem. Lássuk — Lászlóffy-darabon kívül — a pécsi irányítású, ám országos rangú Gyulai Várjátékok idei programját: Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia (rendező: Szinetár Miklós), Páskándi Géza: Távollevők című komédiája (rendező: Valló Péter), Kosztolányi Dezső: A szörny című komédiája (rendező a pécsi színház dramaturgja: Katona Imre). Aztán Katona Imre színpadra alkalmazásában, Ruszt József rendezésében: Magyar passió. Az idei legszebb látványt Garai Gábor darabja nyújtja majd. Címe: Orfeusz átváltozásai. A gyulai tavon építenek fel egy víziszínpadot, Sík Ferenc rendezi, Eck Imre tervezi a koreográfiáját és a Pécsi Balett táncol benne. Aztán az író- szövetség és a Színházművészek Szövetsége kongresszust rendez a dráma tárgykörében. Ezenkívül Csányi Árpád és Schaffer Judit díszlet—jelmez kiállítását is megnyitják, ami happyningszerű tárlatvezetéssel párosul. * A pécsi színház tehát 600 kilométeres távolságban kirajzott a végekre. Külföldi újságírók nyilatkozata Elismerések a könnyűipar termékeiről Baráti országokból újságírók is érkeztek a hatodik alkalommal megrendezett Pécsi Ipari Vásárra. Külföldi kollégáink több nagy nemzetközi vásáron és kiállításon megfordultak már, így van összehasonlítási alapjuk. Miután megtekintették a vásárt, kértem véleményüket. Leonyid lljics Sztrelcov: — A sok szép és mutatós pavilon közül nekem legjobban a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár közös kiállítóterme tetszett, ahol igazán nemzetközi színvonalú termékeket tekinthettem meg. Remek megoldásnak tartom, hogy egy helyen mutatják be gyártmányaikat. A Rába-Mann traktoroknál sokat időztem. Azt hiszem, a magyar mezőgazdaságnak nagy szüksége van az ilyen korszerű gépekre. Célszerűek az Ikarus gyár munkásszállító autóbuszai. Jó látni, hogy a dolgozókkal így törődnek. Mindent összegezve elmondhatom, hogy nagyon jól és gondosan szervezett vásárt nézhettem meg, s biztos, hogy a gyárakban, üzemekben is úgy dolgoznak, ahogy ezt itt tapasztaltam. Leonard Wachalski: — Értelmesnek és ötletesnek tartom, hogy a vásárt meglevő épületekben rendezték, így nem kellett nagy beruházás a megvalósításához. Sok kiváló terméket láttam, de a Kesztyűgyár bőrruhái lenyűgöztek. Azt hiszem, azzal, hogy Pécs vásárt rendez, a város nemzetközi jelentősége is nő. Nagyon örülök annak, hogy Magyarország megismerését Pécsett kezdtem. Riportkötet a magyar popzeneszekről Földre vetette magát Szörényi Levente Gödér Károly: — Sok háztáji és kerti kisgépet állítottak ki. Ha ezeket a berendezéseket meg is lehet vásárolni a boltokban, az jó dolog. Nagyon tetszett a pihenést, kikapcsolódóst szolgáló hétvégi faházak bő választéka. Megnéztem a magyar kozmetikai vállalatok termékeit is: nálunk nagyon népszerűek ezek a cikkek. A Pécsi Ipari Vásár nagy seregszemléje a vidék gyárainak, üzemeinek, de a rendezők jobban megoldhatták volna a tájékoztatást. Véleményem szerint ez hiányzik. Dimitrina Todorova: — Nem tudtam jól áttekinteni a kiállítást, de az a tény, hogy három szocialista ország is részt vesz a vásáron, emeli a színvonalat. Feltűnő a jó szervezés és a magas esztétikai igény. A magyar könnyűipar termékei gyönyörűek. A szliveni pavilonnak kevés a területe, ami korlátozza az átfogó bemutatkozást. A kiállítás elősegítette iparuk megismerését. Kurt Holst: — Érdekes volt látnom, hogy a két' megye, Baranya és Schwerin között lehetőség van a kapcsolatok felvételére, hisz sok azonos jellegű üzem van. Bízom abban, hogy két év múlva a mi vállalataink is eljönnek Pécsre, ahol ez bebizonyosodik. A kapcsolatok felvételére a lehetőség adva van, s az együttműködés csak hasznos lehet. Ezen a vásáron véleményem szerint igazolódott az, qmit Baranya megyéről hallottam: nagy teljesítőképességű az ipara. Neves énekesnőnk panaszolta, hogy magyar költők verseire komponált zengeményeit „meggiccsadózták”, míg ugyanDjuro Sovagovics: — Olyan korban élünk, ahol mindenki utazik, s ez jó dolog. Lényegesnek tartom, hogy a szomszédos országokról többet tudjunk, minél jobban tájékozódjunk. Ez a vásár jó alkalom arra, hogy kölcsönösen megismerjük egymás termékeit. Értékes, hogy a bemutatott cikkek a mindennap emberének készülnek, s hasznosan kiegészítik életünket. Nem először járok Pécsett, de a kiállítás elősegítette Magyarország alaposabb megismerését. Roszprim Nándor Gót menyecske gyűrűje Gabonatároló építése közben régi település temetőjét bontotta meg a földmarkológép a napokban a Tolna megyei Tamási nagyközség közelében lévő Adorjánpusztán. Dr. Ros- ner Gyula, a szekszárdi Balogh Ádám megyei Múzeum tudományos főmunkatársa hat sírt tárt fel a helyszínen. Az egyik sírból torzított férfikoponya maradványai kerültek elő, hasonló ahhoz az erősen torzított koponyához, melyet mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ugyanezen a helyen találtak, s aránylag ép állapotban vitték a szekszárdi múzeumba. A mostani leletek egyik különlegessége egy női csontváz ujján lelt ezüst pecsétgyűrű, amelyen a „Z" b%tű látható. Valószínűleg viselője nevének kezdőbetűje. — Vajon ikr lehetett, s milyen nevű az egykori keleti gót menyecske? — Ez már nemcsak a régészek, hanem a történészek, az írók képzelőerejét is megmozgathatja. A feltáró régészek szerint — feltehetően női név. De milyen „zé" kezdetű neveket viseltek a keleti gót kisasszonyok, avagy nagyasszonyok? Eddig titok. Mindenesetre annyit megállapítottak, hogy a leletek az időszámításunk ötödik századbeli hunkori germán, keleti gót népesség emlékei. Ballabás László ezeket a dalokat még nevesebb színművésznőnk előadásában sanzonnak tekintették. Valóban furcsa értékelés. Aztán panaszolta azt Ts, hogy miért titulálják giccsnek a magyar költők verseit?! A köznapiasan giccs-adónak nevezett „kommersz szórakoztatózenei többletadó" úgy véljük, nem a költőknek szól, hanem a zenének. Azon lehet vitatkozni, giccs-e ez a zene vagy sem — mindenesetre nem úgynevezett „komolyzene". És ugyanilyen adó alá esnek Dan- kó Pista és mások legalább ilyen színvonalas népies műdalai is, még akkor is, ha akár Petőfi költeményeire írták. Miért mondjuk mindezt? Mert bizonnyal meglepődnénk, ha holnaptól a Csepel Vas- és Fémművek százezres szériában gyártaná a kerti törpéket. S még jobban meglepődnénk, ha erről, mint komoly közművelődési feladatról nyilatkoznának az illetékesek. A nemrég megjelent könyvről ugyanis valahogy így nyilatkoznak. (Miklós Tibor: Keresem a szót, keresem a hangot... 22 interjú a magyar pop-mezőnyből. Zeneműkiadó.) Valóban szükség lenne egy átfogó, szociografikus leírásra: hova jutott, hogy is áll a magyar könnyűzene? Sajnos azonban a Generál szövegírója alapjában mást akart: „mindig érdekelt azoknak a sorsa, embersége, akikkel a közelmúlt összeköt" — írja az előszóban, és még finoman fogalmaz — valójában zömmel a botrányok, zűrök, a magánélet érdeklik, s föltételezhetően azt a nagyszámú olvasót is, kiknek igényére megszületett ez a kötet. De kell-e kielégíteni ezt az igényt?! Megtudhatjuk a könyvből, hogy zenészeink keményen dolgozó, de — a csak látszólag zord és mogorva külső alatt — érző szívű emberek. Kit érdekel? No és nyomorognak: a neves együttes vezetője volt idő, hogy havi nyolcszáz forintot is megkeresett. Az Omega orgonistája tucatnyi világkörüli út után másfél szobában szorong harmadmagával. Egy gitáros a nagymami szoba-konyhás lakása konyhájában szenved, ismét másik úgyszólván a kertvégi klotyóbán lakik. Lehet, nem hiszem. Ha hiszem, "nin- den bizonnyal nem azért, mert még nem volt pénze jobbra. Ha nem volt, akkor másra költötte. S az egész ismét csak nem érdekel! Minket nem érdekel, hogy Szörényi — Illés Lajos szerint — aljas üzleti szándékból ve- tette-e magát földre szólózás közben vagy — mint az érintett mondja — a zene örömétől. Az se, hogy — idézzük Szörényit — Illést nem ő nyomta el, hanem ha igazán kíváncsiak vagyunk a véleményére, akkor az alkoholizmus nyomta el. Sőt, minket az sem érdekel, hány becsületsértési, rágalmazás! per lesz a kölcsönös vádaskodásból, sértegetésből. Legalábbis engem egyedül az érdekel: mi közünk nekünk ehhez?! Ha riportot ígérnek a zenéről, miért arról kapunk képet, milyenek az „ideálok" papucsban? Nem hiszem, hogy akik most ezt a kritikát elolvassák, jobb belátásra térve sutba vágják a könyvet. Sőt, tán kedvet csinálok hozzá. De nagyon hazug — jó esetben félreértelmezett — közművelődési cél ez. Mi jöhet még? „Maga csak tudja, Intim Pista, kivel volt az éjjel a Fedák?" Szántó Péter A gyulai Várszínház nyári programja július 1-én este Hernádi Gyula: Szép magyar tragédia című színművének ősbemutatójával kezdődött. A darabot Szinetár Miklós rendezte. — Képűnkön: Fülöp Zsigmond, Szombathy Gyula és Hámori Ildikó Djuro Sovagovics, Glas Slavonija, Eszék; Dimitrina Todorova, Szlivenszko Delo, Szliven; Kurt Holst, Schwerini Volkszeitung, Schwerin Földessy Dénes Ml ü véleményük a PlV-ről f '•:: Leonyid lljics Sztrelcov, Lvovszkaja Pravda, Lvov; Leonard Wachalski, Gazeta Zachodina, Poznan; Gödér Károly, Szabad Szó, Temesvár
