Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-23 / 201. szám

1977. július 23., szombat DunQntult napló A ÜV«emolimnew Eredményes alkalmazkodás a hazai és külföldi piachoz A feketén csillogó épület Bu­dapesten, a Vörösmarty téren található. Impozáns üvegvitri­nek, a falon fekete márvány­borítás. Csendes, nyugodt nap ez, legalábbis látszólag. Sem­mi sem mutatja, hogy a kül­kereskedelmi front első vona­lában vagyunk, a Chemolim- pex Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalat központjában. Előrejelzés Ha csak egyszerűen kije­lentjük: a Chemolimpex jól dolgozik, még nem mondtunk sokat. Ha végignézzük az eme­leti tárgyaló falán kifüggesz­tett okleveleket — két kong­resszusi zászló, hat alkalommal kapták a kormány és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, tízszer lettek kiváló vállalat — már jobban ismerjük a vállalatot. Ha pedig eszünkbe jut az országszerte terjedő hír, az „olajválság-ügy”, már okosab­bak lettünk. A beszélgetést is ezzel kezdjük Horváth Edével, a Chemolimpex vezérigazgató­jával. — A gazdasági bizonytalan­ság, infláció, olajválság miatti árrobanáskor történt, hogy a vállalatnál létrehoztunk egy külön kereskedelmi csoportot, ezen kívül van közgazdasági, piackutató részlegünk. Ezen egységek nagyarányú felméré­seik alapján jelezték a veze­tésnek, hogy árrobbanás vár­ható, mi pedig hosszas viták, „véres” tanácskozások után alakítottuk ki piacpolitikánkat. Ennek az volt a lényege, hogy nyugati partnereinktől hosszú­távú szerződésekkel azonos áron szereztük be a vegyiárut, ezzel kivédve a későbbi ár­emelkedést, és ellátva hosszú időre a magyar piacot: expor­tunkat pedig rövid távra kö­töttük, hogy kedvezően jelent­kezzen az árak emelkedése. — Hogy fogadták aztán a partnerek a kész tényeket? Hisz az önök eredménye az ő kárukat jelentette ... Horváth Ede elmosolyodik: — Keserű szájízzel, de kény­telenek voltak teljesíteni. A MMG AUTOMATIKA MÜVEK MÜSZERGYÁRA, SZEKSZARD felvesz: GALVANIZÁLÓ ÉS FELULETKIKÉSZITŐ GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ vegyészmérnököt Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán Cím: 7101 Szekszárd, Pf. 35. Telefon: 12-951. Elkészül határidő előtt Fából készült, újszerű váz- szerkezet vonja magára a fi­gyelmet Mohácson, a MOFA- val szemben, az iparvágány mellett, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Agrokémiai Társulá­sának mohácsi, születő agro­kémiai telepe. Ez a műtrágya- tároló váza. — Soha nem láttam még ilyent, s most az én munkám is benne lesz — gyönyörködik □ látványban Heim János, a Baranya megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat ácsa. Nézzük a szokatlan épít­ményt, a betonalapokon nyug­vó faelemeket. Vállalati demokratizmus az üzletkötésekben Import hosszú, export rövid távon Chemolimpex végső soron kül­földön az egész államot kép­viseli. Eredményünkről néhány példát: a marónátron ára az árrobbanás után hatvan dol­lárról négyszázötvenre emelke­dett, mi pedig készleteinket a szerződés érvényességi ideje alatt a régi árakon kaptuk. Volt egy másik cikkünk, mely­nek kellő idejű lekötésével ti­zenkétmillió dollárt takarítot­tunk meg a népgazdaságnak. Múlt és jelen Ügy mondják, a vezérigaz­gató szinte összenőtt a Che­molimpex Vállalattal. Több mint negyedszázada itt dolgo­zik. Felsőkereskedelmi iskolát végzett, a Magyar—Cseh Ipar­bankhoz került, majd a hábo­rú, hadifogság következett. 1949-ben került ide, mint rak- tárkönyvelő. — Mikor beléptem, a külke­reskedelmi munka általános felkészültség tekintetében mesz- szi volt a maitól. A külkeres-x kedelem decentralizációja kö­vetkeztében a Chemol közép- vállalattá vált, mintegy 12 mil­liárd forintos forgalommal. Pro­filja szinte száz százalékban az importra korlátozódott. Ez az export-import arány 1960- ra javult 1:7-re, ma pedig az 1:3,5 aránynál tartunk. Pro­filunk kettős: a vegyi nyers- és alapanyagok között expor- tálunk-importálunk olefin és aromás-termékeket, szerves, szervetlen műtrágya, mű-alap­anyagokat, bőr- és textilipari segédanyagokat. A másik ágon foglalkozunk kozmetikumok, Író­szerek exportjával, kiszerelt fo­tócikkek, műbőrök, gyufa, gu­mi-készáruk exportjával-import- jával. Igen nagy számú ter­mékkel mi látjuk el a népgaz­daságot. Kapcsolatok — Mit jelent ma a szó, hogy Chemol? — Egy sor dolgozó munká­jából kialakult ütőképes válla­latot. Több mint száz ország­gal vagyunk kapcsolatban, for­galmunk zöme harmincnyolc állammal bonyolódik. A tőkés államokba irányuló kivitelünk az ötéves terv végére mintegy 250 millió dollárra emelkedik, szocialista viszonylatban jelen­legi exportunk 150 millió rubel (1980-ra ennek már kétszere­se), importunk 320 millió (az ötéves terv végére másfélsze­rese lesz). A vállalat döntési mecha­nizmusa a legszélesebb mér­tékben demokratikus: az osz­tályok maguk alakítják ki terv- javaslatukat, s velük együtt születik a döntés, majd a vál­lalat ügyvezetősége ezen ter­vek alapján alakítja ki a ke­reskedelmi és cégpolitikát. Et­től függetlenül év közben gya­korta rendeznek interpellációs napokat, ahol a dolgozók bár­milyen észrevételüket, javasla­tukat elmondhatják — s ha ezek jók, meg is valósítják azokat, hisz legtisztábban az látja a jelenségek titkáb aki nap mint nap találkozik ve­lük. — Vezérigazgató elvtárs sze­rint milyen a jó vezető? — A jó vezető nem tesz fe­lesleges féket beosztottjai mun­kájára, nem foglalkozik tény­leges beosztásánál alacso­nyabb munkával, hanem a töb­biek alkotó képességeit össze­fogva irányít. Hatékonyság — Milyen egy átlagos mun­kanapja? — Nem dicsekszem vele, mert sajnos átlagosan tíz órát dolgozom. A világ különböző pontjain folytatott beszélgeté­sekből megállapítottam, hogy ez nem sok, a „manager" nem tudja feladatát a hagyo­mányos munkaidőben ellátni. Ha csak nyolc órát dolgozik, nem marad ideje a tájékozó­dásra, és főleg a gondolko­dásra! Néha 'óráim mennek el értekezleteken, megbeszélése­ken. Ha egy külföldi multina­cionális cég vezetője ideérke­zik, őt is fogadnom kell. Tagja vagyok különféle bizottságok­nak, kénytelen vagyok külföldi plenáris megbeszélésekre jár­ni. Természetesen ez vállalati szinten semmiképp sem idő- veszteség. Tokba kerül a toll, a beszél­getés „hivatalos” része véget ért. Horváth Ede néhány nap múlva az Egyesült Államokba utazik, négy napra. Az idő rö­vidségén meglepődöm. — Az USA ma már épp oly messzire van, mint akár Nyír­egyháza. Szerintem a haté­konyság egyik alapja, hogy ha valamilyen munka elvégzéséhez négy napra van szükség, még a vezérigazgató se igényeljen rá hat napot. . . Szántó Péter Paneles lakóépületek típusterv­katalógusa Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium műszaki- tervezési főosztályának irányí­tásával négy budapesti és hat vidéki regionális tervező inté­zetben kidolgozták az V. öt­éves tervidőszakban építhető paneles lakóépületek típuster­veit, amit részletes katalógus­ban fogott össze és adott köz­re most a tervezésfejlesztési és típustervező intézet, összesen 124 típustervet tartalmaz ez a gyűjtemény, amelyben az or­szág 13 házgyári és panelüze­mi körzetében építhető panel­házak lefontosabb műszaki és gazdasági jellemzőit, vázlatait rögzítették. A típusterv-gyűjtemény kata­lógusát megkapták a tanácsok, a beruházók, a tervező és kivi­telező vállalatok. „Az ötlet ott van mindig a kezünk ügyében..." Munkásíeltalálók A technika szenzációit ma már nem a fizikai munkások szokták feltalálni. A tudomány és a technika mostani szintjén a termeléshez munkába állított új berendezések megismerésé­vel, kezelésével is elég bajuk van. Mégis igaza van Fazekas Alajosnak: — Az ötlet mindig ott van kezünkügyében, csak észre kell venni. A Mecseki Szénbá­nyáknál nyugatnémet metán­mérőt használnak. Mi, a villa­mosüzemben többek között ezek javításával is foglalko­zunk. Rájöttünk, hogy a fém­ház szétcsavarható. Megpró­báltuk a rossz készülékek ala­pos vizsgálatával kielemezni, hogyan, miből csinálják a mű­szert. Nem ment. Közben ösz- szejött úgy 800 darabnyi üres kamra, fémház, amit nem dob­tunk el, hanem felajánlottuk a gyártó cégnek. Cserébe új mű­szert kértünk. Az ötlet nem sok sikerrel kecsegtetett, annyira kézenfekvőnek, egyszerűnek látszott. A gyártó cég azonban szívesen beleegyezett, most 79 márita helyett 44-ért kapunk egy műszert. A vállalatnál 1400-at használnak, kiszámít­ható, mennyit takarítottunk meg. Aranykezű munkásemberek jutnak eszembe. Koszorús Lajos villanyszerelő, géplakatos két évtizede a pécsújhegyi villa­mosműhelyben művesét szer­kesztett. Az orvosok a külföldi folyóiratokban olvasott cikkek alapján magyarázták el az öreg mesternek, hogyan képze­lik el a tízezernyi alkatrészből álló, íróasztalnyi szerkezetet. Máig sem tudom, azt állítot­ták-e a gyógyítás szolgálatá­ba? Tény, hogy Pécsett elsők között alkalmazták a művesés kezelést. A pécsbányai Reider József olyan gépet szerkesztett, amely az acél biztosítószerke­zetek visszarablását megköny- nyítette és veszélytelenné tette. A Mecseki Szénbányák villa­mos üzemében dolgozó „Elekt­ron 73” szocialista brigád újí­tásaiban az ötletek a legérté­— Daru emelte be az ele­meket, súlyúk egyenként tizen­hat tonna — magyarázza. — Éjszaka hozták utánfutós te­herautón az Agárdi Állami Gazdaságból. — Fenyőfából készül a tár­ház, hogy ne támadják meg a vegyszerek, a műtrágyák — mondja Schneider András. — Lécekből ragasztották össze az elemeket, különleges enyvvel — mutat az illeszté­sekre Kari János ács. — A fa elhasad, de nem enged a ra­gasztás. Kipróbáltuk. összekötő faelemeket pakol­nak emelőre az ácsok, s a magasba emelkednek. Folytat­ják az összeszerelést. A faszer­kezet valamennyi darabja ugyanis méretre vágva, a csa­varozási helyeken kifúrva érke­zett Mohácsra. összesen 60 188 kilogramm faanyagot dolgoznak be a 78 méter hosszú, 27 méter széles, több mint 13 méter magas, ezer vagon műtrágya befoga­dására alkalmas tárházba a Baranya megyei Tanács Ma­gas- és Mélyépítő Vállalatá­nak ácsai. A napokban ide ér­kezik a daru, palával borítja majd a faszerkezetet. Bár szer­ződés szerint október végén kellene átadniuk, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tisztele­tére, szeptemberben befejezik az építést. Nemcsak a tárhá­zét, hanem az egész agroké­miai telepét. Rövidesen elké­szül a három, egyenként száz köbméteres víztároló is. Át­adás előtt a kazánház, a szo­ciális épület, a mérlegház. Megközelítően tízmillió forint értékű munkát kell még elvé­gezniük két és fél hónap alatt. Szennyvíz- és olajtároló, olaj­vezeték építése, valamint a te­lep burkolása ad munkát az , elkövetkező hetekben. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát Agrokémiai Társulása tu­lajdonképpen agrokomplexu- mot létesít. A mohácsi telepen kívül, a bólyi gazdaság új ke­verő üzeme mellett újabb két, egyenként ezervagonos tárhá­zat építtett a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalattal. Elkészültek a terep- rendezéssel, rövidesen ott is megkezdődik az építkezés. Horváth Teréz kesebbek, persze a megvalósí­tásuk sem könnyű, nem is egy­szerű. A brigád valamennyi újí­tását közösen nyújtja be, bár­kié is legyen az. Tulajdonképpen ezért is megérdemlik a „mun­kásfeltalálók” címet. Azt mond­ják, ha az elbírálók egy szocia­lista brigáddal állnak szembe, kevésbé bürokraták, eleve ki­zárt, hogy valaki társulni kí­vánjon, újításaik így simábban megvalósíthatók. Ez is talál­mány. Nem? Tíz esztendeje a bányában használatos metánmérő mű­szerek javítására és a teleme­chanikus diszpécserközpontok karbantartására hozták létre a brigádot. Az utóbbi kapcsán született egyik legjelentősebb újításuk, az 1977. évi „arany­koszorús brigád” cím elnyeré­sének feltétele. Valamennyi bányaüzemben, . kisegítő és melléküzemben felhasznált vil­lamos energiát az újhegyi disz­pécser központban regisztrál­ják. Az országos energiaháló­zatból ugyanis csak meghatá­rozott mennyiségű villamos energiát vételezhetnek, ha túl­lépik, százezres büntetéseket kell fizetni. A villamosenergia­fogyasztást a szénbányák disz­pécserközpontjain kívül a Pécsi Hőerőműben is ellenőrzik, a két adat között mindig jelentős eltérés van, természetesen a DÉDÁSZ által rögzített adatok a mérvadók. Az „Elektron 73” brigád megoldotta, hogy öt percen­ként az ezernyi mérőhely ada­ta összegeződik, a diszpécser­nek lehetősége van túlfogyasz­tás esetén beavatkozni. A DÉ­DÁSZ ugyanis csak 15 percen­ként ellenőrzi a fogyasztást. A Ganz Mérőműszerek Gyára egy korábbi megrendelésnek eleget téve közben hasonló milliós értékű diszpécserköz­pontot szállított Pécsre. Besze­relése éppen most folyik, nem veszett azonban kárba a mind­össze 5000 forint költséget igénylő pécsi újítás sem. Szászváron szerelik fel az „aranykoszorúért” szerkesztett berendezést.- Mi soha nem számoljuk, hogy ötleteink mennyi megta­karítást eredményeznek, az újításainkért kapott pénz a brigádpénztárba megy. A leg­főbb célunk, hogy az emberek kezébe adott műszerek bizton­sággal szolgálják a bányászok életét. Szerintünk például az volt eddigi legjobb ötletünk, amikor a Kossuth-bányai tűz után a szénmonoxid rendszeres mérése előtérbe került, és mi ehhez biztosítani tudtuk a mű­szereket. Sajnos, a szénmonoxid mérésére alkalmas műszerek gyengébbek, mint a metánmé­rők, pedig félmillióba kerülnek. Most is tucatnyi rossz áll a raktárban. Ebből is szétszed­tünk egyel és láttuk, hogy a metán- és a szénmonoxidmérő műszer elektromos felépítése azonos, csak a gázmérő külön­bözik. Megpróbáltuk, hogy csak ezt a szerkezeti részt rendel­jük meg — tizedannyiba kerül, mint a műszer — és mi szerel­jük össze. Tizenhármán dolgoznak együtt, három műszaki (közülük egy mérnökgyakornok, a válla­lat számítógépes programjá­hoz szerez most előismerete­ket), a többiek fizikai munká­sok. Közülük heten technikusok, egyikük most jár középiskolába, egyikük az NDK-ban szerzett szakmunkásbizonyitványt. Csak­nem valamennyien 35 évnél fiatalabbak. Fazekas Alajos, az „Elektron 73" brigád vezető­je állandóan azt hangsúlyoz­za, hogy szinte nem is tudják az ötletek kitől származnak, mert alig hogy elmondják egy­másnak, azonnal továbbfejlő­dik .. . Persze, ma már a ku­tatóintézetekben is teamek dolgoznak, rég lejárt a magá­nyos feltalálók ideje. Lehetsé­ges, hogy az újítómozgalom megújulásának egyik lehetsé­ges útját járják ők? Lombosi Jenő Favázas műtrágyatároló Mohácson A Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ tüzelő­és építőanyag VAGONKI RAKÓ ARUBEHORDÓ MUNKASOKAT Jelentkezni lehet a telepvezetőnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom