Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-30 / 208. szám

1977. július 30., szombat Dunántúlt napló 3 Hatékonyság útjai (IJ Többet esetleg, mást biztosan A bonyolultabb feladatok kerülnek napirendre Életünk kísérői a jogszabályok A jogpropaganda helyzete és továbbfejlesztése Idén februárban a szocialis­ta ipar értékesítése 48,6 mil­liárd forintot tett ki, szemben a tavaly februári 44,7 milliárd- dai. Megengedve a túlzást: a többlet még nem eredmény. Csak akkor az, ha olyasfajta termékekből, szolgáltatásokból áll, amilyenek iránt tartósan nagy a kereslet, s amilyeneket — az össztársadalmi munkará­fordításokat tekintve jövedel­mezően, azaz — hatékonyan bocsáthat ki a gyártó cég. S ennyi sem elég. Hiszen ha csupán ez lenne az egyetlen feltétel, megtörténhetne, két- három iparág összehozza a szóbanforgó többletet, ám az ellátásban és a kivitelben sú­lyos zavarok keletkeznének. Azért, mert az általuk termelt terven felüli áru máshonnét vont el anyagot, energiát, munkaerőt, szállítóeszközt stb., amíg tehát - a gondolati já­tékban a képtelenségig ele­mezve — Dunát rekeszthetnénk hengerelt acéláruval, nem len­ne autóbusz, polietilén, ce­ment. A szőttes sokféle színe Érdemes föllapozni a nép­gazdaság ötödik ötéves tervé­ről — az országgyűlés ülésén 1975. december 18-án — el­fogadott törvényt. Ebben a többi között azt olvashatjuk: „Az ipari termelés hatékony­ságának erőteljesebb növelé­sét szelektív fejlesztéssel, a hazai és a nemzetközi munka- megosztásnak, a szakosításnak és a kooperációnak a bővíté­sével, a műszaki színvonal emelésével, korszerű vezetési és szervezési módszereknek az alkalmazásával kell elérni.” Már ez a summázat is ér­zékelteti, milyen tarka a te­endők szőttese, s még inkább kibontakozik sokféle színe, ha közelebbről vesszük szemügyre. A szelektív fejlesztés két sza­va mögött ugyanis bonyolult feladatok serege áll, a hazai alapanyag-termelés növekvő súlya éppúgy, mint a termék- szerkezet változása. Nagy hiba ezért a gazdasági hatékony­ság átfogó mércéjét szűkíteni, s úgy vélekedni, hogyha több a nyereség a gyárnál, a vál­lalatnál, máris hatékonyabb a munka. Lassú fölismerés A gazdasági élet testes szó­tárában nincs még egy olyan kifejezés, amit gyakrabban használnának, említenének a hatékonyságnál. Csakhogy meglehetősen önkényes az ér­telmezés, már-már ahány ér­telmező, annyiféle „hatékony­ság". Lassú a fölismerés, ösz- szetett fogalomról van szó, amiben résztevékenységek tu­catjainak eredménye sűrűsö­dik, bár elvileg pusztán ráfor­dítás és eredmény viszonya a hatékonyság. Kapaszkodjunk a tényékbe: a ruházati ipar nem tartozik a termelésüket látványosan bőví­tő ágazatok közé. Tavaly pél­dául mindössze 0,6 százalék­kal állítottak elő többet, mint 1975-ben. A korábbi eszten­dők — kivéve 1973-at — sem tanúskodnak szédítő iramról. Tételezzük fel, hogy a ruháza­ti ipar cégei nagy nekivesel- kedéssel megkétszerezik ter­melésüket. Látszatra remek do­log. Valójában semmi köze nem lenne a hatékonyság ja­vításához, mert mihez kezde­ne a kis- és nagy-, a külke­reskedelem a termékheggyel, s még inkább, mibe kerülne ez a több a társadalomnak?! Az ötödik ötéves tervben a ru­házati ipar termelésének ter­vezett mértéke 30—32 százalék. Az árukibocsátás egészei be­lül azonban 38-40 százalék­kal növekszik a korszerű alap­anyagú, termelékeny technoló­giával előállított cikkek ará­nya. Ez már mond valamit. Még érthetőbben közli a ha­tékonyság mibenlétét az a tény, hogy a már említett s hasonló változásoknak, így a termelékenység emelkedésének köszönhetően, a ruházati ipar egy dollárt 51,50 forintért ter­mel majd ki 1980-ban, míg 1975-ben 59,20, 1970-ben 74,20 forinttal érte el ugyanezt. A hosszú út Magába száll, ki okos név­re vágyik — figyelmeztet a köz­mondás, azaz először saját képességeit veszi szemügyre, tetteit értékeli kritikusan, s csak azután ítélkezik mások­ról. A hatékonyság javítása az okosság magas fokát tételezi fel, s követeli meg mind a ter­melői közösségektől, mind azok vezetőitől. Az egyszerűbb cse­lekvési lehetőségek ugyanis fogytán vannak, a bonyolul­tabbak, a rejtettebbek kerül­nek sorra, s ezek fölismerése, hasznosítása nem könnyű. Ráa­dásul, egyszerre kell törődni azzal, ami rövid, s ami hosszú távra szól. Tények, tapasztalatok igazol­ják: a vállalatoknál s az irá­nyító szerveknél is most tanul­ják ezt. Nem puszta kényel­mességből hanyagolták el eze­ket a tudnivalókat, hanem mert az ösztönzési rendszer mereven, sokféle torzulással közvetítette a hatékonysági kö­vetelményeket. Az 1976 janu­árjától érvényes szabályozók javítottak a helyzeten, de min­den vállalatra egyformán, s tökéletesen ható szabályozás egész egyszerűen nem létezik. Ezért nő meg a központi és a helyi akarat ötvözésének fon­tossága, ezért kerül első hely­re az a teendő, hogy a mun­ka társadalmi és helyi, azaz makro- és mikroszintű haté­konyságának hosszú útja ne- csak párhuzamos legyen, ha­nem a másikhoz minél köze­lebb húzódjék, ha lehet, egy­beessen. Műszak végén toppanunk be a tekercselőbe. Mindenki jó­kedvű, Király Éva talán a töb­bieknél is felszabadultabban nevet. — Ne haragudjon, kint vár­nak, most nem érek rá beszél­getni. Tudja, ki kell használni minden napot. Jövő héten dél- utános leszek, csak hét végén találkozhatunk. Persze, hogy megértem. Ke­resztes János, a MECHLABOR igazgatója meggyőzi: — Évike nem késik el, ma­gára bizonyára különben is szívesen várnak. Éppen arról szeretnénk beszélgetni,' hogy megéri-e két műszakban dol­gozni? Király Éva leül a munkapad­ja mellé, a stúdiómagnók nagy figyelmet követelő tekercsei rendben összerakva. Ha csak egyetlen menettel is többet csévélnek a tekercsre, megvál­toznak a berendezés paramé­terei. — Természetesen megéri. Most 2500 forintot keresek, négyszázzal többet, mint ko­rábban. Dolgoztam a raktár­ban is, de a termelőmunkát jobban szeretem, öt esztende­je vagyok itt a gyárban, a 20 százalékos délutáni pótlék, a délutános hétre eső szabad­szombat ellensúlyozza, hogy a szórakozásra öt napig nem jut idő. — A fiataloknak nehezebb a két műszak — mondja az igaz­gató . .. — De hiszen itt mindenki fia­tal ... — Mi már az elmúlt évben bevezettük a 20 százalékos pótlékot a délutános műszak­ban. A drága, nagytermelé­kenységű gépek, a tekercselő, forgácsoló, présműhely két mű­szakban dolgozik, ötödik éve termel a gyár. Az első évben 60 millió termelési értéket ál­lítottunk elő, az idén 220 mil­liót, jövőre pedig 270 milliós tervünk lesz. Emellett természe­tesen a minőségi követelmé­nyek nőnek, új termékek kerül­nek ki a gyárunkból. Ezt mór csak két műszakban lehetséges Rendelet az 1977-78. évi vadászati idényről A Magyar Közlöny 56. szá­mában megjelent az 1977—78. évi vadászati idényről intézke­dő rendelkezés, amely vadfa­jonként szabályozza a vadá­szati idényt, illetve a tilalmi időszakokat. Az eddigiekhez képest változás, hogy érett, érem-várományos őzbakot csak a szokottnál később, augusztus 15-től lehet lőni, hogy az őz­állomány minősége tovább ja­vuljon. Selejt bakot viszont ugyanúgy mint eddig, május 1. és október 15. között lehet vadászni. A fácántyúk vadá­szatának lehetőségét először biztosította a rendelkezés, ösz- szefüggésben azzal, hogy az intenzív fácántenyésztés nyo­mán megnőtt az állomány. Fá­cántyúkot azonban mesterséges tenyésztéssel feldúsított állomá­nyú területeken lehet csak va­dászni: az ilyen területeket a megyei tanácsi szakigazgatási szerv jelöli ki. teljesíteni. Annak ellenére, hogy valóban a fiatalok van­nak többségben, nem nagy gond a második műszak, a mostani minisztertanácsi hatá­rozat tulajdonképpen nálunk már olyan helyzetet talált, amelyet most majd remélhe­tően a megye több üzemében is ki lehet alakítani. üvegfalú, légkondicionált helyiségben egyetlen gép áll. Koordináta fúrógép, ára 800 000 forint. Olyan pontos munkát végeznek rajta, hogy a hőtágulás miatt állandóan 21 fokos hőmérsékletet kell itt biztosítani. Koller Ágoston két éve dol­gozik ezen a gépen. Egy mű­szakban. A szakmunkás ki­emelt személyi bére 4200 forint. Az igazgató szerint ezt a gé­pet egyelőre nem szükséges két műszakban üzemeltetni. — Ha majd mégis, úgy adó­dik, vállalja? Koller Ágoston gondolkodás nélkül válaszol:- Igen. Persze, nem akárki­vel. Ilyen gépet két emberre bízni már kockázatos. Az em­ber így a géppel él, mindent tud róla. Ha elkezdek egy munkát, más úgysem folytathat­ja. Ha megfelelő partner lesz, szívesen jövök délután is. Gajdos Béla a másfél milliós értékű horizonlál gépen dol­gozik. A stúdiómagnetofonok szerelőlapját alakítja ki. Kü­lönlegesen precíz munkát kö­vetel ez is, váltótársával együtt a legmagasabb órabért kapja.- A délutános műszakban a látási viszonyok, a fáradtság nem befolyásolja a pontos munkát? — Én annyira öreg sza­ki vagyok — negyedszázada dolgozom a szakmában —, hogy tudóm, milyen lux kell. Ha nem lenne meg, kikövetel­A munkába a nyelvészek Születésünktől halálunkig éle­tünk szinte minden fontosabb állomásán valamennyiünket vé­gigkísérnek a jogszabályok. S hogy ügyes-bajos dolgaink kö­zepette mindig tudjuk mit, hol és hogyan intézhetünk el, nemcsak jogainkat, hanem kö­telességeinket, és az állami szervezetek felépítésének rend­jét is ismernünk kell. Ennek érdekében sokminden történt az utóbbi években. Számos intézkedés született a lakosság jogi tájékoztatott- ságának javítására, jelentősen fejlődtek a jogi ismeretterjesz­tés formái, keretei, módszerei. ném. Éjszaka persze 100 száza­lékért sem dolgoznék. Kettő­ben azonban szívesen. — Mit csinál a szabad idejé­ben? — Dolgozni járok egy ma­szekhoz. Délelőttönként pedig olvasok. Ez a 20 százalék tu­lajdonképpen 10 százalékos béremelést jelent, két hét dél­utános műszak havi 400-500 forint. * Domokos Menyhért 29 esz­tendős, három cseh automata­esztergagépet kezel. Beállítás, adagolás, ellenőrzés a fel­adata. — Szívesen jár két műszak­ban? — Ezt tudomásul kell venni. Kevés már az a munkahely — s most majd bizonyára még kevesebb lesz —, ahol mindig délelőtt járhat az ember. Ezt jobban is fizetik. Tulajdonkép­pen most három műszakban járunk, sokat kell túlórázni. Per­sze az 5900-at — ennyi volt a múlt hónapban — nem adják ingyen. — Otthon? — A feleségem megszokta. Amikor udvaroltam, három mű­szakban dolgoztam. Tudja, ha itt megkérdeznék, hogy vissza­állítsák-e az egy műszakot, talán csak a nagyon fiatalok szavaznának erre. A randevú sokszor a pénznél is nagyobb vonzerő. Amikor a múltkor új gépeket állítottak be, az egyik fiúnak a beüzemelés alatt csak délelőtt kellett volna járnia. Nem akarta vállalni. Persze néha szívesen maradnánk ott­hon: a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntője előtt már hetekkel forgatjuk a naptárt: milyen műszakra esik. A forgácsolóüzemben már csaknem valamennyi gép dol­gozik. Megkezdődött a máso­dik műszak. is hekapcsolódtak A lakosság egyre határozottab­ban igényli a jogi ismeretek közérdekű és közérthető ter­jesztését — állapította meg legutóbbi ülésén a Miniszter­tanács. Az ezzel kapcsolatos koráb­bi kormányhatározat nyomán szabályozták egyebek között a rendőrhatósági, igazságügyi, tanácsi intézmények sajtótájé­koztatási feladatait és az ott dolgozók tennivalóit. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala egy­séges utasítást adott ki a ta­nácsok jogpropaganda-tevé­kenységéről. ügyeink intézése során ma már egyre ritkábban kell végig, kilincselnünk a hivatalokat: készséggel megmondják, mi a teendő, útba igazítanak, s fö­lösleges utánjárás nélkül in­tézhetjük el a lakásbejelentést a nyomtatványok, űrlapok ki­töltését, kérelmek beadását. Sőt, számos helyen a dolgozók munkaidejéhez igazították az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartását is. Szakszervezeti jog­segélyszolgálat alakult sok nagyüzemben, ahol — ha va­lakinek jogi problémája akad — ellátják a szükséges taná­csokkal, esetenként a nevében is eljárnak. Négy éve műkö­dik már a jogpropagandát koordináló bizottság. Rendszeressé váltak a napi­lapok jogi rovatai, egyre több rádió- és tévéműsor foglalko­zik közéleti és jogi ismeretek­kel. Szaporodtak az állampol­gári és jogi ismeretek bővíté­sét szolgáló fórumok, előadá­sok, kiadványok. A Hazafias Népfront szervezésében évrőt évre szélesedik a különböző törvénytervezetek nyilvános vi­tája és egyre nagyobb pél­dányszámban találnak gazdára az újságárusoknál kapható „Házi jogtanácsadó" füzetek is. E sokoldalú munkába a nyel­vészek is bekapcsolódtak: 1976 óta számos felsőszintű jogsza­bályt, törvénytervezetet vizsgál­tak meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudomá­nyi Intézetének munkatársai. A közreműködésükkel készült jog­szabályok lényegesen áttekint­hetőbbek, nyelvezetük tisztább, közérthetőbb. Az intézkedések eredménye­ként jogi tájékoztatásunkban a korábbi, zömmel büntetőjogi profil mellett — mind jobban előtérbe kerülnek a családi, polgári jogi, munkajogi kér­dések és a szélesedő propa­gandamunkában egyre több szó esik az állampolgárok kö­telezettségeiről is. A kormány elé terjesztett je­lentés megállapítja: hazánk­ban biztosított az eredményes jogpropaganda alapja. Jog­rendszerünk stabil, a magas­szintű jogszabályok hosszú időre készülnek, de még sok a teendő. Változatlanul fontos feladat az alacsonyabb szintű jogsza­bályok területén tapasztalható tervszerűtlenség megszüntetése. Tovább kell fejleszteni a lakos­ság állampolgári és közéleti ismereteit, jogi tájékozottságát, törekedni kell arra, hogy a jog- alkalmazók és a jogi ismeret­terjesztéssel foglalkozó szak­emberek nagyobb felkészült­séggel lássák el feladataikat. Az oktatási intézmények is fordítsanak fokozottabb gon­dot a fiatalok jogi nevelésére, az alapvető jogi ismeretek is­kolai oktatására. Még több közérthető, nagy példányszámú és olcsó jogi ismeretterjesztő kiadványra van szükség. Rend­szeresebbé kell tenni a sajtó képviselőinek tájékoztatását a jogszabályok politikai indokai­ról, céljairól és azok gazda­sági, politikai, társadalmi ösz- szefüggéseiről. S végül, de nem utolsósorban állandó feladat hogy a megjelenő jogszabá­lyok egytől egyik közérthetőb­bek, nyelvezetük tisztább le­gyen. MINDEN KERT DÍSZE A GONDOZOTT PÁZSIT Zajtalanul működő, könnyen kezelhető, importált elektromos fűnyírógép kapható a BOLTJAIBAN: Vfciéig/ Budapest V., Szt István tér 15. (a Bazilika mellett). Budapest VII., Majakovszkij u. 53. Budapest Vili., Mária u. 32. Budapest Vili., Üllői út 32. Budapest XIII., Váci út 195/b. Tata, Somogyi Béla út 19—23. Viszonteladók megrendelhetik a VASÉRT Vállalat szerelvényosztályán: Budapest VI., Jókai u. 38. Telefon: 318-532 (Következik: Versenyek, ver­senyzők.) Lázár Gábor A BEK-döntő előtt forgatják a naptárt A második műszak Az egy műszakos üzemre csak a nagyon fiatalok szavaznának Lombosi Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom