Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-24 / 202. szám
Szegedi képek Tegnap kezdődtek Szegeden a szabadtéri játékok. Ez alkalomból néhány képben mutatjuk be a város néhány jellegzetességét. Új hid épül a Tiszán <; ( * * * # » THIERY ÁRPÁD: Egy rögeszme utóélete A főútvonalról keskeny, egyirányú utca vezet be a lakótelepre. Az út egyik oldalán, szorosan a járda mellé húzódva, napok óta egy elromlott személyautó vesztegel. A mozgékony járművek elég jól elférnek mellette, de azért útban van. Tíz óra tájban farmotoros autóbusz érkezik. Az oldalán lévő táblákról kiderül, hogy melyik vállalat tulajdona, s hogy munkásszállításra használják. A sofőr előregurul a keskeny úon, majd hátratolat. A legalkalmasabb helyet keresi. Bal felől, az építkezés után maradt egy üres térség, beljebb, az út kanyarulatánál megfelelő bejáró is van. A sofőr végül is valamilyen megfontolás alapján az autóbuszt megállítja a vesztegelő személyautó mellett. Nem tíz méterrel előbb vagy hátrább, nem a személyautó előtt vagy mögötte, hanem pontosan mellette. A két kocsi között nincs annyi hely, hogy egy gyalogos áthaladjon. A sofőr kiszáll az üres autóbuszból, bezárja, körülnéz, majd elindul a lakótelep mögötti építkezések felé. Jó messze. Autók kanyarodnak be a fő- útról, de kénytelenek visszatolatni mert az egymás mellett álló autóbusztól és a személyautótól nem lehet továbbmenni. Torlódás. Dudálás. Szitkozódás. A lakótelep közúti forgalma egyirányú, másfelől nem lehet bejönni. Háromnegyed tizenkettőig megbénul a forgalom. Akkor tér vissza az autóbusz sofőrje. A bérház tízemeletes. A svájci licenc alapján gyártott új lift hetenként háromszor-négy- szer elromlik, gyakran napokig rossz. Lépcsőmászás közben, az ötödik és a hatodik emelet között meséli a ház egyik lakója : — Tegnap is megyek le a liften a földszintre, tejet akartam hozni a boltból. A liftszekrény éppenhogy megáll, az önműködő ajtó még ki se nyílik rendesen, sőt csak félig, amikor az egyik lakótárs a nyolcadik emeletről szabályosan kirántja a külső ajtót. Mondom neki, hogy így nem csoda, ha állandóan rossz a lift. Rendreutasított, hogy legyek csak egészen nyugodt, ő ért a lifthez, és tudja, hogy mit csinál. Azzal beszállt a liftbe, de hiába nyomkodta a gombot, nem indult el. Kiszállt, gyanakodva nézett rám, nem értette, hogyan lehetséges, hogy én lejöttem vele, ő meg nem tud fölmenni ugyanazzal a lifttel. Megint beszállt, nyomkodta a gombot, de a lift nem indult el . . . Az egyik lakásban, a negyedik emelet táján esküvői vacsora van. Esetleg tivornya? Edénycsörömpölés. Éneklés. Kurjongatás. Ahogy kifér a vendégség torkán. Zeng a környék. Felrémlik az újsághír: egy szigorlatra készülő egyetemista, miután nem bírta tovább idegekkel a tanulószoba közelében dolgozó cölöpverő rémes zaját, kirohant az építkezéshez, és a fejét ráfektette arra a cölöpre, melyet a kalapács éppen a földbe súly- kolt. Az egyetemistának e vakmerő s nem éppen veszélytelen tette révén sikerült a kalapácsot egy időre elnémítania ... A barátom kihajol az ablakomon s hallgatózik. A fejét csóválja. Egy éles fejhang a „legszebb" dalokat harsogja az estébe: Akácos út, Deres már a határ, Lesz még szőlő, lágy kenyér, Találkozás egy boldog idegennel, Elvisz a gyorsvonat engemet is .. . Női hangok csatlakoznak a boldog ostobaság hangerejével. Este kilenc óra van. A védekezés nyilvánvalónak látszik: egyikmásik televíziós készülék hangját felerősítik. Nyár van. Minden hang kitódul a hatalmas bérház U-alakú öblébe, majd összeolvadva az ablakokon át visszaáramlik a lakásba. — Erősítsük föl mi is a magnót — ajánlja a barátom. — Agresszióra agresszióval? — nézek ró korholóan. — Mások is így védekeznek. Mifelénk is így megy. — Az egyik elkezdi, a másik folytatja .. . — Kénytelen vagy, különben idegrohamot kapsz a másik lelkiismeretlenségétől. A láncolat végeláthatatlon. Naponta s óráról órára kell elviselni az agressziót, vagy megküzdeni vele. A nemzetközi fórumok állandó témája az agresszió megfékezése. Alapkérdés. Naponta — reggel az újságot olvasva, rádiót hallgatva, este a tévéhíradó előtt — fontolgatás nélkül ítéljük el az agressziót, amely a különböző társadalmakban vagy társadalmakat veszélyeztet. Ugyanakkor a saját magunkban szunnyadó erőszakot és gátlástalanságot gondolkodás nélkül szabadjára engedjük. Néhány héttel ezelőtt egy világfórumon is szóba került a belső agresszió alattomossága, felbecsülhetetlen veszélyessége, a mások alapvető emberi érdekeinek és jogainak legázo- lása; Jevgenyij Jevtusenko beszélt erről, a szófiai nemzetközi írótalálkozóról készült tévériportban. A legnagyobb emberi tettek közé sorolom a gondolat, a magasabb erkölcs, a humánum felébresztését, csakhogy a hatás kulcsa nem csupán magában az írásban van, hanem az emberben, aki olvassa. Korábban volt egy rögeszmém, hogy az emberek az olvasmányok útján is megjavíthatok. Időközben már letettem erről a rögeszmémről, hiszen ott van helyette a sokkal hatásosabb szabály, rendelet, törvény. így is elég rosszul állunk. Szeged legújabb szállójának, a Hungáriának étterme A „Szőke Tisza" szobra A játékok fő „díszlete": a Dóm Fotó: Erb János Dicsőséges évszázadok tanúja megtalált töredékekből összeállított eredeti a Salamon-to- ronyban van). Hamarosan hasonló művészi értékű, kiegészített másolat kerül a Herku- les-kút helyére is. Mindent azonban nem helyettesíthetnek másolattal, az eredeti pedig kopik, vészesen rongálódik. 1976-ban csaknem 200 ezren taposták végig a palota feltárt maradványait. Fénykorának két évszázada alatt talán összesen nem jártak ennyien e falak között. A megóvás ma az egyik legnagyobb gond hazánk eme európai értékű műemlékén. Héjj Miklóstól ugyanis megkérdeztem: c visegrádi palota milyen helyet foglal el hazánk műemlékeinek hierarchiájában? — Neves külföldi műtörténészek állapították meg, hogy az európai közösség szempontjából ezt a palotát a magyar műemlékek között az első helyre kell sorolni. Ugyanis más, számunkra igen jelentős értékeinkhez hasonló több is van földrészünkön, de ehhez fogható nincs még egy ... Ez adja meg az értékét. És mi a terv ezzel az értékkel? Mindenekelőtt meg kell óvni a palota feltételezett területét minden új építkezéstől. Ezt a területet apró lépésekkel ugyan, de folyamatosan szabaddá teszik a kutatások céljára. A módszeres, feltáró kutatás évtizedekig fog tartani, régészgenerációk sora talál itt munkát, amíg „minden" előkerül, s ehhez több tízezer közméter földet kell megmozgatni. Töredékek tízezreire lehet még számítani, amelyeknek helyét igen cprólékos munkával kell majd megtalálni. Kész tervek vannak az új múzeumra, a csupaüveg kiállítási csarnokra, amelynek építését már az előző tervidőszakban el kellett volna kezdeni. Ha ez meglesz, akkor minden idekerül — a Salamon-torony- ból is — ami a hajdani palotához tartozó emlék. Hársfai István Duna-kanyar. . Salamon- torony . . . fellegvár. . . Mátyáspalota ... Ezt jelenti nekünk ma Visegrád, a szlávos nevű ősi magyar város, a hajdani királyi székhely, történelmünk egy dicső korszakának színtere. A tatárjárás és a török hódoltság között eltelt három évszázad alatt itt formálódott a magyar történelem. A tatárok elvonulása után az elpusztított hazába visszatérő IV. Béla hitvese itt, a Duna fölé magasodó meredek hegy csúcsára építtette a fellegvárat, a Salamon-torony az Anjouk idején élte virágkorát, a palotát pedig Róbert Károly kezdte építeni, s Mátyás fejezte be. A Salamon-torony túlélte a török uralmat, a fellegvár lassan pusztult, s e kettő együtt a múlt századi tájkép- festészet kedvelt témája volt. A palota azonban eltűnt. Olyannyira, hogy évszázadokig semmit sem tudtak róla, a korabeli leírásokat pedig a hivatalos tudomány az 1934-es megtalálás előtt is udvaronc- hízelkedésnek, hobókossógnak tartotta. Schulek János 1934 szilveszterén egészen véletlenül találta meg a palota kápolnájának maradványait, s ezután egyre-másra kerültek elő az épületmaradványok, a csodálatos díszítőelemek, majd 1940- ben a Herkules-kút, ez a vörösmárvány reneszánsz díszkút látott napvilágot. A palota utolsó nagy átépí- tője Hunyadi Mátyás volt. A XIV. század eleji megépítéstől kezdve szinte emberöltőnként jöttek a stílusváltozásból és az elhasználódásból adódó átépítések. Az utókor szerencséje, hogy ilyenkor a régi anyagot többnyire bedolgozták az új falakba, s a pompás faragvó- nyokat a habarcs őrizte évszázadokig. így őrződött meg a jelenleg a Salamon-torony- ban látható csodálclosan szép gótikus Anjou-kút. A Mátyás-féle átépítés első szakaszában az akkori hazai építőgyakorlat uralkodott még, a másodikban (amelynek ideje az 1480-as évekre tehető) érkezett meg az olasz hatás a meghívott kiváló mesterekVISEGRÁD Részlet a feltárt palotából kel. Ekkor vált Hunyadi Mátyás palotája egyenrangúvá a firenzei Mediciek, az urbinói Montefeltrék, a ferrarai Esték palotáival. Az új, átfogó kutatás a 40-es évek végén indult meg, s ami ma itt látható, az már a mi korunk értékmentő tevékenységének eredménye. E munkának kezdettől fogva részese Héjj Miklós, a visegrádi múzeum régész-igazgatója. Tőle tudom, hogy a régészek már 1952-ben olyan feltételezéseket írtak le, amelyek bizonyításával két évtizedet kellett várni. Ma már tudják a volt erdőgazdasági gondnoki épületről, hogy az északi palotaszárnyra épült. Ennek a „pincéje" lélegzetállí- tóan nagyszerű lovagterem (és amit látni ma, az még nem is az egész), s az épület falaiban őrzött részletekkel együtt 1350 körül épült. A hatalmas, boltíves pillérek sora vajon milyen méretű palotát hordott? . . Az utcán, alig másfél méterrel, a mostani járószint alatt egy falikút bukkant elő eredeti helyén. Mintegy száz méterrel arrébb a feltételezett kaputornyok egyike került elő. A pillérek kövei csodálatosan épek, üdék. A kaputorony jelentőségét Héjj Miklós egy sorba helyezi a budavári gótikus szoborlelettel. Rengeteg töredék került elő, köztük legalább 50 hatalmas címer és címertartó állat maraványai. A töredékekből egy szintet - kiegészítésekkel — minden bizonnyal helyre tudnak majd állítani. Az előkerült címerfaragványok a baut- zeni Mátyás-reliefnek a budai Hessz András téren látható másolatához hasonló stílusjegyeket viselnek. Amit megtaláltak, azok néhányszor tíz négyzetméteres területen szunnyadtak évszázadokig. Ha az ember egyszer megnézi a palotát, ellenállhatatlan vágyat érez, hogy újra, meg újra végigjárja minden zúgát és csodálattal adózzék a nagyszerű századoknak. Lenyűgözően szép a palota felső teraszán látható vörösmárvány oroszlános kút. Ez másolat (a
