Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-22 / 200. szám
A szakma legkorszerűbbje Nyershorínség az áj puhabőrgyárban A pécs—görcsönyi úton feltöltik, új burkolattal látják el a megszűnt vasúti átjárókat, az Aszfalt- útépitő Vállalat dolgozói. Képünk Görcsönynél készült, ahol egyben mindkét oldalon az autóbuszoknak kitérőket is építenek. Erb János felvétele ^ Társadalmi munkát is vállaltak m Több nubuk, velúr és nappa Tudósítónk telexjelentése. Uj gyárat kap a magyar cukoripar Ünnepélyes alapkőletétel Kábán A magyar és a lengyel kormány képviselői, valamint lengyel és magyar építőmunkások jelenlétében ünnepélyes alapkőletétel volt csütörtökön Kábán, a Hajdúsági Cukorgyár építkezésénél. Nagy László, a Cukoripari Tröszt vezérigazgatója beszédében a két kormány által kötött megállapodás alapján felépülő új gyár jelentőségéről szólt, elmondotta, hogy a magyar cukoripar 65 év után kap új, nagykapacitású gyárat, amelyet lengyel munkások és vállalatok készítenek el kulcsátadásig. A program szerint 1979-ben kezd termelni a kábái cukorgyár, és teljes üzemelése után naponta 6000 tonna nyersrépát dolgoz fel. Ezzel 17 nappal lerövidül hazánkban a cukorrépa feldolgozási ideje, ami nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is hatással lesz. Ezután az aláírt alapító okmányt, napilapokkal és pénz érmékkel együtt urnába tették, és azt a cukorgyár leendő nagy csarnokának alapjában helyezték el. A továbbiakban Romány Pál köszöntötte a Kábán dolgozó lengyel építőmunkásokat nagy nemzeti ünnepük, a hitleri fasizmus alóli felszabadulásuk évfordulóján, majd elismeréssel szólt munkájukról és teljesítményükről. Ha a Pécsi Bőrgyár új sertésvelúr üzeméből kijön az ember, legszívesebben odamondaná a vágóhidaknak: nyúzzátok meg az összes disznót, s be a bőrrel a gépekre, hadd készüljön minél több nubuk, velúr, nappa, s belőlük kapjon eleget a konfekcióipar! Ha már egyszer a jugoszlávok mellett előkelő helyet vívtunk ki magunknak a világpiacon, hazai alapanyagot dolgoznak fel gépeink, hazai alapanyagból sajtoljunk ki minél több dollárt! Vajda Józseffel, a Pécsi Bőrgyár termelési főmérnökével sétálunk a július 1-én átadott új üzemben, s bárhogy csodáljuk az olasz, NSZK gépautomatákat, a sokszínnel festett üzemcsarnokokat, mindig visszakanyarodunk az alapanyagellátáshoz. A korábban 12 munkahelyen végzett bőr- feldolgozást egy helyre vitték — kivétel az előkészítés, de az üzemrész mögött még van hely a bővítésre és korszerű technológiával ideális feltételeket teremtettek a munkások számára. — A próbaüzem kezdetén vagyunk — mondja a főmérnök — , most jönnek ki a gyermekbetegségek. De úgy néz ki. mire itt az őszi start, nem lesz baj... Pörögnek a cserzőműhelyben a hordók, a 14-ből 8 már dolgozik. Rövidesen szerelik a harmadik szárítót. A faragóknál targonca emeli a zöldeskék bőröket, a csiszolóműhelyben jövő héten kezdődhet a munka, a kikészítőben is az utolsó simításokat végzik. A „sevecs" — a sertésvelúr-csar- nok házi rövidítése ez — napi 36 tonna bőrt dolgozhat meg teljes kapacitásával, s nagyot ugrik a gyár termelése a korábbi 28 tonnáról. Évente félmillió négyzetméter többletbőrt készíthetnek — készíthetnének, ha volna elegendő alapanyag — s ezzel Pécs komoly feladatot kapott: meg kell teremteniük a hazai bőrkonfekció- gyártás alapjait. így aztán nemcsak a gyáriak figyelik a közel 200 milliós beruházás állását, hanem a Pécsi Kesztyűgyárból, a Május 1. Ruhagyárból is át-áttekintgetnek. Orha János, a faragók brigádvezetője: — Kétszáz óra társadalmi munkát ajánlottunk fel öten, hogy hamarabb indulhasson a munka. Most, hogy már átjöttünk a régi helyről, jobb a közérzetünk. Más itt a levegő is... — Új normákról is szó esett... — Kicsit félünk ettől. Feszítettebb a feladat, s bizony többet kell rakni az asztalra. Az ottani száztizennyolc százalék itt csak százra jó. Még panaszkodnak itt-ott az emberek, de azért van a próbaüzem, hogy „kihozza” a gondokat. Ruházati velúrban Magyarország nagyhatalom, a sertésnubuk nálunk készül Európában egyedül. (A nubuk- ról röviden: a sertésbőr külső oldalát bolyhosítják, s minőségben verhetetlen árut nyernek.) Az új üzem arra szolgál, hogy a hegemóniánkat megtartsa. Teheti, hiszen a szakma legkorszerűbbje. Kozma Ferenc A Baranya megyei pártküldöttség az NDK-ban A jövő profiljának kialakítását szolgálja Látogatás két mezőgazdasági nagyüzemben Az ÉPGÉP Szállítóberendezések Gyárában szerelik az új csarnok Új csarnokot épít az ÉPGÉP Gőzfejlesztők és Elba betonmixerek gyártása Két modern mezőgazdasági üzemet, egy állami gazdaságot és egy termelőszövetkezetet látogatott meg tegnap a Baranya megyei pártküldöttség néhány kilométerre Schwe- rintől. Pécsi vendégeink megtekintették a korszerű zöldta- karmány-betakarítást, amit száz dolgozó végez két műszakban, a magyar pártküldöttséget tegnap is elkísérte Heinz Ziegner, a megyei pártbizottság első titkára. Délután a neustadt-glewe-i bőrgyárat tekintették meg. A gyár vezetői és munkásai kifejezték azt a kívánságukat, hogy a pécsi bőriparral mielőbb felvegyék a kapcsolatot. A napot egy rövid látogatás a nyugati határon és egy séta zárta az Elba partján, az ősi dömitzi várban. Kurt Holst Tízezer fiatal a szegedi ifjúsági napokon Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda, valamint a KISZ szegedi Bizottsága az idén 11. alkalommal rendezi meg a szegedi ifjúsági napokat a nyári ünnepi hetek időszakában. A rendező szerveknek csütörtökön a szegedi ifjúsági házban tartott sajtótájékoztatóján ismertették, hogy 11 kü- lönvonattal és 31 különautó- busszal mintegy tízezer fiatal érkezik az ország különböző területeiről a július 29-től augusztus 1-ig tartó programsorozatra. Növekszik e hagyományos találkozó nemzetközi rangja is. Belgiumból, Franciaországból. Jugoszláviából, Lengyelországból, az NSZK-ból, a Szovjetunióból és az USA-ból mintegy 600 külföldi fiatal vesz részt a szegedi eseményeken. A pécsi építőgépgyártás, miután év elején a mohácsi volt mozaiklap-gyárban berendezkedett, s ezzel az építőgépgyártásnak értékes kapacitásokat teremtett, most újabb fejlesztésnek néz elébe. Bár annak a pillanatnak a fényképen való megörökítésére egyelőre várnunk kell, amikor a 26. sz. Dunaújvárosi Állami Építőipari Vállalat emberei — ugyan már egy hete Ígérgetik, hogy holnap jönnek — felvonulnak az ÉPGÉP nagyárpádi telepére, mégis, hirt adhatunk a közeljövőben kezdődő munkálatokról, miután a ÉPGÉP Vasút utcai gyártelepén és a barcsi nagyberendezések gyárában már javában készítik a leendő nagycsarnok vasszerkezeteit és tartóoszlopait. A beruházás az ÉPGÉP terveinek megfelelően a jövő gyártási profiljának kialakítását szolgálja. Eszerint a. jövőben Pécs fő feladata a gőz- fejlesztők és az Elba betonmixerek — a mozgó betongyárak — készítése és javítása. A már meglévő nagyárpádi gyártócsarnok szomszédságában épülő újabb nagycsarnokban kapnak helyet majd a lakatosok és a szerelők, míg a jelenlegiben a forgácsolókat és a tmk-t helyezik el. Úgy számítják, a vasszerkezeteiben saját gyártású csarnok még az idén tető alá kerül, jövőre megkezdődhetnek a belső szerelések, év végéig beköltöznek és megkezdhetik a termelést. A fejlesztéssel az ÉPGÉP pécsi gyára — mint az építőipar háttéripara — termelésének és szolgáltatásainak jelentős felfutásával számol. acél tetőszerkezetének elemeit Kádár János üdvözlete a nemzetközi gyermek- fesztivál részt- vevőinek A Szovjetunióban — több mint száz ország gyermekeinek részvételével — ezekben a napokban tartják az I. nemzetközi gyermekfesztivált; a moszkvai megnyitót követően a Krím-félszigeti „úttörő-köztársaságban”, Artyekben folytatódik a gazdag program. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte a gyermekseregszemle küldötteit, valamennyi résztvevőjét. Az üdvözlő levelet a magyar gyermekek, a magyar úttörők küldöttsége adta át a fesztivál résztvevőinek. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXIV. évfolyam, 200. szám 1977. július 22., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja
