Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-23 / 201. szám
e Dunántúli napló 1977. július 23., szombat A z épület alatt van a garázs, (ritka szerencse hogy hozzájutottam), kitárja az ajtó 2 szárnyát és begurul a kocsival, utánakullogok, nézelődöm, a falon reklámképek, aztán a faltövében néhány autógumi, olajos flakonok, a polcon szerszámok, alkatrészek, mindenféle limlom, és egy rakásnyi sörösüveg, kopott tálcán matricás poharak, gondosan elmosva, csur- gásra lefordítva. — Ez minek? Ügy néz a polcra, mintha ő is meglepődne: — Jha ...? Hogyismondjam .. Vasárnap délelőttönként néha összejövünk itt a házból a, haverokkal ... papucsban, melegítőben lecsoszogunk a szemetesvödörrel — mert ez a férfiak dolga — aztán itt a garázsban elidőzünk, sörözge- tünk. Az asszonyok meg üzengetnek a gyerekekkel, nézzétek meg a „garázs-bárt" biztos ott eszi a fene őket, már kész az ebéd . . . — Érdekes. . . — Hát nem? Még itt sem hagyják békén az embert. . . — Cinkosan nevet rám. Fölkeperkedik a lift velünk a Szliven mögötti tízemeletes egyik lakásáig, a nagyobbik szoba erkélye a Mecsekre néz. Megszorul a levegő a két tömb között és a forróság szinte támadásba lendül a nyitott ajtón át. ,,Filtol”-lal kínálom, legyint, azt mondja: „Ilyen cigit nem szívok...” — és Fecskét dob ki az asztalra. — Hozok egy kis tikett-sört... Amíg kint zörög a konyhában és morog („ ... a feleségem húsokat rak a mélyhűtőbe, a sörömnek meg nincs helye ...) addig bemutatom őt: Sólyom György, a Mecseki Pincegazdaság palacküzemének vezetője és egyben a vállalat párttitkára, éppen tizenegy esztendeje. Középtermetű, inas, markánsarcú, sötéthajú férfi, negyvenöt körül jár, van egy kisfia, a Gyuri, a hatodik általánost gyötri, aztán az Éva. széparcú, kedves kislány, örvendezik, mert fölvették a műszaki főiskolára, néhány perc múlva érkezik haza Sólyom Gyuri felesége is, csendes, jó- kedélyű asszony, a belváros egyik intézményében dolgozik. Sólyomékkal - jó néhány esztendőig - egy utcában löktem, persze szintén bérházban (Uránvárosban), következésképpen ritkán találkoztunk, ahogy ez már lenni szokott. . . Ismeretségünk régi keletű, lehet, hogy a futballmeccseken találkoztunk, még a nagy Dózsa idejében (amikor a Honvédet oly kegyetlenül helybenhagyták), Gyuri most érdeklődik hajdani haverok után, Berth^i Bulcsú, Lázár Ervin, Thiery Árpád, mi van velük? Mondom neki, Pesten csinálják az irodalmat, szépen tisztességesen haladnak a pályán. Akkoriban sokat ordítoztunk, vitatkoztunk a ,,B”-közé- pen, ha a Dózsa kikapott, Sólyom arca lilára változott és remegett a szája, kajánkodni vele ilyenkor , életveszélyt jelentett. )- Nálatok mindenki dózsás volt? Fölbontja a tikettes üveget: — Nem. Az öcsém például — sörgyárban lakatos — olyan vad „fradista", hogy ha sírna, zöld-fehér könnyeket hullatna. Pedig rendes gyerek, ezért nem is értem . . . Besántikál Éva lánya, lehuppan a fotelbe és a talpát mutatja, merő hólyag. — Feltörte a szandál az üzemben ... — Milyen üzemben? — A palackozóban. Apáéknál dolgozom minden szünidőben, üvegeket hordok, cipekedek, meg amit kell. A palackozó létszáma nyáron — diákokkal — 220 fő, egyébként az évközi létszám 160, s ennek zöme női dolgozó. — Hogy dolgoznak a diákok? — kérdem Sólyom Györgytől. — Mit mondjak? Általában jól, de van némelyikben egy re — kisebb-nagyobb sérülést okozhat. (Jól áll az üzem ebben a tekintetben is, mert tavaly egyetlen baleset nem fordult elő). A palackozást a borkezelés előzi meg, talán ez a „lelke” az egész munkafolyamatnak. Hetvenöt—hetvennyolc fokra fölmelegítik a bort és a hőre érzékeny fehérjék kiválnak, ezután néhány perc alatt mínusz 4—5 fokra lehűtik, hogy a borkő-kiválás meginduljon. Ezen a hőfokon tárolják a bort körülbelül egy hétig s utána kerül sor a palackozásra. Ez persze leegyszerűsített sémája az egész technológiának, mert a valóságban sokkal bonyolultabb és felelősségteljesebb.- Mi gondjaitok vannak, amelyek legjobban foglalkoztatnak benneteket? Ilpzombati íí; beszélgetés Sólyom György kis csibészség. A múltkor is egyik brigádvezetőnő panaszkodott, szóljak már rájuk, tíz méterről dobálják egymásnak az üvegeket amikor rakódnak, szóval van velük gond, de kivel nincs? Különben is jó az, ha idejében dolgoznak, mert bárhová veti őket a sors, legalább már ifjú korukban megtanulják becsülni a fizikai munkát. A palackozással kapcsolatos — viszonylag gyér ismereteit — a nagyközönség legföljebb a tévé-riportokból szerzi meg, látja a szalagon futó üvegek csörömpölő sorát, a töltést, dugaszolást, címkézést, — s ezt ugyan gép végzi, mégis kényes munka, éppen a szigorúan megkövetelt technológiai tisztaság miatt, de elég gyakori az üvegtörés is, amely — minden óvórendszabály ellené— Kevés az üveg. S nem csak most, hosszú évek óta egyik komoly problémánk. Mondhatok egy példát. Húsz évvel ezelőtt öreg gépeinken óránként hétszáz palackot töltöttünk meg, tavaly előtt háromezret, ma ötezret. De a boron kívül óránként tízezer palack fut le a gépről üdítőitalokkal. A hordós borok egyre inkább kiszorulnak a forgalomból, tért hódít a palackos bor. Több a szőlő, több. a bor, mint akár csak tizenöt esztendővel ezelőtt is. Az üveggyárak viszont nem képesek annyi palackot előállítani, mint amennyire folyamatosan szükségünk lenne, már csak azért sem, mert nagy mennyiségű üvegárut a gyárak exportálnak is.- Hogyan osztod meg az időt munkaköröd illetve párttitkári teendőid között? — Nem tudom. Azt hiszem, ez a kérdés így sántít is egy kicsit. Vállalati szinten mindenről tájékozódnom kell, hogy a párttagságot is tájékoztatni tudjam. De ezt nem lehet csinálni stopperórával a kézben. Aztán: a pártmunka nem csak Pécsre korlátozódik, hanem a pincegazdaság többi telephelyeire is, most Somogy, Tolna, Zala megyére gondolok, bár ott önállóbbak az alapszerve- vezetek, mégis bizonyos kapcsolatot kell tartanunk velük. Egyébként látod több időt kellene erre is fordítanom, ezt én is érzem. Gyuri felesége szól közbe: — Mi lett a tökkel, meg az uborkával? Fölnevet: — Ajaj! Kaptam huszonnyolc forintot! Nem értem miről van szó, magyarázza, hogy Kökényben van egy kis kert, vagy szőlőféle, leszedte a tököt, nehogy ott rohadjon, meg az uborkát és a közeli zöldségboltnak átadta, mint „őstermelő”. — Tudod, most akármilyen kis mennyiségben is, örömmel átveszik a boltok a gyümölcsöt, vagy zöldségfélét. Az idén annyi minden termett, hogy mi nem tudjuk elfogyasztani, hát ne vesszen kárba, nem igaz? Nagyon szeretem a „birtokot”, a sörgyári öcsém rettentő sokat segített nekem, kivitettük a trágyát, szétterítettük, aztán kerítést kell húzni, meg egyáltalán kapálni, ásni, szőlőt telepíteni, lesz jó tramini, meg olasz rizlingem. Kora tavasszal, — amikor az epret 100 forintért adták a boltokban, én már kétnaponként hazahoztam a gyerekeknek egy-egy félkilót. Jövőre fóliázok. Felesége és lánya nem figyel ránk, Gyuri áthajol az asztalon: — A napokban megyünk nyaralni a Balatonra, de én egy hét múlva úgy is visszaszököm. — Mit csinálsz? — Megdöglök a kertért, any- nyira szeretem. Meg sok a munka is most kint. — Mondj valamit magadról, testvéreidről, szülőfaludról... — Szabolcsiak vagyunk, Vaján születtem. Áttelepültünk Baranyába, még az ötvenes években a Villányi Szőlészeti és Borászati Szakiskolát végeztem el, aztán átkerültem ide a pincegazdasághoz. — Testvéreid? — Nem hiszed el: tizenöten voltunk, tizenhárom él. Hárman Pécsett, aztán Siklóson, Vásá- rosdombón, Ivándárdán, Ma- gyarbólyban, Villányban . . . soroljam? — Mivel ioglalkoznak? — Melós valamennyi. Asztalos, szobafestő, lakatos, téesz- tag, tűzoltó. . . Úristen, még felsorolni is sok. — Tizenöt gyerek . . . szüleid meg voltak áldva veletek .. . Meg sem kérdezem, hogy — annak idején a legszegényebb megyének számító - Szabolcsban, hogyan élt meg egy ekkora család? G yuri — ezen a délutánon — most először egy kicsit elszomorodik. Csak néhány másodpercre, aztán csak úgy, inkább önmagába fordulva mondja:- Ne is kérdezd.. . Rab Ferenc cK*MO/yTa/tfN ^RdwAt Utolsó argumentum (Gyűjtés) Itt nyugszik természettől tapasztalt Halász Ferenc, Balatoni hajós voltam, 84 évet éltem, Az időváltozást előre jelentettem, Ezzel sok ember életét megmentettem. * Itt nyugszik Teski Ki e mohos sírból leski. «V Itt nyugszik egy kis Okröcske, Ökör Jánosnak gyermeke Az Isten nem engedte, Hogy nagy Ökör legyen belőle. Vala nevem Bodó Ferke Tévedésből vertek fejbe, Mert, amikor nekem estek Zöld Pestára leselkedtek. Leütének engem végül, így hátam meg szivességbül. * Itt nyugszik Kovács Ferkó, Kit halálra rúgott a pejkó. János volt a neve szegény halandónak. Csupán a vers kedvéért hivatik Ferkónak. Itt nyugszik Tóth Márta a feleségem, Jó már neki, hát még nékem I * Guba Jánost akkor tettük ide Mikor bőréből kirázta a hide Attya pedig, az öregebb Guba Ma rukkolt utána a Paradicsomba Itt nyugszik Balog Döme, Rá esett a malomköve. Mire fölemelték róla, Holtan mászott ki alóla. * Én, Kovács János a hetedik voltam, Ki Viskén az idén Késelésbe hóttam. Volna csak mégegyszer d kezembe kési Még szebb volna Viskén az idei termés. Itt nyugszik Fekete János Született Vácon, Meghalt Pesten. Kár volt neki Pestre jönni I Itt nyugszik Fries Kit a halál bics- Kája levágott. íV Itt nyugszik Kis János, Ki gyufával megnézte, Hogy van-e benzin a hordóban? Volt benne I * Itt nyugszik az, Kitől sokan nyugosznak itt. (Egy orvos sírverse) k Itt nyugszik Méltóságos Gróf Szentróthy Bálint Királyi kamarás Libériás inasának, A kis fio, Elemér. * így még sohse jártami k Itt nyugszom én, Olvasod te, Olvasnám én. Nyugodnál tel Szöllősy Kálmán Hőpangás és napszúrás A nyári hőártalomról Tudnivalók a megelőzésről Az egészséges ember szervezete többnyire jól tűri a meteorológiai változásokat, mégis jó tudni, hogyan alkalmazkodik szervezetünk a párás, fülledt meleghez. Az alkalmazkodást ugyanis tudatos cselekvéssel megkönnyíthetjük és ezzel megelőzhetjük a kisebb- nagyobb kellemetlenségeket. Az emberi szervezet a test hőmérsékletét a külső hőmérséklet jelentősebb ingadozása ellenére is nagyjából áMandó szinten tudja tartani. A szervezetben végbemenő égési folyamatoktól ugyanis állandóan hő termelődik, a légutakon és az egész test felületén pedig folyamatos hőleadás történik. Ezek aránya biztosítja az állandó testhőmérsékletet. A bőrfelület a levegőnek, víznek hőt ad át, ez a hőleadás a levegő mozgásakor köny- nyebb, így hatásosabb. A párolgás verejtékezés révén sokszorosára emelkedhet. Szervezetünk a nyugalmi hőmérsékletnek akár több mint tízszeresét is képes leadni, a verejtékezés pedig 10—12 literre is emelkedhet. A környező levegő párateltsége nehezíti a párologtatást, közismert, hogy páratelt levegőben a meleg nehezebben viselhető el, köny- nyebben jöhet létre rosszullét. A hőleadást akadályozhatja a zárt öltözet is. A hőpangás tünetei kipirult, meleg, izzadt bőr, szájszárazság, szomjúság, fejfájás, szédülés, erős szívdobogás, légszomj, álmosság, elnehezedés. A fentiek súlyosabb formája a hőguta, amikor a hőszabályozás már felmondta a szolgálatot. Eszméletlenség következik be, görcsökkel, légzés- és keringési zavarral. Magas vérnyomásos, szív- és idült légzésszervi betegségben szenvedőknek, valamint pajzsmirigytúl- tengésben szenvedőkön ez a veszély fokozottan áll fenn. A kövér emberek is rosszabbul tűrik a meleget. Vesebetegeket megvisel az erős verejtékezéssel járó, víz- és sóveszteség. A napszúrást a fejet közvetlenül érő napsugárzás váltja ki, erős fejfájás, hányás, kó- bultság, fülzúgás és láz lehet a kísérője. Alacsonyabb hőmérsékleten is létrejöhet strandokon vagy mezőgazdasági munkánál, ha nem védi a fejet sapka vagy árnyék. A hőpangás, napszúrás, hőguta ellen jól szellőző, könnyű ruházat, könnyű fejfedő véd. Zárt helyiségben gondoskodni kell megfelelő légáramlásról. Nagy melegben fokozni kell a folyadékfogyasztást és célszerűbb könnyebb ételeket enni. A szomjat jól oltják a szén- savmentes gyümölcslevek, a hideg tej, húsleves. Tartózkodni kell a szeszes italtól, amely jelentős plusz hőtermelést ad. A hőpangás vagy napszúrás esetén a beteget hűvös, árnyékos, huzatos helyre kell vinni, ruháját meglazítani, derékig levetkőztetni, a fejére hideg borogatást alkalmazni, a bőrt hideg vízzel lemosni, alkoholmentes italt itatni. Súlyosabb esetben orvos vagy mentő értesítendő. • Megyei Egészségnevelési Csoport Vadászat Mesterséges fácántenyésztés A kihelyezést gondosan kell végezni Kedvező természeti adottságaink lehetővé teszik az apróvad eredményes tenyésztését. Ezt korábban külterjes módon folytatták több-kevesebb emberi beavatkozással és a terület apróvadállománya így is bizonyos fokú szaporodást mutatott. A megváltozott mező- gazdasági művelés következtében az apróvadak fokozottabb beavatkozást igényelnek az embertől. A mesterséges fácántenyésztéssel a sűrűség fenntartásán kívül ugrásszerű fejlődést értünk el. A külterjes vad- tenyésztés esetén a fácán évi átlagos szaporulata időjárási, agrotechnikai veszteségek miatt egy fácán után átlagosan évi 2 db volt. A belterjes zárttéri tenyésztésnél egy fácántojó után 50—52 db tojást nyerhetünk, melyből 23—25 db hathetes fácáncsibét helyezhetünk ki a vadászterületre. A zárttéri tenyésztés a külső terület állománynövelését szolgálja. A zárttéri környezetben nevelt csibék kibocsájtása a vadászterületre nagy körültekintést igényel. Legfontosabb feladat a kibocsájtás helyének megválasztása. Erre olyan területet válasszunk, ahol a fácán természetes popullációjában is a legszívesebben tartózkodik. Kerüljük az összefüggő erdőket és nagy nádasokat, kihelyezésre olyan helyet válasszunk, ahol kisebb erdőcsoportok és mezőgazdaságilag művelt területek váltják egymást, és víz is van a közelben. Szerencsés megoldás ha a kiválasztott területen vadföld is van és ennek vetésszerkezetét a fácántenyésztés igényeinek megfelelően képezzük ki. Erre a célra a legmegfelelőbb a 40 százalék cirok, 30 százalék sűrű vetésű kukorica, 20 százalék köles és 10 százalék takarmánykáposzta. A kibocsájtási helyen ideiglenes voliert képezünk elemekből és dróthálóból. A bekerített rész 50 százalékban bokros aljnövényzetű és 50 százalékban mezőgazdasági kultúra, lehetőleg lucerna legyen. Itt a hathetes korban kibocsájtott fácánok részére meafelelő számú etető és itató edényről kell gondoskodni és a kéthetes utónevelési időszak alatt átmeneti takarmányozást kell a részükre biztosítani. A csibék kihelyezésére legalkalmasabbak az alkonyati órák. Ilyenkor <s madarak a sötétedés miatt nem szélednek el, reggel pedig az etető és itató edények, valamint a kerítés összetartja őket. A kihelyezett csibék utónevelésénél a területen állandó felügyelet szükséges. Legjobb, ha ezt az állatok által megszokott gondozó végzi. Gondozásuk a napi etetésből és itatásból, a kerítésen kívül kerültek behajtásából és a dúvadak irtásából áll. Fontos az éjszakai felügyelet megszervezése is, különösen a dúvadak elhárítása miatt. A csibék az utónevelés első időszakában zömmel a bekerített részen belül maradnak, majd fokozatosan kihúzódnak és a területen elhelyezkedve feltöltik a természetes törzsállomány létszámát. Nagyobb arányú fácántelepítés esetén etetésüket a tél végéig folyamatosan biztosítani kell, hogy a megnövekedett állományt helyhez kössük. A fácán törzsállomány folyamatos növekedése nagyobb exportlehetőségeket biztosít, vadászaink részére pedig nagyobb vadászati szórakozást, a sport és a turisztika fejlődését szolgálja. Farkas János megyei fővadász
