Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-28 / 206. szám

e Dunántúli napló 1977. július 28., csütörtök Qsak közős érdekeltségi alapon Rekorder tehén... Az USA tejtermelő re­kordertehene, a holstein- fríz fajtájú Corina, amely 10 éves korában 365 na­pos laktáció alatt 23 045 kg tejet adott, 702,8 kg zsírtartalommal. Az 1973. december 6-ón kezdődő és 1974. december 8-án vég­ződő laktáció egész ideje alatt teljesítményét a hol- stein-fríz szarvasmarha-te­nyésztők egyesületének munkatársai ellenőrizték. A 365 napos laktáció alatt az átlagos napi tejhozam 63,1 kg volt, 3,05 százalé­kos zsírtartalommal. A leg­nagyobb napi tejhozamot 1974. február 23-án mér­ték, 81,9 kg-ot, 3,1 száza­lékos zsírtartalommal. A mezőgazdasági üzemek együttm űködése Baranya mezőgazdasága az országos átlagnál mindig gyor­sabban fejlődik. Talán éppen ezért szembetűnő, hogy a to­vábbi intenzív fejlődés legké­zenfekvőbbnek látszó útján döcögve, kevés vállalkozó kedv­vel járnak Baranya mezőgaz­dasági üzemei. A gazdasági­lag szükséges állami és szö­vetkezeti törekvések a megyé­ben nem valósultak meg, sőt a társulások kezdeti dinami­kus fejlődése visszaesett. Első az érdek A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 1975. évi értékelésében a megyék kö­zötti rangsorban a 16. helyen álltunk, az országban műkö­dő társulásoknak mindössze 3,4 százaléka volt Baranyában. Természetesen ezt az értéke­lést nem lehet az együttmű­ködési készség abszolút mér­tékéül venni, hiszen a megye 63 szövetkezete és 6 állami gazdasága 15 országos mére­tű együttműködésben érdekelt. A NEB felmérése szerint az élő kooperációk elsősorban a termelő, a feldolgozó és ke­reskedelmi tevékenységet foly­tató gazdasági szervezetek kö­zötti szerződéses formában él­nek. A hús- és tejtermelésben például az Állatforgalmi és Húsipari, valamint a Tejipari Vállalat, búzatermesztésben a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat, a kertészeti termé­kek és szőlőfeldolgozásban a Szigetvári Konzervgyár, a Me- csekvidéki Pincegazdaság, a korszerű termelőeszközöket és technológiákat pedig a me­gyei és országos termelési rendszerekkel való együttmű­ködésben valósítják meg a megye mezőgazdasági üzemei. A társulások többségénél vi­lágosan kitűnik, hogy a részt­vevők olyan közgazdasági kö­rülmények között kötöttek együttműködést, melyek vala­mennyi résztvevő érdekét szol­gálták. A sertéstenyésztő és -hizlaló társulások például mind a sertéstelepekre vonatkozó ál­lami kedvezmények napvilágra kerülése után alakultak. Más kérdés, hogy a kedvező tech­nikai adottságok mellett ezek a társulások forgóalap-ellátott­ságban koldusszegények ma­radtak. Az építőipari együtt­működések a szövetkezetek gazdasági megerősödése, a beruházások állami támogatá­sa, az állami építőipar elég­telen építőipari kapacitása miatt talált megfelelő tápta­lajra. A Pécsi Baromfifeldol­gozó létrejöttében meghatáro­zó szerepe van annak, hogy az iparszerű termelés feltéte­lei a baromfiágazatokban lét­rejöttek, ugyanakkor Baranyá­ban feldolgozó kapacitás nem volt. A növényvédelmi együtt­működésre pedig különöskép­pen serkentőleg hatott a re­pülőgépek megjelenése a me­zőgazdasági termelésben. Az önálló jogi státuszú tár­sulatok közül a közös vállala­tokba nagyobb tömegű va­gyont egyesítettek a tagok. A baromfifeldolgozóba például 40 milliót, a most alakuló Zöldségszaporító és Hajtató Közös Vállalatba csaknem 100 milliót. Az állóeszköz forrásait az építőipari közös vállalkozá­sokba elsősorban a tagok, míg a többinél az állami tá­mogatás, a hitel és természe­tesen itt is a saját erő képez­te a fő forrást. A nagyobb tömegű eszközök egyesítésére létrejött közös vál­lalatok és országos hatáskörű szövetkezeti vállalkozások kö­zött olyan társulási forma ki­bontakozása tapasztalható, amely már bizonyos vertikális tőkekoncentrációt is jelez. Ilye­nek például az előbb említett baromfifeldolgozó, a szigetvári palántanevelő, a Szőlőtermelé­si és Borforgalmazási Együtt­működés, az AGROKER rész­vételével alakult Szigetvári Ag­rokémiai Társulás. Kié a kockázat? A kockázat és a felelősség a jogilag önálló társulások esetében a vagyoni hozzájáru­lás arányában van megálla­pítva. A részesedés ugyancsak a csatlakozók tulajdoni ará­nyában történik. A vagyoni hozzájárulás azonban a tár­sulások közül néhánynál nem mindig azonos a későbbi köz­reműködéssel. Különösen szem­betűnő ez azoknál a gazda­ságoknál, amelyek a társulás­ban nem ismerték fel érdekei­ket, a tanács vagy más in­tézmények, esetleg személyi kapcsolatok ösztönzésére lép­tek be. Többségében ezek kö­zül kerültek ki azok a társu­lások, amelyek az elmúlt esz­tendőkben felszámolásra kerül­tek. A társulási kedv a megyé­ben másként nem szerezheti vissza 'kezdeti lendületét, csak ha a mezőgazdasági termelő, élelmiszeripari feldolgozó és forgalmazó szervezetek között olyan érdekeltségi rendszert te­remtenek, amely valamennyiük számára gazdaságilag szüksé­gessé teszi a társulást. Ez volt egyébként a NEB-vizsgálat eredménye is. A társulások ön­álló jogi alakzatban az álla­mi vállalat és szövetkezet mel­lett a szocialista gazdálkodó szervek harmadik új formáját is jelenthetik. Természetesen ennek modelljét is meg kell határozni: jogilag, műszakilag, közgazdaságilag egyaránt. A társulás által kifejtett tényle­ges gazdasági tevékenységet, nem pedig a társulás vezető­jének szektorális hovatartozását kéne rendeznő-elvként figye­lembe venni. Lombosi Jenő KOZ GAZ DA SÁGI ÉLET Agráripari egyesülések a szovjet mezőgazdaságban A szovjet mezőgazdaságban ez idő szerint mintegy 5300 kü­lönböző vállalatközi, gazdasá­gi szervezet működik, s ezek­hez 72 ezernél több kolhoz és kb. 6000 szovhoz tartozik. Egyes kolhozok több vállalatközi szervezethez is tartoznak az ágazati-ágazatközi együttmű­ködés keretein belül. A válla­latközi szervezetek pénzügyi alapja — amelyet a hozzájuk tartozó gazdaságok létesítenek — meghaladja az 1 milliárd rubelt; állóeszközeik értéke pedig 1973-ban már majdnem 4 milliárd, a forgóeszközök értéke pedig 1,1 milliárd rubel volt. A vállalatközi agrárszer­vezetekben foglalkoztatottak száma már több mint 1 millió. A mezőgazdasági közös válla­latok árutermékeinek értéke pedig elérte a 3,5 milliárd ru­belt. Növekednek a tagvállala­tok számára nyújtott szolgálta­tások is. Például az építő­anyag-termelés és építkezés területén a kolhozközi szerveze­tek — amelyek az összes vál­lalatközi szervezetnek több mint a felét teszik ki — 1973- ban taggazdaságaik részére 3,5 milliárd rubel értékű mun­kát végeztek. Egyidejűleg több mint 0,6 milliárd rubel értékű ipari terméket produkáltak, Korszerűbb földépítőgépek A lengyel Warinsky Épület­gyártó Vállalat megbízásából a BUMÁR kereskedelmi szerv két képviselője Varsóból há­rom napot töltött Pécsett. Lá­togatásuk célja volt, hogy a Dél-dunántúli VIZIG-gel fenn­tartott üzleti, kereskedelmi kap­csolatokat tovább fejlesszék. Eddig kotró- és rakodógépeket, valamint autódarukat küldtek a pécsi vállalat telephelyeire. Most legújabb földépítő be­rendezéseik vázrészét szeretnék elküldeni a VÍZIG barcsi és cserkúti telepére. Tervek sze­rint az egyéb csatlakozó alkat­részeket az említett két telepen készítenék el. így például a markolót, az ásót és a hegy­bontót. Továbbá szóba került, hogy a hazánkban alkalma­zott Warinsky-gyártmányok nagyjavítását is itt végeznék. Egyszerűsítésre, egységesítésre volna szükség A társulások jövője A gazdasági fejlődés újabb és újabb társulásokat igényel A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek egymásközti és az állami vállalatokkal létre­jött társulásai egyre inkább terjednek. A mindjobban ipa­rosodó mezőgazdaság, a ter­melési rendszerek megjelené­se, a zárt technológiák maguk után vonták a szövetkezeti kö­zös vállalkozások, a szövet­kezeti közös vállalatok kiala­kulását. A társulások működé­sével kapcsolatos jogi szabá­lyozás viszont több problémát is felvet: felsorolni is hosszú lenne a társulásokra vonatko­zó rendkívül szerteágazó sza­bályokat. Elégedjünk meg any- nyival, hogy több tucatnyi kor­mány és minisztériumi rendel­kezést kell betartani a társu­lásokban résztvevőknek. A sza­bályzó dzsungelben maguk is nehezen igazodnak el. Részletesen elemzi ezt töb­bek között Dómé Györgyné, az Állam és Jogtudomány című folyóirat 76/4. számában. A szerző, a szövetkezeti társulá­sok továbbfejlesztésének főbb kérdéseiről, a következőket ír­ja. Lehetővé kellene tenni va­lamennyi szocialista gazdálko­dó és nem gazdálkodó szerv társulását — kivéve a szövet­kezeti érdekképviseleti szerve­zeteket ; Meg kellene szüntetni a szektorális szabályozást. Egységes szabályozást Egységes szabályokat kellene kialakítani keret jeleggel a munkaszervezés, munkavégzés, munkadíjazás, illetőleg az ezekkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket illetően, füg­getlenül attól, hogy termelő­szövetkezeti tagok vagy alkal­mazottak végzik a munkát; Egységesen kellene rendez­ni a jövedelemfelhasználással, a jövedelemelosztással, a jö­vedelemszabályozással és az anyagi érdekeltségi előírások­kal kapcsolatos szabályokat azzal, hogy csak az ágazati besorolás jelenthet bizonyos fokú eltérést. Szakítani kellene azzal a szemlélettel, hogy a szövetkezeti társulások szövet­kezetek, a gazdasági társulá­sok pedig állami vállalatok; Feltétlenül meg kellene köny- nyíteni a társulások létrehozá­sát, eltörölve a hosszadalmas engedélyezési eljárást és külö­nösen a miniszteriális hatás­kört; Valamennyi társulásnál há­rom szervezeti egységet kelle­ne létrehozni: amely az irá­nyításra, a végrehajtásra és az ellenőrzésre tagozódna. Pontosan kellene rögzíteni a kilépő, csatlakozó szervezet jogait és kötelezettségeit, töb­bek között, hogy mettől med­dig tartozik felelősséggel a társulás kötelezettségeiért; ki­lépés esetén milyen igényei II baranyai társulások gazdasági tevékenysége Ráford. összesen (MFt) — közös vállalkozások: — közös vállalat: — egyszerű társulások: Halmozott termelési érték (MFt) — közös vállalkozások: — közös vállalat: — egyszerű társulások: Nettó árbevétel (Mm3) — önálló jogi személyiségűek: — egyszerű társulások: Felosztható eredmény (MFt) — önálló jogi személyiségűek: — egyszerű társulások: 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 7 5 993 101 107 137 756 154 884 173 644 — — 144 263 132 084 136 753 — — 9014 11 986 23 308 77 942 106 782 142 722 145 424 180 917 — — 165 529 148 321 158 875 — — 8 903 10 698 19 212 72 794 103 654 653 671 672 898 785 847 — — 10 847 13 806 23 835 3 000 6 287 27 679 20 239 17 406 lehetnek a társulással szem­ben. Ki lehetne mondani egy­értelműen, hogy nemcsak a vagyoni hozzájárulásra, hanem az ez alapján akkumulált va­gyonból ráeső részre és a tárgyévben esedékes nyereség- részesedésre is igényt tarthat. Igazodni a közgazdasági tényezőkhöz A társulások csak mint gaz­dasági tevékenységet végző szervezetek kerülnek szabályo­zás alá, amelyek a nyereség­ből közösen részesülnek és a veszteséget közösen viselik. A szabályozás ilyen értelmű fel­fogása nyilvánvalóan elavult. A fejlődés, a társadalmi gya­korlat ezt a szabályozást szin­te a hatálybalépésével egyidő- ben túlhaladta. A társulások­ra vonatkozó jogszabályainkat feltétlenül modernizálni kell, igazodva azokhoz a közgaz­dasági tényezőkhöz is, ame­lyek a gazdasági mechaniz­mus kapcsán változásokat eredményeztek a gazdálkodó szervezetek külső kapcsolatait érintően is. Ma a fejlődés minden vonatkozásban a ver­tikális integráció irányába ha­lad, amikor a közvetlen ter­melő érdekeltté válik a ter­mék feldolgozásán keresztül a munka minden fázisában egé­szen az árufogyasztóhoz való elkerüléséig. Nem közömbös tehát, hogy ismerje a keres­let és kínálat összes összete­vőit, a bel- és külföldi piac tendenciáit, az alkalmazható technikai berendezéseket, ame­lyek nagyobb hozam előállítá­sát eredményezik. A technikai fejlődés ugrásszerű előrehala­dása, a piaci viszonyok sok­rétűsége és bonyolultsága, a társadalmi munkamegosztás egyre nagyobb mértékű diffe­renciálódása önmagában is in­dokolja az olyan jellegű tár­sulások létrehozását, amelyek a gazdálkodó, termelő jellegű társulások kiszolgálói, a szó legszorosabb értelmében; ame­lyek ezeknek a társulásoknak piacot kutatnak, különböző ter­veket, prognózisokat készíte­nek, amelyek beszerzik, besze­relik, karbantartják a gépeket, új technológiai eljárásokat vé­geznek, ügyleteket közvetítenek és bonyolítanak. Tehát olyan tevékenységet végeznek, ame­lyek egy-egy gazdasági ága­zathoz tartozó szövetkezetek, vállalatok, társulások alapte­vékenységéhez kapcsolódó mellékmozzanatokat felölelik és megvalósítják azért, hogy a gazdálkodó egységen belüli specializált tevékenység magas szinten realizálódhasson. A jogi státusz kérdései Ezek a társulások lehetnének jogi személyek, illetőleg jog- alanyiság nélküliek is, attól függően, hogy a társult szer­vezetek milyen feladatok ellá­tásával bízzák meg őket: más szóval attól függően alakulna jogi státuszuk, hogy a polgá­ri jogi forgalomba való rész­vétel megkönnyítése érdekében szükség van-e a jogi szemé­lyiségre vagy sem. Belső szer­vezeti mechanizmusuk azonos lehetne keretjelleggel a ter­melői társulásokéval, azzal, hogy a megállapodásnak meg­felelően más szervek is lét­rehozhatók. A vagyoni hozzá­járulás pedig nem tulajdoni érdekeltséget jelezne, hanem fenntartási költségeket. S. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom